Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-25 / 39. szám

4

udapest, 19i8. szeptember 25.

yXMWO&finZMP

Fz a javaslat albizottságról albizottságra járt. külön bizottságot is küldtek ki, amely a terveket bírálta fölül, végül az 1913. április 30-ikán tartott viharos közgyűlés ezeket az uj költségeket is megszavazta. Innen azután meglehetősem zökkenő nélkül haladt a Gellért-fürdő építkezése. Márkus Jenő dr., majd Bérezel Jenő dr. tanácsnokok hatalmas munkával leküzdötték a háború minden akadályát és ma már egész pompájával ott áll a Ferenc József-hiddal szemben a nagyszerű fürdő, amelynek még a vizénél is legendásabb lelsz az a tulajdonsága, hogy háromnegyedrészben a világháború dulása közben épült fel.

A legizgalmasab nap

Heltai és Bárczy konfliktusa — Viharos közgyűlés Hegedűs Ármin miatt

Ma, amikor a Gellért-fürdő építkezésének történetét elevenítjük föl, nem feledkezhetünk meg a sok viharos nap mellett a legizgalmasabb eseményről sem, amély a Gellért-fürdővel vonatkozásban játszódott le. Ennek a páratlan izgalomnak tulajdon- képem passzív szereplője Hpgediijí Ármin műszaki tanácsos, a Gellért-fürdő egyik jeles építője volt. akinek személye körül folyt le a nagy csata, amelyet a közgyűlés színe előtt Heltai főpolgármester és Bárczy polgármester vívtak meg.

Szépen, csöndesen kezdődött a közgyűlés. Igaz ugyan, hogy a Gellért-fürdő millióiról kellett dönteniük a városatyáknak; de ezt a kérdést már annyiszor megvitatták; annyit tárgyaltak, vitatkoztak már róla, hogy senki sem sejtette, hogy épp a Gellért- fürdő támaszt konfliktust. Az épülő fürdő gipsz-mo- delije ki volt állítva a pipázóban. A városatyák megbámulták és mindenkinek tetszett. Magával a fürdővel nem is volt baj. A fürdő költségvetéseit elfogadták tulkiadásostól, mindenestől, ellenben a fürdő miatt konfliktus támadt Heltai Ferenc főpolgármester és Bárczy István polgármester között. Úgy történi a dolog, hogy a szavazás előtt a főpolgármester bejelentette, hogy a polgármesterrel egyetértőén ö is indítványt tesz. Azt indítványozza, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot:

indít :s o n v i z s g á lato 'L vájjon n i n c Si-e abban i n k o m p a t i |b i 1 i t áj's, h o g y a G e 11 é r t-f ii r d ö építkezését egy fővárosi tisztviselő: H e g e- d ii s Ármin vezeti; s z ó v a 1 H e g e- d ii s Ármin ne m c s a k, m i n t városi tisztviselő, hanem mint vállalkozó is szerepei.

A (főpolgármester indítványa nagy meglepetést keltett. Eddig ugyanis nem volt szokásban, hogy a főpolgármester az elnöki székből indítványokat tegyen. Vázsonyi Vilmos kétségbe is vonta, hogy az elnöknek inditványozási joga legyen.

— Az ügyrendben nincs erről szó, •—■ mondta Vázsonyi.

Az ügyrendben nincs benne, de az ügyrend nem is tiltja — riportozott Heltai -— és amit az ügyrend nem tilt, az az én törvényes jogom, amelyet én mindenkor gyakorolni fogok.

— Erre az indítványra nincs is szükség, mert a főpolgármester bármikor indíthat fegyelmi vizsgálatot a tisztviselők ellen, — mondta Váksonyi.

— Ez igaz, — felelte Heltai — és én tiszteletemet akarom kifejezni a közgyűlés iránt, amikor a közgyűlésre bízom, hogy ebben a fontos kérdésben kifejezze álláspontját.

— A főpolgármesternek nincs joga indítványt tenni és ha mégis megteszi, én tartózkodni fogok a szavazástól, — mondta V á z s o n y i és ebben egyetértettek vele demokraták és a szabadpolgárok is.

Heltai azonban ragaszkodott az indítványához. A dolog komolyra fordult.

— Vállalja Bárczy az indítványt, akkor megszavazzuk, — szólt közbe valaki.

Erre B á r c z y polgármester szólásra jelentkezett. A lárma elcsittult. A városatyák visszafojtott lélekzettel várták, hogy mit mond a polgármester. Vállalja-e hát, vagy nem vállalja a főpolgármester indítványát.

—- fin egészen ma délutánig nem tudtam róla, hogy a főpolgármester ur indítványt akar tenni. Mikor elmondta, hogy miről van szó, nem bocsátkoztam annak a mérlegelésébe, hogy van-e joga a főpolgármesternek indítványt tenni vagy sem. É n s o- ii a s e m tette m, mig helyettes főpolgármester

voltam. Hozzájárultam az indítvány megtételéhez, mert sohasem zárkózom el olyan indítvány elől, amely annak az ellenőrzését célozza, hogy törvényesen végzi-e kötelességét a tanács, vagy sem. Ha pedig a főpolgármester ur tesz ilyen i n- d i t v á n y t, még ke v.ésbb é zár k ó z o m e 1...

A főpolgármester izgatottan felelt.

Itt arról van szó, hogy egy városi tisztviselő egyszemélyiben vállalkozója is a fővárosnak. Ezt nem lehet t ii r n i. Ez inkompatibilitás. Ez a titka, hog y négymilliós t u 1 k i a d á s m e- r ii 11 föl a f ii r d ő építésűé 1, mert a főváros miiszaki közegei egészen másképpen végzik az ellenőrzést egy kollégával szemben, Tnint egy idegennel szemben.

Én különben már régebben kértem Bárczy polgármestert, hogy szüntesse meg ezt az inkompatibilitást . ..

Már akkor nagyon sáppadt és nagyon izgatott volt a Főpolgármester is, a polgármester is.

— Én sohasem voltam az inkompatibilitás védelmezője a közgyűlésben, — mondta Bárczy ingerülten, — egész közéleti működésem bizonyság amellett, hogy mindig az inkompatibilitás ellen voltam ... Ami pedig Hege d ii s Ármint illeti, Hegedűs Ármint m a g a a köz g y ii 1 é s b i z t a meg a G e ]- 1 é r t-f ii r cl ö építésének vezetésével. Ezért adott neki két évre szabadságot a közgyűlés.

Ezután következett a szavazás és a í ö p o 1 g á r- mester indítványát leszavazta k. A demokraták B á r c z y t éljenezték, Heltai idegesen rázta a csengőt. Ez volt a legizgalmasabb jelenet. ami a Gellért-fürdő építése körül lejátszódott.

Restitől estig a Gellért-fürdőben

A sajtóbemutató

Vannak-e a magyar nyelvnek szavai, ékesek, színesek és illatosak, amelyek ahhoz kellenének, hogy minden kőnek, minden ablaknak, minden üvegnek, minden szőnyegnek, minden bútor drága berakásának. selymeknek, perzsáknak, képeknek jellemzését adnák? Keleten, nagyon messze keleten, tubarózsák. mirtuszok és lótuszvirágok között kellett volna ahhoz születni. Poéta volt, aki elgondolta ezt a fürdőt és poéta, aki a legkisebb szöget beverte, mert itt minden egybejfolyik, a sziliek őrületes tömege egy Hangon szól hozzánk és minden sarok, minden talpalatnyi hely ahova lépünk a szédületes változatosság és a tökéletes egység képét adja.

Az épület végén kupolás torony áll. ez az egyetlen, amely nem akar beletörődni az egységbe. B e- n e d e k Dezsőt kérdezzük meg mi akar ez lenni.

Hegyes szakála megrezdiil és elmosolyodik:- Ez egy építészeti vicc: a toronyból hidat

akartunk a Kelenhegyi-utón át vezetni és a hid végén a Gellérthegy oldalában végtelenül kellemes reggeliző helyet csináltunk volna. A tervet egyelőre el kellett ejteni, de még meg fogjuk csinálni.

A torony ugyan egy kicsit kikivánkozik a miliőből, de az ötlet olyan kedves, olyan szép, hogy meglehet bocsátani a toronynak is. Majd ha ott lehet

reggelizni ... napsütéses nyári hajnalok ... és békében . ..

A Gellérthegy ruháját is rendbe kell némileg hozni még, mert ilyen lomposau még sem lehet az előkelő vendégek elé bocsájtani.

Amott azonban már Bérezel tanácsnok magyaráz. Csupa tűz a szava, lelkesedik a munkáért, amely itt folyt hallatlan erőfeszítéssel. A Kelenhegyi- uton állunk és a fürdő főbejáratának kapujáról van szó:

— Rézből kellett volna készülnie, de jött a bábom. elszedte, a rezet és most csak öntött vasból van.

De milyen ez az öntött vas! A rozmaring szálkás leveleiből rakták össze a kaput, amely ime a Paradicsomba vezet

*

Bent Hegedűs műszaki tanácsos veszi át a szót, a Krisztus-szakálu Stark Izidor és Sebestyén Artur csak néha szólnak közbe. Az első szélfogóban a pilléreket kopogtatja végig Hegedűs műszaki tanácsos. Amerikából származó specialitások ezek, amelyek szines keramitmozaikkal vannak burkolva. Nálunk most alkalmazták először. Oldalt egy fülkében a márványtábla az építtetők és építők nevével.

Pompás magyaros kiképzési hely a csillagboltozatos pénztár és ruhatári csarnok. Megilletödve jutunk be a hatvannégy méteres hatalmas csarnokba, amely mintegy gyülekező és szétosztó helye lesz a

íiirdözőknek. Kápolnás, nagy, faragott fadivánok, hátul a (főváros százszinii ablakcimerén becsillan az őszi napsugár. A bíborvörös színek a legélénkebbek, az ember percekig nem tud tőlük szabadulni. A hatalmas karzatos csarnokból nyílnak az összes fürdők okos szétosztással.

Az oldalfalak fölött tiz ablakon Buda halálának klasszikus jelenetei peregnek le tökéletes színezésben. A képek Hende festőművészé, az üvegek Roth Manó üvegfestő iparművészeti remekei. A ke- ramitmozaikos kutfülkében Vénusz asszony teste fehérük ki. A szobor nagyon ismerős, végre B e r- czel tanácsnok adja meg a magyarázatot:- Hogyne volna ismerős, a Vigadóból hozattuk áh

*

Bemegyünk a női közös fürdőbe.

' Nézzék meg jói az urak — biztat bennünket Bérezel tanácsnok — mert többet ide úgy sem jöhetnek be.

De érdemes is megnézni. A férfi és női fiirdöte- rem különben csaknem egyforma. Mindegyik Zsol- nay-lféle majolikából,, a női kék, a férfi olajzöld. Bent a medencéket kényelmes ülőhelyek veszik körül, amelyeken ülve a viz váliig ér. A női fürdőben J'e 1 c s Ede, a férfiteremben Ligeti Miklós bájos gyermekszobrai mosolyognak ránk. Az öltözőkön magyar hímzésű fehér függöny, bent pihenőágy és ruhaszekrény. Oldalhelyiségekben felsőzuhany, kombinált zuhany, gőzzuhany, gyógymaszirozó, forró légkamrák stb.

Vissza a várócsarnokba. Itt azután valóban Bálám szamarának bizonyul az ember. Nem tudja merre felé induljon el. Balra a fürdő nagy hallja csalogatja az embert, jobbra a pompás, kolostorosan kiképzett árkádos, kissé borongós hangulatú, de megnyugtatóan finom belső díszudvar, összetolható xielével a télikert szerepét is játsza. A pálmák A; diszvirágok fölött Ligeti Miklós kacsákkal játszó leánya őrködik.

Mohón kell azonban itt az egymást kergető szépségek után rohanni. Amott fönt máris 'feltűnik a zenekar félkör ii dobogója, merész, világos szép ívben az ivócsarnok kolonádja, amely a diszkeretre nehezedik. Az oszlopok alatt félkörii, nyitott, pázsitos udvar, nagyszerű friss, vidám hangulattal.

A kolonádról a kertbe jutunk, amely egy domboldalon fekszik rá és feltör egészen a szomszédos villák aljáig. Kilátás a Gellérthegy déli lejtőjére, de végig lehet innen tekinteni az egész hatalmas épületcsoportot. amely mint egy önálló város, egy kis előkelő birodalom szerepel itt. ahogy szemünk végig siklik rajta,

A kolonád fölött hatalmas terasz, óriási nyári kávéházzal, pompás kilátással. Ettől a helytől megborzad a hátunk: szent Isten még egy Weingruber, még egy Kollegerszki! Koronás belépőt fognak szedni és itt külön a kerten át kell bejönni, hegyet mászni, nyelvet lógatni, mégis itt lesz délutánon- kint, esténkiut az az egész Budapest, amely — mindenhol ott van.

A kádfürdők nagyon szépek, kellemesek, minden emeleten van belőlük egész sor. csak mintha a fürdőkáddal spóroltak volna túlságosan. Hegedűs műszaki tanácsos azonban belefekszik egybe és megmutatja, hogy beldfér. Azt a sok manipulációt, amit a doktorok itt pakkolással, műszerekkel akarnak és fognak a betegekkel az egészség érdekében csinálni, mi nem merjük leírni. Bosányi igazgató úgy is külön füzetet adott ki róla, abban benne ván minden merénylet, amit a betegségek ellen — remélhetőleg — nagy sikerrel fognak itt elkövetni. A legérdekesebb orvosi produkció azonban a Zander-terem, amelynek hatalmas gépei olyan pokoli változtosságban vaunak, hogy az ember órák hosszait képes elpróbálgatni a sok masinát.

*

A szálló bejárója a Gellért-téren van. A hatalmas kapualja az első pillanatra elkápráztatja az embert. A portás előkelő alakja, az irodák pompás amerikaias sorai, a kék-sárga groomok. igazi világvárosi szálloda előcsarnokát mutatják.

Az igazi szenzáció azonban a hall. Plafonig érő gazdagon faragott pillérekkel díszített tö'gvfaburko- lata fölött magyaros ornamentikával díszített hevederes menyezet van. Öblös karosszékek, szőnyeg tömegek, középen a' belgrádi konak pazar perzsaszőnyegje. A széles folyosón eljutunk a társas helyiségekbe. Balra a hatalmas étkező, beljebb n dietetikus étterem előkelő sarokablakai, tovább me.gint a nyilvános étkező.