Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-19 / 51. szám
Budapest, 19!/. december i9. n 3 emeléséhez, azzal a megokolással, hogy ezen a téren a közraktárak kiadásai nem emelkedtek. Erre) a- bérlő bank azzal felelt, hogy mintán ő az összes dijaknak 50 százalékkal való felemelését kérte és ezt a kérést a tanács nern honorálta, élni fog szerzödésadta jogával, amely szerint az ilyen esetekben választott !árosáé' dönt. A bank azonnal kérte a kereskedelmi minisztert, akinek ez jogai közé tartozik, hogy nevezze ki a választott bíróság elnökét. A kereskedelmi miniszter már eleget is tett a bank kívánságának és a zsűri elnökévé Ádám Ciéza miniszteri tanácsost nevezte ki. A zsűrinek az elnökön kívül még négy tagja lesz, akik közül kettőt a főváros közgyűlése választ, kettőt pedig a bérlő bank nevez meg. A szerdai közgyűlés csöndben, észrevétlenül meg is választotta a két zsűritagot és pedig Strasser Imre gabonanagykereskedő, a közgazdasági bizottság tagja és Politzer Gusztáv ügyvéd, a közraktári bizottság tagja személyében. A bank eddig nem nevezte meg az általa megbízandó zsűritagokat. A döntő bíróság értesülésünk szerint mihamar összeül és annak döntése végleges. Apelláta nincs. Gazdasági körökben mindenestre nagy érdeklődéssel tekintenek az ügy megoldása elé. Hol töltik az óbudaiak a karácsony estét? Nem kész még az Aranyárok Elmondtuk egyszer már a Fővárosi Hi r 1 a p- ban a szegény óbudaiak ürgesorsát. Esztendőről-esz- tendöre megérkezik a Duna magas vízállása és akkor az apró, szinte földbeépitett óbudai vityillők lakói menekülni kénytelenek szomorú kis otthonukból. Az óbudaiak már hozzá is vannak szokva az esztendőn- kint pontosan megérkező árvizes kilakoltatáshoz, ők már tudják, hogy ilyenkor föl kell szedni a sátorfájukat és ideiglenes uj otthont kell keresni. Az idén megint sok, sok fehér hó esett, a sok ’ fehér hóból szennyes lé lesz, megdagad a Duna és a szépnevü, de veszedelmes Aranyárkon át megint meg fog érkezni az obiigát óbudai árvíz. Odaát a kis óbudai házikókban már készülnek is a kiköltözésre. Évtizedek könnyelműsége juttatta ide a szegény a mester feje volt tulnehéz, megtörtént a szégyen, hogy a májszter belecuppant egy pocsolyába. Szép nyári este volt, az emberek még jártak az utcán és szégyen-gyalázat, májszteruram a pocsolya közepében ült, mint egy kövér béka. A botrány a városi tanács elé került, amely — el kell ismerni — salamoni ítéletet hozott: nem a részeg mestert, hanem a vigyázatlan segédet büntette meg. Ilyen tiszteletben t-artotlák régente Pesten a részeg embert. Valami korlátozás azonban volt. Vasárnap mise előtt nem volt szabad a korcsmákat kinyitni, nehogy valaki részegen jelenhessék meg az istenházában. Később azonban valószínűleg nagyon kezdhettek ziilleni a jó pestiek, erre vall, hogy a tanács 1715-ben a korcsmái zárórát +éleu 8 órára, nyáron 9 órára állapította meg. A kávéház már akkor is hozzátartozott a pesti élethez, amiről a tanácsnak 1757. szeptember 15-ikén fölvett következő németnyelvű jegyzőkönyve tanúskodik: Baumgartner Farkas előadja: hogy éjszaka 11 óra tájban a kávéházban játék közben találtatott és az ejjeii őr kóterbe csukta volna, ha két forintott nem fizetett volna. Most kéri a két forintot vissza. — Ha a panaszos csakugyan pént adott volna az éjjeli őrnek, azt vissza nem kapja, de az olyan játékosok, mint amilyen a panaszos is, feltétlenül nyakoncsipendők és a kóterbe vetendők. Egyébként azonban elég jámborak voltak a pesti erkölcsök, csak a szerelem, a bor és a kártya uralkodtak. Az első pesti akasztás például 1694-ben esett meg és pedig a delikvenst Rőder Mikónak hívták. Az öreg pesti bűnügyi krónika érdekes adatai közti} fel kell még említeni W e s s e I i n i Mihály városi tanácsos esetét is, aki éjszakai rablótámadás gyanújába esett. Hogy már akkor is jól tudtak a városházán eltussolni, bizonyítja, hogy az ügy befejezését a legszorgalmasabb történetbuvárok sein tudták kikutatni. Az eset 1689-ben történt és az az egy bizonyos, hogy 1690-ben már nem volt benne a neve a tanácstagok névsorában. óbudaikat, akik, ha majd ez másként iesz, hálások lehetnek E o c k Ede tanácsnoknak, aki sokat és erőteljesen harcolt érdekükben, sürgetvén az Aranyárok szabályozását. Végre illetékes körök is belátták ennek a nagyíöntosságu csatornázási kérdésnek nemcsak a fontosságát, de a sürgősségét is. Pénz volna is, a munkát is elkezdték, de persze a mai mtirikásviszonyok és az anyaghiány miatt minden lassan és nehezen megy még a legjobb szándék mellett is. A folyamatban levő munkálatok azt fogják végül eredményezni, hogy az Aranyá r o k Ó b u d á- r ó 1 végleg élt ii n i k és az esztergomi vasút mellett haladva az óbudai gázgyár fölött, illetve az esztergomi vasút és a Duna keresztezésénél torkollik bele a Dunába. Ezzel azután az óbudai árvizek veszedelme is egyszer és mindenkorra megszűnik. Látva a sok fehér havat, amelyből a szennyes áradat lesz, megkérdeztük Lock Ede tanácsnokot, mi lesz a sorsa az idén a szegény óbudaiaknak? A tanácsnok válasza a következő volt:- Az obiigát óbudai árvíz, sajnos, tíz idén való szinti leg megint megjelenik. Ennek az oka az, hogy az Aranyárok még mindig nincsen készen. Mint mindenhol, itt sem lehet a mai viszonyok között a munkálatokat olyan gyorsan vezetni, mint ahogy szeretnénk és ahogy szükséges lenne. Az Aranyárok szabályozásánál még két műtárgy megépítésére van szükség, mindegyiknek a helye az óbudai állomás alatt van. Egy közúti és egy vasúti hid emelése ez a két műtárgy, reméljük’ hogy a jövő év építési viszonyai olyan kedvezőek lesznek, hogy befejezhetjük a munkát és megváltjuk vele a szegény óbudaiakat az esztendőnkint megjelenő árvíztől és a kilakoltatástól. A szegény óbudaiak esztendőnkint megismétlődő sorsa tehát ismét küszöbön áll. Az elátkozott Aranyárok még nem készülhetett el és igy, ha a decemberi nap melegebben talál rásütni a nagy hótömegekre, megdagad a Duna. és ki tudia, hol kell a szegény óbudaiknak a karácsonyestét megünnepelni? ffrüüffiiirii ox .újpesti rakparton Bánlaky főmérnök tervei A nyári szünet előtt való utolsó közgyűlésen Kassai Ferenc dr. bizottsági tag újból megsürgette a budapesti strandfürdő régi ideájának megvalósítását. A gondolat nem Kassaié, régi szükséglet a strandfürdő, de semmi esetre sem ártott a sürgetés, amit az is mutat, bogy most már igen komolyan foglalkoznak a városgazdasági ügyosztályban e kérdés megoldásával. Már 1912-ben strandfürdő építési engedélyt kért a Neu m ami és Társa cég a ká- -posztásmegyeri szigeten, ugyancsak különösen a munkásokra való tekintettel strandfürdőt sürgetett a megyeri vízmüvek környékén a Keleti és Murányi ■cég is. Kassai sem most jelentkezett először tervével, már 1913-ban egyszerre négy strandfürdőt is kívánt, egyet a Lágymányoson, egyet Óbudán, egyet a felső pesti Dunaparton és egyet a Zuglóban. Később redukálta igényeit és a strandfürdő helyét a Lágymányoson, a műegyetem alatt levő elzárt vízfelületen jelölte meg. A tanács azonban - mellőzte Kassai indítványát és úgy határozott, hogy inkább a Széchenyi-fürdővel kapcsolatos uszodát építteti meg, ami benne is van az uj 800 milliós beruházó programúiban. A közgyűlés napirendre is tért Kassai ■indítványa fölött, de a városgazdasági ügyosztály nem vette le a napirendről a strandfürdő kérdését, •hanem Bérezel Jenő dr. tanácsnok megbízta Bánkt k y Géza főmérnököt a kérdés megvizsgálásával. A főmérnök teljes tárgyismerettel végezte el tanulmányait és mint értesülünk a Kassai-féle lágymányosi tervet kivihetetlennek találta. Ezzel szemben azonban az az álláspontja, hogy a strandfürdőt igenis meg kel! csinálni és pedig az újpesti rakpart és vizafogói v é d g á t közötti partterületnek a H u n- g á r i a,-k örut fölött levő részén. Tanulmányút Bécsben. Az első komoly lépés ez a strandfürdő megcsi- nálása felé. A tanács ugyan azon az állásponton van, hogy elegendő fürdőnk van, de hamarosan rá fog jönni arra, hogy ez az álláspont téves, mert Budapesten nincs megfelelő száinu és számbajöhetö, modern szabad fürdő. A mintául — különösen a jövedelmezőség szempontjából —- úgy látszik Budapest ■számára leginkább a bécsi Gänsehäufel fog 'szolgálni. • Ezt a fürdőt nemrég megtekintette Bérezel Jenő dr. tanácsnok, Bosányi Béla dr. gel- lértfiirdői igazgató és B á n 1 a k y főmérnök társaságában. A üfmsehüuíelrül, amely Becs város tulajdona, érdemes egyet-mást elmondani. Ez a fürdő a Duna holtágában levő, bőven iásitott szigeten épült, gyönyörű homokos parttal, lassú vízzel. A fürdő rendkívül jó üzlet és ma a kontinens legelső strandfürdője. Méreteit mutatja, hogy kilencedfélezer öltözője van és évi látogatóinak száma félmillió körül van. A múlt nyáron azonban olyan lendületet vett a Gänsehäufei, hogy a fürödni akaróknak órák hosszait kellett várakozniok. A bécsi strandfürdő valóság )s város, ahol hatalmas vendéglők és tejivócsarnokok várják a vendegeket, de van azonkívül külön kávéháza is. A fürdőben a társadalmi osztályok elkülönítve kerülnek, van külön férfi, külön női fürdő is, de a legkeresettebb mindenesetre a közös fürdő, amely Bécsben ma a legkeresettebb nyári mulatóhely. Van külön diákfiirdö, van napíiirdő, homokfürdő, a zuhanyok és tornaszerek egész tömegé áll rendelkezésre. Egyszóval a Gänsehäufel teljes joggal szolgálhat mintául. Miért nem lehet a Lágymányoson strandfürdőt csinálni? — Említettük, hogy a Kassai-féle lágymányosi tervet elejtettnek kell tekinteni. Ennek megokolását informátorunk a következőkben mondta cl a E ő v á- rosi Hírlap számára: — Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy ha. a főváros strandfürdőt csinál, annak hatalmas arányú, nagyszabású intézménynek keil! lennie. A műegyetem alatti holt Dunaágban tervezett strandfürdőt többek között azért sem lehet megcsinálni, mert ez a terület Budapest városrendezési tervében már mint kiállítási terület szerepel. A holt-Dunaág feltöltése már különben is folyamatban van és igy a viz felülete állandóan kisebb lesz, ráadásul még ez a feltöltés szeméttel történik, ami magában véve is kizárja, hogy egészséges fürdőt lehetne itt teremteni. De az egészségesség szempontjából egyéb komoly aggodalmak is felsorolhatok, igy erősebb nyáron a viz, csaknem teljesen kiapad és mocsarassá válik és az idctorkolló lágymányosi esőviz-levezetőcsatorna is megfertőzheti a vizet. Végül pedig az a terület is keskeny, amelyen a szükséges épületeket el kellene helyezni. — Bár a lágymányosi holt-Dunaág épen közelsége révén nagyon jó lenne erre a célra, a felsorolt okok kizárják annak lehetőségét, hogy itt építsünk. Sajnos, egész általánosságban el kell ejtenünk azt a gondolatot is, hogy Budapesten a Duna partján alkalmas helyet■ találjunk természetes partifürdö céljaira.. A strandfürdő kérdését csak mesterséges medence képzésével oldhatjuk megr aminek oka az, hogy a város alatti részekéül a csatornák piszka a Dunába kerül, az óbudai part részben meredek, részben már egyéb célokra van igénybevéve, az újpesti rakpartnál pedig az újpesti szenny vízcsatorna be- torkollása az akadály. A többi, egyébként alkalmas hely viszont a nagy távolság miatt nem jöhet figyelembe. Két és félmillió koronába kerül a strandfürdő. Ami most már Bánlak y főmérnök terveit illeti, erre vonatkozólag a következőket jelenthetjük: A fürdő területeként — mint említettük — az újpesti rakpart és a vizafogói védgát között elterülő partrésznek a Hungárig-körut fölött levő résize vau kijelölve olyan formán, hogy az újpesti rakpart —• különös tekintettel a hajózási forgalom várható nagy emelkedésére — teljes szélességében a rakpart céljaira tartatnék fenn, a strandfürdő pedig a rakparton belül épülne. Mindenekelőtt hangoztatnunk kell, hogy az újpesti rakpart mögött épitendő strandfürdő csak ideiglenes jellegűnek készül és az, mihelyt a közmunkák tanácsa által épitendő margitszigeti strandfürdő meglesz — mely tervről már a Fővárosi Hírlap megemlékezett — n é p f ti r- dővé alakul át. A fürdő méretei a következők lesznek: a fürdő egész területe ........................ 67.500 ni2 ebb ől a készülő hat medence területe 22.400 nr A part, amelyet a fürdő lefoglal, 1620 méteres lesz. A medencék között a másodosztályú közös fürdő lesz a legnagyobb mintegy nyolcadfélezer négyszögméter területtel. A hat medencéből három első
