Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-31 / 5. szám

6 Budapest, 1917. január 31. sára történt. Ugyanis a pénzügyminiszternek — mint az egy korábbi parlamenti beszédéből ki­tűnik — az az álláspontja, hogy a tőkeemelés csak ott indokolt és jogos, ahol az uj tőkét fel tudják használni, anélkül, hogy az intézet hely­zete megrendülne. A pénzügyminiszter attól tart, hogy a kis intézetek indokolatlan tőke­emelése egészségtelen kapukat nyitna a spe­kulációnak. Hát ebben a pénzügyminiszternek igaza van. Láttunk a vidéken például egy ese­tet, ahol egy 1250 koronás részvényárfolyam mellett az alaptőke megkétszerezése céljából 625 korona árfolyamon bocsátottak ki uj rész­vényeket. Mi azt hisszük, hogy a vidéki pénz­intézetek hallgatni fognak a Pénzintézeti Köz­pont jó tanácsaira, bár másrészről éppen a laisser faire elve alapján azt se tartjuk kívána­tosnak, hogy a Központ a vidéki intézetekre túlságosan nagy nyomást gyakoroljon. A kor­mány és a Pénzintézeti Központ előtt — nagyon helyesen — az a cél lebeg, hogy ezek a tőke- felemelések lehetőleg egészséges irányba terei­tessenek. Nagy szükség van erre azért is, hogy a vidéki intézetek felkészülve legyenek azokra a nagy feladatokra, melyek a háború után reá­juk várnak. Arról értesülünk, hogy az érdekelt minisz­tériumok között tárgyalások folynak egy nagy­bizottság megalakítására, mely a háborús gaz­daságról a békegazdaságra való átmenetet lesz hivatva organizálni. Természetesnek tartjuk, hogy ebbe a bizottságba a kormány az arra leg- hivatottabb szakembereket fogja meghívni. Kí­vánatos azonban, hogy a bizottságnak ne legyen sok tagja és hogy abban ne a közigazgatás kö­zegei, hanem az egyes gazdasági érdekeltségek szakemberei legyenek többségben. A béke még nem érkezett el ugyan, de már sokat beszélünk róla, szükséges tehát, hogy elő is készüljünk reá. Itt a közgazdasági munkálkodásnak egy egészen uj, csaknem ismeretlen tere nyílik meg előttünk. Nagy feladatok állanak előttünk, me­lyeknek helyes megoldásától függ az ország jövő gazdasági fejlődése és anyagi boldogulása. A nemzet elvárja, hogy ezzel a rendkívül fontos misszióval ne dilettánsok, hanem az ország leg- hivatottabb szakféríiai bízassanak meg. Csak igy lehet remény arra, hogy a bizottság mun­kálkodása eredményes lesz. A Hitelbank köréből. A Magyar általános hitelbank, mint a napokban nyilvánosságra ke­rült, Agricola mezőgazdasági r.-t. cég alatt 20—25 millió korona alaptőkével mezőgazdasági vállalatot létesit, amelynek kizárólagos célja nagy­bérletek megszerzése, e birtokok termőképességé­nek és jövedelmezőségének emelése, valamint mező- gazdasági üzemek fokozása lesz. A részvénytársaság megalapítása érdekében U11 m a n n Adolf, a Hitel­bank alelnök-vezérigazgatója tárgyalt a herceg­prímással és Teleszky János pénzügyminiszterrel. — A Hitelbank két millió koronáért megvásárolta a bankpalotájához csatlakozó Dorottya-utca 9. számú házat, amely lovag Fischer-Fraunach Adolfné asszony tulajdona volt. Az Agrárbank és a Parcellázóbank fúziójáról. Napok óta különféle hírek jelennek meg a napilapok­ban, amelyek „autentikus“ részleteket közölnek a Magyár Agrár- és Járadékbank R.-T. és a Mrygyar Tel eV itő*- és Pareellázóbank küszöbön álló fúziójáról. Ezek a „teljesen megbízható források“ már a fúzió technikai keresztülviteléről is tudósítanak, beszélnek az Agrárbank ötmilliós tőke­emeléséről, a két intézet egybeolvadásának módjáról, a részvények értékeléséről, a fuzionált intézetek személyzeti kérdésének megoldásáról, a vezérigaz­gatóról, stb. Mindezek a híresztelések azonban ma még koraiak és mint beavatott helyről tudjuk, egy­előre az az igazság, hogy a két intézet fúziójának keresztülvitelére nézve az illetékes tényezők előze­tes megbeszéléseket folytatnak. Ennél több még nem történt és minden egyéb hirek csak önkényes kom­bináción alapszanak. A Nemzeti takarékpénztár tervei. A tőkeemelési láz a kisebb pénzintézeteket sem hagyta érintetlenül, í elbuzdulva nagybankjaink példáján, mint értesü­lünk, a Nemzeti takarékpénztár és bank r.-t. is roglalkozik a tervvel, hogy 10 milliós alaptő­kéjét o t, esetleg t i z millió koronával fél­émé je, amely tranzakcióban egyik vezető pénzinté­zetünk is részesedést vállal. Evvel a pénzügyi tranzakcióval kapcsolatosan, újjászervezik a Nem­zeti takarékpénztár üzletvitelét is. A banküzleten kí­vül kibővítik az áruosztályt és megnagyobbítják a sorsjegyár usitási részlet-osztályt, amelynek élére Vas Zsigmond igazgató kerül. Szende Miksa ezentúl is vezérigazgató marad és mint halljuk, vezérigazgató-helyettesnek egy közép­bank igazgatóját akarják megnyerni, akivel már foly­nak a tárgyalások. Megdrágult a pezsgő. A belföldi pezsgögyárosok, amint a Fővárosi Hírlap értesül, az eladás szabályozására január 1-től kezdve egyezményt léte­sítettek. A kartelbe tömörült pezsgőgyárak a követ­kezők: a Törley-gyár, Francois Lajos, belá­tón Braun, Littke, a tatai Esterházy-gyár, az aradi A n d r é n y i-g y á r. Az egyezmény első feltétele természetesen az árdrágítás volt, amennyi­ben a tömörült gyárak elhatározták, hogy ezentúl a pezsgőt iivegenkint 16 koronán alul nem adják. Indok: a bor és a gyártás megdrágulása, a dugó­hiány, de főleg az a szempont, hogy aki pezsgőt iszik, az fizessen. Brám Miksa kitüntetése. A király bárdányi lovag Brárn Miksa min. tanácsosnak, a Déli Vaspálya- Társaság magyar vonalai üzletvezérigazgatójának a háborúban teljesített különösen ér­ti e m t e 1 j e s szolgálatai'felismeréséül a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjéhez a hadidiszitményt adományozta. A csertermelők központja. A csertermelő cégek között több cég ellenzi a központ megala­kítását és a Bőripari központtól való különválást. Már az első értekezleten is ilyen értelemben szólaltak fel többen, ami most természe­tesen késlelteti a teljesen központ jellegű termelő- szövetkezet megalakulását. Az érdekeltek, •—- mint szakkörökből halljuk, —• a napokban ismét ülést fog­nak tartani, amely alkalommal valószínűleg meghoz­zák a végleges döntést. Aluminiumérc Bánya- és Ipar Rt. cég alatt e hó 29-én, U 11 m a n n Adolf elnöklésével, a Magyar Általános Hitelb an k helyiségében három millió korona tőkével uj részvénytársaság alakult. A vállalat átveszi a gróf Kornis Károly-féle csoport Bihar- és Kolozsvármegyék területén fekvő bauxit­bányáit és bauxitra vonatkozó bánya- jogosítványait. Hadi érdemekért. A király a vasúti hadiszolgá­latban teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül Schlosser Ferdinándnak, a szab. Déli vaspálya­társaság magyar vonalánál alkalmazott főfelügyelő­jének, a Ferenc József-réttd' hadidiszitményes lovag­keresztjét adományozta. A Budapesti Általános Villamossági Részvénytár­saság Fodor István udvari tanácsos, vezérigazgató elnöklete alatt e hő 26-án tartotta huszonharmadik évi rendes közgyűlését. Az évi jelentés rámutat arra, hogy az üzemköltségek folytonos emelkedése és más technikai nehézségek az üzem lebonyolítását mind nehezebbé tették, de ennek dacára sikerült az akadá­lyokat elhárítani s az üzleti évet különösebb károk nélkül lezárni. Az évi mérleg 1,823.716 korona 78 fillér tiszta haszonnal zárult. Az igazgatóság javasolja, hogy a tartalékalap növelése és a tantiémek levonása után 350.000 koronát, mint 5 százlékos osztalékot 35.000 darab 200 korona név­értékű részvény után darabonkint 10 koronával, to­vábbá 525.000 koronát mint 77770-os szuperosztalé­kot darabonkint 15 koronával fizessenek ki. Nyolc­vanezer koronát a társaság az alkalmazottak segély­alapjának növelésére fordít, és a hátralékos 181.269 korona 76 fillért uj számlára vezeti elő. Az 1916. üz­letévre esedékes 23. számú részvényszelvényt f. évi január 26-tól kezdve 25 koronával fogják beváltani. A felmentés megadása után a részvényesek nevében N i a r i n y i György köszönetét szavazott Fodor István vezérigazgatónak. Végül jelentette az igaz­gatóság, hogy R i c h e 11 i Henrik dr. igazgatósági tag^ 1915. óta nem adott életjelt magáról. Az igazga­tóság Richetti dr.-t igazgatósági tagságától elmoz­dította. A Földbirtok és Telekbank tőkeemelése. A Föld­birtok- és T e 1 e k b a n k Részvénytársa­ság, amely a Magyar Bank és Kereske­delmi Részvénytársaság érdekkörébe tar­tozik, a minap megtartott igazgatósági ülésén elha­tározta, hogy a február 7-ére egybehívandó rendes közgyűlése elé javaslatot fog terjeszteni, mely szerint a társaság alaptőkéje 5 millió koronáról 15 millió koronára emeltessék fel. Szük­ségessé teszi ezt a tőkeemelést az intézet üzleteinek tervbevett nagymérvű kiterjesztése és ezenfelül egy újabb üzletág bekapcsolása. A Világpiac legutóbbi száma a többtermelés ligá­jának kérdésével foglalkozik, amelyet e lap hasábjain vetettek fel. A lap közli Cser noch hercegprímás, Se fényi Béla gróf, Madarass y-Beck Marcel báró, Návay Aladár miniszteri tanácsos, R u b i- nek Gyula, naróti Fürst Bertalan, Kovacsy Béla és R ó z Jenő dr. nyilatkozatait. Ezenkívül az ország szénellátásáról és a hadiárvaakcióról közöl cikkeket. Információk és pénzügyi hirek egészítik ki a tartalmas számot. A többtermelésröl közölt cikkeit a lap röpiratban is kiadja. A téli- és trikóáruk felajánlása. Azoknak a téli- és trikóáruknak (barchentek, flanellek, trikóingek,, ujjasok, alsónadrágok, stb.) átvétele, amelyek a 87177—1916. VI. C. sz. rendelet értelmében a Pa­mutközpont r.-t.-nak felajánlandók voltak, már folyamatban van. A Pamutközpont most felhívja mindazokat a készletbirtokosokat, akik a fenti fel­ajánlásköteles áruk birtokában vannak és felajánlási kötelezettségüknek bármely okból eddig nem tettek eleget, hogy készleteiket — ha késedelmesen is — mielőbb ajánlják fel megvételre a Pamutközpont r.-t.-nak (V., Arany János-utca 27.) A Budapesti Tözsde-Almanach 1917. évi kötete, amelylyel a népszerű évkönyv nyolcadik évfolya­mába lépett, most jelent meg Fodor Oszkár szer­kesztésében. Az uj kötet tartalomban lényegesen ki­bővült és számos, mai időkben mindenkit érdeklő háborús tájékoztatót ad. így különösen ki kell emel­nünk a tőzsde háborús judikaturáját. Háborús vonatkozású az évkönyvnek az áruüzleti része is, amelyben többek között a H. T. egész organi­zációja található. Ezeken kiviil közli az Almanach a tőzsde összes szokásait, az értéküzletre vonatkozó tudnivalókat, a tőzsde szabályait, a tőzsdei dönté­sek lexikonját, az uj illetékek táblázatát, a tőzsde­tagok és alkuszok névsorát. A hasznos és laikusok számára is könnyen kezelhető évkönyv 640 oldal terjedelemben jelent meg és ára díszes vászonkö­tésben 10 K. Megrendelhető a Budapesti Tözsde- Almanach kiadóhivatalában (V., Vécsey-utcza ). A Magyar Bank uj érdekeltsége. A Magyar Bank és Kereskedelmi r.-t. affiliált intézeté­vel, a Temesvári Bankkal együtt érdekeltséget vál­lalt a temesvári Földbérleti és Par­cellázó Bank r.-t.-nál. E társaság most megtar­tott közgyűlésén a Magyar Bank részéről F 1 e i s s i g Sándort, a Temesvári Bank részéről pedig Szán a Zsigmond vezérigazgatót és Darvas Gábor igaz­gatósági tagot választották az igazgatóságba. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. ocíencR | a film nagymesterének uj remekműve J A JOGHll Í Misztikus dráma 1 előjáték és 5 felvonásban t a Mozgókép-Otthonban! 1 Az előadások kezdete 724, 1/„6, 728 és 10 órakor, i Pénztár d. e. 11 —I-ig, d. u. 3 órától. ŰÉPITÉSZEK épitésvAllalkozók GÉPGYAROSOK FIGYELMÉBE! Nyíri Sándor BUDAPEST VII., Wesselényi-u. 8. Wesselényi-bazár. Villamos erőre berendezett Paszpartu műintézet és könyv- kötészet. Építési térvrajzok kasirozása legspeciá­lisabb módon és titoktartás biztosí­tása mellett. Mappák minden kivitelben. Paszpartuk (papirkeret) bécsi-, angol-, bárok- és ovál-alakban, eredeti rajzok után is. Egyleti tablók és albumok. Emésztést elöseqitS nyálkoldó savközömbösitö MATTON! GIESSHUBLER JISZTA TERMÉSZETES ALKALIÁS. ^AVANYUVIX^l

Next

/
Oldalképek
Tartalom