Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-31 / 5. szám

Budapest, 1917. január 31.

5

^Öl'ÁJ20sIJí/féMP

• • •

Hanvai Sándor nyugdíjazása. Hanvai Sándor, az elöljárók elöljárója, közel negyven esztendős szolgálat után, 60 éves korában beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Hanvai távozása kétségkívül nagy vesztesége a közigazgatásnak, de az élet tovább rohan és Hanvai helyét is már márciusban be fogják tölteni. Ez a választás már régen elintézett dolog, mert Csaplovits Pál főjegyzőt annak idején cum hire successions helyezték át a főpolgármesteri hivatalból az V. kerületi elöljárósághoz. Csaplovits helyébe, mint uj főjegyző, Vájná Ede tanácsjegyző kerül. Uj II. osztályú tanácsjegyzőt az uj állásqk szervezésével együtt fognak választani. Vagyis nem négy, hanem öt uj tanácsjegyzőt fognak választani. E héten bizalmas értekezlet lesz, amelyen meg fogják beszélni, hogyan történjék a jelölés a tanácsjegyzői állásokra. A városházi vezérekben megvan a hajlandóság, hogy a választásban való részvételt lehetővé tegyék az összes I. osztályú fogalmazók számára.

A költségvetés. A pénzügyi bizottság jövő héten kezdi meg az 1917. évi költségelőirányzat tárgyalását. A költségvetéssel kapcsolatban kerülnek sorra az ismert adójavaslatok, az üzemek ellenőrzése, az „Általános Villamossági1' megváltása stb.

Szent a béke. A székesfőváros Kötszerüzemét — mint értesülünk — a Gyáriparosok Országos Szövetsége fölvette tagjai sorába. Bcdö Tivadar, a Miiszeriizem üzemvezetője pedig bejutott a Kötszerészek Egyesületébe, amivel lejártnak kell tekinteni azokat a harcokat, amelyekben Dénes Aladár idején a Kötszerüzem a többi hasonló természetű cégekkel állott.

Tárgyalnak a helyi hajóközlekedésröl. Hosz- szu és nehézkes vajúdás után a kormány végre rászánta1 magát, hogy a budapesti helyihajózás kérdésében fölvegye a tárgyalásokat. A propeller-társaság és a Dunagőzhajózási Társaság lejáró koncessziója helyett — mint ismeretes — a kormány egy kézbe szeretné adni az egész helyi hajózást. Természetszerűleg ez a leghelyesebb megoldás is és most megnyugvással vesszük a liirt, hogy egyszerre három minisztérium is munkába állott ebben a kérdésben. Bevonták a tárgyalásokba a fővárost is, amelyet Rényi Dezső tanácsnok képvisel a megbeszéléseknél. A főváros semmiesetre sem hajlandó a helyi- hajóközlekedést házi kezelésbe venni, mert ezáltal csak önmagának lenne konkurrense akkor, amikor nagy autobusz-programmját akarja megvalósítani. Ellenben szemben áll egymással két legnagyobb folyamhajózási vállalatunk, a Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási r.-t és a Cs. és kir. Dunagőzhajózási Társaság. A MFTR. részéről Domotiy Mór dr. vezérigazgató vesz részt a tárgyalásokon, a DOT részéről pedig Csatáry Frigyes vezérigazagtó érkezett Budapestre. Ajánlatot tett természetesen, a siker minden reménye nélkül, a propeller-társaság is, amelynek a most folyó tárgyalások konditják meg a halálhar'angját.

Kavarodás a vaj körül. Ismeretes, hogy a H. T. havonkint 28 vaggon dán vajat importál, amelyből 14 vaggont a főváros kap. Ez nem nagyon tetszik a kis-, vegyes- és füszerkereske- dőknek, akik számszerint vagy négyezren vannak. Azt kívánják, hogy az importált vajat uj kulcs szerint osszák fel, neki,k többet, viszont a fővárosnak kevesebbet adjanak. Legutóbb a Budapesti sajt- és vajkereskedők egyesületében is szóba került a szakmabeli kereskedelem e legfontosabb problémája és bizony éles felszólalások hangzottak el a főváros nagy vajkvótája ellen. Úgy halljuk, hogy az egyesület februári közgyűlésén is foglalkozni fog a kérdéssel. Értesülésünk szerint azonban teljesen céltalan a keresjkedők oífenzivája, mert a Közélelmezési Hivatal a most érvényben levő kvótát nem szándékozik megváltoztatni.

Tengerészeti hadijáték-színház. Meinhardt Frigyes Curt, az Angol-park tulajdonosa engedélyt kért a tanácstól, hogy az Angol-park területén tengerészeti hadijáték-színházat építhessen. A bemutatott tervek szerint, amelyeket Makovszky Ferenc építész készített, kicsinyített alakban láthatók lesznek azok a nagy tragédiák, amelyek most a tengereken leiolynak. Lesznek tengeri csaták, búvár- hajók, tengeri repülőgépek, torpedózások, elsüllyesztett kereskedelmi hajók és egyéb színes látványosságok és ami a legfontosabb, — Meinhardt Curtnak jó nyári üzlete lesz. A tanács ugyanis a színház építési engedélyét megadta.

A hústalan étlapok . reformja. Már a „hústalan napok“ elrendelésekor kifejezést adtak a vendéglősök aggodalmuknak, hogy a felhasználásra engedélyezett halfélék mennyisége, a fogyasztás élőrelátható emelkedése miatt, fokozatosan csökkenni fog és-í'C

evvel párhuzamosan az árak olyan magasságra fognak emelkedni, amely a fogyasztókra nézve elviselhetetlen lesz. A gyakorlat, a tapasztalt pesti vendéglősöknek adott igazat. A pesti vendéglősi étlapok ijesztő hal-árai eléggé bizonyítják, hogy már a legújabban felmerült „halkérdés“ is akut lett. A vendéglősök közül többen, a helyzet tarthatatlan voltára való tekintettel, az iparkamara utján Kiirthy báróhoz akartak fordulni, hogy a hústalan napok körül csináljon rendet és engedje meg a hústalan napokon szárnyasok fogyasztását is. Ez az intézkedés tulajdonképen a hústalan napok jelentőségét teljesen illuziorissá tette volna. A kamara a kérdés nagy horderejére való tekintettel ankétre- hívta össze a vendéglősöket, akiknek állásfoglalása nem volt egyöntetű. A vendéglősök egyik csoportja, „hazafias érzületre“ való hivatkozással ellenezte az egész tervezetet és főleg azzal érvelt, hogy a megpróbáltatás e nehéz napjaiban, nem szabad a vendéglősöknek a háborús közélelmezési rendeletek lefaragásával elsőknek előállni. Az értekezlet, amelyen a kamara részéről Vágó titkár elnökölt, akceptálta ezt a felfogást, úgy hogy a javaslat el sem juthatott Kiirthy báró kezeihez. A reformot keresztülvinni óhajtó csoport azonban nem nyugodott meg ebben a döntésben és uj beadványt intézett a kamarához, amelyben az előbbi kérelmét megújítja és arra kéri a kamarát, hogy ezúttal egyenesen a Köz él el mérési Hivatalhoz továbbítsa indítványát. A kamara ezt meg is tette és igy • rövidesen el fog dőlni, hogy megmarad-e sivár egyszerűségében és ijesztő drágaságában a hústalan napok szomorú étlapja, vagy pedig szárnyas is kerülhet terítékre a pesti vendéglőkben.

Vállalkozó városatyák. Bálint Dezső föv. bizottsági tag egyszerre két részvénytársaságot alapított: 100.000—100.000 korona részvénytőkével most jegyezték be a Műszaki és építő r.-t.-ot és a Kerületi építő r.-t.-ot. Mindkettőnek az egyedüli igazgatója Bálint Dezső. — Budaujlaki építő r.-t. céggel és 40.000 korona alaptőkével uj részvénytársaság alakult, amelynek igazgatója dr. R e i c h í e 1 d Izor föv. bizottsági tag.

Vidéki városok köréből. Eszék városa, a környékbeli uradalmaktól nagyszámú szarvast vásárolt, amelyet beszterzési áron mérnek ki a városi élelmiszerüzemben. — Zágráb városa 30 fillérért árusít tojást korlátlan mennyiségben. — Szilvaizt is kapnak végre a városok. Győr az első város, amely 200 mm. szilvaizt kapott a Közélelmezési Hivataltól. — Gyula város egyetlen mozijának felerészben a város, felerészben egy magánember a tulajdonosa, aki most a mozi felének tulajdonjogáért 75.000 koronát kér a várostól. Az ajánlat fölött legközelebb dönt a város. — .Komárom városa városi gőzma- 1 o m létesitését tervezi. — Szeged város ármeg- állapitó bizottsága egységes vendéglői étlap behozatalát tervezi. — A szepességi városok számára, a Szepesmegyei élelmezési központ 1000 darab sertést vásárolt Szegeden.

A világítás korlátozása és a Fővárosi Orfeum. A

világítás korlátozása különösen a színházakat állította súlyos probléma elé. A Fővárosi Orfeumnak sikerült ezt a problémát a legelőnyösebben megoldania. Amit a természet nem pótolhat, azt pótolja a művészet, amely fényt, ragyogást és melegséget varázsol a színpadra. Huszár Károly, Mészáros Alajos, Hunyadi Emil, Kabos Gyula, M e z e y Ilonka, Pataky Vilma, Holló Verus és a többi művészek vidám szórakozásban részesítik a közönséget és a varieté-számok stílusosan egészítik ki a műsort.

A Télikert szenzációja. Ha a főváros színházba járó közönsége közül van még olyan, aki nem nézte meg a Télikert szenzációs műsorát, — úgy az egy olyan látványosságtól esett el, mely a variete- szinházak háborús szezonjában nem mindennapi esemény. Kurdt von Lessen és Grete Lundt idegizgató szkecs-je és a. Rátkai Márton és Somogyi Nusi fölléptével szinrekerülö magyar operette, a műsornak kimagasló részei. — de naponként rendkívüli sikert aratnak különösen Szalon- tai Ferike, Kovács és Szécsi pompás magánszámaikkal, valamint Carte 11a, Lőre Méls- ner. H o r t e n z a, Morga Melczer és a többi pompás attrakciók is.

A Kristálypalota februári műsora szenzációs attrakciókat hoz. Ebben a műsorban a világhírű di- zőz, Milda Breiten, a színházi résznek pedig a mi közönségünk előtt is jól ismert Anton Herrnfeld és kitűnő társulata lép fel. A varietérész szenzációja A f r a, a R ö n g t e n-szemü hölgy lesz, aki híresebb B e 11 i n i n é 1, sőt az újabban felkapott W i n t e r r v- nél is. A magyar társulat is brillírozni fog a jövő hónapban, szólókban, darabokban egyaránt.

Szemle.

Közgazdaság és gyorsított eljárás. — Vidéki intézetek tőkeemelési akciója. — Előkészületek a békegazdaságra.

Az a kérdés, melynek Vázsonyi Vilmos a képviselőházbam oly élesen az elevenére tapintott, nemcsak jogi, de eminenter közgazdasági kérdés is. Felesleges bizonyítanunk, hogy a jogbiztosság előfeltétele a gazdasági haladásnak és a népek anyagi boldogulásának. Már pedig az a praxis, mely az úgynevezett gyorsított eljárásnál észlelhető, nem igen alkalmas arra, hogy az ország dolgozó osztályai körében a jogbiztonság érzetét keltse fel. Ilyen körülmények között nem csoda, hal a kereskedők és iparosok nagy aggodalommal és bizalmatlansággal néznek ama törvényjavaslat elé, mely a gyorsított eljárást a közigazgatásba is beleviszi. Most. amidőn a kereskedelmet a sok kormányrendelettel amugy- is teljesen bilincsekbe verték, nem lehet helyes dolog, hogy a közigazgatásnak még kivételes hatalmat is adjanak a kezébe ahhoz, hogy a kereskedelmet még inkább megnyomorítsa. Merjük állítani, hogy a gyorsított eljárás és az ezzel kapcsolatban gyakran hozott ítéletek sokban hozzájárultak az áruhiány fokozásához és a termelés csökkenéséhez. Egyes kereskedelmi kamarák jelentéseiben erre nézve konkrét példák soroltatnak fel. Igaza van Vázsonyinak, amidőn azt hangoztatja, hogy bizonyos körök morális felháborodása még nem lehet ok arra, hogy ártatlanokat is elitéljenek. A bíróságnak azért, mert háború van, nem szabad a szenvedélyek, frázisok és jelszavak hatása alatt eljárniok. És különben is sok esetben azt kellett tapasztalnunk, hogy az eljáró bíróság tagjainak egyáltalában fogalmuk se volt azokról az üzleti szokásokról, amelyek ismerete nélkül ilyen perekben igazságosan Ítélkezni egyáltalában nem lehet. A magyar kereskedők és iparosok, akik — mint Vázsonyi helyesen megjegyezte — keserűséggel vannak tele, mely nem tud belőlük kitörni, — nagy örömmel veszek tudomásul, hogy végre akadt a parlamentben egy bátor férfiú, aki kifejezést adott annak a nagyfokú elégedetlenségnek, melyet a túlzásba hajtott Ítéletek az ország dolgozó- és termelő-osztályai körében keltettek.

„Az igazság rovására — mondotta Vázsonyi - - túlságosan nagy uralmat adtunk a jelszavaknak, indulatoknak és szenvedélyeknek.“ Ezek ártanak arz igazságszolgáltatásnak, de még jobban az ország közgazdaságának, melyet pedig most a háború alatt teljes épségében fenn kell tartanunk.

A nagy pénzbőség által előidézett Lökefel- emelési láz a vidéki pénzintézeteket is elfogta. Ezt a lázt akarja megszüntetni, illetve enyhíteni a Pénzintézeti Központ akciója, mely a vidéki pénzintézetek tőkeemelésének korlátozását célozza. Sokan kifogást emelnek a Központ eljárása ellen, melyben a pénzintézeti autonómia megsértését látják. Mások — és ez az ellentábor — viszont azt mondják, hogy sok közép- és kisbank minden jogos ok nélkül, tisztán hiúsági tekintetekből emeli fel részvénytőkéjét és hogy ezt az ország közgazdaságának szoli- ditása érdekében meg kell akadályozni. A mi információnk az, hogy a Pénzintézeti Központ akciója egyenesen a pénzügyminiszter utasitá-