Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-02 / 1. szám
Budapest, 1918. január 2. 3 aki bejelentette, hogy már a legtöbb szakosztály megalakult. A megalakult szakosztályok ezek: tanácsadói és jogvédelmi, anya- és csecsemövédő, gyermekvédő, gyermekfelruházó, népélelmezési, népgondozó, társadalmi segítő, irói és hírlapírói és az iparművészeti szakosztályok. A többi szakosztály megalakulása is a közel jövő kérdése. Háztüznéző a jótékony egyesületekben. Folyamatban van a népjóléti e g y e s ii 1 e- t e k kataszterének megszerkesztése is. Az eddigi Számonvétel szerint Budapesten ezidőszerint 122 népjóléti egyesület működik. Ezekre nézve most gyűjtik az adatokat, de hamarosan meg fog kezdődni az egyesületek helyszíni vizsgálata is. A legutóbbi elnökségi ülésen különösen K 1 e b e 1 s- b e r g Kuno gróf ny. államtitkár volt az, aki erőteljesen rámutatott annak a szükségességére, hogy az egyesületek portáján körülnézzenek. Ezt a munkát kiilön tisztviselőkkel fogja elvégeztetni a Népjóléti Központ. Az ellenőrző közegek valószínűleg az elöljáróságok ama tisztviselői közül fognak kikerülni, akik eddig is a jótékonysági- egyesületek ügyeit intézték. A népjóléti nyilvántartó is készül már. Itt mindenkit el fognak könyvelni, aki segélyben részesült. Eddig 45.000 feljegyzés van, de ha az egész munka készen lesz, a bejegyzések szánra valószínűleg meg fogja közelíteni évenkint a 200.000-et. A Népjóléti Központ különben az elmúlt esztendőben 133.000 ügyiratot intézett el, köztük 39.900 segélyezési ügyet. Pénzbeli segélyre az 1917-ik évben 950.000 koronát osztottak ki. 7.5 milliós költségvetés. A Népjóléti Központ az elmúlt évben 6,470.000 koronát mozgósított jótékony céljaira. A pénztári forgalom 11,896.000 kororta volt, ebben a pillanatban pedig mintegy három millió korona a pénzkészlet e, aminek az az oka, hogy egyes akciók még nincsenek pénzügyileg lebonyolítva. A jövő évi költségvetés három részből áll: 1. Az adminisztracionális célokra szolgáló összeg, amelyet a' főváros ad. Ez az elmúlt esztendőben 200.000 korona volt, ami helyett az idén 356.000 koronát kell kérni. Ennek az oka az, szaporítani kell a személyzetet, másrészt pedig, hogy a dologi kiadások is emelkedtek. Eddig kilenc véglegesített tisztviselő és 22 ideiglenes, jobbára női segédmunkaerő végezte a hatalmas munkát. 2. A Hadigondozótól kért összeg, amely a múlt esztendőben több mint öt millió volt, most pedig hat és fél milliót kell kérni. 3. Az adományok, amely e r én az : n 500.000 korona gyűlt be, a jövő évi költségvetésbe ugyanilyen összeget vesz fel a Népjóléti Központ. Egyszóval a Népjóléti Központ jövő évi költség- vetése hét és fél millió korona körül mozog. Másfél millió gyermekruhákra. A karácsonyi napok hangulatában meg kell emlékezni a Népjóléti Központ gyermekfelruházó tevékenységéről is, amely az idén rendkívüli nehézségekbe ütközött az anyaghiány miatt. A kormány mindent megtett, de az eredmény mégis az volt, hogy a bőrt és a ruhánakvalókat csak novemberben kapta meg a Központ, sőt egy részét csak karácsony után! Cipőt 26.000 párt rendeltek, amiből december 2,5-ikáig 13.000 pár készült el, ehhez járult 8000 pár ajándékcipö, úgy hogy karácsonyig az iskolákban 21.000 párt lehetett kiosztani. Még 8—10.000 párra tehető az, amit az iskolákban fognak a jövőben kiosztani. Az iskoláknak jutott és még juttatandó ruházati cikkek a következők: 30.000 pár cipő, 12.000 télikabát, 8.000 fiuruha, 6.000 leányruha, ami összesen 1,400.000 koronába került. Ennek az összegnek a felét a Hadigondozó Hivatal adta. Gázvezetéki javítások ZPOGKÁJlnTY Budapest, VIII. kér., Rökk Szilárd-utca 30. TELEFON: József 1—48. Harrer kormánybiztos a telekspekuláció ellen Gyöngyös város eladhatatlan 450 holdja Harrer Ferenc dr. tanácsnok évek óta felvette, mint a városépítő ügyosztály vezetője, a harcot a telekspekuláció megakadályozására. A harc eredményes volt és azt most, mint kormánybiztos, Gyöngyösön is folytatja. Ebben a tekintetben legutóbb igen fontos esemény történt, korszakos jelentőségű határozatot hozott Gyöngyös város képviselőtestülete. A határozat alapelve az, hogy akié a föld és a földjáradék, azé az ország,' vagy város t e r m e, 1 é s e, munkája é s polgársága. A gyöngyösi kormánybiztos közbenjárására az egri érsek, tekintettel Gyöngyös város érdekeire és a helyes szociális célkitűzésre, beleegyezett abba, hogy Gyöngyöspüspöki határában levő, Gyöngyös város természetes jövő fejlődési területét képező, körülbelül 450 holdnyi birtokát a városnak örökárban átengedje és a közgyűlés az ügy bordereiének és erkölcsi jelentőségének megfelelően ünnepi hangú kormánybiztosi előterjesztés szellemében névszerinti szavazással hozta meg a következő határozatot: „A képviselőtestület kijelenti, hogy Gyöngyös városa ezt a földet azzal a szándékkal veszi meg, hogy ez a föld úgy mindenkori értékének megfelelő kihasználása, mint a város jövő fejlődésével kapcsolatos értékemelkedése által mindenkor a köz, illetve a jövő nemzedékek érdekeit szolgálja és soha magánspekuláció és magánnyerészkedés tárgyává ne váljék. Ehhez képest határozattá emeli, hogy a megvett területeket sem egészben, sem részben elidegeníteni nem szándékozik, hanem azokat úgy mezőgazdasági, mint ipari és lakáscélokra elvileg csak bérbeadás utján kívánja hasznosítani és e föld valamely részét csakis kétségtelen közcélra és a város helyreállításával közvetlenül kapcsolatos műveletek céljára hajlandó tulajdonjogilag átengedni“. Harrer Ferenc dr.-nak a spekuláció ellen való küzdelme egy közgyűlési határozat révén egy újabb győzelemmel szaporodott. A gyöngyösi határozatról Pikier J. Gyula, a fővárosi statisztikai hivatal aligazgatóját, a legközelebb megalakítandó telekhivatal igazgatóját kérdeztük meg, uki a következőket fejtette ki: Hogyan fog ez az elvileg nagyjelentőségű határozat a gyakorlatban megvalósulhatni, annak most megfontolás; alatt levő technikai részleteibe nem bocsátkozhatunk, de maga! a kimondott elv egyedül erkölcsös és helyes megoldása annak a követelménynek, amelynek ismert, de céltté- vesztett jelszava: „földet ,ai népnek“, egy jelszó, amely a legjobb szándék mellett abba az irányba vezet, hogy az egész közület életfeltétele: alföld egyes egyéneknek vagy osztályoknak rezervál- tassék és ne az e földtől függő közület egészének és az utódok összességének. És ezen egyedül logikus és erkölcsös megoldás hatása érződött meg abban az ünnepélyes hangulatban, amelyben a névszerinti szavazók egyhangúlag fogadták el ezt a fontos határozatot, mint amilyen a város kezében levő föld- és telekterületet illetőleg tudomásunk szerint Arad város tanácsa. részéről is nehány hét óta van elő- k észülőben. A gyöngyösi képviselőtestület határozatának — mint minden) határozatnak és törvénynek - nincs feltétlenül kötő jogi ereje az utódokra nézve. De nem hisszük, hogy ebben az esetben valamikor megtörténjék, hogy egy későbbi nemzedék ezzel a határozattal szembehelyezkedjék, különösen, ha ez az elv más közü- letekben, a városokban és afc állam kezében levő földek tekintetében is megteszi útját, a józan ésszel és az erkölcscsel és kiszolgáltassa a közületet, a polgárságot és az utódokat a magánspekulációnak és az elletni életfeltételek teljesen felelőtlen rendszerit magánkézbe juttatásának. Jobban hiszünk a helyes kifejezésre jutott józan észnek és erkölcsnek, mint a jogszabályoknak az erejében.- Merjük remélni, vagy legalább lehetőségét látni annak, hogy a gyöngyösi tűzvészből nemcsak Gyöngyös városai fog virágzó uj létre kelni, hanem hogy Gyöngyös városának hamvaiból főnixként fog uj életre kelni a magyar föld- birtokpolitikának egy nagyjelentőségű, tiszta, egyszerű és éildásos elve is a mindenkori utódok érdekében. A vizpancsoló kóboráram Irta; Gáti Béla, műszaki tanácsos. A nyári vizmizériák ismét életre kelnek és mig a talaj meglehetős mélységű rétegben be nem fagy, nem is szűnnek meg a hiányok, amiért is célszerűnek látom, hogy a vízhiány egy másik okára is rámutassak. Nézetem szerint teljesen valószínűtlen, hogy a budapesti közönség fogyasztása oly óriási lenne. Mint tudjuk, Budapest lakásainak nagy részét kislakások alkotják; ti népesség összezsúfolva él és tisztára hihetetlen az, hogy például egy 10 személyes vicelakás közönsége 2400 liter vizet fogyasszon el naponta. A lakosságnak legalább is 60, esetleg 90 százaléka minimális vízfogyasztása; egyes gyárak, üzemek vízfogyasztása igein nagy lehet, ezeket azonban könnyen ki lehet nyomozni és :ai vízpazarlások ellen megfelelően lehetne védekezni. Amint a ,,Fővárosi Hírlap“ megállapította, a vízmüvek soha oly nagymennyiségű vizet nem termeltek és nem adtak ki a főcsövekbe, mint éppen manapság, Hogy azonban ebből a kiszolgáltatott mennyiségből mennyi jutott a fogyasztóhoz, az már más kérdés. Természetesen igy papiron nem lehet ítéletet mondani és igy nem mondhatom ki azt, hogy a víznek 50 százaléka elfogyott; eltol y ott, elcsurgott; mindazonáltal bizonyos, hogy ;a vizömlések, viz szív ár gások igen tekintélyes mennyiségre ragnak. A vízcsövek kilyuka- dását, kimaródását a villamos vasutak kóboráramai okozzák. A villamosvasut-társaságok- nak ugyanis meg van az a joguk, hogy ;a felső vezetéken a kocsiba bevezetett áramot ne külön vezetéken, hanem a sinen vezessék vissza a:z áramtermelő központba. A mérések alapján megállapítható, hogy a sínek akkor, amikor kocsi nincs a közelben, majdnem árammentesek; igy tehát az áram nem a síneken, hanem a földben és a földben elhelyezett fémtesteken át folyik vissza. A sinből az áram elkóborol a földbe, a földből belép a csőbe, más helyen ismét elhagyja a vízvezetéki csövet és ekkor magával viszi a vízvezetéki cső anyagát is. Bizonyos idő utáni azután az anyag annyira elfogy, hogy a vízcsöveken át a viz átszivárog és végeredménykép a 240 millió liter kimenő vizmeny- nyiségből a fogyasztókhoz nem érkezik meg 240 millió, hanem annak egy része a földbe és innen a csatornákba szivárog és rontja Budapest altalaját, amely rontás azután utcasülyedé- sekben, talajbehorpaclásokban és egyéb hasonlókban nyilvánul. A villamos va.suti kóboráramok veszélyességét már sok helyen észlelték és azok ellen védekeztek is. Magyarországon is megalkották a kóboráram-szabályzatot, ami azonban tulajdonképen csak az uj vasmtakra érvényes és a régi villamos közúti vasutak eddigi jogi viszonyait nem igen érinti. A kóboráram a vízcsöveken kiviil kimarja a gázcsöveket is, erről a> székesfővárosi gázmüvek nagyon sikerült fényképfelvételei tesznek tanúságot. A gáznál azonban nem olyan veszélyes a dolog; a kiömlő gáz ugyanis a gázcső körüli réteget mintegy elkát- rányositja és ezáltal a gázcső körül tulajdonképen egy másik kátránycsövet alkot. Az elveszett gázmennyiség csak abban nyer kifejezést, hogy a nyomás csökken; avval pedig a mai háborús viszonyok között seukisem törődik, hogy a nyomás csökkenését szénhiány ckozza-e, vagy az, hogy az előállított gáz egy része a fogyasztó előtt a vezetékekből már kiszivárgott. Erre vonatkozólag egyes vidéki városokban érdekes példák adódnak, igy például egyik nagyobb alföldi városunkban külön társaság kezében van a viz, a gáz és a villamos vasút; sem a: gáztársulat, sem a vízvezetéki társulat sohasem panaszkodott, vizsgálatokat csakis a magyar királyi posta végeztetett telefonkábelei érdekében. Egy másik délin agyarországi városban a gázmüvek teljesen meg vannak elégedve a helyzettel; amidőn azonban a; kóbor áram a vízvezetéket már annyira kirágta, hogy vizömlések támadtak, kiderült, hogy a gázcsövekből isiigen nagymennyiségű vizet kellett kiszivattyúzni; a viz pedig csakis a már meglevő repedéseken juthatott a gázcsövekbe. A vízcsövek kimaródásai elsősorban is a házi vezetékeken jelentkeznek, rendszerint ott, ahol ;a fővizcsőből a vezeték a házban felemelkedik. Budapesten ezeket a viszonyokat előre láttam és már 1911-ben
