Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-31 / 44. szám

Hatodik évfolyam Budapest, 1917. október 31-én 44. szám fqniamDmniiiaiiiatiiaiiiamamnnimiiaiiimiminpmg»imiiauigmnmaiitamnuiai»nnimiiaiiiHnipnic EEÖF1ZETÉSI TtnzrKt Égési. évr*e ........... 2<í K. Fel évr*e ................. 12 K. Eg yes számok kapha­tók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő t Dacsó Emii Megjelenik minden szer­dán. Szerkesztőség és kiadóhivatal i VI. kér. Szív-utca ...... IS. szám Telefon ................ 137-13 A tehetség érvényesülésének is megvannak a maga akadá­lyai, olyan akadályai, amelyeket szinte ed sem Jehet az útból hárítani. Sógorság, komaság, paj­táskodás szokta előretolni a féltehetségeket, a jó cimborákat és a.z érdem, a munka, a tehetség nagyon sokszor marad alul. Az is baj, hogy mi magunk gyorsan öregszünk és akik fölöttünk vannak, üdén, fiatalon viszik az élet terheit: egy­szóval mindenhol sok az eszkimó és kevés a fóka. így vaui ez még iái budapesti városházán is. És ime, most egyszerre szinte váratlanul megindult a lavina, a főjegyző és tanácsjegyző urak feje fölül fiatal tanácsnokok ugranak előre vagy félret és udvariasan helyet csinálnak — a tehetségnek. Egyszerre megszaporodott a fókák számai. Persze az eszkimók még mindig többen vannak és igy föl fog hangzani ia legszebb csata­zaj, az, amelyre azt szokták mondni, hogy úgy szép az élet, ha zajlik. Mi azt tartjuk, hogy a főváros legerősebb oszlopai a főjegyzők és a tanácsjegyzők és igy egészen természetes, hogy a legfesziiltebb figyelemmel kisérjük majd a meginduló küzdelmet. Jó lesz azonban a tör­vényhatósági bizottság tagjainak is figyelembe venni, hogy az igazi, a nagy, a lélekörlö munkát a jegyzők végzik. A tanácsnok reprezentál, fo­gad, irányit, ötleteket termel, a kuli, a rabszolga, az éjjelt nappallá tevő munkás: a jegyző ur. Az ő kezéből kerül ki minden betű, minden alkotás, ő az, aki fiatalsága gyönyörű napjait itt robotolta végig az akták között. Mindez miért? Hogy valaha tanácsnok lehessen. Most valahogy a dolgos, munkás jegyző urak számára szüreti napok kínálkoznak. Egyszerre négy embernek fog megnyílni a tanácsnoki szoba Mekkája. S aztán? Aztán alighanem igen hosszú időre lezá­ródnak a sorompók, nem lesz startolás, nem lesznek boldog izgalmak és újra kezdődik a kuli- ság, az érdemek gyűjtése, hogy ha majd újra nyílnak az ajtók, még biztosabb fegyverekkel lehessen elindulni a küzdelembe. Mélyen tisztelt bizottsági tag ur, aki ezeket a sorokat elolvasod, gondolj a nagy csalódásra, amely érdemes munkás embereket fog lesújtani, ha te meg a többiek olyan valakire adjátok a voksotokat, aki szépen tud neked köszönni, el­mésen elcseveg veled a körben, kártyapartibam is használhatod, esetleg a papája is jóbarátod volt, de aki bent a hivatalában keresztbe szal­mát sem tesz. Vigyázz, biró vagy és becses éle­teket taposol le, ha nem az érdemet és a tehet­séget dobod a mérlegre, hanem a pajtáskodás­ban való kiválóságot. Gondold meg azt is, hogy a fiatalok ráérnek, bármilyen melegséggel rázzák is meg a kezedet, előbb még meg kell görbülnie a hátuknak a munkában, bütyköt kell kapnia az ujjúknak a betűvetéstől, mint a többieknek, akik már görnyedten, az élettől megrugdosottan ál­lanak az érvényesülés aranyajtaj’a elé. Vigyázz, te vagy a biró és családok átka száll a fejedre, ha most igazságtalanul Ítélsz. jri/zMmrojz • • • A szénről keserű elégiákat hallottunk a közgyűlésen, többet, mint amit mi már magunk is jól tu­dunk. Kiderül, hogy nemcsak a kisember sir, de az is, akinek öt szobája van. Ezeket a kaparj kurta, neked is lesz elvénél fogva egyszerűen szén nélkül hagyták. Hadd vi­rágozzék az uzsora a szénnél is, hiszen az uzsora áldozata sokkal inkább a gazdag. mint a szegény ember, aki