Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-24 / 30. szám
Bo cl alpest, 1918. jullius 24. 3 Halálra ítélik a kálvin-téri templomot Művészek csatája — Meg kell nagyobbitani a teret — Ovális vagy egyenes vonalak ? — A tervek özöne ten féladagokkal kell megelégedni, (Itt. a cenzúra egy sort törölt.) A Zsír körül sokkal megrovandóbb dolgok történtek. Mert nem lehet normális dolog, ha július tíz utolsó napján teljesen müétel- zsirral kell élnünk és még augusztusban is egy- harmadrész lesz a margarin. Ha szeptemberben újra megkezdi a főváros a sertések vágását, akkor lesz megint bőségben friss és harrasittat- lan disznózsír. Mindebből pedig igen könnyű kihámozni, hol a hiba? Ott, hogy a közélelmezési minisztériumban mindenen addig tanakodnak, amíg végleg lekésnek. A főváros egyik legutóbbi közgyűlésén leplezte le ezeket a hibákat Perlesz Dezső bizottsági tag, aki kimutatta, hogy ha.'a kormány idejekorán megadta volna a jogot a fővárosnak a disznók hizlalására, rengeteg mennyiséggel több zsírunk lett volna. A főváros sertéseit soványan kellett kölni és nekünk margarint kell ennünk. így fest nálunk a hercegi közélelmezés. , A fürdőket is megrendszabályozzák, mire hazajönnek a nyaralók, de tökéletes pendentiai-ja ennek az eljárásnak az is, ami a jég körül történik. Mire befagy a Duna, akkorra gondoskodni fognak a jégtermelés zavartalanságának biztosításáról is. Ma egyelőre, még a hullaházakban sincsen jég, a vendéglőkben, fölforr a sör, a mészárszékekben megrothad a hús és a kávéházakban nincs egy csöpp üdítő, hideg viz. De menjünk tovább. Ugyanakkor, amikor ilyen hallatlan jéghiányban szenvedünk, fennáll egy érthetetlen, megmagyarázhatatlan vasárnapi húsvásárlási tilalom. Éppen vasárnapra, amikor minden ember húst szeretne és szokott is enni. A hét többi napjain úgy se igen jut a szegény tisztviselőnek, legalább vasárnap akar pár jobb falatot enni. A levágott állat húsa szombattól vasárnapig jég nélkül a mai tikkasztó hőségben megromlik, vasárnap pedig élő baromfit sem szabad venni és eladni. A gazdag ember úgy segít magán, hogy szombaton vesz élő csirkét, libát vagy kacsát és kivágja vasárnap. De mit csinál a munkás? Szombaton este kapja a hetibérét, amikor már semmit- sem - vásárolhat. Miután pedig a vasárnapi húsételét el nem engedi, elmegy ebédelni a korcsmába és ha már ott van, otthagyja'a heti keresetét. . .. . . . „• (Itt a cenzúra három sort törölt.) Hát erre igazán nem gondolt eddig senki és a főváros hálás lehet népszerű fiának, hogy ilyen megbecsülhetetlenül fontos reformok tervét adta a köznek. Szerencsére Ember Károly az ilyesmit csak úgy a kabátja ujjábái rázza ki. Nála az ilyesmi csak úgy syön. Nem is gondolkozik rajta. Szinte szerencse, hogy a súlyos gondolatok után egy kis szavazás következett és az urak kipiheníet- .tették elméjüket. A közlekedési adóra szavaztak és még azon se kellett sokat gondolkozni, hogy igennel, vagy nemmel szavazzanak-e. Megtalálták a legegyszerűbb eljárást. Mindenki igennel szavazott. Mind a százhuszonheten. Az előbbi siker azonban Ember Károlyt annyira ielbuzditotta, hogy a részletes tárgyalásnál újabb gyönyörére mindenkinek felszólalt. Ez volt a részletes vita, amivel aztán — nehezen bár. — de tető alá jutott a költségvetés. A segélyek egész özönét darálta el ezután M u- z s i k ó tanácsjegyző, aki atyamester a gyors előadói szakon. Egy ponton azonban, amikor a vallásfelekezetek segélyéről volt szó, mint a villám lecsapott Szalai Mihály és megejtő egyéniségének minden v.a- :ázsával követelte a hitoktatás községesitését. Természetes is, ha már a villamost nem lehetett közsé- gesiteni, akkor a hitoktatást kell. Valamiből csak élni kell a városnak. Személyes sértésnek vette ezt a hitoktató ügyet Ember Károly és két perc múlva már a két vakmerő lovag lándzsa-harcban állott. Mondhatom, nagyon szimpatikus küzdelem volt. Hosszú, hosszú volt a nemes küzdelem és mindenkinek megkönnyebbült a szive, amikor újra Muzsikó vette át a szót. Valóságos Muzsikószó volt, amiből csak ezt lehetett hallani: — ... méltóztassék ... méltóztassék ... Es a közgyűlés mindent méltóztatott. Rendkívül érdekes tünet, hogy egy-,egy építkezési kérdés egyszerre minden különösebb ok nélkül felszínre vetődik és az érdekesség középpontjába kerül. A Kálvin-tér rendezése a visszatérő kérdések közé tartozik. A legnagyobb problémák egyike ez, amely Budapesten mindenkit érdekel. Pompás város- rendezési feladat, amely .nem fog mindaddig nyugovóra jutni, amig a megoldás meg nincs. A városrendezőknek kevés olyan izgató témája volt. mint ez, amelynél oly sok szempontot ölel föl. Úgy tudjuk, egész serege van készen a terveknek, amelyek közül a legtöbb megérdemli a legnagyobb érdeklődést. A téma most újra aktuális lett. A hatóság nem mozdult ugyan meg, de mozognak az építőművészek, akik a gondolatok és tervek egész áradatával lépnek ki a fórumra. A következőkben igyekszünk tiszta képét adni ezeknek az áramlatoknak. Reichl, Lajta, Paióczi, Francsek. A főváros egyik kiváló technikusától, aki az építészeti kérdéseket már számtalanszor megvilágította a Fővárosi H i r 1 a p hasábjain, a következő felvilágosításokat kaptuk: — A Kálvin-tér rendezése a légizgutóbb építészeti témák közé tartozik. A. nagyszámú terv közül, amelyek már készen vannak, a legfigyelemreméltóbbak talán Reichl Kálmáné, aki a tervpályázatot is megnyerte, Lajta Béláé, Pa- lóczi Antalé és Francsské. — Az eredeti terv az. hogy a kálvin-téri református templom, amely építészeti emlék, megmaradjon a helyén. A templom mellett jobbra és balra hatalmas telek húzódik, amelyek hátul körülölelik a templomot. A jobboldali telek a fővárosé, a baloldali pedig a református egyházé. A főváros telkére kerülne a fővárosi könyvtár es a fővárosi múzeum Lajta Béla tervei szerint, a másik oldalon pedig az egyház bérháza épülne föl Reichl Kálmán tervei szerint. A két tervet természetesen nehéz összhangba hozni, Lajta és Reichl művészete nagyon távol van egymástól, bár mind a kettő kiváló művész és mind a kettő szereti az egyszerűséget és az egyenes vonalakat. Reichl azonban konzervatív, finom tervező, Lajta pedig mindenbe beleveszi a maga pompás egyéniségét és modernségét. — Nagyon érdekes a Francsek-féle terv is, amely egyenes vonalban hozza be a Kálvin-térre a Lónyaiy-utcát, amely ilyenformán leszeli a templom mai helyét. A templomot pedig a Ló- nyay-utca hetorkollása által levágott részen akarja felépít erű és predig emeletes templomot vesz tervbe, ami leiddig még elő sem fordult az építőművészeiben. A földszinten egyházi hivatalok, boltok, az emeleten templom. Merész, egyéni, de megkapó terv ez, amelynek azonban sok az: ellenzője. — A Kálvin-tér rendezésének megoldásánál mégis háromféle szempont dominál. És pedig először, hogy a két házcsoportot minél alacsonyabbra) kell építeni, miáltal a templom jelentékenyen kiemelkedik és kitünően érvényesül. A második szempont a telek minél jobb kihasználása és a harmadik a Kálvin-tér archaikusságának megmentése. Meg kell nagyobbitani a Kálvin-teret. A templom helyénmaradásával veszi most föl a harcot Városy Aladár, a kiváló műépítész, egyszersmind V á r o s y Gyula fővárosi tanácsnok test- véröccse. Szerinte a szépségre való minden törekvés előtt egy nagy város gócpontjában levő forgalmas tértől meg kell kívánni, hogy annak alakja a lebonyolítandó forgalomhoz simuljon. A templom is falusias, nem illik bele a nagyvárosi miliőbe. a nagy város keretei agyonnyomják. A Városy-féle uj megoldás a következő lenne: _ Az Üllőí-ut és Ráday-utcák sarkán épült „G azdák biztositó szövetkezete“ palotájának a térre néző homlokvonalát a Lónyay-utca irányában egyenes vonlaiban meg kell hosszabbítani. Az