Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-03 / 26-27. szám

5

Budapest, 1918. julius 3.

Bécs nem irigykedik ránk

Weisskirehner harca a Duna-Odera csatornáér

A bécsi községtanács 1916. áprilisában hozta meg azt a nevezetes határozatát, amely Magyarországon meglehetősen erős hangulatot váltott ki és amely szerint a községtanács a Duna— Odera-csatornának mielőbb való megalkotását kívánja. A magyarországi szakkörökben mindenki tisztában volt vele, hogy e mögött a követelés mögött a magyar érdekek keresztezésének szándéka rejlik. Ráduplázott erre — amint most Rotter községtanácsos interpellációjában olvassuk — a „fényes sikerű'1 Wasserstrassen- tag, amely az egységes osztrák v'iziuthálózat és ugyancsak a Duma—Odera-csatorna gyors kiépítését követelte. Azóta azonban ebben az irány ban semmi sem történt. Legutóbb aztán a köz ség'tanácsban újból erőteljes hangok emelkedtek a kormány tétlensége' miatt. A már említett Rotter községtanácsos ugyanis interpellációt intézett Weisskirehner polgármesterhez. Az interpelláló elmondta, hogy úgy a községtanács, mint a Wasserstrasseutag határozatát a kormány de terjesztették, de mindezideig teljesen ismeretlen, hogy a kormány milyen álláspontot foglal el a viziutak kérdésében. A szóló keserűen felpana szólta még. hogy ugyanakkor, amikor a bajor kormány teljesen elkészült már a Duna— Majna- csatorua terveivel, valamint a felső Duna szabályozásának kérdésével, az osztrák kormány éppenséggel mari látszik foglalkozni a Duna Odera-csatornával. Nagyon fájdalmas ez a bécsieknek, mert a Duna—Majna-csatornában a magyar és bajor érdekek érvényesülését látja, amelylyel szemben az osztrák érdekeiket a Duna-Odera-csatorna képviselné. Weisskireh ner röviden, de keserűen válaszolt:- Mindenekelőtt sajnálattal kell megállapítanom, hogy az osztrák hajózás barátainak minden fáradozása eddig sikertelen maradt. A községtanács és a Wasserstrasseutag határozataira, valamint arra a számos emlékiratra, amelyet ebben a kérdésben a kormány elé juttattam, eddig semminémü választ nem kaptunk és a kívánt célhoz egyetlen lépéssel sem jutottunk közelebb.

— Valóban irigység tölt el bennünket, amikor látjuk, hogy a Duna—Majua-csatorna ellő munkálatai milyen hatalmas arányokban indultak meg. Mi őszintén kívánjuk a bajoroknak, hogy sikerüljön megvalósítani a régóta kívánt nagj viziutat a Rajna és a Duna között, annál is inkább, mert attól mi is a dunai forgalom fejlődé sét reméljük; de tíz osztrák közgazdaság érdekében a legteljesebb elhatározottsággal ki kell tartanunk a Duna—Odera-csatorna megvalósítása mellett, mert az Ausztria, de még inkább Bécs számára életszükséglet.

Nagyon sajnálatos, hogy az osztrák kormány a viziutak kérdésében nem mutat olyan energiát, mint a bajor kormány. Nekünk tehát újból követelnünk kell, hogy a kormány ebben az irányban teljesítse kötelességét. Én újból a kormányhoz fogok fordulni, hogy hozza nyilvánosságra az osztrák viziutak kérdésében, de különösen a Duna—Odera-csatorna megépítése kérdésében elfoglalt álláspontját.

így szólott Weisskirehner es már másnap tisztelgett is Honiann közmunka-miniszternél, aki azonban azt jelentette ki, hogy a csatorna építéséhez szükséges anyag ebben a pillanatban nőm áll rendelkezésre. így a legkomolyabb kilátások vannak arra, hogy a bécsi községtanács a legközelebbi időben már hevesebb offenzivát kezd a kormány ellen. Sajnos, ismét azt kell látnunk, hogy Bécset egészen nyugodtan hagyja az, ami Magyarországon és Budapesten a Duna körül történik, csak az fáj nekik, amit a bajorok csinálnak. Ennek a szomorú ténynek igen egyszerű a magyarázata és pedig az, hogy nálunk semmi sem történik.

Lapunk múlt heti száma a töinegsztrájk miatt nem jelenhetett meg.

Most jelent meg

Fodor Oszkár szerkesztésében a

Budapesti TőzsdeAlmanach IX. évfolyamú kötete.

Tartalmaz minden tőzsdére vonatkozó tudnivalót, teljes compasst ad a tőzsdei értékpapírokról.

Ára 12 korona.

Megrendelhető a Budapesti Tőzsde-Almanach

kiadóhivatalában (Budapest, V., Vécsey-utca 5.)

