Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-10 / 2. szám
6 Hiidapest, 1917. január 10. külföldre pedig csak a Devizaközpont engedélyével lehet kivinni vagy átutalni. Az illetékes körök remélik, hogy ezekkel az intézkedésekkel a koronavaluta árfolyamát megjavíthatják és viszont a külföldi fizetési eszközök árfolyamát lenyomhatják. Eddigelé ezek az intézkedések nem gyakoroltak hatást a devizaárfolyamokra, melyek még mindig a korábbi magas nivóu állanak. Szakkörökben azt mondják, hogy az árfolyamok nagyon lassan fognak lemorzsolódni. Mi is igy hisszük. A mi valutánk alacsony külföldi árfolyamának ugyanis nemcsak az export megszűnése az oka. Lansburgh, az ismert- nevű német pénzügyi iró azt állítja, hogy a valuta leromlásának oka elsősorban az inflációban, vagyis a túlságos bankjegykibocsátásbau keresendő. Amig tehát a bankjegykibocsátás nem korlátoztatik, addig a valuta javulása sem várható. Ebben az állításban sok igazság van, mindazonáltal remélhető, hogy a fentjelzett valutavédelmi intézkedések is javító hatással lesznek az árfolyamok alakulására. Különösen javítani van hivatva a helyzetet az uj devizarendeletnek az az intézkedése, mely a koronavalutának a külföldre való kivitelét és az ottani piacon való kínálatát erős korlátok közé szorítja. * A békehírekre való lanyhaság után a tőzsdéken ismét nagyobb élénkség mutatkozik. A municiós papírok megint emelkednek és egyes bankpapírokban is nagyobb kereslet nyilvánul meg. Azt szokták mondani, hogy a börzének rendesen jó szimatja van a jövő események iránt. Az bizonyos, hogy a börzén most nem a békét szimatolták. Mert ha igy lett volna, derűt következett volna be. így azonban az árfolyamok néhány koronával lemorzsolódtak, hogy azután csakhamar a régi nívóra térjenek vissza. Nagyobb megrázkódtatást a békehírek tehát nem okoztak, ami arra vall, hogy a spekuláció nem csapott át a tulságba, amint azt bizonyos körökben állították. „Békepánik“ csak a newyorki tőzsdén volt, & központi hatalmak tőzsdéin csak jelentéktelen ingadozások voltak észlelhetők. A budapesti tőzsdén se volt nagyobb baj, amit beavatottak annak tulajdonítanak, hogy itt a börziánerek számításaikban már a békét is eszkomptálták és igy meglepetés nem érheti őket. Ez talán egy kissé merész állítás, de mellette szól az -a körülmény, hogy a budapesti tőzsde az egész háború alatt jól tartotta magát. Sokan azt vélik, hogy azok a magas kurzusok, amelyeket a mobil értékek a világháború közepette elértek, a hirtelen összeomlás veszélyeit rejtik magukban. Ez legfeljebb a municiós és hadfelszerelési papírokról mondható. Azonban a veszély itt se nagy, mert ezek a vállalatok a háború alatt nagy rezervákat gyűjtöttek és jelentékeny beruházásokat eszközöltek. A bank- részvényeket nem féltjük, minthogy a, bankok a háború után talán még kedvezőbb helyzetben lesznek, mint most. Ugyanis a háború után nagy hitelszükséglet fog jelentkezni és emelkedni fog a vállalkozási szellem is, melynek pedig mindig a bankok képezik a támaszát. A Magyar Földbérlők Szövetkezetének ügye. Néhány nappal ezelőtt a Magyar Földbérlök Szövetségének közgyűlésén nem titkolt célzattal parázs háborúságot rendezett egy törpe kisebbség. A sajtó egy része rácsapott erre az incidensre és összezavarva a fogalmakat, poli- kai térre terelte az ügyet. A Földbérlők Szövetkezete a felkavart afférrel napokon át nem törődött, ma azonban a közönség tájékoztatására az alábbi objektiv és az ügyet minden oldalról megvilágító nyilatkozatot teszi közzé. Remélhetően ez a nyilatkozat megszünteti a fogalomzavart és a nagyratörő szövetkezet ügyét tiszta világításba helyezi. Íme a nyilatkozat: Az egyik délben megjelenő lap támadásaival szemben anélkül, hogy a terjesztett tényállítások tekintetében vitázni akarnánk és mindenekfelett azért, mert a felfújt ügyet politikai térre terelték át, a nyilvánosság tájékoztatása céljából megállapítjuk a következőket: 1. A Magy. Földbérlők Orsz. Szövetsége 1914. január 25-én alakult gazdacársadalmi egyesület. A Magyar Földbérlök Szövetkezete pedig a szövetség néhány vezető tagja által 1914. április 27-én alapitta- totc meg és jegyeztetett be, azzal az intencióval, hogy egj/éb üzletágai mellett a Szövetség tagjainak gazdasági produktumait üzleti forgalmában értékesítse. A Szövetség morális támogatása ellenében a Szövetkezet tiszta hasznainak bizonyos százalékát juttatja a Szövetség részére, annak fenntartási költségei fedezésére. Egyébként azonban a Szövetségnek a Szövetkezet üzletvitelébe befolyása nincsen. 2. A Szövetkezet szállításait 1915. január havában kezdette meg és folytatta 1916. junius végéig, amikoris mint szerződéses szállító megszűnt és csak mint a közös hadügyminisztérium egyik meghatalmazottja, a Vágóközpontban a részére szánt szerepet tölti be. A Szövetkezet egyéb üzletágakkal is foglalkozik, igy például kiterjedt mezőgazdasági gépüzlete van. Ezenfelül mint marhabizományos cég a budapesti állatvásárokon is helyet foglal. A napilapokban közölt beadványok 1914. év végéről és 1915. év legelejéről valók, amikor ezen beadványokat a Szövetkezet részben a városi tanácshoz a bizományosi jogért, részben a kerületi elöljárósághoz az iparigazolványért benyújtotta. Ez az üzletág a hadiszállításokkal semminemű összefüggésben nem volt és nincs is és tisztán azt célozza, hogy a Szövetkezet a gazdálkodóknak és kereskedőknek. akik a Szövetkezetei bizalmukkal felkeresték (tehát szövetségi tagok is) állatállományát a budapesti piacon értékesítse. Egyébként ilyen bizományosi joga számos magáncégnek is van. 3. Báró Dániel Gábor, a Magyar Földbérlök Országos Szövetségének társelnök] tisztére 1916. julius 1-én választatott meg. Addig a Szövetséggel sem állott semminemű összeköttetésben. A Szövetkezethez pedig sem előbb, sem ma, nincs semmi köze és soha a Szövetkezet részére semmiféle megbízatást nem vállalt, de ilyenre fel se is kéretett. 4. A Szövetségnek ezidőszerint 470 tagja volt. Ezek közül 104-en vettek részt a Szövetkezet hadseregszállitásaiban. E 104 szállító közül 85 haszonbérlő, vagy birtokos, tehát mezőgazda és 19 marhakereskedő, de a Szövetségbe alapszabályszerűen felvett tag. Nyilvánvaló tehát, hogy a Szövetsegnék a tagjai a szállítások anyagi előnyeit élvezték, ami a Szövetkezetnek célja is volt. 3. A január 4-iki közgyűlésen megjelent 156 szövetségi tag. Ezek közül 26-an alkották a kisebbséget, köztük 2 nem gazda. A vezetőség mellett foglalt állást 130 szövetségi tag, akik között 100 haszonbérlő és földbirtokos, tehát mezőgazda volt, 30 pedig a Szövetségnek alapszabályáéra intenciók mellett felvett egyéb tagja. A vezetőség mellett állást foglaló 130 szövetségi tag közül mindössze 60-an vettek részt eddig a szállításokban, amely utóbbiak közül is 50-en gazdálkodók és csak 10 marhakereskedö. Tehát a Szövetség vezetősége melletti bizalomnak és a Szövetkezet üzletvitelét helyeslő felfogásnak minden vonatkozásban absolute többségé volt a közgyűlésen. Miután nekünk a polémiákra terünk nincsen, a nyilvánosság számára ezeket a tényeket akartuk lesze- £ezn'- Magyar Földbérlök Szövetkezete. A Kereskedelmi bank mezőgazdasági akciója. A Pesti magyar kereskedelmi bank, amely a háború alatt oly sok hasznos szolgálatot tett az ország közgazdaságának, elhatározta, hogy működését egyrészt a speciális mezőgazdasági hitel szervezésére, másrészt pedig a mezőgazda- sági többtermelésnek nagyobb tőkeerővel való előmozdítására terjeszti ki. E cél keresztülvitelére a bank az általa már 1908-ban alapított Magyar föld részvénytársaságot szemelte ki, melynek alaptőkéjét most 20 millió koronában állapították meg. Ebből egyelőre — az eddigi 1 '5 millió alaptőke beszámításával — 10 millió korona kerül kibocsátásra, amelyet a Kereskedelmi bank és egy ügyfeleiből álló csoport vesz át. E tőkeemeléssel kapcsolatban a Magyar Föld r.-t. nagyarányú rekonstrukción megy keresztül és alapszabályaiba felveszi a kötvény- kibocsátás jogát is. Az uj vállalat mögött a Kereskedelmi bank fog állami egész hitelével és nagy organizációjával. A vállalat fővezetése az igazgatóság elnökének, Serbán János földrhi- velésügyi miniszteri tanácsosnak a kezébe van letéve, aki legközelebb az államszolgálatból ki fog válni. A Kereskedelmi bank a nagyobb birtoktestek kibérlésére irányuló akciót már korábban megkezdette, amidőn harminc év tartamára kibérelte Károlyi Mihály gróf debrői 18.000 hold terjedelmű és ugyancsak Almássy Dénes gróf sarkadi 12.000 hold terjedelmű hitbizományi uradalmait. Egyéb bérletek tekintetében is folynak tárgyalások, de ezek még nem nyertek befejezést. A Magyar Föld r.-t. január 5-én tartotta meg rendkívüli közgyűlését, amely a fentvazolt átszervezést keresztülvezette; az igazgató-tanácsba A Im á s sy Dénes gróf, Hertelendy Ferenc, 1 n k e y Pál báró, Koós Soma, Miskolc, Lánczy Leó, Lederer Károly. Mauthner Alfréd, N á v a y Tamás, Semsey László gróf, S o m s s i c h Miklós, S z t á- r a y Sándor gróf, Széchenyi Emil gróf és W e i s z Fiilöp; az igazgatóságba Bezuk István, a társaság igazgatója, Elek Henrik földbirtokos, Mezei Mór ügyvéd Schweiger Ödön bankigazgató, S e r- bán János földművelésügyi miniszteri tanácsos, Stern Samu udv. tan., a Magyar Elehniszerszállitó r.-t. vezérigazgatója, Szmrecsányi László udv. tan., Sztehlo Róbert bankigazgató, Török Gyula gazdasági főtanácsos választatott. Rubinek ünneplése. A Magyar Szakírók Egyesülete nagyszabású díszközgyűlés keretében ünnepelte szombaton tiszteletbeli elnökét, Rubinek Gyulát, az OMGE igazgatóját, a „Köztelek“ szerkesztőjét, jubileuma alkalmából. Katona Béla egyesületi elnök magas szárnyalása beszédben méltatta azt a hatalmas szakirodalmi munkásságot, amelyet az ünnepelt egy negyedszázadon át fáradhatatlanul kifejtett. Utána G hill any miniszter, Bar tos Andor min. tan., D e s s e w ff y Aurél v. b. t. t., Lánczy Leó v. b. t. t., Márkus Miksa udv. tan., M a 11 e k o- vits Sándor v. b. t. t., Rákosi Jenő főrend, Bacher Emil malomigazgató és G r á t z Gusztáv orsz. képviselő méltatták Rubine k kiváló érdemeit, aki meghatottan mondott köszönetét. Burgonyarekvirálás Ausztriában magyar mintára. A napokban váratlanul megbukott báró Kockstein osztrák közélelmezési miniszter legutolsó funkciója volt, hogy a magyarországi burgonyaellátás tanulmányozására megbízottakat küldött ki az Országos Bargonyaközvétitö Irodához. A kiküldöttek, akiket Miklós Jenő igazgató informált, arra ,a megállapodásra jutottak, hogy a lakosság burgonyával való ellátását és a rekvirálást magyar mintára kell megszervezni. Ezentúl tehát a burgonyát Ausztriában is — nem hatósági közegek utján —, hanem bizományosokkal fogják beszereztetni, mert ez a módszer célszerűbbnek bizonyult. Persze az átszervezés műveleteit már báró Kockstein utódja fogja végrehajtani. A Singer-varrógépek védjegye. Ismert dolog, hogy Magyarországon leginkább a Singer Co. varrógép r.-t. által forgalomba hozott, úgynevezett S i n- g e r-v a r ró gépek vannak bevezetve és a közönség ezt a gyártmányt fölébe helyezi minden másnak. Ezt a körülményt a varrógépkereskedök rendesen úgy játszák ki, hogy ál-Singer-gépeket hoznak forgalomba. amit annál könnyebben megtehettek, mert másfél évtized előtt a kereskedelmi minisztérium úgy határozott, hogy a „Singer“ szót nem lehet védjegyezni és azt bárki szabadon használhatja. Ezt a határozatot most a kereskedelmi miniszter megváltoztatta és ezenml „Singer-varrógép“ név alatt csakis a Singer Co. r.-t. gyártmányait szabad árusítani. A Pesti hazai első takarékpénztár egyesület január 4-én tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 15 millió K-ról 20 millió K-r a v a 1 ó f ö l e m e 1 é s é t 2500 darab 2000 K n. é. uj részvénynek 13.000 K árfolyamú kibocsátása utján. A közgyűlés a jelenlegi részvényeseknek elővételi jogot biztosit január 20-ig. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a tőkefelemelés keresztülvitele folytán befolyó 321/- millió K-ból 5 millió K az alaptőkéhez 4,973.414 K a rendes tartalékalaphoz ennek 25 millióra leendő kiegészítésére, 10 millió K a külön tartalékalaphoz, 9,521.675 K a rendkívüli tartalékalaphoz, 1,500.000 K a nyugdíjalaphoz csatoltassék és a fennmaradó 1,504.910 K az alaptőke- felemeléssel kapcsolatos mindennemű költség levonása után, az ázsió-tartalékalaphoz irassék. Ezzel az egyesület saját vagyona, a rejtett tartalékokat nem számítva, több mint 100 millió K-ra fog rúgni. A Hazai Bank r.-t. a napokban tartotta rendkívüli közgyűlését, amely a társasági részvénytökének 50.000 darab uj részvény kibocsátásával negyven millió koronáról ötven millió koronára leendő felemelését határozta el. Az elővételi jogot az eddigi részvényeseknek tartják fenn akként, hogy négy régi részvény után egy uj részvényt kaphat minden régi részvényes 285 koronás árfolyamon. Az igazgatóság által bemutatott jövedelmezőségi táblázatból kiderül, hogy a jövedelmezőség az utolsó békeévben lP/a százalékra, a tartalék 15.3 millióra, az osztalék pedig 12 koronáról 16 koronára emelkedett és 1916-ra is legalább ilyen osztalék folyósítása fog megtörténni. Az uj részvények január elsejétől részesednek az üzleteredményben. Az átvételi jog január 8. és 16-ika közt gyakorlandó. Negyedrészvényre szóló ideiglenes elismervények nem adatnak ki. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Társszerkesztő: dr. Szilágyi Hugó. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T.