ezen útvonalon belül eső területet a térhez kell csatolni. Így elesik a forgalom Htjából a legfőbb akadály és a tér ferencvárosi oldala uj életet nyer. Ezzel be lehetne szüntetni a Kálvin-téri villamos-pályaudvart is, mivel a sínpárok a tér mindkét oldalán elhelyezést nyernének. A Ló- nyay-utca torkolatának hátrányos megtörése eltűnne, a tér tágasabbá, nagyszabásúvá válnék. A Ráday-utca, Oroszlán-utca és a tér által határolt, megmaradó háromszöges telek, igen alkalmas lenne egy kisebb színháznak, vagy mulatónak. A templom helyéül kisajátítás utján meg kellene szerezni a Csillag- és Lónyay-utcák sarkán levő háztömböt az egyház mostani telkeinek terjedelmében. A sarokra állított monumentális, uj templom, a hozzácsatolandó iskolával és egyházi hivatali épülettel a tér hatását csak emelné. Gonda Béla min. tanácsos terve. A református egyház nem sokat törődik a körülötte folyó művész-csatával. Egyedül Gonda Béla ny. miniszteri tanácsos az, aki már előbb is foglalkozott a gondolattal és legújabban is uj tervvel állott elő. Első akciója 1910-ben történt, amikor az a gondolat merült föl, hogy a Nemzeti Színházat építsék föl a templom helyén, a templomot pelig helyezzék el a Eővámház-téren nyílt piacon. Gonda Béla akkor röpiratban tiltakozott ez ellen és azt mondta, hogy az egyház kis épületcsoportját a mai telkén kell egységes, monumentális módon felépíteni hatalmas templommal és egyéb épületekkel. Most ezt a tervét csak némiképp módosítja, de amellett ujabb propagandát indit. ö is kívánja, mint V á- rosy Aladár a térnek kibővítését és azt a templom és egyházi épület telkének nagyobbmérvii lemetszé- sével tervezi. Mintegy 500 négyszögölet kíván a telekből elvenni, úgy, hogy épitési célokra még mindig maradna 1574 négyszögöl. A telek közepén lenne elhelyezendő a 3—4000 lélek befogadására képes díszes templom, ettől balra lenne az egyházi célokra szolgáló épület, jobbra pedig a bérház. Mindkét épület földszintjén boltokat képzel és nem idegenkedik a Francsek-féle emeletes templomtól sem. amelynek földszintjén szintén boltok lennének. Fiatalok és öregek harca. Gonda felfogásában osztoznak igen előkelő, bár konzervatív építőművészeink is, akik nem akarnak beleegyezni a tér félovális jJlegzö alakjának egyenes vonalaikkal való szabályozásába, a jellegző momentumok kiküszöbölésébe. Meggyőződésük, hogy nem lehet eltérni attól a követeléstől, hogy a Kálvm-téryn kell maradnia a református templomnak és az egyház székhazának. Ellenben minden felfogás megegyezik abban, hogy a Kálvin-tér kicsiny, azt meg kell nagyobbitani. A véHemények li&gnagyobbrésze a köré a terv köré sorakozik, hogy a nagyobbitás céljára a templom és egyházi épület mai telkeiből kell elvenni. Úgy látszik öregek és fiatalok részéről egyaránt kialakul az a felfogás, hogy a kálvin- téri templomnak műemlékként való fentartása lehetetlen és e tekintetben mindenki egy szomorú példára: a belvárosi templomra hivatkozik. HEUTET YÁEOSLIGET.-----------------------------------------------------------------------—----------------------------------------------Na ponta d. u. V24-, vasár- és ünpepnap d. u. 2 órától még esőben is, esti 1/4M óráig, a nagyszerű júliusi műsor. 3 Delius testvér fiatalság, erő és szépség. Stellái Ferry az oroszlánfogu nő. Derringthon a humoros | kerékpáros továbbá Liona az utolérhetetlen sód-g ronymüvésznő. Mitzi Braun idomított daxlijai, a leg-| jobb ezen a téren. Rooce k. a lábequilihrista. a I legki ünőbb a maga nemében. Versenyen kívül áltól mutatványok a repülőgépen és további 25 első-1 rangú varieté- és kő önd-artista. Minden délutáni a teljes szenzációs műsor, meglepően olcsó hely- S árak mellett. Gyerm kék hétköznap félhelvárakat I fizetnek. Az esti előadás naponta '/49 órakor kezdődik | PílPÁNY Budapest. VIII.,Rokk Szilárd«u. 30. rUurtU í Telefon: József 1—48. szám.
