Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-25 / 30. szám

■Hatodik évfolyam Budapest, 1917. Julius 25-én 30. szám ELŐFIZETÉSI JtRJIKi Egész. évr*e ........... 20 K. Fel évre ................. IO K. Eg yes számolt hajtha­tók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő t D OLCSÓ Emii Megjelenik minden szer­dán. Szerkesztőség én klaáókivatal t VI, kar. Szív-utca 18. szám Telefon 137-13 Az utolsó közgyűlés a városházi esztendő végét jelenti és ez/zel elérkezett az idejíel annak, hogy mér­legre vessük, mi történt és mi maradt el ebben az esztendőben. Az. elnöki ügyosztálynak sok . gondot adott a háborús segély, drágasági pótlék és a sok választás előkészítése. ’Az utolsó közgyűlésen is az elnöki ügyosztály érdemes munkája ke­rült tárgyalásra: a közigazgatási tisztviselők státusz rendezése, amelyet — talán az eredeti alakjában — hihetőleg gyorsan fog jóváhagyni a belügyminiszter. Az ut- és csatornázási ügyosztály legszebb munkája a balparti csatornázás terveinek elké­szítése, inig az cJkészült, vagy a folyó mun­kák között említést érdemel több árokboltozás. a soroksári l)una-ág kiépítése és a lárma med­rének szabályozása. A városépítési ügyosztály pihent ebben az évben. Jelentősebb előterjesz­tése nem volt, csak a telekértéikadó megalkotá­sánál fejtett ki érdemes munkásságot az ügy­osztály vezetője. A katonai ügyoszály munkája folytonos, három esztendő óta alig volt itt pihe­nés. A közlekedési ügyosztálynak súlyos éve volt. Kezdve a villamosok mizériáin, végig a közlekedési adóig és a balul sikerült tarifarevi- zióigy minden az ügyosztály vállait terhelte. A mérleg szebbik oldatára kerül a dunai átkelési forgalom szerencsés megoldása és a svábhegyi fogaskerekű jövőjének megalapozása. A pénz­ügyi osztály rekordmuukát végzett. Néki kö­szönhetjük a világítási-, vigalmi-, telekérték-, pezsgőbor-, közlekedési adót és a különféle eme­léseket. Jövő esztendejét az ügyosztály egy uj kölcsönnel fogja megkezdeni. A tanügyi osz­tálynak sok gondot okozott a szénhiány. Vá­lasztások is voltak és ez mindig sok munkát, sok bajt jelent. Legtöbb munkája a közélelme­zési ügyosztálynak volt. Megállapítható, hogy Budapest élelmiszerellátása általában kielégítő volt, - mindenesetre jobb, mint akár Bécsben, akár Berlinben és lényegesen kedvezőbb a ta­valyi esztendőnél. Simán megusztuk az utolsó hónapokat s az idei termés olyan, hogy egyelőre nincsen gondja az ügyosztálynak. Az ácsorgás ellen bizony még mindig nem találtak megfelelő segítséget és a naiv Sándor László is kénytelen volt lefokozni a buzgalmát. A közjótékonysági ügyosztály talán — titokban jótékonykodott. A közjogi és anyakönyvi ügyosztálynak sem volt túlságosan sok munkája. A kórházi ügyosztá­lyon meglátszik az uj vezetés. Egész csomó alkotásra hivatkozhatik az ügyosztály és végre erélyes intézkedések történnek talán az ápo­lási dijak dolgában. A világítási ügyosztály munkásságának fénypontja az Általános Villa­mossági megváltása. Viszont sok nyomorúságot okozott ;a világítás korlátozása és a szénhiány. A szociálpolitikai ügyosztály a hadirokkantak ellátásáról és népkonyhákról igyekezett gondos­kodni. A közgazdasági ügyosztály a házbérren- delet körül végzett jelentős munkát, azonkívül a szén- és falüány eliten küzdött. A városgazda- sági ügyosztálynak sok dolgot adott a zöldség- beszerzés, különösen a burgonya előteremtése. Politikai eseményeknek egész raja fűződik az évhez. Meghalt a király — királyt koronáz­tunk. — Megbukott a kormány — uj miniszte­reket üdvözöltünk, köztük Vázsonyi Vilmost, a közgyűlés vezérét, büszkeségét. Tőle várja Bu­dapest, hogy a következő esztendő alkotások­ban gazdag, eredményekben dús lesz. • •• Néhány adaggal kevesebb jóakarat néni ártott volna annak az előterjesztésnek, amelyet az el­nöki ügyosztály a közigazgatási tisztviselők újabb státnszrendezéséröl készített, s amely olyan alapos, hogy azt isteni vétek volt megbolygatni. Az történt az utolsó közgyűlésen, hogy maid mindegyik pontnál felállott valamelyik városatya és jó szivét azzal bizony itatta be, hogy nem elégedett meg a javaslatban kontemplált fizetési osz­tály lyul és előlépési lehetőséggel, hanem rálicitált a tanácsra, az ötödik fizetésbe so­rozta a hatodik fizetési osztályba tartozó­kat, a negyedikbe az ötödikhez tartozókat és így tovább. A városatyák pedig mindent megszavaztak, abban a naiv hitben, hogy az ö szavazatukat készpénzre válthatják fel a tisztviselők. Holott a helyzet az, hogy ép­pen ellenkezője fog történni annak, mint akarták. Felkerülnek az akták a belügymi­nisztériumba s a miniszter azt fogja mon­dani, hogy nem elég'a jó szív, vaunak bizo­nyos határok és tekintetek. Ezeken fordul meg és dől meg a közgyűlés határozata. Blitz és Braun eddig csak villámot és barnát jelentett, de ezentúl táigabb értelmet fog nyerni ez a köz­ismert társaság. Olvashattuk ott, ahol ol­vashattuk, —■ hogy a Közélelmezési Hiva­tal nyolcezer és néhány kilogramm kávé­nak, tömérdek cukornak és más fűszernek a nyomára jutott. Vájjon hol van a dúsan bu­sy ogó kávéforrás? Talán a kávéközpont­ban, vagy valamelyik kóivéház pincéjében? Korántsem: — a kávé Blitz és Braun urak üzletében halmozódott és minthogy a kávé arról nevezetes, hogy csak úgy önmagától, minden emberi beavatkozás nélkül a legrit­kább esetben halmozódik, fel kell tételez­nünk, hogy a halmozódást halmozók idézték elő. Kik azok a halmozók? Blitz és Braunék. Rászolgálnak a börtönre, mert Blitzék — bliccelni akartak. Zöldséget drága pénzért sem lehetett kapni hetek óta. Mintha a föld nyelte volna el a kofákat, el­tűnt a piacról ninden áru, a főváros maga is üresen volt kénytelen hagyni elárusító boltjait. Abban még valahogy megnyugod­tak az emberek — ámbátor keserves dolog az ilyenben megnyugodni, —- hogy krumpli nincsen, de hogy zöldség sem terem a zöldségüzem és a piac fáin, ez annál kelle­metlenebb volt, mert mindenki a tavaszt és a nyarat várta, amikor már nyitnak a he­gyen és a völgyben a legszebb zöldségfélék és hús, tej, tészta helyett lesz majd friss főzelék. Mindezeket pedig most mondjuk el, amikor Istennek hála, a baj már nem ak­tuális. Megtörtént ugyanis az a váratlan és örvendetes dolog, hogy a Közélelmezési Hi­vatal Budapest számára óriási zöldség- mennységet rekvirált. Ezúttal tehát minket fog ellátni a jó vidék és ha a Közélelmezési Hivatal rendelkezése uj korszakot jeleni, akkor — duplán örülhetünk a rendszervál­tozásnak. Készülődés az udvari életre Nagy átalakítások a királyi palotában A Fővárosi Hírlap szenzációs híradása, hogy a királyi pár a telet minden emberi számítás szerint a budai várpalotában szándékozik tölteni, fővárosszertc nagy feltűnést keltett. Nemcsak a budapesti, de az ország összes lapjai ho­zsánnával fogadták az örvendetes hirt, amely­nek részleteit a Fővárosi Hírlap nyomán kö­zölték. Amellett a tény mellett, hogy a várszínházát udvari színházzá alakítják át, megkezdődött a királyi palota tatarozása is. Minden jel arra mutat, hogy a fiatal király gyors békére és kel­lemes téli szórakozásra számit és pedig Buda­várában. A királyi pár számára már megkezd­ték berendezni 1. Ferenc József -.irály lakosztá­lyait. A szobáknak uj beosztása lesz, telefon kerül az antik bútorokkal tündöklő termekbe, minden nagyobb, pazarabb lesz, minden alkal­mas az igazi, a tényleges udvari életre. A szer­dai közgyűlésen pedig Ki'átky Linos tanácsnok előadása alapján megszavazták a várszínház átalakításának költségeit, agy hogy az ..udvari színház céljaira! is alkalmas legyen-1. Az eljövendő udvari élet azonban már ma is érezteti hatását. Gyönyörű perspektíva uyilik meg Budapest fejlődése szempontjából Európa nagyvárosainak fejlődése példáira, hogy a föl­lendülés és kialakulás ott ai Leggyorsabb és leg­nagyobb, ahol udvari élet adja meg annak tak­tusát. Budapesten ma már nemcsak a királyi vár­palotában készülődnek, de) készülődik az egész magyar arisztokráciát is, amely már előbb, és pedig közvetítem bécsi forrásból értesült a királyi pár elhatározásáról. A mágnásvilág az, amelyre legelső sorban hatása lesz az udvari életnek. Nem csoda tehát, ha a budapesti mágnások pa­lotáin iezidén nem a szokásos nyári reparáció- kat ejtik meg, hanem nagyszabású átalakításo­kat is eszközölnek. Legfeltűnőbb e tekintetben az a lázas tevé­kenység, amely ezidőszerint az Egyetemi-utcai Károlyi-palotában folyik. Amióta a csodálatos palotának és a tüneményes parknak Károlyi Mihály gróf a tulajdonosa, nem renováltak azon semmit. Maradt minden a régi állapotban, a mo- . dem kényelem mellőzésével. Mikor a kiváló po­litikus megházasodott, akkor sem történtek újí­tások. Egyszer még arról is szóltak a hirek, hogy Károlyi gróf túl s zeke tue adni a palotáján. Parcelláztatni akarta. Budapest eme büszkesé­gét, a gyönyörű Károlyi-kertet. Akkor úgy hir- lett, Tisza István gróf miniszterelnök hiúsította meg a hitbizomány feloldásának tervét. Maradt tehát minden a régiben. Most kinyitották a berozsdásodott kapukat, iparosok, munkások vonultak be a Károlyi-pa­lotába és nagy sietséggel dolgoznak. Ajtókat dobnak ki, falakat törnek át, fölturták a kapu­aljakat, bevezetik a villanyt a palota minden részébe. A Károlyi-palota is büszkén fogja hir­detni egy hónap múlva: hogy Budapesten meg­kezdődik az udvari élet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom