Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-19 / 51. szám
5 Budapest, 1917. december i9. éjszakai tüzveszcdelem, viz hijján, nagyon elhatalmasodhatnék, s ilyenformán nagy katasztrófák keletkezhetnének, ami a biztosító-társulatokat is hatalmasan sújtaná. A biztosító-társaságok aggodalmait aJsólóci Ribcíry Mór, a Fonciére vezérigazgatója, közölte fíuzáth János dr. tanácsnokkal, aki teljesen megnyugtató választ adott. Mindenekelőtt ugyanis a vízvezeték elzárásává] nem szünetel egyben a vízszolgáltatás is. Veszedelem esetén ugyanis a házakban meg leltet nyitni a vízcsapokat, a tűzoltóságnak különben is legelsősorban az utcai vízcsapok megnyitása a fontos, aminek szintén nincs akadálya. Sőt a nagyobbik veszedelem most oldódott meg igazán. A katasztrófa akkor következhetett volna be, ha az eddig való gyenge viznyomás mellett támad tűz. A jövőben az éjszakai vízszolgáltatás beszüntetésével nagyobb lesz a viznyomás és igy a tűzoltás is eredményesebb lehet. Vázsonyi Jenő széndiktátor. A szénről eddig csak Ígéreteket, hitegetéseket kaptunk. Az Országos Szénbizottság tehetetlen vezetői azonban csak addig voltak hangosak, amig tettekre nem került a sor. A szép meleg őszi napokon teletömtek bennünket jóreménységgel és most tél közepén, ha tetszik, Budapest népe befütheti vele hideg lakását. Kétségtelen volt már a nyilatkozat-áradat idején, hogy itt ember kell a gátra. Valaki, egy ember, aki diktátori hatalmat kap és aki ezzel a hatalommal okosan és erélyesen bánni is tud. Végre most Serényi Béla gróf kereskedelmi miniszter megtalálta ezt a férfiút Vázsonyi Jenő udvari tanácsos. Máv. ■igazgató személyében, aki mint a Máv. anyagbeszerző-osztályának vezetője, minden kétséget kizáró módon bebizonyította rátermettségét erre a hatalmas feladatira. Vázsonyinak a szénügyek kormánybiztosává való kinevezése a legközelebbi napokban meg fog történni. Feladatának nehézségét lényegesen nagyobbitja az a körülmény, hogy a legelső pillanatban nem gondoltak már erre a kivételes tehetségű és erélyű férfiúra, hanem reménytelen kísérletekkel próbálkoztak. •Ha a szomorú helyzetben napok alatt nem is teremthet majd Vázsonyi rendet, minden remény meg van arra, hogy a Szénbizottság gyámoltalanságainak vége szakad és Ausztria is meg fogja ismerni Vázsonyi erős kezét. A budapesti átkelési iorgalom a MFTR. kezében. December hó 31-ikével lejár a Budapesti Csavargőzös átkelési vállalat szerződése, ami azt jelenti, hogy ez a vállalat, amely Budapest közönsége igényeinek kielégítésére soha sem tett semmit és piszkos, ócska hajóival boldogított bennünket, eltűnik a viz színéről. Az uj szerződés értelmében január elsejével a Magyar királyi Folyam- és Tengerhajózási r.-t. veszi át az átkelési forgalom lebonyolítását, s ismerve a MFTR. üzleti politikáját és áldozatkészségét, reméljük hamarosan kellemessé fogja tenni a rövid dunai utakat. A Csaviargőzös személyzetét különben a MFTR. máris kivétel nélkül alkalmazta. Nem vette . át a személyzetet, hogy ezáltal azok végkielégítési igényeiktől el ne essenek, hanem a Csavargőzöstői ' aló épenséggei nem érzékeny búcsú után alkalmazta őket. A hajóvezetők és hajógépészek kinevezed alkalmazottakként fognak a MFTR.-nél szerepelni, mig a többieket havibéresekként alkalmazzák. A Csavargozös szegényes viszonyok között élt alkalmazottai ilyenfoimán anyagi helyzetükben is előnyös változáshoz jutottak és igy valószínűleg azok a panaszok is el fognak tűnni a jövőben, amelyeket a közönség az alkalmazottakkal szemben is állandóan emlegetett. A Vöröskereszt Lábadozójának beszámolója. A Magyar Vöröskereszt Egylet Lábadozó Sebesülteket Elhelyező Bizottsága (V., Vilmos császár-ut 22.) most bocsátotta közre három éves működéséről szóló jelentését. A Bizottság vezetősége, melynek élén gróf T e 1 e k y Sándor, báró Rudnyánszky Sándor és dr. Dános Árpád állanak, részletesen beszámol nagyszabású humánus munkálkodásáról, amellyel a harctéri sebesültek és beteg katonák ezreinek adta vissza egészségét. A jelentés, melyet a Bizottság minden érdeklődőnek szívesen és bérmentve megküld, 50 lábadozó otthon működéséről és több foglalkoztatóról és egyéb Vöröskeresztes intézményről számol be. A Déli vasút uj igazgatója. A Déli vasút igazgatósága Breuer Mór igazgató-tanácsost, a Déli vasút magyarországi vonalai üzemigazgatóságának vezetőiét egészségi tekintetekből előterjesztett kérelmére az üzemigazgatói cim adományozása mellett nyugalomba helyezte s egyidejűén műszaki tanácsadóvá nevezte ki. Breuer Mór helyére az igazgatóság G o r- d o n Róbert vasúti és hajózási főfelügyelőt nevezte ki a magyarországi vonalak üzemi igazgatójává. Az ui igazgató a háború kezdete óta a kereskedelmi minisztérium képviseletében a hadügyminisztériumban a Central Transportleitungnál működött. Modern Színpad. A Modern Színpad keddi bemutatójának középpontjában Biró Lajosnak, az illusztris írónak. Sárgarigó cimii darabja szerepelt, amelynek Mészáros Giza és B o r o s s Géza játszották a főszerepeit. Harsányi Zsolt K a r n e- v á 1-ja egy farsangi dráma megragadó képét varázsolja a színpadra: Mészáros Gizával, Petheő Attilával és Bánóczi Dezsővel élén a Modern Színpadnak igen sok jeles tagja vesz részt az előadásban, melynek díszletét F e i k s Alfréd festőművész tervezte. Mind a két darabot dr. Bárdos Artur igazgató rendezte. Ernőd Tamás Édes öregem cimii jelenetében Kosztolányi Dezsőné H a r- m o s Ilona, a színház ui tagja mutatkozott be. Úgy ebben, mint R e 11 e Pál Muskátli cimii jelenetében Vendrey Ferenc játsszák a főszerepet. Gáli o r Andor, Szenes Béla, B é k e f i László tréfái, Kökény Ilona és Boros s Géza uj Gábor-Szirmai dalai, továbbá, 11 o s v ajyt Rózsi, Hollós Rózsi és Bánóczi dalai gazdagítják áz uj műsort. A Pál-utcai fiuk. Ma lesz a premiérje Molnár Ferenc halhatatlan diákregényének filmen. Az a legendás hir, amely ezt a premiéret megelőzte, előre vetette a páratlan sikernek fényét: — egész Pest diákvilága mgmozdult, hogy ünnepelje a Nemccse- ket, a Csolnakost, meg a többi fiukat, akiknek bájos hősködése a regényből már régen átplántálódott minden diák szivébe. Ezt a szenzációt — mint az idei évad nem egy nagyi slágerét — ismét az Uránia szerezte meg előadásra. E filmen kivid egy grandiózus harctéri felvételt is bemutat az Uránia: Pokoli csata az Aisne mentén. Végül egy kedves propaganda-film is van műsoron a hadikölcsön érdekében. A legszebb Fall-keringö. Fali Leó a legszebb valcerét egy egyfelvonásosba komponálta: a ,,B rüde r 1 e i n fein“ cimii elragadó kis darabjába, amelyet több, mint kétszázszor adtak elő Bécsben. A Fali-operett és Marlow Mimi együtt láthatók a T é 1 i- kert uj műsorán. Ezzel együtt mutatták be a „S v i h á k f u r fa n g“ cimü nagyszerű magyar operettet, melynek mulatságos szöveget Harmath Imre, kedves zenéjét pedig Rozsnyai Sándor irta. A főszerepeket Somogyi Nusi, Sziklayl József és Ma- gyari Lajos játszották. A decemberi műsor többi száma változatlanul kitűnő. Berber Anita nagyszerű táncait mindig külön kell említeni. A Szent Lukács-gyógyfürdő kiválóan szolgálja hadseregünk erejének növelését, amit a fürdő jelentésének következő adatai igazolnak: A várpalotai Palo t a y Ödön vezérigazgató által felajánlott szabadhelyeket 2903 hadseregbeli tiszt vette igénybe 89.040 gyógyfűrdőhasználattal és a háborúban megbetegedett altisztek és közlegények 319.216 esetben használtak ingVen gyógyfürdőt. Az orvosi kezelést dr. P a 1 o t a y Andor, a gyógyfürdő főorvosa személyesen végezte díjtalanul. Ezenkívül a hadbavonuló egészséges katonák közül 50.951 altisztnek és közlegénynek jutott ingyen gyógyfürdő. Az összes ingyen gyógyfürdők száma eszerint november hó végéig 459.187, Ferenc Szál vátor főherceg, az önkéntes betegápolás felügyelője ismételten meleghangú elismerését fejezte ki a Szent Lukács-gyógyfürdőnek a hadsereg érdekében kifejtett áldozatkészségéért. j/áJmßodjlißMP ■ BMSEflBaRfieBglHSiaBsaigűIBBBEBBBaBBElSBHE 58 Bt asas2S£3HKKK3S5G POKOLI CSATA AZ AISNE MENTÉN A legizgalmasabb hadifilm. MOLNÁR FERENC hires pesti diákregénye 4 részben. Előadások : Hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 1/25, 6, 1/i8 és 9 órakor. TŐKE • • • A jegybank Az Osztrák-magyar bank december 19-én nemdkivíili közgyűlést tart, melyen az intézet mérlegét is elő fogják terjeszteni. A monarchia pénzügyi köreiben érthető kíváncsisággal várják ezt az előterjesztést, mely végre fellebbenti a homályt pénzügyi hadviselésünk titkairól és betekintést enged majd a jegybank státuszába, melyről eddig csak igen hézagos ismereteink voltak. A miniszterelnök legutóbb azt mondotta, hogy a státusz jobb, mint azt általában hiszik. Ez könnyen meglehet, mert a kimutatások beszüntetése következtében a jegybank helyzetét úgy a bid-, mint a külföldön a legnagyobb pesz- szimizmussal ítélték meg. Hogj' ez a pesszimizmus milyen mérveket öltött, azt a legjobban illusztrálta egy londoni lapnak az a hire, mely szerint az Osztrák-magyar bank egész aranykészletét a Német birodalmi banknak engedték át, ami első sorban okozta azt, hogy a német jegybank aranyállománya a háború folyamán oly jelentékenyen megszaporodott. Természetesen ebből csak annyi igaz, hogy a német birodalmi bank aranykészlete; megkétszereződött, de nem a mi aranyunkból, hanem a Rdchsbank hazafias és energikus akciója következtében, mely a közforgalomban lévő aranyat az intézet pincéibe terelte. Nem akarunk a jegybank státuszát illetőleg jóslásokba bocsátkozni. Azt azonban már körülbelül tudjuk, hogy a bankjegyforgalom kerek számban 17 milliárdra rúg. Hát ie'z mindenesetre óriási összeg, mely magyarázatát adja annak a nagy pénzbőségnek, mely az országot elárasztotta és amely a drágaságot az elviselhetetlen- ségig fokozta. Es mindennek dacára azt kell látnunk, hogy a bankóprés még mindig szorgalmasan dolgozik és hogy a kormányok az ellenkező ígéretek dacára is még mindig nagy mértékben veszik igénybe' a jegybankot. Csak a legutóbbi napokban tudtuk meg az osztrák költségvetési bizottság jelentéséből, hogy az osztrák és a magyar kormány újabban ismét másfél milliárdot vettek fel az Osztrák-magyar bankból. Ez mindenesetre sajnálatos körülmény, amely bizonyítja, hogy a kormányok a háború finanszírozásában nem mindig a helyes utat követték. Ma már nyilvánvaló, hogy a sziikségs összegeket megfelelő hitelműveletekkel, például nagyobb mérvű kincstári jegy kibocsátásokkal a nyílt pénzpiacon is be lehetett volna szerezni. Furcsa világot vetnek a jegybank üzleti politikájára azok a leleplezések, melyek Sándor Pálnak legutóbbi nagyszabású parlamenti beszédében foglaltatnak. Ezek szerint a Balkán háború alatt bécsi és budapesti bankok több száz millió aranyat ajánlottak föl a jegybanknak megvételre a reláció alatt. A bank akkor az aranyat nem vette meg, tisztán nyerészkedési politikából, mert ha megveszi, a statútumok értelmében 5 százalékot kellett volna az államnak fizetnie. Persze a háború alatt nagyon megsínylettük, hogy ez a néhány száz milliónyi arany nem volt a kezünkben. Ez a körülmény végtelenül meggyöngitett bennünket a többi államokkal szemben. Egy másik leleplezés az, hogy a jegybankot a háború teljesen készületlenül találta. Amikor a háború kitört, a moratóriumot első sorban azért kellett elendelni, mert az Osztrákmagyar banknak nem volt elég bankjegye a megnövekedett igények kielégítésére. De nemcsak bankjegye nem volt, hanem még papirosa sem volt a bankjegyekhez! így történt azután, hogy a magánbankok a betétek Kifizetésénél meg voltak akadva, mert a jegybanknál nem tudtak lombardot kapni még koronajáradékra sem. így történt azután, hogy a pénzintézetek 1914. augusztus havában a jegybanknál egyáltalában nem tudtak lombard-kölcsönt kieszközölni. Kíváncsian várjuk az adatokat a jegybank aranykészletéről. Amidőn a háború kitört, az aranyállomány körülbelül 1200 millióra rúgott. Sokan tudni vélik, hogy ma csak 800 millió. Mi azt hisszük, hogy a külföldi aranyváltókat is beleszámítva, ennél nagyobb aranyállományunk van. A háború alatt a jegybank nem sok aranyat küldött külföldre. Hisz ez éppen az egyik oka annak, hogy valutánk a semleges országokban Gázvezetéki javítások yoo-Austy Budapest, VIII. kér., Rökk Szilárd-utca 30. TELEFON: József 1-48.
