Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-11 / 15. szám

4 Budapest, 1917. április 11. dási többlete a háború révén 14.319,523 K volt. A valutakülönbözet, amely a német kölcsönöknél a törlesztésnél és kamatnál a márka árfolyamá­nak emelkedése révén állott elő, 2,102.563 ko­rona 23 fillért tesz ki. Igen sok kiadási többlet állt elő a vízveze­ték anyagbeszerzési áremelkedése, a kövezési és csatornázási munkák drágulása (maga iiar- madfélmilliót tesz ki) révén, sok pénzt emész­tett föl a hadbavonultak családjainak segítése. Érdemes följegyezni, hogy a katonaság a fővá­ros parkjaiban és épületeiben 157.780 korona kárt tett, a liszt- és kenyérjegyrendszer életbe­léptetése pedig 1,016.902 korona 54 fillérbe került. Az elmaradt bevételek a fogyasztási adóknál, a városi vámnál, az átírási dijaknál, a szemét- értékesitésnél, épitésrendező dijaknál, vásár- csarnokoknál, népjóléti intézményeknél és tan­díjaknál keresendők. Miután épületek jókarbantartására és a par­kokra keveset áldoztunk, itt megtakarításokat lehet kimutatni. Mindent egybefoglalva, a fővárosnak, mint említettük, minimálisan harminc milliójába ke­rült a háború, ami azt is jelenti, hogy Budapest alaposan kivette részét a hazafias kötelességek teljesítéséből. Városházi kabaré. • • ® f/lenjen a frontra! Felszálltam a villamosra. Az első perronon ember-ember hátán szorongott, de a kocsi belseje, — mint rendesen, — üres volt. Ahogy nagy kiizkö- déssel valahogy feldolgoztam magamat udvariasan kértem egy urat, aki hatalmasokat boxolt a gyom­romba: — Legyen szives beengedni a kocsi belsejébe. — Ne tolakodjon, mert lerúgom, — ordított rám a nyájas idegen és ismét beleöklözött a hasamba. — De kérem, itt lehetetlen maradni. — Mi? Nem tetszik? — Menjen a frontra! Egy szót sem szóltam többet s türelmeslen vi­seltem a boxokat, rúgásokat, lábtiprást s oldalbalö- kést. Végre megjelent a kalauznö. Szakaszjegyet kértem s adtam egy koronát. Nem adott vissza. — Nincs apró, — mondta rövidlen. — De nekem visszajár . . . — Nem tehetek' róla. Menjen érte a végállo­másra. — No, de kérem . . . — Nem tetszik? Örüljön, hogy itthon lehet. Ilyen erős ember, mért nem megy a frontra? Nagyot nyeltem s a legelső állomásnál leszáll­tam. Bementem a trafikba. Előttem öt ur kapott cigarettát, udvariasan megkíséreltem hát én is: — Kedves nagysád, legyen kegyes, adjon egy pár cigarettát akármilyent. — Nincs! — volt a szigorú válasz. Utánam még öt ur kapott, ekkor ismét meg­szólaltam : — De édes nagysád, előttem is, utánam is adott mindenkinek, mért nem ad csak nekem? — Nem -tetszik? Ilyen épkézláb ember, ha cigarettát akar, — menjen a frontra. Hosszú orral távoztam. Fel a háziuramhoz. El­panaszoltam neki, hogy fizetek központi fűtést, me- legviz-szolgáltatást, de nincs sem fűtés, sem me­leg viz. — Örüljön, hogy itthon lehet. Mit gondol a Kár­pátokban kapna központi fűtést s melegviz-szolgál- tatást? — De kérem . . .- Mit? Nem tetszik? Ha krakélereskedni akar — menjen a frontra! Most már beteheti a pohár. Vigasztalásul fel­szaladtam az édeshez. A kis puha fészekbe. Az ajtó csukva a függönyök leeresztve. Kopogtam. Ordítot­tam. Üvöltöttem. Vertem az ajtót! Végre megnyílt az ajtó és megjelent pongyolá­ban — egy idegen férfi. — Mit dörömböl itt? De kérem! Ez az én lakásom! Ezt én fizetem! A bútort is én vettem! A tulajdonosnőt is én tartom!- Takarodjon innen! Ha olyan nagylegény, — menjen a frontra! Ezt vágta a szemem közé a bérkocsis, a hordár, a hentes, a végrehajtó, a rendőr, a rikkancs, a tejes­asszony. Ky7om/2oÄI7iTfmip Hát jól van. En elmegyek a frontra. Elmegyek! De visszajövök! S akkor pofon vágom a villanyos- krákéiért, aki ezzel boxolt a gyomromba, a kalauznö- tündért, aki ezzel lopott el 84 filléremet, a traíikos- nőt, aki ezzel dobott ki, a cigaretta-paradicsomból, a háziurat, aki ezzel szedi el a pénzem, anélkül, hogy adna érte valamit, 'az édest, a csábitót, a bér­kocsist, a hordárt, a hentest, a végrehajtót, a rend­őrt, a rikkancsot, a tejesasszonyt. Mind, mind . . . Vigyázzanak hát tisztelt gyilkos urak s gyilkos hölgyek, mi elmegyünk, de visszajövünk, s akkor jaj lesz, mert akkor legyilkolunk mindenkit, átgázo­lunk rajtuk, vérben fürdünk ezért a „menjen a frontra !