Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-11 / 15. szám

4

Budapest, 1917. április 11.

dási többlete a háború révén 14.319,523 K volt. A valutakülönbözet, amely a német kölcsönöknél a törlesztésnél és kamatnál a márka árfolyamának emelkedése révén állott elő, 2,102.563 korona 23 fillért tesz ki.

Igen sok kiadási többlet állt elő a vízvezeték anyagbeszerzési áremelkedése, a kövezési és csatornázási munkák drágulása (maga iiar- madfélmilliót tesz ki) révén, sok pénzt emésztett föl a hadbavonultak családjainak segítése. Érdemes följegyezni, hogy a katonaság a főváros parkjaiban és épületeiben 157.780 korona kárt tett, a liszt- és kenyérjegyrendszer életbeléptetése pedig 1,016.902 korona 54 fillérbe került.

Az elmaradt bevételek a fogyasztási adóknál, a városi vámnál, az átírási dijaknál, a szemét- értékesitésnél, épitésrendező dijaknál, vásár- csarnokoknál, népjóléti intézményeknél és tandíjaknál keresendők.

Miután épületek jókarbantartására és a parkokra keveset áldoztunk, itt megtakarításokat lehet kimutatni.

Mindent egybefoglalva, a fővárosnak, mint említettük, minimálisan harminc milliójába került a háború, ami azt is jelenti, hogy Budapest alaposan kivette részét a hazafias kötelességek teljesítéséből.

Városházi kabaré.

• • ®

f/lenjen a frontra!

Felszálltam a villamosra. Az első perronon ember-ember hátán szorongott, de a kocsi belseje,

— mint rendesen, — üres volt. Ahogy nagy kiizkö- déssel valahogy feldolgoztam magamat udvariasan kértem egy urat, aki hatalmasokat boxolt a gyomromba:

— Legyen szives beengedni a kocsi belsejébe.

— Ne tolakodjon, mert lerúgom, — ordított rám a nyájas idegen és ismét beleöklözött a hasamba.

— De kérem, itt lehetetlen maradni.

— Mi? Nem tetszik? — Menjen a frontra!

Egy szót sem szóltam többet s türelmeslen viseltem a boxokat, rúgásokat, lábtiprást s oldalbalö- kést. Végre megjelent a kalauznö. Szakaszjegyet kértem s adtam egy koronát. Nem adott vissza.

— Nincs apró, — mondta rövidlen.

— De nekem visszajár . . .

— Nem tehetek' róla. Menjen érte a végállomásra.

— No, de kérem . . .

— Nem tetszik? Örüljön, hogy itthon lehet. Ilyen erős ember, mért nem megy a frontra?

Nagyot nyeltem s a legelső állomásnál leszálltam. Bementem a trafikba. Előttem öt ur kapott cigarettát, udvariasan megkíséreltem hát én is:

— Kedves nagysád, legyen kegyes, adjon egy pár cigarettát akármilyent.

— Nincs! — volt a szigorú válasz.

Utánam még öt ur kapott, ekkor ismét megszólaltam :

— De édes nagysád, előttem is, utánam is adott mindenkinek, mért nem ad csak nekem?

— Nem -tetszik? Ilyen épkézláb ember, ha cigarettát akar, — menjen a frontra.

Hosszú orral távoztam. Fel a háziuramhoz. Elpanaszoltam neki, hogy fizetek központi fűtést, me- legviz-szolgáltatást, de nincs sem fűtés, sem meleg viz.

— Örüljön, hogy itthon lehet. Mit gondol a Kárpátokban kapna központi fűtést s melegviz-szolgál- tatást?

— De kérem . . .- Mit? Nem tetszik? Ha krakélereskedni akar

— menjen a frontra!

Most már beteheti a pohár. Vigasztalásul felszaladtam az édeshez. A kis puha fészekbe. Az ajtó csukva a függönyök leeresztve. Kopogtam. Ordítottam. Üvöltöttem. Vertem az ajtót!

Végre megnyílt az ajtó és megjelent pongyolában — egy idegen férfi.

— Mit dörömböl itt?

De kérem! Ez az én lakásom! Ezt én fizetem! A bútort is én vettem! A tulajdonosnőt is én tartom!- Takarodjon innen! Ha olyan nagylegény, — menjen a frontra!

Ezt vágta a szemem közé a bérkocsis, a hordár, a hentes, a végrehajtó, a rendőr, a rikkancs, a tejesasszony.

Ky7om/2oÄI7iTfmip

Hát jól van. En elmegyek a frontra. Elmegyek! De visszajövök! S akkor pofon vágom a villanyos- krákéiért, aki ezzel boxolt a gyomromba, a kalauznö- tündért, aki ezzel lopott el 84 filléremet, a traíikos- nőt, aki ezzel dobott ki, a cigaretta-paradicsomból, a háziurat, aki ezzel szedi el a pénzem, anélkül, hogy adna érte valamit, 'az édest, a csábitót, a bérkocsist, a hordárt, a hentest, a végrehajtót, a rendőrt, a rikkancsot, a tejesasszonyt. Mind, mind . . .

Vigyázzanak hát tisztelt gyilkos urak s gyilkos hölgyek, mi elmegyünk, de visszajövünk, s akkor jaj lesz, mert akkor legyilkolunk mindenkit, átgázolunk rajtuk, vérben fürdünk ezért a „menjen a frontra !“-ért, amivel kizsaroltak, megloptak, megpofoztak mindnyájunkat mindazok, — akik nem mentek a frontra! K. A.

Uj rend a pesti Dunán

A hajóközlekedés modern berendezése

A héten ülésezik a közgazdasági és pénzügyi bizottság is. Mind a kettőnek igen fontos tárgya lesz az a tanácsi előterjesztés, amelynek tárgya a dunai hajóközlekedés uj rendezése. A kereskedelmi kormány tudvalevőleg értesítette a fővárost, hogy a dunai helyi hajóközlekedés és átkelési forgalom tárgyában megállapodásra jutott a M. lzir. Folyam- és Tengerhajózási r.-t.- gal. A kereskedelmi kormány ismertetvén a megállapodás részleteit, felszólította a fővárost, közölje az ügyre vonatkozó kívánalmait, hogy azoknak a társasággal folyó tárgyalások lezárása előtt érvényt lehessen szerezni. A kívánságokat a közlekedési bizottság véleménynyilvánítása után az ügyosztály és a tanács már meg is állapították és azokat a következő, a közgyűlés elé terjesztendő pontokban foglalta össze:

A közgyűlés tudomásul veszi a fővárosi helyi hajózásnak és az átkelési forgalomnak 1936. október végéig a M F T R.-nek való átadását.

2. A Boráros-tér és Óbuda közö.t mintegy hét közbeneső állomásnak, továbbá a Margitszigetnek két helyen való érintésével eleinte félóránként, idővel huszpercenként tervezett rendes járatoknál: az állomások helyének megállapítása a székesfővárossal egyetértöleg történjék; a járatok lehetőleg Újpestre is kiterjesztessenek; a forgalomba a Rómaviiirdö-telep környéke is mielőbb bevonassák; a közlekedés evenként legalább nyolc hónapon át tartassák fenn.

3. A tervezett tiz átkelési vonalon felül még a köve.kező vonalak rendeztessenek be; Óbuda—Mar- githid pesti hídfő, Lánchíd budai hídfő—Margithid pesti hídfő, Lánchíd budai hídfő—Árpád-utca.

4. Egyes átkelési vonalak esetleges felhagyásának csak a fővárossal egyetértöleg legyen helye.

5. A szolgálat ellátására kizárólag uj hajók szereztessenek be.

6. A hajókon füstmentes tüzelési mód legyen kötelező.

7. Kisérletképen néhány olajtüzelésű vagy benzinmotoros hajó is helyeztessék forgalomba.

8. A hajók között — csupán kezdetben .megfe- • elo — létszámának a gyarapítása a szerződésben biztosíttassák.

9. A hajók és kikötőhidak oly berendezéssel bírjanak, hogy külön ki- és bejáratok alkalmazása mellett ki- és beszállás egyidejűleg történhessék; a forgalmasabb állomásokon, hol több vonal találkozik, kettős kikötőhelyek legyenek; az átkelési hajók pedig minden fordulónál legföljebb három percig időzzenek az állomáson.

1()- A hajók, hajóállomások és váltóhelyiségek csinosságára, célszerűségére, kellő világítására, jó- karban- és tisztántartására különös gond fordi.tassék.

L A hosszújátatokon 20 fillérrel, az átkelési vonalakon 10 fillérrel tervezett menetdijak maximális díjtételekként állapíttassanak meg, melyeknek megváltoztatása csak a fővárossal egyetértöleg történhessék.

12. A szerződő vállalat köteleztessék: reggel 9 óráig hétköznapokon a mérsékelt — 6, illetőleg a hosszujáratoknál 10 filléres — díjszabás alkalmazására az összes vonalakon; havi és éves bérletjegyek, tanuló- es füzetjegyek kiadására, a margitszigeti forgalomban idényjegyek bevezetésére; külön gyermek- díjszabás alkalmazására oly értelemben, hogy felnőtt kíséretében és 1:2ü m. magasságig egy gyermek in- gyen, kettő egy rendes jeggyel szállíttassák; mérsékelt díjszabás mellett csomagok, kosarak, esetleg nagyobb tárgyak szállítására.

• • •

Szigorúan bizalmas. A kormány újabban igen különös találós kérdéseket ad föl Bárczy István dr. polgármesternek. Többek között megküldte legutóbb azt a rendeletet, amely az esetleges repiilőtámadásokkaíl szemben való védekezésről szól, amelynek az volt a hivatása, hogy mindenkinek tudomása legyen róla. Igen ám, de a belügyminisztériumban ráírták az aktára, hogy bizalmas. Mindenkinek tudnia kell róla, de azért bizalmas a rendelet — ezen nem lehetett másként segíteni, mint úgy, hogy plakatiroztatták. Most azután a bizalmas rendeletet egy szigorúan bizalmas rendelet követte, amely annyira diszkrét ügy, hogy szinte ezen a helyen sem szabad a tartalmát megírni, Viszont olyan a természete a dolognak, hogy Budapest minden polgárának tudomásának kellene róla lenni. De hogyan lehet mindenkinek megsúgni, amikor még hangosan sem lehet róla beszélni? Nem is volt olyan humoros tehát a polgármester gúnyos kiía- kadása, 'amikor azt mondta:

— A múltkori bizalmas rendeletet kiplakati- roztattam, vájjon mit csináljak most a szigorúan bizalmassal?

Közgyűlés A székesfőváros törvényhatósági bizottsága, értesülésünk szerint, április hó 18-án közgyűlést tart. Ezt megelőzőleg e hét péntekjén ülésezik a pénzügyi bizottság és csütörtökön a közgazdasági bizottság, amelyeknek hivatása lesz a közgyűlés tárgyalási anyagának előkészítése. A közgyűlés tárgysorozatának legfontosabb pontjai lesznek a költségvetés tárgyalása, a tanács jelentése a kereskedelmi és ipari kikötő építésének előkészületeiről, valamint azok a kívánságok, amelyeket a főváros a kereskedelmi kormánynak a MFTR-ral a budapesti helyihajózásról és átkelési forgalomról kötendő szerződésében érvényesíteni akar.

Bolthelyiség-bérlet a Gellértfürdöben. A Gellért-fürdő idegenforgalmában és látogatottságában úgy látszik erősen bízik a budapesti üzleti világ. Erre mutat az, hogy a Kemenes-utcai oldalra néző saroküzlet bérletére három jelentékeny ajánlat érkezett be. Az ajánlattevők: Torna jágo József dr. gyógyszerész, Auguszi E. József cukrász és a Budapesti Központi Tejcsarnok r.-t., amely tejivócsarnokot kívánna itt felállítani. Ternajágo dr. gyógyszerész 8000 korona évi bért ajánl. Auguszt E. József tíz éves szerződést kér fokozódó bérrel, úgy, hogy az első két esztendőben 4000 koronát, a 3-tól a 6-ik évig 6000 koronát, a 7—10-ik évben 8000 koronát fizetne. A Központi Tejcsarnok r.-t. ajánlata szintén tiz éves szerződésről szól és pedig elejétől végig 8000 koronás haszonbérrel. Az ajánlatok fölött a tanács legközelebb dönt.

Tanügyi kinevezések és állásszervezések. A pénzügyi bizottság pénteki ülésében kerül tárgyalás alá Wildner Ödön dr. tanácsnoknak, a közoktatásügyi osztály vezetőjének előterjesztése öt főreáliskolai tanár kinevezéséről, három felső kereskedelmi iskolai igazgató kinevezéséről és 33 tanári állás betöltéséről, két testegye- nészeti tanszék felállításáról, tiz felsőleányisko- lai és gimnáziumi tanári állás szervezéséről, a polgári iskolákban 8 igazgató kinevezéséről és 44 polgári iskolai tanári állás betöltéséről, 5 énektanitói állás betöltéséről és egy kézimunka- tanítónő kinevezéséről, azonkívül számos elemi iskolai tanítói és tanítónői állás betöltéséről.

Nagy Endre háziúr. Amit az irodalom aligha hozott volna meg még a Nagy Endre kivételes tehetsége mellet't is, azt hamarosan ölébe hullatta a színpad. Rövidesen Nagy Endre összekonferált magának egy házat. Az uj háziúr háza a Vadász-utca 37-ik szám alatt van, tehát ugyanabban a Lipótvárosban, amely annyit szenvedett az iró csípős humora által. Vigasztalásul legyen mondva, a kabaréba mégis nagyrészben a Lipótváros hordta össze azt a 450.001) koronát, amelyet Nagy Endre fizetett Sch w artz Adolfnak a Vadász-utcai ház immár egykori tulajdonosának.

A tűzifa biztosítása. A fővárosnak a tűzifa- kereskedőkkel való szerződése tudvalevőleg lejárt. A szerződés megújítására vonatkozólag most folynak a tárgyalások, amíg pedig azok befejezést nyernek, a régi szerződés feltételei antoma-