Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-25 / 39. szám

Budapest, T9'18. szeptember 25. 3 Efr, KEINER 'EDE, orvos, tv. biz, tat.: A kertésznek örömöt oko.z, ha .az elvetett magból szép és terebélyes fa nő.. ..Budapest! fürdőváros“, illetve ,;vilaffftirdőváros“ kertjében ilyen hasznos fának tekintem a „Szent Géhért-, ftiTclö“-t. Hozzon hasznos gyümölcsöket szere­tett Budapestünk lakosságának vagyo.nosadá- sár.a, .id.ege.]iforgalmának emelésére. Dr. Reiner Ede orvos, n örvény hatósági.bizottsági tag. Bérezel tanácsnoli -- az örömapa Elmondja a Fővárosi Hírlapnak a Gellért- Fürdő változatos élettörténetét A CteTI ért-fürdő 'örömapja Bé rezel Jenő dr. ta­nácsnok.. aki mar a nagy csaták 'lezajlása után vette j| ugyan kezébe a fürdő -építését, akkor, amikor minden már egyenes vonalban kezdett haladni. A nehézsé­gekből azonban mégis alaposan kivette a részét. Az anyagbeszerzés, a munkás kezek biztosítása, min­denre külön kormányengedélem, viaskodás a katonai hatóságokkal egy-cgv felmentés dolgában: mindez idegfeszítö, kétségbeejtő munka volt. De a sok baj és kellemetlenség között hovatovább mind több öröm tellett az immár komolyan és végérvényesen épülő Gellért-fürdőben. Mint a gazdának a Mzó malacban, amikor már húst és zsírt kezd magára szedni. Most pedig, hogy az építészek, a berendezők, meg a mű­vészek, akik annyi rengeteg szépet hordtak 'itt össze, vőfélybottal kezdenek járni, B e rezei tanácsnoknak is íelderült sokszor gondterhes arca. Igazi 'örömapa lett belőle, aki ma már még a nehézsévekrö! is vi­dáman beszél. — Sok pénzbe került, — mondja — de meg többet ér ma. Óriási vagyon az, amit a Gellért- fürdőben felhalmoztunk. Eddig tizenhat milliót adtunk ki, de a végleszámolás után tizenhat és fél, esetleg tizenhét milliót fognak kitenni a költ ségek. Inkább tizenheiedfelet, mint tizenhetet. Ebben azonban bent vannak a telkek is, amelyekre szintén sok pénzt áldoztunk, de ame­lyek ma szintén lényegesen többet érnek, mint amennyit mi adtunk értük. Maga a forrás és telek annak idején 1.050,795 korona 23 fillérb került. Később újabb hét telket vásároltunk, amelyeknek ára együttvéve 1.971,013 korona 73 fillér volt. Egyszóval a telkek eredeti ára meg­haladja a három milliót. — Az építkezés 1911. júniusában indult meg. Az első akadály, amelylyel találkoztunk, a, vá­rosszabályozási kérdés volt. A tervek már tel­jesen készen voltak, amikor 'ölmerült a gondo- Jat, hogy toljuk hátra az egész épületet, mert az az amúgy is kicsiny teret még szőkébbé teszi. Az elv városrendezési szempontból megokolt volt, de nem volt előnyös ai fürdőre nézve, amelynek területe ezáltal csökkent. A paran­csoló szükség hatása, alatt mégis végre kellett hajtanunk ezt a tervet, mert a tér kiképzése szempontjából szükség volt rá. A fürdő tervét ,iazonban teljesen át kellett dolgozni, s igy az első akadály bizony lényegesen hátráltatta a munkát. adott, amely 46 C. fok meleg volt. A forrásme- demce megtisztítása után a viz még bővebb lett, úgy hogy ma napi 2700 m:! (2,600,000—2,700,000 liter) a napi termelésünk, ami aizt jelenti, hogy akár három fürdőt is elláthatnánk. 1912. nyaráig normálisan is ment az építkezés, akkor azonban észrevették, bogy a költségek erősen emelked­nek. Várni kellett, amig a törvényhatósági bi­zottság elintézi a kérdést. Ezért körülbelül egy esztendeig szünetelt az építkezés, mig végre a közgyűlés az eredetileg 5.600,000 koronában megszabott költségeket 10.300,000 koronára emelte fel.-- Elkészült egyben a xmtet't programúi is, amelyben a Gellért-fürdő már nem három, ha­nem négy emeletsorral sz írepelt, szaporodott a szobaszámú belekerült az Inhalatorium, a kávé­zóterem és még mások, ekkor vásárolt még a főváros ríj hozzákapcsolandó telkeket, részben a gépház, a mosóház, részben pedig az anyagok számára szükséges útépítés céljaira. Ezek szá­mára megvettük a Fehérvári-ut 3., 5. és 7. számú házakat, vettünk egy házat a Kemenes-utcában és kettőt az Orlay-utcában. — 1913-tól a háború kitöréséig rendesen ment az építkezés. A háború alatt sok küzdelmünk volt a különleges any ig, a gépberendezések és a szakmunkások hiánya miatt. A többi, inkább az újabb időben felmerült /ád, csupa pletyka és értelmetlen kósza hir. Beszéltek róla, hogy eltűnt a vizünk és azt kutatjuk. Ennek a hírnek alapjaként azt a munkánkat kell tekintenünk, amikor az épületen kívül levő forrásmedencét összekötöttük az épületben levő szivattyú­aknával. Aztán jött a- többi apró és nevetséges, vád, de hála Istennek mindezen tu! vagyunk már. A legközelebbi napokban már a vendégek lepik dl a Gellért-fürdőt. .. És nagyot sóhajt az örömapa. Végre vége ennek a nagy munkának, végre nem lehet szidni másért a fővárost, csak azért, hogy húsz esztendeig senki sem tud ilyen fényűzően szép mesepalotái emelni, mert húsz esztendőn belül nem lehet olyan töméntelen kincset, amit a (főváros itt felhalmozott, a háború romjai alól kikaparni. A Sáros-fürdőtől a Szent Gellért <••• 1 rr* turdoig Nyolc viharos esztendő' tervek. Az egész fürdő nem állott volna másból, mint a következőkből: férfiak és nők részére egy- egy társasfürdő 25—25 kabinnal, 150 illetve száz ridtaszekrénykével ellátott népfürdő, 2 szalonfürdő, 15 első és 15 másodosztályú kádfürdő, 6 köfiirdö, ivócsarnok, fedett sétahely és 80 szobás szálloda. Mindennek pedig a telek vételárával együtt 2,710.795 korona 25 fillérbe lett volna szabad kerülnie és az évi nyers bevételnek 206.557 korona 50 fillérre kel­lett volna rúgnia. Hét esztendő alatt ez a 2.7 millió tizenhét millióra növekedett és a kis szerény fürdőből világhírre szá­mitó csodapalota lett. Három tervpályázat. Az első nyilvános tervpályázatot 190-1. július 3-iki határidővel Írták ki, majd a sziikebbkörii kivi­teli tervpályázat 1906. február 3-ikán járt le. Ekkor azonban már megkezdődtek a költségemelések. Sze­rényen, lassan kezdődött. Az épifési költségek 1,600.000 koronáról 1,800.000 koronára emelkedtek. A tervpályázatnál azonban kiderült, hogy mindegyik pályázó 300.000—900.000 koronával átlépte az ek'M irányzatot. Ekkor még sztikebb pályázatra liivtak meg S'terk Izidor, másrészről Sebestyén Ar­tur és Hegedűs Ármin pályázókat. Ennek határideje 1907. szeptember 30-án járt le. Az ez alkalommal beérkezett Sterk-féle terv kiviteli költsége a hivatalos átszámítás szerint (a telek ára nélkül) 2,659.000 korona, a Sebestyén-Hegedüs-féle tervé pedig 2,894.000 korona, amihez még a gépek és belső berendezési költségek 456.000 koronája is já­rult. Az 1908. felír. 19-iki közgyűlés aztán kimondta, hogy a két pályatervet egymás kiegészítésében ab­szolút becsű miinek tekinti, a Sáros-fiirelöt a maga számlájára felépitteti és a kivitellel a három építészt együttesen megbízza.- A második akadály lyal is hamarosan ta­lálkoznunk kellett. Az építkezés megindulásával a legnagyobb körültekintéssel fogtunk hozzá a talajvízsgáláshoz. Huszonöt helyen végeztünk próbafúrásokat. Egyetlen helyen azonban nem lehetett. Ott, ahol a Gellérthegyi vízmedence íőnyomó-csövei feküsznek. A vizműigazgatóság a leghevesebben tiltakozott ellene, hogy itt pró­bafúrásokat eszközöljünk, mert ha: a talaj meg­lazul, az egész kelenföldi vízszolgáltatás a leg­nagyobb katasztrófa! előtt áll. A terv módosítása után el kellett helyezni innen a négy főnyomö- csövet, sőt a Kelenhegyi-utat is némileg más irányban kellett vezetni. Szerencsétlen véletlen, hogy éppen ott, ahol nem eszközöltek próbafú­rásokat, később tizennégy méteres mélységeket találtak, a török időkből származó egyik pince a másik alatt következett, holott máshol 3.40 méteresek voltak a mélységek. Ez a kellemet-, len és késői felfedezés sokba került a főváros­nak, amennyiben 350,000 korona volt a falazást többköltség. A munkálatok során a főnyomócsövek miatt támadt baj elintézése után a viz megmé­résére kerül a sor. A forrás napi 9f|0 nr vizet Nyolc viharos esztendő múlott el azóta, amóta az öreg Sáros-fürdőből Szent Gellért- fürdő lett. Voltak ennek a nyolc esztendőnek reményteljes órái, vidám bizakodásai, az alko­tás lázával terhes napjai, de voltak kirobbanó és újra elülő botrányaik voltak aggodalmai, gyö­nyörű viaskodjak Akik bent az íróasztaloknál ültek, akik a vonalzóval és körzővel kezükben dolgoztak, akiknek a gyalu, kalapács és malte- rosk,árnál volt a kezükben, azok soha sem csüg­gedtek el teljesen. A csüggedők azok között voltak, akik ennek a fürdőnek igazi nagy hasz­nát várják, Budapest közönségében. Dci tiszte­letreméltó volt nemcsak azoknak bizalma és láza, akik alkották, hanem azoknak az aggodal­ma és félelme is, akik nem mertek belemenni ebbe a vakmerő játékbal, akiket a merészeknek, a bátraknak kellett belelökni a haladás nagy­szerű vizébe. Ma azonban örömünnep van, a Gellért-fürdő nagyszerű, stilizált öntöttvas ka­puja ma-holnap kitárul a közönség ellőtt, amely nem fog soha többé pazarlásról, pénzpocséko- lásról, botrányról beszélni, mint beszélt nyolc esztendőn át. Aki átlépi ennek az épületnek a ctiszöbét, annak csak dicséretre nyühatik a szája. Ma, amikor mindenki csak az elragadtatás hangját ismeri, veszedelem nélkül telhetünk egy kis körsétát a viharos nyolc esztendő kanyar­gós, változatos utjain. 2.7 milliótól a 17 millióig. Jegyezzünk föl mindenekelőtt egy a Gellért- fürdő történetében igen fontos közgyűlési határoza­tot, amelynek száma 794/901. és amelyet 1901. jurrius 26-ikán hozott a törvényhatósági bizottság. Ez a határozat mondta ki, hogy a Sáros-fürdő 'forrásait, valamint a hozzátartozó 4178.50 négyszögöles terü­letet a főváros 1,050.795 korona 23 fillérért meg­vásárolja az államkincstártól. A közgyűlés ezután a íiirdőépités programmjának kidolgozását külön bi­zottságra bizta. Ekkor még igen szelídek voltak a Nőnek a költségek. 1908. júliusában ismét terjeszkedni kezdtek. Föl­vette a közgyűlés ekkor a programúiba a helyi iszap­borogatásra szükséges helyiségeket, a Zander-inté- zetet, a szobák számát százban szabta meg és egy penziószeni éttermet is hozzávettek. 1909. február­jában ilyenformán az összes költségek elérték a. 4,030.000 koronát. Ekkor megint az orvosok álltak elő, nekik kellettek újabb intézmények, újabb helyi­ségek, külön gépházra is szükség volt, úgy hogy a közgyűlés 1910. felír. 10-ikén ujalib emelést eszkö­zölt a költségeken, amelyek most már 5,150.000 ko­ronát képviseltek. Ekkor úgy számítottak, hogy évi tiszta feleslegként, a fürdő jövedelmezőségeként 131.864 korona 50 fillért vettek fel. Ui szabályozás. Az első bombát az immár szépen haladó munka ellen Fischer József bizottsági tajg dobta, aki 1910. március 8-ikán javaslatot tett a fürdő telkének újabb szabályozására nézve. Az indítvány értelmé­ben a Kelenhegyi-utat egy kissé észak felé eltol­ták, s a telek egy részét a térhez csatolták. De most meg a fürdő telke lett kisebb. Uj telkeket kellett vá­sárolni és az egész tervet újra átdolgozni. Az elő­irányzott összeg megint súlyos százezrekkel növe­kedett és most már 5,650.000 koronát képviselt, el­lenben a várható tiszta jövedelem 93.000 koronára csökkent. 1910. októberében már igazgató-főorvost is szer­ződtetett a tanács Bosányi Béla dr. személyében, aki a Lukács-fürdőnek 19 évig volt főorvosa. Mikor már ez is megvolt, végre 1911. április 1-én megtar­tották az első versenytárgyalást a fiz főmunkanemre. A versenytárgyalásra bocsátott munkáknál a vál­lalati összeg 346.000 koronával felülmúlta az elő­irányzott összeget. Ezt azonban a többi munkálatok­nál vélte a tanács megtakarítani. AJég egy akadály jelentkezett azonban. Devecis Ferenc az akkori köz- épitési igazgató a telek határvonalát a Gellért-téren. még két méterrel beljebb tolatta, mire aztán az épít­kezés 1911. július elején tényleg megindult. Alég öt és fél millió. Ekkor került a Gellért-fürdő építésének ügye íz újonnan felállított tanácsi XVI-ik ügyosztály hatáskörébe, amelynek vezetői Márkus Jenő dr. tanácsnok és Kemény Géza dr. tanácsjegyzö lettek. Ekkor derült ki, hogy a fürdő és a kap­csolatos létesítményeik fölépítésére, fölszerelé­sére és berendezésére a közgyűlés által enge­délyezett hitel nem elegendő, hanem erre a célra és az újabb telekszerzésekre további mintegy öt és fél millió költség engedélyezése vált szük­ségessé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom