Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-10 / 2. szám
.Budapest, 1917. január 10. 5 Zsirkészletek halmozása Gondoskodás a zsirjegyek fedezetéről Budapest lakosságának zsirellátása — rövid időt leszámítva — reményen fölül sikerült. Ma már a komolyabb méreteket öltő ácsorgás is megszűnt és ha érdemül rójjuk föl a Közélelmezési Hivatalnak a zsirjegyek behozatalát, akkor mindenesetre el kell ismernünk azt is, hogy viszont a főváros közélelmezési ügyosztálya előrelátóan biztosította a zsirjegyek fedezésére .szükséges zsir menny iséget. A főváros — mint emlékezetes — feltűnően hosszú ideig tartogatta a zsirkészletét, ami pillanatnyilag a zsirárak emelkedésére vezetett. Bizonyos azonban ma már, hogy ez mégsem volt helytelen politika, mert a háború tovább tartott, mint azt a legpesszimisztikusabban számítók is hitték. Bebizonyosodott, hogy a legpesz- szimisztikusabb. mégis Folkusluizy. tanácsnok volt, aki azt várta, amikor nem lesz Budapesten zsir és csak akkor bocsátotta ki a főváros készleteit Most azonban nj készletekről kell gondoskodni. Ebben az irányban történnek is már intézkedések, mert a fővárosnak állandóan olyan zsirmennyiségnek kell rendelkezésére állani, hogy a zsirjegyeket mindenkor zavartalanul be tudja váltani. Arról értesülünk, hogy a közélelmezési ügyosztály a zsirkészletek épségbentar- tása érdekében legutóbb fontos intézkedéseket tett. Az élősertések rekvirálásszeríi bevásárlását ugyanis nem maga az ügyosztály, illetve annak közegei végzik, hanem ezzel a teendővel megfelelő szerződés alapján a Schmidt Dániel hentesárugyár és nagyvágó-céget bizta meg. E szerződés szerint Schmidt Dánielnek joga van a vidéken a főváros nevében sertéseket vásárolni és azokat élve Budapestre szállítani. A sertéseket a cég leöleti és feldolgozza, de tartozik a zsir 80 százalékát a fővárosnak beszolgáltatni, a fennmaradó 20 százalék zsir, az összes hús és egyéb részek fölött pedig maga rendelkezik. A főváros az igy átvett 80 százalék zsírért a maximális árat fizeti és ezzel pótolja állandóan igénybevett raktárait. A vállalkozó cég havonként több száz sertést vásárol, ami garanciája annak, hogy a főváros a jövőben sem fog zsir nélkül maradni. • • • Kitüntetések. Multheti számunkban jeleztük, hogy a koronázás alkalmából Bárczy István dr. polgármestert, aki minden címet és rendjelt elhárított magától, főrendiházi tagnak fogja kinevezni a király. Hírünket most megerősíthetjük azzal, hogy a városházán többeket is ér nagy kitüntetés. Hir szerint Body alpolgármester udvari tanácsos lesz, Festelits, Déri alpolgármesterek és a tanács kiválasztott tagjai részben vaskoronarendet, részben magyar nemességet kapnak. Itt említjük meg, hogy Boda Dezső főkapitány báró lesz. Bárczy kisasszony. Bárczy kisasszony, a polgármester leánya, illatos gyöngyvirág-bokrétát adott Zita- királyné hófehér kezébe és a királyasszony gyémánt-monogrammos aranykarkötővel viszonozta Bárczy Irénke figyelmét. Ebben a pillanatban Bárczy kisasszony, mint Budapest első polgárának leánya, állott Zita királyné előtt, aki ime, örömmel és szeretettel hálálja meg a hódolatot. Bárczy kisasszony karkötőjéhez pedig minden budapesti nőnek köze van, mert közös volt a hódolat gyöngyvirágja, amelyet a polgármester leánya tolmácsolt és közös a királyasszony emléktárgya, amelyet büszkén, méltóan minden budapesti leányok nevében visel karcsú, szép csuklóján: Bárczy Irénke. Fogynak a póttagok. Még csak ez kellett ennek a szegény fővárosnak: az élelmiszer- és cipőtalp-hiány után — bizottsági póttag-hiány, pz a baj veszedelmesen fenyegeti a közgyűlést, annál inkább, mert a béke reményének halvá- nyulásával egyre jobban távolodik az uj városatya-választások terminusa. Budapest törvényhatósági bizottságának összesen 400 rendes és ^om^osPI/Í^LíP 100 póttagja van; a póttagok közül 50 szabadon választott van és 50 virilista. Minthogy azonban a rendes tagok felének meghosszabbított mandátuma van és a hosszú idő alatt, amely a választás óta eltelt, igen sokan meghaltak, vagy lemondottak, az összes választók sorából választott póttagok száma ma már csak 20, a virilista póttagoké pedig mindössze 3. Összesen 23 póttag van tehát, ezek közül azonban törölni kell a jogerősen elitéit Katona Géza nevét, úgy, hogy a legközelebbi városatyák a következők: Glass Viktor, Kallina Oszkár, Klassohn Gyula, Morvái Izsó, Róth Lajos, Simányi Imre, Wertheimer Lajos, Bozóky Ádám, Eckermann Ede, Éles István, Faludi Ágoston, Fuchs 1. József, Garat Samu, Kovács József, Körmendi Gyula, Müller Dezső, Németh Károly, Orova Zsigmond, Politzer Zoltán, Rozgonyi Jakab, Sziankoviis Ferenc, Weiler Ernő, dr. Schmidlechner Károly, Winkle Nándor és Brill Ferenc. Dési Géza a közgyűlésen. Mintegy két esztendővel ezelőtt került a főváros-Törvényhatósági bizottságába Dési Géza, az ismert ügyvéd és vojt képviselő, de még egyetlenegyszer sem vett részt a közgyűlésen. Dési most közölte barátaival, hogy a legközelebbi közgyűlésen megjelenik és ezentúl buzgó harcosa lesz a város ügyeinek. Kisajátított városatya. A főváros hivatalos lapjának legutóbbi száma közli, hogy a telekkönyvi hatóság P 1 a 11 h y György bizottsági tag I. Zsák-utca 5. számú házát Budapest főváros nevére irta át kisajátítás cimén. A kisajátítási ár 31,000 korona volt. Uj bizottsági tag. B ur i á n Béla dr. bizottsági tag, aki évtizedek óta tagja volt a főváros közgyűlésének, múlt héten hirtelen meghalt. Burián, aki unokafivére volt a bukott külügyminiszternek, a Saskör főembere volt és a jogügyi bizottságban szerepelt legtöbbször. Helyébe a IV. kerületi választott tagok sorából Sperny János póttag kerül a törvényhatósági bizottságba. Névmagyarositó városatya. Kramer Károly fővárosi bizottsági tag a belügybminiszter en- gedelmével Kászonyi-ra változtatta nevét. A buzgó városatya azonban mindkét nevét megtartja és a bizottsági tagok névsorába ezentúl Kramer-Kászonyi Károly néven fog szerepelni. Budapest és Bécs. Bécs , újabban mind nagyobb figyelemmel tekint Budapest felé és a sokat gáncsolt főváros ezúttal büszke lehet rá, hogy a nagy Weiskirchner nem egyszer ko- pirozza le Bárczy és tanácsnokai alkotásait. Annyira rákaptak már a kényelmes, kitaposott utón való járáshoz, hogy még a,kkor is utánunk jönnek, ha véletlenül elhibázott dolgot csinálunk. Sőt arra is volt már eset a Duna-kérdésnél, hogy a bécsi polgármester a megvalósítás előtt sajátított ki egy ötletet és gyorsan betáblázta rá az elsőbbségi jogot. Miután most Budapest tanácsának uj adók forognak a fejében, Bécs sem maradhat el e tekintetben sem. Lesz hát nekik is vigalmi adójuk, a villanyáremelést és a világítási adót szintén nézegették jobbról is, balról is, de végül nem tetszett a portéka, nem merték belevágni a fejszéjüket. A villamos menetdijak egységes tarifája jobban az inyiik szerint való. A menetdijak emelésében különben is gyakorlatuk vau már, tavaly emelték a 14 filléres jegyeket 16-ra és a 20 filléreseket 22 fillérre. Most a budapesti egységes tarifa még igen messze bandukol, de Bécs, már komolyan szemet vetett rá. Ki tudja, még megeshetik, hogy ezt az ötletet szívesen és díjtalanul egészen átengedjük nekik. Vidéki városok köréből. Debrecen városa azzal a tervvel foglalkozik, hogy a városi fürdő árát 25°/o-a 1 felemelje, mert különben ráfizet a fürdőre. — Kassa városa ementáli sajtot vásárolt melyet 8.80 koronás áron árusit. —- Szeged városa budapesti mintára megadóztatni óhajtja a villamosjegyeket, a g á z- é s villanyvilágítást, ezenkívül városi mozit is akar létesíteni a város. — Miskolc városa csütörtökön tárgyalta a közélelmezési vállalat 1915. évi mérlegét. Eszerint az 1915. évi forgalom 8,368,659 korona 65 fillér volt, tartalékoltatott 66.744 korona 70 fillér, t i s z t a . h a- szon 2349 K 68 fillér. Fővárosi Orfeum igazgatósága a januári műsor gazdag összeállításában a legkényesebb igényekre gondolt. Clara Berat sajátságos.táncai és csodálatos fényjátékai a budapesti közönséget is elragadták. Georg B a u e r, a hires német humorista szellemes rögtönzéseivel zajos tapsokat arat. Nagy ovációkban részesülnek az A s r a-é k meglepő triikkjeikkel a művészies billiárdjátékban, továbbá a Holz művészek bájos táncjelenetei, Else Carl és Annie gyönyörű akrobatikus játékai és Vécsei kacagtató hasbeszélő produkciói. A magyar műsor középpontjában. A z s e b p é n z cimii bohózat áll, melyet Kabos Gyula, az orfeum -népszerű komikusa fordított és rendezett. Huszár Károly leghangosabb és legfényesebb sikere Hars á n y i Zsolt diadalmas tréfájához, a Szövetségese k-hez fűződik. A Télikert — családi színház. Pár nap előtt nyíltak meg a Télikert káprázatos uj etablisementjei, a Télikert Bar és kávéház, melyekkel a Télikert két célt kívánt szolgálni, egyrészt a mulató közönség érdekeit az uj Bar-helyiséggel. másrészt azáltal, hogy az első- emeleti régi Bart áttelepítette, a színházi közönség- érdekeit, kik most már a mulatozóktól elkülönítve, zavartalanul élvezhetik a Télikert kitűnő műsorát. Ezek között első helyet foglal el B r ó d y István uj operettéje, a Ki babája vagy édes, melynek Rátkayval és So m o g y i v a 1 a főszerepekben esténkint óriási sikere van. Pompás attrakciók egészítik ki a januári műsort, melynek naponta zsúfolt ház közönsége tapsol. • • • Szemle. A gazdasági harc. — A valutavédelmi intézkedések. — A tőzsde. A központi hatalmak által indított békeakció az ántánt tagadó válasza következtében egyelőre meghiúsultnak tekinthető. Károly királynak és Vilmos császárnak a hadiparancsa, valamint az ántánt-államférfiak római nagy haditanácsa a további elkeseredett küzdelmet jelenti be. llyan körülmények között csak természetes, hogy a gazdasági életnek is a további harcra kell berendezkednie. Mert a háború csak úgy folytatható sikeresen, ha itthon, a front mögött a gazdasági élet megfelelően funkcionál. Magyarország gazdasági ereje a háború eddigi folyamán impozáns módon nyilvánult meg. Mindezt pedig annak köszönhetjük, hogy a béke idején a fejlődésnek mindig szabad utat engedtünk, ami a gazdasági élet megalapozására és megszilárdítására vezetett. A hadigazdaságban az erők mozgása sok irányban korlátok közé szo- rittatott. Megindult a gazdasági életnek úgynevezett állami organizációja, : mely a központok alakításában, a rekvhálásban jutott pregnáhs. kifejezésre. Mindenki elismeri, hogy a M'diál- lapot rendkívüli intézkedéseket tesz1'-szükségessé. Csakhogy az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tulságba vitt organizáció még a háborúban is hátrányokkal jár. Mert a gazdasági erők szabad mozgását, mely minden fejlődésnek e<lőföltételét képezi, a háborúban sem szabad teljesen elnyomni. Rájöttek már erre Németországban is, ,ahol már kezdenek szakítani azzal a merey organizációval, melyet a gazdasági élet csak rövid ideig bir el. A hadi- gazdasági organizáció, mely a kormányrendeletek folytonosan növekedő áradatában nyer kifejezést, nálunk is a tulságba ment. Ma már senki se ismeri ki magát ama rendeletek tömkelegében, melyek a gazdasági életet megbénítják. A magyar gazdasági élet legkiválóbb képviselőinek az a nézete, hogy a hadigazdasági organizáció most már a tetőpontját érte el, amelyen tovább menni nem szabad. Ha azt akarjuk, hogy a további harcot sikeresen bírjuk, akkor több teret kell engedni az egyéni kezdeményezésnek és a gazdasági erők szabad fejlődésének. Csak igy juthatunk el a többtermeléshez, mely a további küzdelem sikerének alapfeltételét képezi. A monarchia két kormánya a legutóbbi időben három irányban is tett intézkedéseket arra, hogy valutánk további leromlása megakadályoz- tassék. Elrendelte a külföldi értékpapírok bejelentését és kimondotta, hogy azok csak úgy adhatók el, ha ellenértékűk a Devizaközpontnak adatik át Egy másik rendelet igen sok nélkülözhető árucikk behozatalát tiltja el.' A harmadik rendelet pedig a devizakereskedelmet szabályozza és kimondja, hogy devizával csak a Devizaközpont tagjai kereskedhetnek, koronát a
