Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-03 / 26-27. szám
h Budapest, 1918. julius 3. külön szindikátus alakult, ennek fölkérésére rendeli a Hadsegélyző Hivatal javára In c z e Sándor, a Színházi Klet szerkesztője a nesti előadásokat Jegyek a. Városi Színházban és az összes jegyirodákban. A Beketow-cirkusz júliusi pompás műsora állandóan zsúfolt hátakat vonz. Beketov igazgató pro- gramm.iát a legjavából állította össze és nem csoda, ha ezt a törekvést a közönség osztatlan tetszése kisíri. # tőke • • • Anarchia a Dohányjövedéknél Az elsülyesztett trafikáru Budapesten mindinkább érezhetővé válik a dohányinség. Szivar, cigaretta maholnap alig kapható és ami forgalomba kerül, azt a fogyasztó _ rendesen kéz akut — dupla áron kénytelen megfizetni. A mostani dohányhiány miatt a Magyar királyi dohúnyjöveclék vezetősége ellen tömérdek panaszt hallunk és tegyük hozzá rögtön: nem ok nélkül, mert a dohányforgalomban tapasztalható anarchikus állapotokat tulajdonkép pen a Dohányjövedék tehetetlen vezetősége teremtette meg. Valahányszor Haracsek László és dr. Vangel Károly miniszteri tanácsosok, a Magyar királyi dohányjövedék vezetői ellen támadások hangzanak el, mindannyiszor azzal védekeznek, hogy a dohánytermelés csökkent és ami gyártmány forgalomba kerül, azt elsősorban a hadsereg veszi igénybe. Hogy Haracsek és dr. V a liget miniszteri tanácsosok okoskodása — mert hisz másnak ezt a kifogást nem is lehet nevezni mennyire nem helytálló, az légióban dl. Czajlik László budapesti pénzügy-igazgató kimutatásából tűnik ki. Dr. Czajlik miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató összeállítása szerint a Magyar királyi dohányjövedék például 1916-ban több dohányárut gyártott, mint a háborút megelőző 1913-as évben és dacára annak, hogy a hadsereget a mostani gyártásból látják el, oly nagy dohánybőség uralkodik, hogy Magyarország minden dohányos emberére több cigarettának és szivarnak kellene jutni, mint a béke éveiben. A dohányjövedék ugyanis éppen tíz százalékkal gyártott; többet, mint az utolsó békeévben. Nevezetesen 1913-ban 140,000, 1916-ban 134,000 métermázsa pipadohányt, 1913-ban 51,000 1916-ban 52,000 métermázsa cigarettadohányt, 1913-ban 2300 millió, 1916-ban pedig 2700 millió cigarettát adtak át a forgalomnak. Önkéntelenül is fölmerül tehát a kérdés, hogy miért van mégis dohányinség? Hogy tényleg ilyen nyomorúságos helyzettel kell számolnunk, ez kizárólag Haracsek László és dr. Vangel Károly miniszteri tanácsosok bűne és kell, hogy a pénzügyi kormány észrevegye azokat a kardinális hibákat, amiket a Dohányjövedék miniszteri tanácsosai elkövettek. A legsúlyosabb deliktum, amiért ez a két tanácsos felelősségre vonható, a részrehajlóság. Haracsek László, a Dohányjövedék első igazgatója, vezető-szerepet játszik a Dohánykereskedelmi r.-f.-ban. Önkéntelieniül fölmerül a kérdés: hogyan képviselheti a magyar állam érdekét az az államtisztviselő, aki résztvesz egy magánvállalkozás üzletvitelében, amely tulajdonképpen konkurrense az államnak? Dr. Vangel Károly miniszteri tanácsos, a Dohányjövedék második igazgatója, családi alapon dolgozik és hogy számára a világháború konjunktúrája nem jelent rossz üzleteit, az fia örvendetes vagyonosodásá- ból derül ki. Mert dr. Vangel Károly miniszteri tanácsos fia budapesti dohánynagyárns, akinek a Károly király-uton kitünően jövedelmező nagy- trafikja van, amely a béke éveiben is legalább ötvenezer korona tiszta hasznot hozott. Amikor nálunk kiütött a dohányválság, nép- vándorlás indult meg a Dohányjövedék budai palotája felé. Hét és ötágú koronával díszített hiútok és autók száguldottak át a Lánchídon és álltak niicg Ht'.acsek és Vangel miniszteri tanácsosok rezidenciája előtt. Bank- és gyárigazgatók, politikusok és fezörök tették tiszteletüket a Dohányjövedékén és azzal érveitek, hogy alkalmazottjaik részére dohányt kell beszerezniük, amit meg is kaptak. Haracsek és Vangel őmél- toságaék behódoltak az előkelő uraknak és tudunk bankigazgatókról, akik heti ezer korona értékű trafikárut kapnak, holott ugyanakkor a hivatásos dohányárusnak, aki ebből él, csak 250 700 korona értékű árut adnak, keresvén ők ezen az ,.iizleten" heti 25, illetve 70 koronát. A bank- és gyárigazgatók után sorba jöttek az „előkelő kaszinók", a Nemzeti-, Országos- és a Lipótvárosi Kaszinó, az Erzsébet-, József-, Ferenc-, Mátyás-, Jancsi- és Lebuj-kaszinók és mind dohánykon- tingienst kértek és természetesen kaptak. A finom trabuccok és medeák, a memphisek és a nilusok, a purzicsán és hercegovinál dohányok most már nem a fogyasztóhoz kerültek, hanem a lánckereskedelem ingoványába. A Magyar királyi dohányjövedék erkölcstelen felfogása azt eredményezte, hogy Budapesten minden bank- és gyár- igazgató, minden kaszinói és vendéglői főpincér tekintélyes dohánykészleteket rejteget és a szegény fogyasztóközönség szívhatja a fogát, vagy legjobb esetben a dohányjövedék legko- miszabb gyártmányát a Duna-cigarieittát. Bizonyos, hogy a Dohányjövedéket súlyos hibák terhelik és joggal elvárhatjuk a pénzügyi kormánytól, hogy ezt a családi alapokra helyezett virtschaftot megrendszabályozza és egyúttal intézkedik, hogy a budapesti dohánynagy- árudák privilégiumait hatályon kívül helyezzék. A fővárosi dohánynagyárudák garázdálkodása nem ismer határt és a vakmerőséget abból a kedvező helyzetből merítik, hogy amit szabad dr. Vangel Károly miniszteri tanácsos fiának, ugyanazt büntetlenül ők is megtehetik. A /Magyar királyi dohányjövedék vezetőinek keze természetesen meg van kötve. Nem mernek fellépni, rciisirt hisz akkor a protekció-mentes nagyárudák a pénzügyminisztériumban panaszolják be a Dohányjövedék miniszteri tanácsosait, aminthogy erre volt már példa és a pénzügyi kormányt a Dohányjövedék a legkényelmetlenebb helyzetbe sodorja;. A követelés, amit a főváros közönsége a pénzügyi kormánynyal sze nben felállíthat, a következő: L Mindenekelőtt szüntessék meg az inkompatibilitást, amit Haracsek László és Vangel Károly miniszteri tanácsosiknál megállapítható. 2. Haladéktalanul szüntessék be a dohányki- ufalasokat, amiket bank- és gyárigazgatók, politikusok és kaszinói föpincérek kapnak. 3. Intézkedjenek, hogy a budapesti központi dohányraktár és a dohánynagyárudák kiosztását és detail eladását a pénzügyminisztérium (és nem a pénzügy igazgatóság) ellenőrizze. Ugyanis nem-' rég kiderült, hogy egy fővárosi dohánynagyáru- da több mint félmillió korona értékű dohányárut vont el a- fogyasztás elöl és adott el magasabb áron. Ezek azok a követelések, amlyeknek teljesítésével a Magyar királyi dohányjövedék rossz hírnevét még reparálni lehetne. A Vili. hadikölcsön sikere A nap-nap után egyre sűrűbben érkező hadikölcsön-jegyzések igazolják, hogy lassanként mégis átmegy a köztudatba a hadikölcsön- •jegyzés előnye, kitűnő jövedelmezősége és minden vitán felül álló biztossága. A legtöbbször hangoztatott kételkedő megjegyzés az, hogy az államadósságok növekedésével nincsenek arányban a jövedelmek növekedése és igy esetleg bekövetkez- hetik az a helyzet is, hogy az állam nem tudja majd a kamatokat fizetni. Ennek a feltevésnek lehetetlen és bekövetkezhetet 1 en voltát — azt hisszük — eléggé dokumentálja a kormány u j jövedelmi fórrá- s ok és u j ad ó k, adóemelések kreálás á- v a 1, amelyek mind egy célt: a hadikölcsön b i z t o n s á g á t szol g á 1 j á k. Csak a közelmúltban vált ismeretessé, hogy a kormány —< többek között — gyufa- és é 1 e s z tö-a d ó behozatalával akarja szaporítani jövedelmét. Ezenfelül több száz millió korona haszna lesz abból, hogy az ukrán bor és borpárlat kivitelt központosítani fogja. Ilyen körülmények között a kamatfizetés tekintetében felmerült aggályok nem állanak meg, sőt éppen ellenkezőleg, a helyzet tisztázása következtében most már mindenki világosan és értbe ően láthatja, hogy a kormány helyes adópolitikájával előrelátóan gondoskodik tartozása kamatjainak biztosításáról. A roppant módon megnövekedett drágaság leküzdésére csak egy mód van: gondoskodni kell arról, hogy a forgalomban levő nagymennyiségű papírpénz visszatérjen az államkincstárba. Már pedig erre legjobb alkalom a hadikölcsön jegyzése, mert most mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy anyagi viszonyaihoz képest többé-kevésbbé nagyobb összegeket bocsásson rendelkezésére. Apasztván a bankjegyforgalmat, csökkentjük a drágaságot. Nem győzzük elé'ggé hangoztatni ennek minden ember szempontjából hasznos voltát és semmi kétségünk, hogy a Vili. hadikölcsön sikerének fokozásában a társadalom minden rétege tevékeny részt fog venni. * A nyolcadik hadikölcsön kötvényei 92 koronás netto árfolyamon kerülnek kibocsátásra, mig a múltkor kibocsátott öt és fél százalékos hadikölcsönköt- vények netto árfolyama 90.75 korona volt. A hadban- álló országok közt Magyarország az egyetlen, amely hadiköícsönének emissziós árfolyamát a megelőzőeknél nagyobb összegben állapítja meg, ami azt bizonyítja, hogy a magyar pénzpiac megszilárdult s nincs szükség a közönségnek arra az ösztökélésére, amely az ellenséges államokban az egyre csökkenő kibocsátó árfolyamban nyilvánul meg. Nálunk megvan a bizalom s hogy ez mennyire jogosult, mi sem bizonyítja jobban, mint harctéri sikereink s az a fényes eredmény, mellyel hadikölcsöneink végződtek. Kétségtelen, hogy a nyolcadik hadikölcsön ismét ragyogó példája lesz a magyarság áldozatkészségének és erejének. Jelentkezik a magyar nehézipar. A nehézipar — nyilván nemet mintára — nálunk is jelentkezik. Szerepet akar kapni a politikában, az események irányításában és hogy ezt elérhesse, minden áldozatra készen áll. Épen aktuális ez ipar, amelyikek érdekeit a Gyáriparosok Országos lasztások tisztasága és az összeférhetetlenségi törvény megszigorítása nemcsak jelszó, de amelyekért korszakalkotó küzdelem folyik. A nehézipar, amelynek érdekeit a Gyáriparosok Országos Szövetsége vette szárnya alá, azonban, úgy vélekedik, hogy a háborúban szerzett milliárdokkal rést tud majd ütni az uj áramlat emelte falakon és ez a rés még tágabb lesz, mint ma, amikor az állammal összeköttetésben álló vállalatok képviselői előtt jobbára mégis csak zárva van a parlament. Az akció megindult, a hangulat már csinálódik, a türelmes ujságpapiros sokszor pirulni is kénytelen egy-egy erőszakos érv miatt. Az összeférhetetlenségi törvény megváltoztatása olyan értelemben, hogy a magyar nagyipar reprezentánsainak mezében a kijárások lehetőségének uj forrásai nyíljanak meg, mem fog sikerülni még akkor sem, ha a puffogó frázisokat a- nehéz ipar eszközeivel gyártjuk is és ha a nehéz ipar kaptárjából a háborús nyereségek milliárd- jai bankórajokat eregetnek is. Mert ez az ötlet nem pusztán a politikai élet tisztaságát, hanem az ipar tisztességét is veszélyezteti. Stern Sainuék a zergetollal. Stern Samuék- nak sok-sok milliót jövedelmező üzletük volt a Serát, amelynek működése állandó kifogásra adott okot. Emiatt a hadsereg és a polgári fogyasztás hússal és zsírral való ellátását uj szervre, a/ Haditeirmény égisze alatt működő Sertésforgalmi irodára bizták. Néhány hét előtt Stern Samuék mozgalmat indítottak, hogy a Serátot visszaállítsák régi jogaiba. Ezt a machinációt a Fővárosi Hírlap több cikkben leleplezte és Sternék szándéka; megfeneklett. Az elmaradt milliók azonban nem hagyták nyugton Sternéket és most uj formában szeretnék az üzletet megszerezni. Hirtelen elhatározással zerge-tollat tűztek a pörget kalapjuk mellé és felcsaptak agráriusoknak. A íöldmivelésügyi minisztérium részvételével megalakították 6 millió korona részvénytökével a Sertésnagyvágo r.-t.- ot és ennek keretében akarják most a Seirátot uj életre kelteni. Ez a tervük sem fog azonban sikerülni, mert a Sertésforgalmi iroda működésével az érdekelt hivatalos körök teljesen meg vannak elégedve1. Lánczy Leó kitüntetése. A király L á ncz y Leó belső titkos tanácsosnak, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének ötven éves közgazdasági tevékenysége és a jótékonyság terén tanúsított kiváló áldozatkészségének elismeréséül az első osztályú vaskó róna rendet adományozta. Amiről Korányi báró nem beszél. Az O r s z á- g o s Központi Hitelszövetkezet egyik legutolsó igazgatósági ülése nem folyt le úgy, ahogy báró Korá n y i Frigyes vezérigazgató szerette volna. A bizalmi szavazás és az elismerés helyéit dr. Förster Aurél országgyűlési képviselő, igazgatósági tag szóvá tette a tiszt v i s el ő k sül y o s helyzetét és s z i g o r u a n, kíméletlenül