“-ért, amivel kizsaroltak, megloptak, meg­pofoztak mindnyájunkat mindazok, — akik nem men­tek a frontra! K. A. Uj rend a pesti Dunán A hajóközlekedés modern berendezése A héten ülésezik a közgazdasági és pénzügyi bizottság is. Mind a kettőnek igen fontos tárgya lesz az a tanácsi előterjesztés, amelynek tárgya a dunai hajóközlekedés uj rendezése. A keres­kedelmi kormány tudvalevőleg értesítette a fő­várost, hogy a dunai helyi hajóközlekedés és átkelési forgalom tárgyában megállapodásra jutott a M. lzir. Folyam- és Tengerhajózási r.-t.- gal. A kereskedelmi kormány ismertetvén a megállapodás részleteit, felszólította a fővárost, közölje az ügyre vonatkozó kívánalmait, hogy azoknak a társasággal folyó tárgyalások lezá­rása előtt érvényt lehessen szerezni. A kíván­ságokat a közlekedési bizottság véleménynyil­vánítása után az ügyosztály és a tanács már meg is állapították és azokat a következő, a közgyűlés elé terjesztendő pontokban foglalta össze: A közgyűlés tudomásul veszi a fővárosi helyi ha­józásnak és az átkelési forgalomnak 1936. október végéig a M F T R.-nek való átadását. 2. A Boráros-tér és Óbuda közö.t mintegy hét közbeneső állomásnak, továbbá a Margitszigetnek két helyen való érintésével eleinte félóránként, idővel huszpercenként tervezett rendes járatoknál: az állo­mások helyének megállapítása a székesfővárossal egyetértöleg történjék; a járatok lehetőleg Újpestre is kiterjesztessenek; a forgalomba a Rómaviiirdö-te­lep környéke is mielőbb bevonassák; a közlekedés evenként legalább nyolc hónapon át tartassák fenn. 3. A tervezett tiz átkelési vonalon felül még a köve.kező vonalak rendeztessenek be; Óbuda—Mar- githid pesti hídfő, Lánchíd budai hídfő—Margithid pesti hídfő, Lánchíd budai hídfő—Árpád-utca. 4. Egyes átkelési vonalak esetleges felhagyásá­nak csak a fővárossal egyetértöleg legyen helye. 5. A szolgálat ellátására kizárólag uj hajók sze­reztessenek be. 6. A hajókon füstmentes tüzelési mód legyen kö­telező. 7. Kisérletképen néhány olajtüzelésű vagy ben­zinmotoros hajó is helyeztessék forgalomba. 8. A hajók között — csupán kezdetben .megfe- • elo — létszámának a gyarapítása a szerződésben biztosíttassák. 9. A hajók és kikötőhidak oly berendezéssel bír­janak, hogy külön ki- és bejáratok alkalmazása mel­lett ki- és beszállás egyidejűleg történhessék; a for­galmasabb állomásokon, hol több vonal találkozik, kettős kikötőhelyek legyenek; az átkelési hajók pe­dig minden fordulónál legföljebb három percig időz­zenek az állomáson. 1()- A hajók, hajóállomások és váltóhelyiségek csinosságára, célszerűségére, kellő világítására, jó- karban- és tisztántartására különös gond fordi.tassék. L A hosszújátatokon 20 fillérrel, az átkelési vo­nalakon 10 fillérrel tervezett menetdijak maximális díjtételekként állapíttassanak meg, melyeknek meg­változtatása csak a fővárossal egyetértöleg történ­hessék. 12. A szerződő vállalat köteleztessék: reggel 9 óráig hétköznapokon a mérsékelt — 6, illetőleg a hosszujáratoknál 10 filléres — díjszabás alkalmazá­sára az összes vonalakon; havi és éves bérletjegyek, tanuló- es füzetjegyek kiadására, a margitszigeti for­galomban idényjegyek bevezetésére; külön gyermek- díjszabás alkalmazására oly értelemben, hogy felnőtt kíséretében és 1:2ü m. magasságig egy gyermek in- gyen, kettő egy rendes jeggyel szállíttassák; mérsé­kelt díjszabás mellett csomagok, kosarak, esetleg na­gyobb tárgyak szállítására. • • • Szigorúan bizalmas. A kormány újabban igen különös találós kérdéseket ad föl Bárczy István dr. polgármesternek. Többek között meg­küldte legutóbb azt a rendeletet, amely