Kitelepítik a budapesti hadigondozó intézményeket. A főváros már régóta fájdalommal látja, hogy az iskolákat nem tudja felszabadítani a katonai szolgálat alól és amellett a bérházak közűi is igen sokat foglal le a katonaság a hadigondozás céljaira. Ahány polgármesteri nyilatkozatot hallottunk az utóbbi időben, ahány bizottsági ülés volt, ahány tanácsnoki interjú jelent meg, annyi méltatlankodás amiatt, hogy a kultúra és a lakások céljaira szolgáló épületeket nem tudják visszaadni rendeltetésüknek. Most azután a kormány köréből indult meg ebben az irányban sikerrel kecsegtető akció. Legutóbb Wekerle Sándor miniszterelnök több mint 200,000 négyszögméternyi beépített területű barakkot szerzett meg a keleti fronton. A brakkok bontását és száKitását máris megkezdték. Ezekből fognak majd kitelni azok az épületek, amelyekbe a hadigondozó intézményeket ki lehet majd telepíteni. Azonkívül a kormány ugyancsak a keleti fronton mintegy 10,000 köbméter anyagot vett, amelyekből a budapesti népszállók barak- épületeit kívánja íelépittetni. Egyszóval megvan a remény arra, hogy legközelebb felszabadulnak az iskoláink és amevlett a népszállók építéséhez is rövidesen rendelkezésre fog állani a szükséges anyag.

A dúsgazdag Reich. Á legutóbbi közgyűlésen a kuk ás ép it és kérdése is napirenden volt. de nem okozott nagyobb zavart. W i 1 d n e r tanácsnok referált, a polgármester pedig bejelentette azt a fontos eseményt, hogy a kislakások építését a kormány vállalta magára. Ha a kormány vállalta, akkor nekünk semmi közünk hozzá — gondolták a város atyjai — és szótlanul napirendre tértek a század egyik legfontosabb kérdése fölött.

Azaz, hogy akadt mégis valaki, aki felszólalt. Ullmann Gyula mondott nagyon okos és nagyon megszívlelendő beszédet, amelyben azt kívánta, hogy a kormány mellett a főváros is folytassa párhuzamosan a lakásépítési akciót, mert az a tízezer kislakás, amit az állam akar felépíteni, nem lehet elegendő, amikor legalább 25.000 lakásra van szükség. Egyben pedig a fővárosnak meg kell találnia annak a módiát is, hogy a magánépitkezést tevékenységre serkentse. Beszámolt németországi tanulmány útjáról is. amely alatt a háborús lakásépítkezést tekintette meg. Értékes előadásában azonban a német birodalmat röviden a R e i c h n a k mondotta.

— A Reich erre a célra százmilliót áldoz...

— A Reich kétszáz milliót fektet be .. .

És mindig a Reich adta a százmilliókat, amit az

utolsó padsorokban igen boldogan hallgatott K 1 o p- í e r Jakab városatya ur, aki Ullmann beszédének végeztével ünnepélyesen kelt föl és azt mondta a szomszédjának:

— Nem is tudtam, hogy az én vöm ilyen nagy ur, hogy százmilliók fölött igy rendelkezik.

Klopfer ur ugyanis boldog apósa Reich Samunak, a fővárosi élelmiszeriizem igazgatójának.

A visszacsempészett cégfeliratok. A budapesti üzletek cégtábláiról a háború első lehelletére eltűntek az angol, francia, szerb és egyéb entente nyelvű feliratok. Leragasztották, levakarták, egyszóval eltüntették őket, ha nem is örök időkre, de mindenesetre addig, amíg a háborús hangulat erősebb hullámokat vetett. Most aztán csendesebben vernek a szivek és a beragasztások is eltűntek. Vigasztalódjunk azonban, mert nemcsak Budapesten csempésződtek vissza az ellenséges nyelvű feliratok, hájnem Becsben is. A bécsi községtanács legutóbbi ülésén szóvátette ezt a helyzetet az egyik községtanácsos. W e i s k i r c liner polgármester sietve válaszolt és kijelentette, hogy ma nem tud a dolgon segíteni, mert az ipartörvény nem ad módot a megtorlásra. Ellenben most készül az ipartörvény egy uj novellája, amelynek megalkotásánál a polgármester kívánni fogja, hogy a cimtáblákon kizárólag német n y e 1 v ü feliratok alkalmazását e n g e d j é k csak meg. Bécs ismét példát ad valamiben Budapestnek és pedig ezúttal olyasvalamiből, amiben mindenkor Budapest vezetett: — a sovinizmusból.

Szabadságon. Dr. Bérezel Jenő tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője julius 1-én kezdte meg négy hetes szabadságát. Távollétében az ügyosztályt Bucsánszky Bertalan tanács jegyző vezeti.

Évadzáró közgyűlés. A törvényhatóság legközelebbi közgyűlése e hó 10-én, a városházi évad utolso közgyűlését 'pedig e hó 17-én tartja meg. Aztán két hónapos nyári szünidő következik és elszelednek a városatyák, hogy a köz érdekében kifejtett mérsékelt munkásságuk fáradalmait kipihenjék. A villamos vasutak megváltása, illetve a tarifa-revizio ti szünidő előtti közgyűlések napirendjén előreláthatólag már nem fog szerepelni.

A renitens Gnttmannék. A szénkereskedökncl vásárolt szenet bizonyos határig a szénkereskedő egyszersmind maximális fuvar mellett köteles haza is szállítani. Ezt a rendelkezést a szénkereskedők be is tartják, egy ledül a Gutt- mann Testvérek bécsi cég budapesti telepének vezetősége szegül ellen Vázsonyi Jenő szén- kormánybiztos rendeletének. Számos ilyen eset jutott tudomására Vita Emil dr. tanácsnoknak, ti közgazdasági ügyosztály vezetőjének, aki erre erélyesen felszólította ti céget, hogy teljesítse kötelességét. A cég azzal válaszolt, hogy neki nincsenek lovai és szekerei. Vita tanácsnok azonban ez ellen is tudott orvosságot. Kijelentette, hogy kész örömmel bocsát Gnttmannék rendelkezésére katona fuvarokat, amelyek eddig is közmegelégedésre szállított ik házhoz a szenet. Gnttmannék azonban, úgy látszik, még mindig nem akarják beadni a derekukat, mert újabban ismét vannak ellenük panaszok. Úgy tudjuk, ezek után Vita tanácsnok kénytelen lesz a renitens.bécsi cég ellen a legerélyesebb eszközökkel fellépni.

Kinevezések a városi vasútnál. A Budapesti Villamos Városi Vasút iagzgatósága legutóbb tartott ülésében dr. Lengyel Endre jogtanácsost az igazgatóhelyettesi, dr. Báni Mihály ügyészt a jogtanácsosi, Medek Béla főmérnököt és Dörfler Nándor mtihelyfőnököt a műszaki tanácsosi, továbbá Faltysz Hugó, Faragó Miksa és Scicissel Antal felügyelőket a főfelügyelői címmel ruházta fel.

Megnyílik az Andrássy-uti kabaré. A kabarék szülőanyja, az Andrássy-uti pincéből kiformált intim, kedves színházi helyiség ismét visszatér régi szerelméhez: a színpadhoz. Úgy látszik, nemcsak a színésznőkre. de a. lokalitásokra is áll az a. törvény,, hogy nem tudnak sokáig hűtlenek maradni az egyszer megkóstolt művészethez; A rendőrség egykor kimondta, hogy a Modern Színpad helyisége tűzveszélyes, most azonban a belügyminiszter ismét megadta az engedélyt, hogy Bárdos Artur, a Belvárosi Színház igazgatója kabaré-előadások számára újra megnyithassa a Modern Színpadot. A népszerű és komoly művészetre törekvő Bárdos Artúrnak tehát ezentúl két színháza lesz, ami a mulatni vágyó budapesti közönségnek mindenesetre nagy örömére fog szolgálni.

Kitüntetés. A király Barth a Albert vezérkari testületbeli alezredesnek az ellenséggel szemben tanúsított kiváló szolgálatai elismerésein a hadiékitmé- nyes Lipót-rendet adományozta. Bartha alezredes hosszú ideig volt Böhm Ermolii hadseregének szállásmestere. Mint ilyen a galíciai és kárpáti offenziva alatt figyelemreméltó szolgálatokat tett, később J ó- z.séf főherceg parancsnoksága alatt álló erdélyi hadsereghez került. Harctéri beosztása mellett még volt ideje azzal is törődni, hogy a Margitszigeten az ő tervei szerint létesített hadikiállitás nagy adminisztrációs munkáját is dirigálja.

Hiadikölcsönbiztositás. Mielőtt ilyent köt, kérjen a Trieszti Általános Biztosítótól (Budapest, V.. Dorottyai-utca 10.) tájékoztatót. Célszerű újítások! Egyszerű hadikölcsönéletbiztositás, vagy balesetbiztosítással kapcsolatos hadikölcsönéletbiztositás is köthető.

A Fasor Kabaréban a fényes sikert aratott iuliu.si műsor keretében nem kisebb irodalmi nagyságok szerepelnek. mint H e r c z e g Ferenc, L e n gyei Menyhért, Ernőd Tamás és Gábor Andor. A fellépő mii- vészek és művésznők közül nagy és kitűnő szerepeket játszanak: Rajnai Gábor, a Nemzeti Színház, Kertész Dezső, a Vígszínház tagjai, mint vendégek. Sz. Szőllősi Rózsi. Szász Ilona, a Fasor Kabaré uj tagjai, valamint a régi kitűnő és bevált gárdából B é k e f í y László, J á k ó Amália, B á rson y István, Ürmössy Anikó jutottak kitűnő szólókhoz, illetőleg nagyszerű szerepekhez.

A ííenry-aréna júliusi műsora a legkiválóbb attrakciókat hozta. Kitűnnek: Adorns, Jackson, Roberte Mizzi Braun és a Hias testvérek.

Krisztus. (P a s s z i ó j á t é k a Városi Színházban.) Julius elsején óriási hatással mutatták be a Városi Színházban a Krisztus pasz- s z i ó j á t é k o t, melynél nagvobbszabásu drámai alkotás még nem került színpadra. Ütvén magánszereplő, 500 szereplő. 200-tagu ének- és zenekar vesznek részt az előadásban, melyet Iván fi Jenő. rendez. A Krisztus első előadása ez, melyet nyomon követ a darab berlini és bécsi bemutatása. Berlinben