Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-17 / 16. szám
Budapest, 1918. április 17. 5 • • • Bécs már megint kezdi. A Duna kérdésében Bécs nem tud megnyugodni. A bukaresti béketárgyalásokról olyan hírek érkeztek, amelyek a magyar és a bajor törekvéseket, honorálni látszanak. Kétségtelennek tartjuk, hogy valamivel ismét közelebb jutott a magyar folyamhajózás a Dunán való hegemóniához és Budapest ahhoz, hogy dunai központ legyen. Megszoktuk már, hogy ilyenkor Wei.sskirelmer nem marad nyugodtan, hanem mozogni kezd és aknákat helyez: el. Alighanem elérkeztünk a pillanathoz, amikor ismét számolnunk kell Bécs egy újabb sakkhuzásával. Weisskirchner ugyanis máris meginterpelláltatta magát arra vonatkozólag, hogy állást foglalt-e már az osztrák kormány az osztrák viziutak kérdésében. A bécsiek ravasz polgármestere látszólag szelíd szavakban, de máris mieigcsörditette erre a kérdésre a fegyvereit,- Sajnos — mondotta — meg kell állapítanom, hogy az osztrák csatorna-kérdésekért lel- kesedőknek eddig minden fáradozása sikertelen maradt. Bécs városának és a Wasserstrassen- tagnak határozatai, valamint az emlékiratoknak egész tömege, amelyekkel elárasztottuk a kormányt, eddig teljesen válasz nélkül maradtak és a kívánatos célhoz eddig egyetlen lépéssel sem jutottunk közelebb. Irigységgel tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy milyen nagyarányú módon kezdődtek meg a Duna:—Majna- csatorna előmunkálatai. Mi szivünkből kívánjuk a bajoroknak a Duna—Rajnai hajóút megalkotását, de az osztrák közgazdasági éleit érdekében a legnagyobb határozottsággal ki kell tartalmuk a Dana- -Odera-csatorna érdekében, amely Ausztria, de főleg Bécs számára föltétlenül élet- szükséglet. Imiéi, ismét igy beszél Weisskirchner, ami azt jelenti, hogy ezúttal az osztrák kormányon akarnak egyet nyomni és az osztrák kormányt akarják harcra kényszeríteni a magyar és bajor érdekekkel szemben. Az olcsótej-akció kiterjesztése. Az olcsótejakcióba belekapcsolódott a Népjóléti Központnak egy a szegény gyermekek számára igen nagy jelentőségű gondoskodása. A Népjóléti Központ ugyanis a múlt esztendő márciusa óta ötvennégy óvodában naponkint kétezer gyermeket vendégelt meg reggelivel. Minden gyermek két deciliter tejet és egy darab kenyeret kapott, ami havonkint 8—10,000 koronát emésztett föl. A nemes akció költségeit nagyrészben, mintegy 80,000 koronáig, a Pester Lloydnak erre a célra indított gyűjtési összegéből fedezték, mig a fen- maradt 50,000 koronát a Népjóléti Központ fizette ki. Csergő Hugó dr., a Népjóléti Központ igazgatója, most azzal íz előterjesztéssel fordult Nagy Ferenc közélelmezési államtitkárhoz, hogy nyújtson módot az akció kiterjesztésére és pedig olyan mértékben, hogy a még hátralevő 38 óvodában, esetleg néhány a periférián fekvő elemi iskolában is meg lehessen honosítani a gyermekek reggelijét. Nagy Ferenc államtitkár kedvezően fogadta Csergő igazgató szép gondolatát és megígérte! annak tőle telhető mértékben való támogatását és gyors elintézését. Megszűnnek a budapesti tömegsírok. A pénzügyi bizottság pénteken tárgyalta le a pénzügyi ügyosztálynak a sírhelyek árának felemelését. A pénzügyi bizottság szó nélkül siklott el az előterjesztés fölött, nyilván azon az alapon, hogy amikor olyan nehéz az élet, ki törődik a halottakkal. Szerencsére a tanács igen helyesen úgy kontemplálta a sírhelyek árának fölemelését, hogy inkább a luxus-sirhelyeknél mutatkozik jelentékenyebb drágulás, ami semmiesetre sem árthat a gazdagoknak. Ezzel az áremeléssel vonatkozásban azonban a közegészségügyi ügyosztály — értesülésünk szerint — igen becsületes és méltányos reformot kíván életbeléptetni, amely önmagban is megmutatja humánus voltát. Arról van ugyanis szó, hogy az úgynevezett gratiszhcilottakat ezentúl emberségesebb módon fogják eltemetni. Nem sokan fudják, hogy nemcsak a harctereken, de Budapesten is voltak eddig tömegsírok. A grátiszhalottak ugyanis eddig nem kaptak külön sírhelyet, hanem közös sírba kerültek, ső't még annak a lehetősége sem volt meg, hogy kegyeletcs gyermekek, akik idők során jobb módba kerültek, szüleiket ex- humáltathatták volna. A budapesti tömegsírokat megfontolást érdemlő közegészségügyi szempontokból nem engedték felbontani és igy nem egyszer megtörtént, hogy előkelő polgárok, neves emberek, akiknek szüleit valaha grátiszhalottként temették el, nem tudták azokat a tömegsírból exhumálhatni és méltó módon külön sírba temettetni. Ez a szomorú jelenség most meg fog szűnni. A jövőben minden grátiszhalottat emberséges módon, külön sírban fognak elföldelni. A fővárosnak ez az intézkedése mintegy évi tízezer koronájába fog kerülni, de kétségtelen, hogy ez a kiadás bőségesen megtérül a luxus-sírhelyek árának emeléséből. Hadikiállitás a Margitszigeten. Május elejéivel újra megnyílik a hadikiállitás az alsó Margitszigeten, mely már tavalyi rövid őszi szereplésével lekötötte a közönség meleg érdeklődését. Újabb attrakciókkal bővülve, kedvéit szórakozó helye lesz a közönségnek a hadikiállitás, amelyen naponta hangversenyez a szimfonikus zenekar is. A hadi jótékonycélt szolgáló kiállítás parancnoksága állandó jegyeket is bocsát ki, szigeti belépővel 30, anélkül 20 koronáért, .legyek a Kossuth Lajos-utca 3. szám alatti irodában válthatók. Nyolc órakor kezdődnek ezéntul a Belvárosi Színház (Modern Színpad) előadásai. A Május. A láthatatlan ember. A pofon minden eddigi előadását napokkal előbb eladott házak nézték végig. Legjobb megóvás a Katzer-féle (R.-t.) Első konzerváló intézet bundák, szőnyegek stb. részére. (Ó- utea 44. Telefoni 21-98.) Egyedül teljes és legkíméletesebb tisztítás a Katz'er-féle szab. szövetóv-alá- téten. Szenzációsan legjobban bevált találmány. A városligeti Henry arénában az áprilisi műsor kifogyhatatlan vonzerőt gyakorol a közönségre, amely minden előadást zsúfolásig megtölt. És ez a legjobb bizonyítéka Henry igazgató szakértelmének, amely a szórakozó publikum igényeit teljesen ki tudja elégíteni. Az előadások 3 órakor kezdődnek és folytatólagosak. Steinhardt ni miisora. Steinhardt ismét uj darabban lép fel a Kristály-palotában. Az uj darab cinre „A ballépés“, egyike azoknak a végtelenül mulatságos és a könyekig megkacagtató daraboknak, amelyek éppen Steinhardt egyénisége és kivételes művészété által nyernek értéket a közönség szemében és amelyeket végigkacag és vegi-gtapsol a publikum. A Kristálypalota áprilisi műsora egyéb attrakciókban is bővelkedik. Szőllőssi Rózsi kitünően sikerült szólói, a Feemas Companie pompás csodababái. Singer mesteri hegédiijátéka, Ruhn Saí- vety nagyszerű táncai, a két Antonello remek harmonikajátéka, mind hozzájárulnak ahhoz, hogv ezt a nagysikerű műsort minden este zsúfolt ház nézze végig. Beketow cirkusz. A legszenzációsabb sikere van a Beketow cirkusz jelenlegi műsorának. Az artista mutatványok között a Hugosett tornász-csoport, a Bujamaas arabs ugrócsoport és a R a i n a t s légtornász-csoport olyan sikert érnek el, amelyhez hasonlóra a legöregebb cirkuszlátogatók sem emlékeznek. Gautier Henrik, a Kaiser nővérek, stb. lovas mutatványai elsőranguak. Négy bohócpár komikus jelenetekkel állandó derültségben tartja a közönséget .és Jancsi a közkedvelt énékes bohóc három sláger kupléja: Mikor lesz a háborúnak vég e?“. „P i e r o t dala“ és ,,H o g y a n énekel az e 11 e n s é g?“ a közönség zajos tetszését váltja ki. Ezeken kívül .egész sereg mutatvány látható. A Royal Orfeum pazar áprilisi műsorát a 'szenzációs artistaszámokon kívül (Arras-Trio. Emilia Rosé, Famela, Derrínghton, Pauline) Zerkovitz Béla két gyönyörű uj dala „Bözsi ne sírjon“ és „Nem tudom, mi az oka" uralja. Vasárnap délután olcsó helyárak mellett adják elő a teljes esti műsort Solti Hermin, Virágh Jenő. Papp János. Sándor Stefi. dr. Erdélyi Géza uj szólóival és „A zsámbéki földesur“ operettel. Uj találmány a Sternberg Eufon beszélőgép. Finom, kellemes hangja egyedülálló, Sternberg hangszergyár. Budapest. VII., Rákóczi-ut 60. sz. ;; URÁNIA Károiy-bakák Filmjáték 3 részben. — A főszerepben: peregi Oszkár Ezenkívül A flandriai molnár Előadások: Hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Vasár- és ünnepnap 3, x/25, 6, x/28 és 9 órakor. Pénztári órák: d. e. 10—V2l-ig, d. u. 3 órától kezdve. Gázvezetéki javítások PÍ1PAMY BudaPest> IM*» Rökk Szilárd-utca 30 rUunlii Telefon: József 1—48. szám. VI TŐKE • • • Szemle A Kenderközpont mérlege — A bankok és a banktisztviselők — Feléledt a börze — A Skoda spórol — Mi lesz a főzelék- ellátással ? Most jelent meg a Kenderközpont mérlege, amely — el kell ismernünk, — még a központok sorában is párját ritkítja. A központ bruttóbevé- tel címen közel 600,000 koronát mutat ki, vagyis alaptőkéjének 30 százalékát kereste meg jutalékokban. Evvel szembeni az adminisztráció majdnem 400,000 koronáit emésztett fel, úgy, hogy ez a két tétel is eléggé jellemzi a Kenderközpontnál divó gazdálkodást. Ugyanakkor, amikor Wimmer urók nem hajtják végre a kormány rendeletéit, nehogy a központ mögött bujkáló kender- gyárak profitja csökkenjen, a besöpört jövedelmeit jórészt eladmindsztr alják, mindenesetre azonban sokkal több jövedelmet érnek el és mutatnak ki, (az eltitkolt, nyereségről nem is szólva), mint amennyit a központ „altruista“ jellege megengedne. Ajánljuk ezt a központot Wimmer, Birnbaum és a többi érdemtelen vezéreivel együtt, a kereskedelmi miniszter ur szives figyelmébe. A bankmérlegek megjelentek, a közgyűlések lezajlottak, az igazgatóság felvette a tantiemet és inkasszálta az elismerést, sőt még a részvényeseknek is jutott nem kis osztalék, éppen csak a banktisztviselők maradtak ki a játékból. Itt-ott kaptak egy kis pótlékot, megkapták a szokott remunerációt, de a drágasággal arányt tartó lépésre nem került a sor. A 'nagybankok se voltak túlzottan gavallérok, a középbankok azonban még rajtuk is telítettek fukarságban. Kétségtelen tény, hogy a Berger Mórok, Keleti Ö. Lajosok, a Vas Zsigmondok, Korányi Frigyesek, Mándy Lajosok és a többi Anomymusok, — akik sokszor egymagukban nagyobb jövedelmet szednek intézetüktől, mint összes tisztviselőik, — sokkal ridegebben elzárkóztak a tisztviselők szerény igényei elől, mint a nagybankok igazgatói, pedig a középbankok is alaposan megszedték magukat. Ezek a liliputi urak azonban mind azt hiszik magukról, hogy ők a pénzpiac Gulliverei és hogy tisztviselőikkel kell éreztetniük, hogy valamikor ők is praktikánsok voltak és hogy még ma is olyan szűk a látókörük, mint amikor még lmsz forintért körmöltek a báróban.. Ezek az idők elmúltak, de a sok apró bankár ma sem okult. A tőzsde megint kezd megelevenülni és a közönség megint folytatja ott, ahol: elhagyta. Előrelátható volt, hogy a sok vérző ember mihelyt egy kicsit elfelejti vereségét és mihelyt egy kicsit megint erőre kap, az első hivó szóra újra táncra fog perdülni. Viszont nem lehet letagadni azt sem, hogy amint a bankok rendezték a hírhedt tőzsdereformot, akként most is a bankok keze dolgozik a hausseban. A bankoknak szükségük van arra, hogy nagy forgalom legyem a börzén, szükségük van arra, hogy tőzsdeosztályuk intenziven dolgozzék és szükségük van arra is, hogy a Hausse időnkint visszatérjen. Épp ezért nem lehet bizalmatlanság és óvatosság nélkül fogadni a tőzsdei híreket s akik újra nekiindulnak a lejtőn felfelé, azoknak jusson eszébe, hogy a végén mégis csak a nagytőke marad felül s a kisemberek csak arra jók, hogy courtage-t fizessenek. Egyik tipikus kedvence a háborúnak a pil- sen'i Sköda-gyár. Elől járt a harácsolásban és legutolsó akkor, amikor a közérdekről, vagy a részvényesekről van szó. Az idén sem juttatott több oszalékot a részvényeseknek, mint tavaly, bár sokkal többet keresett. A nagy óvatosság főoka az volt, hogy a Daimler-eset megismétlődésére sor ne kerülhessen. Nagyon téved azonban a tisztelt Skoda, ha azt hiszi, hogy ezzel az ügyetlen manőverré eltereli magáról a figyelmet. A municiósgyárak hallatlan nyereségeit nyilvántartják, s a kincstárnak kötelessége, hogy az olyan vállalatokon, mint a Skoda, vagy a Nobel-dynamit, hozza be azokat a milliókat, amelyeket az eladósodott polgárság nem tud