az eset­leges repiilőtámadásokkaíl szemben való véde­kezésről szól, amelynek az volt a hivatása, hogy mindenkinek tudomása legyen róla. Igen ám, de a belügyminisztériumban ráírták az aktára, hogy bizalmas. Mindenkinek tudnia kell róla, de azért bizalmas a rendelet — ezen nem lehetett más­ként segíteni, mint úgy, hogy plakatiroztatták. Most azután a bizalmas rendeletet egy szigo­rúan bizalmas rendelet követte, amely annyira diszkrét ügy, hogy szinte ezen a helyen sem sza­bad a tartalmát megírni, Viszont olyan a termé­szete a dolognak, hogy Budapest minden polgá­rának tudomásának kellene róla lenni. De ho­gyan lehet mindenkinek megsúgni, amikor még hangosan sem lehet róla beszélni? Nem is volt olyan humoros tehát a polgármester gúnyos kiía- kadása, 'amikor azt mondta: — A múltkori bizalmas rendeletet kiplakati- roztattam, vájjon mit csináljak most a szigorúan bizalmassal? Közgyűlés A székesfőváros törvényhatósági bizottsága, értesülésünk szerint, április hó 18-án közgyűlést tart. Ezt megelőzőleg e hét péntek­jén ülésezik a pénzügyi bizottság és csütörtökön a közgazdasági bizottság, amelyeknek hivatása lesz a közgyűlés tárgyalási anyagának előkészí­tése. A közgyűlés tárgysorozatának legfonto­sabb pontjai lesznek a költségvetés tárgyalása, a tanács jelentése a kereskedelmi és ipari kikötő építésének előkészületeiről, valamint azok a kí­vánságok, amelyeket a főváros a kereskedelmi kormánynak a MFTR-ral a budapesti helyihajó­zásról és átkelési forgalomról kötendő szerző­désében érvényesíteni akar. Bolthelyiség-bérlet a Gellértfürdöben. A Gellért-fürdő idegenforgalmában és látogatottsá­gában úgy látszik erősen bízik a budapesti üz­leti világ. Erre mutat az, hogy a Kemenes-utcai oldalra néző saroküzlet bérletére három jelenté­keny ajánlat érkezett be. Az ajánlattevők: Tor­na jágo József dr. gyógyszerész, Auguszi E. Jó­zsef cukrász és a Budapesti Központi Tejcsarnok r.-t., amely tejivócsarnokot kívánna itt felállí­tani. Ternajágo dr. gyógyszerész 8000 korona évi bért ajánl. Auguszt E. József tíz éves szer­ződést kér fokozódó bérrel, úgy, hogy az első két esztendőben 4000 koronát, a 3-tól a 6-ik évig 6000 koronát, a 7—10-ik évben 8000 koronát fizetne. A Központi Tejcsarnok r.-t. ajánlata szintén tiz éves szerződésről szól és pedig ele­jétől végig 8000 koronás haszonbérrel. Az aján­latok fölött a tanács legközelebb dönt. Tanügyi kinevezések és állásszervezések. A pénzügyi bizottság pénteki ülésében kerül tár­gyalás alá Wildner Ödön dr. tanácsnoknak, a közoktatásügyi osztály vezetőjének előterjesz­tése öt főreáliskolai tanár kinevezéséről, három felső kereskedelmi iskolai igazgató kinevezésé­ről és 33 tanári állás betöltéséről, két testegye- nészeti tanszék felállításáról, tiz felsőleányisko- lai és gimnáziumi tanári állás szervezéséről, a polgári iskolákban 8 igazgató kinevezéséről és 44 polgári iskolai tanári állás betöltéséről, 5 énektanitói állás betöltéséről és egy kézimunka- tanítónő kinevezéséről, azonkívül számos elemi iskolai tanítói és tanítónői állás betöltéséről. Nagy Endre háziúr. Amit az irodalom aligha ho­zott volna meg még a Nagy Endre kivételes tehet­sége mellet't is, azt hamarosan ölébe hullatta a szín­pad. Rövidesen Nagy Endre összekonferált magának egy házat. Az uj háziúr háza a Vadász-utca 37-ik szám alatt van, tehát ugyanabban a Lipótvárosban, amely annyit szenvedett az iró csípős humora által. Vigasztalásul legyen mondva, a kabaréba mégis nagyrészben a Lipótváros hordta össze azt a 450.001) koronát, amelyet Nagy Endre fizetett Sch w artz Adolfnak a Vadász-utcai ház immár egykori tulaj­donosának. A tűzifa biztosítása. A fővárosnak a tűzifa- kereskedőkkel való szerződése tudvalevőleg le­járt. A szerződés megújítására vonatkozólag most folynak a tárgyalások, amíg pedig azok befeje­zést nyernek, a régi szerződés feltételei antoma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom