Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-31 / 5. szám

Budapest, 1917. január 31. 5 ^Öl'ÁJ20sIJí/féMP • • • Hanvai Sándor nyugdíjazása. Hanvai Sán­dor, az elöljárók elöljárója, közel negyven esz­tendős szolgálat után, 60 éves korában beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Hanvai távo­zása kétségkívül nagy vesztesége a közigazga­tásnak, de az élet tovább rohan és Hanvai he­lyét is már márciusban be fogják tölteni. Ez a választás már régen elintézett dolog, mert Csaplovits Pál főjegyzőt annak idején cum hire successions helyezték át a főpolgármesteri hi­vatalból az V. kerületi elöljárósághoz. Csaplo­vits helyébe, mint uj főjegyző, Vájná Ede ta­nácsjegyző kerül. Uj II. osztályú tanácsjegyzőt az uj állásqk szervezésével együtt fognak vá­lasztani. Vagyis nem négy, hanem öt uj tanács­jegyzőt fognak választani. E héten bizalmas ér­tekezlet lesz, amelyen meg fogják beszélni, ho­gyan történjék a jelölés a tanácsjegyzői állá­sokra. A városházi vezérekben megvan a haj­landóság, hogy a választásban való részvételt lehetővé tegyék az összes I. osztályú fogalma­zók számára. A költségvetés. A pénzügyi bizottság jövő héten kezdi meg az 1917. évi költségelőirányzat tárgyalását. A költségvetéssel kapcsolatban ke­rülnek sorra az ismert adójavaslatok, az üze­mek ellenőrzése, az „Általános Villamossági1' megváltása stb. Szent a béke. A székesfőváros Kötszerüze­mét — mint értesülünk — a Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége fölvette tagjai sorába. Bcdö Tivadar, a Miiszeriizem üzemvezetője pedig be­jutott a Kötszerészek Egyesületébe, amivel le­jártnak kell tekinteni azokat a harcokat, ame­lyekben Dénes Aladár idején a Kötszerüzem a többi hasonló természetű cégekkel állott. Tárgyalnak a helyi hajóközlekedésröl. Hosz- szu és nehézkes vajúdás után a kormány végre rászánta1 magát, hogy a budapesti helyihajózás kérdésében fölvegye a tárgyalásokat. A propel­ler-társaság és a Dunagőzhajózási Társaság le­járó koncessziója helyett — mint ismeretes — a kormány egy kézbe szeretné adni az egész helyi hajózást. Természetszerűleg ez a leghelyesebb megoldás is és most megnyugvással vesszük a liirt, hogy egyszerre három minisztérium is munkába állott ebben a kérdésben. Bevonták a tárgyalásokba a fővárost is, amelyet Rényi Dezső tanácsnok képvisel a megbeszéléseknél. A főváros semmiesetre sem hajlandó a helyi- hajóközlekedést házi kezelésbe venni, mert ez­által csak önmagának lenne konkurrense akkor, amikor nagy autobusz-programmját akarja meg­valósítani. Ellenben szemben áll egymással két legnagyobb folyamhajózási vállalatunk, a Ma­gyar kir. Folyam- és Tengerhajózási r.-t és a Cs. és kir. Dunagőzhajózási Társaság. A MFTR. részéről Domotiy Mór dr. vezérigazgató vesz részt a tárgyalásokon, a DOT részéről pedig Csatáry Frigyes vezérigazagtó érkezett Buda­pestre. Ajánlatot tett természetesen, a siker minden reménye nélkül, a propeller-társaság is, amelynek a most folyó tárgyalások konditják meg a halálhar'angját. Kavarodás a vaj körül. Ismeretes, hogy a H. T. havonkint 28 vaggon dán vajat importál, amelyből 14 vaggont a főváros kap. Ez nem na­gyon tetszik a kis-, vegyes- és füszerkereske- dőknek, akik számszerint vagy négyezren van­nak. Azt kívánják, hogy az importált vajat uj kulcs szerint osszák fel, neki,k többet, viszont a fővárosnak kevesebbet adjanak. Legutóbb a Budapesti sajt- és vajkereskedők egyesületében is szóba került a szakmabeli kereskedelem e legfontosabb problémája és bizony éles felszó­lalások hangzottak el a főváros nagy vajkvótája ellen. Úgy halljuk, hogy az egyesület februári közgyűlésén is foglalkozni fog a kérdéssel. Ér­tesülésünk szerint azonban teljesen céltalan a keresjkedők oífenzivája, mert a Közélelmezési Hivatal a most érvényben levő kvótát nem szándékozik megváltoztatni. Tengerészeti hadijáték-színház. Meinhardt Frigyes Curt, az Angol-park tulajdonosa enge­délyt kért a tanácstól, hogy az Angol-park területén tengerészeti hadijáték-színházat építhessen. A bemu­tatott tervek szerint, amelyeket Makovszky Fe­renc építész készített, kicsinyített alakban láthatók lesznek azok a nagy tragédiák, amelyek most a ten­gereken leiolynak. Lesznek tengeri csaták, búvár- hajók, tengeri repülőgépek, torpedózások, elsüllyesz­tett kereskedelmi hajók és egyéb színes látványos­ságok és ami a legfontosabb, — Meinhardt Curtnak jó nyári üzlete lesz. A tanács ugyanis a színház épí­tési engedélyét megadta. A hústalan étlapok . reformja. Már a „hústalan napok“ elrendelésekor kifejezést adtak a vendéglő­sök aggodalmuknak, hogy a felhasználásra engedé­lyezett halfélék mennyisége, a fogyasztás élőrelátható emelkedése miatt, fokozatosan csökkenni fog és-í'C evvel párhuzamosan az árak olyan magasságra fog­nak emelkedni, amely a fogyasztókra nézve elvi­selhetetlen lesz. A gyakorlat, a tapasztalt pesti ven­déglősöknek adott igazat. A pesti vendéglősi étlapok ijesztő hal-árai eléggé bizonyítják, hogy már a leg­újabban felmerült „halkérdés“ is akut lett. A ven­déglősök közül többen, a helyzet tarthatatlan vol­tára való tekintettel, az iparkamara utján Kiirthy báróhoz akartak fordulni, hogy a hústalan napok kö­rül csináljon rendet és engedje meg a hústalan napokon szárnyasok fogyasztását is. Ez az intézkedés tulajdonképen a hústalan napok je­lentőségét teljesen illuziorissá tette volna. A ka­mara a kérdés nagy horderejére való tekintettel ankétre- hívta össze a vendéglősöket, akik­nek állásfoglalása nem volt egyöntetű. A vendéglősök egyik csoportja, „hazafias érzületre“ való hivatko­zással ellenezte az egész tervezetet és főleg azzal érvelt, hogy a megpróbáltatás e nehéz napjaiban, nem szabad a vendéglősöknek a háborús közélelme­zési rendeletek lefaragásával elsőknek előállni. Az értekezlet, amelyen a kamara részéről Vágó titkár elnökölt, akceptálta ezt a felfogást, úgy hogy a ja­vaslat el sem juthatott Kiirthy báró kezeihez. A reformot keresztülvinni óhajtó csoport azonban nem nyugodott meg ebben a döntésben és uj beadványt intézett a kamarához, amelyben az előbbi kérelmét megújítja és arra kéri a kamarát, hogy ezúttal egye­nesen a Köz él el mérési Hivatalhoz to­vábbítsa indítványát. A kamara ezt meg is tette és igy • rövidesen el fog dőlni, hogy megmarad-e sivár egyszerűségében és ijesztő drágaságában a hústalan napok szomorú étlapja, vagy pedig szárnyas is ke­rülhet terítékre a pesti vendéglőkben. Vállalkozó városatyák. Bálint Dezső föv. bi­zottsági tag egyszerre két részvénytársaságot alapí­tott: 100.000—100.000 korona részvénytőkével most jegyezték be a Műszaki és építő r.-t.-ot és a Kerületi építő r.-t.-ot. Mindkettőnek az egye­düli igazgatója Bálint Dezső. — Budaujlaki építő r.-t. céggel és 40.000 korona alaptőkével uj részvénytársaság alakult, amelynek igazgatója dr. R e i c h í e 1 d Izor föv. bizottsági tag. Vidéki városok köréből. Eszék városa, a kör­nyékbeli uradalmaktól nagyszámú szarvast vásárolt, amelyet beszterzési áron mérnek ki a városi élel­miszerüzemben. — Zágráb városa 30 fillérért áru­sít tojást korlátlan mennyiségben. — Szilvaizt is kapnak végre a városok. Győr az első város, amely 200 mm. szilvaizt kapott a Közélelmezési Hivataltól. — Gyula város egyetlen mozijának felerészben a város, felerészben egy magánember a tulajdonosa, aki most a mozi felének tulajdonjogáért 75.000 koro­nát kér a várostól. Az ajánlat fölött legközelebb dönt a város. — .Komárom városa városi gőzma- 1 o m létesitését tervezi. — Szeged város ármeg- állapitó bizottsága egységes vendéglői étlap beho­zatalát tervezi. — A szepességi városok számára, a Szepesmegyei élelmezési központ 1000 darab sertést vásárolt Szegeden. A világítás korlátozása és a Fővárosi Orfeum. A világítás korlátozása különösen a színházakat állí­totta súlyos probléma elé. A Fővárosi Orfeumnak sikerült ezt a problémát a legelőnyösebben megol­dania. Amit a természet nem pótolhat, azt pótolja a művészet, amely fényt, ragyogást és melegséget va­rázsol a színpadra. Huszár Károly, Mészáros Alajos, Hunyadi Emil, Kabos Gyula, M e z e y Ilonka, Pataky Vilma, Holló Verus és a többi művészek vidám szórakozásban részesítik a közön­séget és a varieté-számok stílusosan egészítik ki a műsort. A Télikert szenzációja. Ha a főváros színházba járó közönsége közül van még olyan, aki nem nézte meg a Télikert szenzációs műsorát, — úgy az egy olyan látványosságtól esett el, mely a variete- szinházak háborús szezonjában nem mindennapi ese­mény. Kurdt von Lessen és Grete Lundt idegizgató szkecs-je és a. Rátkai Márton és Somogyi Nusi fölléptével szinrekerülö magyar operette, a műsornak kimagasló részei. — de napon­ként rendkívüli sikert aratnak különösen Szalon- tai Ferike, Kovács és Szécsi pompás ma­gánszámaikkal, valamint Carte 11a, Lőre Méls- ner. H o r t e n z a, Morga Melczer és a többi pompás attrakciók is. A Kristálypalota februári műsora szenzációs attrakciókat hoz. Ebben a műsorban a világhírű di- zőz, Milda Breiten, a színházi résznek pedig a mi közönségünk előtt is jól ismert Anton Herrnfeld és kitűnő társulata lép fel. A varietérész szenzációja A f r a, a R ö n g t e n-szemü hölgy lesz, aki híresebb B e 11 i n i n é 1, sőt az újabban felkapott W i n t e r r v- nél is. A magyar társulat is brillírozni fog a jövő hónapban, szólókban, darabokban egyaránt. Szemle. Közgazdaság és gyorsított eljárás. — Vidéki intézetek tőkeemelési akciója. — Előkészüle­tek a békegazdaságra. Az a kérdés, melynek Vázsonyi Vilmos a képviselőházbam oly élesen az elevenére tapin­tott, nemcsak jogi, de eminenter közgazdasági kérdés is. Felesleges bizonyítanunk, hogy a jog­biztosság előfeltétele a gazdasági haladásnak és a népek anyagi boldogulásának. Már pedig az a praxis, mely az úgynevezett gyorsított eljárás­nál észlelhető, nem igen alkalmas arra, hogy az ország dolgozó osztályai körében a jogbizton­ság érzetét keltse fel. Ilyen körülmények között nem csoda, hal a kereskedők és iparosok nagy aggodalommal és bizalmatlansággal néznek ama törvényjavaslat elé, mely a gyorsított eljárást a közigazgatásba is beleviszi. Most. amidőn a kereskedelmet a sok kormányrendelettel amugy- is teljesen bilincsekbe verték, nem lehet helyes dolog, hogy a közigazgatásnak még kivételes hatalmat is adjanak a kezébe ahhoz, hogy a ke­reskedelmet még inkább megnyomorítsa. Mer­jük állítani, hogy a gyorsított eljárás és az ezzel kapcsolatban gyakran hozott ítéletek sokban hozzájárultak az áruhiány fokozásához és a ter­melés csökkenéséhez. Egyes kereskedelmi ka­marák jelentéseiben erre nézve konkrét példák soroltatnak fel. Igaza van Vázsonyinak, amidőn azt hangoztatja, hogy bizonyos körök morális felháborodása még nem lehet ok arra, hogy ár­tatlanokat is elitéljenek. A bíróságnak azért, mert háború van, nem szabad a szenvedélyek, frázisok és jelszavak hatása alatt eljárniok. És különben is sok esetben azt kellett tapasztal­nunk, hogy az eljáró bíróság tagjainak egyál­talában fogalmuk se volt azokról az üzleti szo­kásokról, amelyek ismerete nélkül ilyen perek­ben igazságosan Ítélkezni egyáltalában nem le­het. A magyar kereskedők és iparosok, akik — mint Vázsonyi helyesen megjegyezte — keserű­séggel vannak tele, mely nem tud belőlük ki­törni, — nagy örömmel veszek tudomásul, hogy végre akadt a parlamentben egy bátor férfiú, aki kifejezést adott annak a nagyfokú elégedet­lenségnek, melyet a túlzásba hajtott Ítéletek az ország dolgozó- és termelő-osztályai körében keltettek. „Az igazság rovására — mondotta Vázso­nyi - - túlságosan nagy uralmat adtunk a jel­szavaknak, indulatoknak és szenvedélyeknek.“ Ezek ártanak arz igazságszolgáltatásnak, de még jobban az ország közgazdaságának, melyet pe­dig most a háború alatt teljes épségében fenn kell tartanunk. A nagy pénzbőség által előidézett Lökefel- emelési láz a vidéki pénzintézeteket is elfogta. Ezt a lázt akarja megszüntetni, illetve enyhí­teni a Pénzintézeti Központ akciója, mely a vi­déki pénzintézetek tőkeemelésének korlátozá­sát célozza. Sokan kifogást emelnek a Központ eljárása ellen, melyben a pénzintézeti autonó­mia megsértését látják. Mások — és ez az el­lentábor — viszont azt mondják, hogy sok kö­zép- és kisbank minden jogos ok nélkül, tisztán hiúsági tekintetekből emeli fel részvénytőkéjét és hogy ezt az ország közgazdaságának szoli- ditása érdekében meg kell akadályozni. A mi információnk az, hogy a Pénzintézeti Központ akciója egyenesen a pénzügyminiszter utasitá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom