Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-19 / 51. szám
4 99 Budapest, 191.7. december 19. és három másodosztályú lesz, mindegyikben férfi, női, illeíve családi fürdő. Öltözőhely összesen 5688 készülne, úgy hogy a fürdő befogadóképessége — napi háromszori megújulást föltételezve — mintegy 20.000 emberre tehető. Bánlaky főmérnök számításai szerint 2,400.000 koronába kerülne a fürdő megteremtése és pedig magas anyagárak és munkabérek mellett. A fürdő jövedelmezősége. A megejtett számítások szerint hatvan íiirdöna- pot véve alapul, a jegyekből és a vendéglő s egyéb bérletekből 400.000 korona bevételre lehet számítani, inig a kiadások 344.000 koronára rúgnak. Az üzem jövedelmezősége tehát mintegy 56.000 korona lenne. A berendezés. A fürdő beosztásának főelveit már említettük. A vízszolgáltatás elektromos szivattyúk által történnék és a Duna vize természetes szűrő rétegen át tisztítva kerülne a medencékbe. A viz elvezetése viszont a felszínen levő túlfolyók utján történnék. A medencéket állandóan rostált és tisztított homok terület veszi körül. Az 1. osztályú fürdőknél sátoröltözőket, öltöző-kabinokat és szekrényes öltöző-csarnokokat, a közös fürdőkhöz pedig terraszos öltözőcsarnokokat terveznek, ahol nap- és légfürdőket lehet majd venni. A Il-od osztályú fürdőkben csupán öltözőcsarnokok lesznek, ahol a fürdőzök átadják ruhájukat a ruhakezelőnek, aki azokat jelszó és szám ellenében adja ki. A fürdőt három oldalról épületek veszik körül, a Dunára azonban szabad kilátás nyílik. A két közös fürdőben egy-egy nagy terraszos vendéglő és kávéház épül, a férfi fürdőkben kisebb bü Ff ék és a női fürdőkben tejcsarnokok állanak a közönség rendelkezésére. A gőzhenger — Közgyűlési mozaik — Szerda, december 12. Az ucolsó borbély-legény is, aki megjelenik a maga irodalmi remekével a Nemzeti Színház színész- bejárójánál, tisztában van vele, mi az a drámai egység. A helynek és az időnek, amelyben a cselekmény lejátszódik, egységesnek kell lennie. A dráma nem történhetik egyazon időben a pincében és a padláson. Hát a szerdai közgyűlésen ezzel a drámai egységgel nem voltak tisztában. Itt minden egyszerre történt a pipatoriu-mban és a büffében, közben pedig nagy ritkán az ülésteremben is, A pipa- tóriumban szivaroztak, a büffében söröztek és mind a két helyen beszélgettek, az ülésteremben ellenben másodpercekig tartó duruzsolások voltak hallhatók. így drámai egység hijj.án nehéz történeti sorrendben elmondani az eseményeket. Nem is tudja az ember, mi volt a legfontosabb, az-e, hogy Buzav tanácsnok csak nagy küzdelem árán jutott egy szendvicshez, vagy az-e, hogy F e 1 e k i Béla dr. igen jóillatu cigarettát szívott? Mert ezeknél fontosabb eseményeket nem igen lehet kibogarászni a gazdag műsorból, amelyet úgy agyonlapitott a mélyen tisztelt közgyűlés, mintha egy gőzhenger vonult volna rajta keresztül. Az unalom ott kezdődött, hogy Várossy tanácsnoknak olyan sok előterjeszteni valója volt, hogy szemtanuk állítása szerint fiatalon beleőszült, A szemtanuk azonban szerencsére igen kevesen voltak. A másik baj Márkus Jenő tanácsnok lemondásának bejelentésénél történt. Bárczy polgármester szép és meleg szavakkal emlékezett meg távozásáról, Qaár Vilmos és Pető Sándor azonban úgy búcsúztatta el ezt a finom és tehetséges egyéniséget, mint egy-egy falusi kántor tette volna valamelyik hatökrös gazdával. Fölvonultak a jó öreg sablonok és a névnapi tósztok dadogásai, mig nem egyszer Pető Sándor mégis szépet akart mondani és kibökte: — . . . rózsákat hintünk utána . . .- Nem is tudtuk, — mondták az emberek nevetve — hogy ez a Pető poéta.— Hagyja a fiának, — mondták ismét mások — az legalább biztosan Petö-fi lesz. No úgy,-e, hogy ezt a keserű viccet el kell felejtetni az embernek egy jó szivar füstje közben? * A szivart sem lehet azonban nyugodtan elszívni, mert izgalmas hírek jönnek a teremből:-— Nigrényi György visszaverte a cseheket, — szói az első hadijelentés. — Megcsinálta a perszonál uniót és . elvált Ausztriától, — hangzott a másik szenzáció. Majd hírnök jő s pihegve szól: — Megvan az önálló vámterület és az önálló magyar hadsereg! A nagy örömre meg kell inni egy pohár sori, gondolják a városatyák és most már sörözés közben hallgatják meg az indítványokról szóló árviz-jelen- téseket. lillma n n Gyula az építkezések sürgős megkezdéséről, Waigand József dr. a hadisegélyek felemeléséről, Dán Leó az elhagyott gyermekekről, Springer Ferenc pedig a házak adómentességéről indítványozott. Közben pedig elromlott a gázcső a büffében, nem lehetett teát főzni, amit a pincér szomorúan jelentett be egy epés városatyának, aki pulykavörösen csak annyit mondott: — Ottbent ül Ripka három igazgatójával, szóljanak neki, majd azok megcsinálják. — Ahogy azok megcsinálják ... —- mondta a pincér és megvetően mérte végig a városatyát. Egy kiváló Író is megjelent a büffében, aki a világot az Otthon-körből szokta nézni. Eljött, hogy megnézze, milyen lehet egy városi közgyűlés. Bemegyünk hát a terembe. Épen egy sápadt, ideges városatya beszél. Azt mondja:... kérem szépen... mély tisztelettel esedezem ... a mélyen tisztelt polgármester ur ... Most a polgármester szól komolyan, férfiasán. Higgadt, rideg, fagyos szavak hangzanak a pápaszeme alól. Majd megint a sápadt: ... köszönöm szépen... ... Mélyen tisztelt polgármester ur ... hálásan köszönöm ... és igy tovább. Azt mondja az iró: — Ki ez az illedelmes fiatalember?- Kassai Ferenc, -— mondom — a legagresszi- vebb városatya....- Úgy, —- szól az iró — akkor megyek vissza az Otthonba. És elment. Nem tudom miért. Most következett a gáztámadás. Buzáth János dr. tanácsnok föltette a gázmaszkot és odalépett az előadói székbe. Bárczy leszállt az elnöki emelvényről, azt mondja, hogy Buzáth elég legény a talpán magáért. B u zá t h sokat és okosan beszélt Pető Sándor azonban, aki közel ült hozzá, nagyokat csóvált a fején, akárki meglássa, még beszélni fog. Előbb azonban Stern Sándor szólott, azt az egészen uj ötletet vetette föl. hogy a szénügyben el kellene menni a királyhoz. Végre Pető is kiönthette a szive bánatát. Nagyon tetszhetett neki az a kifejezése, hogy „a tanács kedélyesen intézte el a gázügyet“, mert ezt ötször is elmondta. Közben valaki íélhan- gon a budai választást kezdte emlegetni, mire a négy gázgyári igazgató egy kicsit szorosabban Ripka köré húzódott, de nagyobb baj nem történt. Volt azonban Petőnek egy mondata, amelynek befejezése körül szintén történt egy kis „üzemzavar“, vagy „műhiba.“ Elkezdte, közbeszóltak, megint elkezdte, megint közbeszóltak, a szegény, jobbsorsra érdemes mondat ottmaradt a porondon befejezetlenül. Közben pedig a demokraták megállapították, hogy a belvárosiakból, amióta Bárczy az elnökük, igen jó mamelukok lettek. A sasoknak is volt egy és más mondanivalójuk a demokraták számára, közben pedig Bódy szorgalmasan rázta a csengőt és Pető -benne rekedt a már föntemlitett petroleumos mondatban. Végre egy hirtelen átmenettel ő is rávetette magát a jelen közgyűlés priigelknabejára, Ausztriára.- Ezt már hallottuk, — mondták a városatyák és már megint kint voltak a büffében. Pedig a műsor még egészen rövid ideig, ha nem is érdekes, de változatos1" maradt. Az indítványok tömege után ugyanis az interpellációk tömege következett. Volt szó az uj adókról, a temetkezési vállalkozók fenyegétődzéséről, az elmebetegekről és a budafoki vasút tarifaemeléséről. Ami azonban ezek után következett, az vezércikkbe kívánkozik. Azt mondták, most következik a napirend, amelynek hetven egynéhány pontja van. A városatyák sorsot húztak. Három városatya húzott fekete golyót, a többi fehéret. A fehérgolyósok kimentek a pipázóba, vagy hazamentek, a feketegolyósak pedig szegények hármasban bentmaradtak a teremben. Az ítélet azonban csak látszólag volt súlyos, a három elitéltnek ugyanis kerek öt percig kellett ülnie. Aztán a tanitóbácsi hazaeresztette őket, mert — mint mondta — a hetvenegynehány pontból álló napirendet már letárgyalták... • • • Rendkívüli közgyűlés. Karácsony előtt még egy rendkívüli közgyűlést tart a főváros törvényhatósági bizottsága és pedig szerdán, e hó 19-ikén délután négy órakor. A rendkívüli közgyűlés összehívásának legfőbb oka a gáz és villany egységárainak emelése, amelyet még január els/ejével életbe kíván léptetni a tanács. Az emelést a gázmüvek és elektromos miivek 3 918. évi költségelőirányzatának keretében Buzáth János dr. tanácsnok fogja a közgyűlés szives figyelmébe ajánlani. Ha hozzászólás lesz is a kérdésben, mindenesetre akadályok nélkül fogják megszavazni. A másik fontos tárgyat Csupor Józsiéi dr. tanácsnok fogja referálni és az az általános kereseti adóról szóló 1909. évi IX. t.-c. és az ezt kiegészítő 1912. évi Lili. t.-c. életbeléptetése iránt való előterjesztés lesz. Ezt az indítványt még januárban tette meg Halász Frigyes bizottsági tag, az adófelügyelő azonban később, személyzlethiányra • Hivatkozva, ellene nyilatkozott. A tanács ennek dacára újra a közgyűlés iáié viszi a kérdést és indítványozza, hogy terjesszen a közgyűlés felterjesztést a kormányhoz, amelyben az általános kereseti adóról szóló törvénynek a jövedelemadóval összhangzásban való életbeléptetését kérje. Hír szerint ennél a kérdésnél nagyobb vita készül, amelynek során Glücksthat Samu is fel fog szólalni. Hogy az adventi közgyűlésnek egy kis karácsonyi ize is legyen, Városy Gyula dr. előterjesztést fog tenni a harctériem levő katonáinknak karácsonyi megajándékozásáról. A közgyűlés, erre a célra 50,000 koronát fog megszavazni. A főváros megkapta a felhatalmazást a temetkezési vállalatok rekvirálására. A mült héten -- mint ismeretes — a temetkezési vállalatok revolvert szegeztek a főváros mellének és kijelentették, hogy beszüntetik a temetéseket. A főváros tanácsa azonban hamarosan kivédte 'Cjzt a támadást, úgy hogy a temetkezési vállalatoknak nem volt mit tenniök, beadták a derekukat. A főváros válasza ugyanis az volt, hogy ha a temetkezési vállalatok sokat akadékoskodnak, sietve rekvirálni fogják őket. Ez a fenyegetés- első pillanatban csak akadémikus jelentőségű volt, ma azonban többé már nem az. Véssél Ede dr. tanácsjegyző, aki most a közegészségügyi ügyosztályt vezeti, sürgősen érintkezésbe lépett a belügyminisztériummal és Ugrón Gábor belügyminiszter már meg is adta hozzájárulását ahhoz, hogy a főváros, ha annak szüksége mutatkozik. bármiely pillanatban rekvirálhassa a temetkezési vállalatokat. Erre a jogra azonban nem sokáig lesz szüksége a fővárosnak, mert január hónapban már tárgyalás alá fog kerülni a tanácsnak a temetkezési vállalatok megváltására vonatkozó előterjesztése. Napi 50,000 köbméter vizmegíakaritás. A belügyminisztieir december 15-iki kelettel adta meg beleegyezését a főváros tanácsának ahhoz az intézkedéséhez, amely szerint a házakban a íővizvezetéki csapot éjjel 11 és 12 óra között a házmesterek elzárják és azt csak reggel 6 órakor nyissák ki újra. A lakóknak igy is megadódik a mód, hogy jóelőre ellássák magukat az éjszakára szükségles vizmennyiséggel. A világítási és vízvezetéki ügyosztály számításai szerint a vízszolgáltatásnak a jelzett éjszakai órákban való szüneteltetése napi 50,000 köbméternyi viz megtakarítását fogja eredményezni, ami minden valószínűség szerint, elegendő lesz arra, hogy a nappali vízszükségletet teljesen fedezze. Ezzel azután megszűnnék az a siralmas helyzet, amelyben a nyár óta különösen a felsőbb emeleteken levő lakások vannak és amelyekben a nap legnagyobb részében nincs viz és csak este kezd valamelyest csepegni. Tulajdonképen item történik egyéb, mint az, hogy a vízhiányt a nappali órák helyett az éjszakai órákra tolták át. Érdekes elmondani, hogy a vízvezetékek éjszakai elzárása miatt a biztosító-társaságok nagyon megijedtek, attól tartván, hogy egy esetleges