inkább fázik, mint hogy uzsoraárakat fizessen. Hallottunk vallomást arról is, hogy nincs meghatá­rozva, kinek mily mennyiség fölött koboz­zák el a szenét. Vaggonszámra lehet a nagy urak pincéjében szén, a rendőrségnek nin­csen módiéiban hozzányúlnia, de akinek be­teg gyermeke van és öt mázsa szenet nem jelent be, azét könyörtelenül elszedik. Lehe­tetlenség meg nem látni, hogy azok, akik­nek a szemüket állandóan nyitva kellene tartaniok, mindig csak félig teszik meg ezt. Nem tudnak jobbra is, balra is, előre is, hátra is tekinteni egyszerre, igy történik aztán, hogy balfelől tönkreteszik azt, amit a jobboldalon ügyes kézzel megcsináltak. Öt telefonkezelőnő miatt folyik megint a csata a főváros és a kormány között. A közegészségi ügyosz­tályban megcsinálták a központi ágynyil­vántartó tervét. Csak amolyan ideiglenes kisegítő szerv lenne ez is, mint amilyet a háborúban csinálni lehet, amíg a központi elosztó-kórház el nem készül. De ez az ideiglenes szerv múlhatatlanul, azonnal szükséges. Ha nem hiszi el a belügyminisz­térium illetékes osztálya, kérdezze meg Hültl professzort, vagy a mentőket, akik ma kénytelenek halálra fuvarozni a súlyos be­tegeket, mig végre a mór géb an nyugvóhe­lyet találnak számára. A minisztériumi szo­bákban ezt, úgy látszik, nehéz megérteni, de Budapest közönsége számára a köz­egészségi állapotok elegendő magyarázatot adtak, És Budapest népe nem hajlandó az utcán meghalni néhány telefonos kisasszony fizetése miatt. Itt a tél még a kalendárium szerint is és a hadikony­hák még mindig késnek. Meleg babfőzelék és jóillatu rántott leves helyett ismét csak tanácskozásokat kapnak a budapesti szegé­nyek. Közben pedig a népkonyháik ügyét az egyik minisztériumból a másikba footballoz- zák át. A legkövérebb miniszter helyeit a legnagyobb szakállut kapják meg a hadi- konyhák legfőbb patrónuswik. A kettő közül azonban — és ez a legnagyobb baj — egyik­nek sincs tárcája. Egyszóval a hadikonyha- ügy ismét a társadalom és a főváros nya­kába szakad. Sem a társadalom, sem a fővá­ros nem ijed ettől sem meg, a fontos csak az, hogy a football-verseny után most már tényleg megkezdődjék a munka is. Mi biza­lommal láttuk Hadikot is, jól ismerjük Batthyány szociális érzékét is, az ankét te­vékenységét is nagyra taksáljuk, csak most már az a kívánságunk, hogy a sok bába kö­zött ne vesszen el — a hadikonyha. Újévre drágább lesz a villany és a gáz Redukálják a villanyfogyasztást Jelentette a Eóvárosi Hírlap, hogy elő kell készülnünk a gáz- és villanyárak újabb emelé­sére. Az eddig való megbeszéléseket, amelyek ebben a kérdésben folytak, elhatározás követte. Ma már befejezett dolog, hogy az egységárak emelése be fog következni. Értesülésünk szerint ezidő szerint a világítási ési vízvezetéki ügyosz­tályban fontos tanácskozások vannak folyamat­ban, amelyeknek befejezte után kezdődnek majd meg a számítások. Ezeknek a számításoknak lesz hivatása majd megállapítani, hogy milyen mértékűnek kell lennie az emelésnek. Az egységárak emelésének megokolása az, hogy 1917. évi január 1-e óta, amióta az uj egy­ségárak vannak érvényben, lényegesen maga­sabbak lettek úgy az anyagárak, mint az üze­mekben fizetett munkabérek. Maguknak a tiszt­viselőknek a 35 százalékos háborús segélye is legnagyobbrészben 100 százalékra fog a legkö­zelebb emelkedni, a munkások pedig úgyszólván egyik napról a másikra uj igényeket táplálnak, amelyeket ki is kell állandóan elégíteni, mert ilyen fontos, közhasznú üzemeknél nem lehet rosszul fizetett alkalmazottakkal dolgozni. Amint a múlt esztendőben, most is szem előtt kell tartania a XII. ügyosztálynak, hogy az üze­mek jövedelmezőségének nem szabad csökken­nie, sőt a főváros arra is számit, hogy a jöve­delmezőség emelkedik és igy hozzájárul a fővá­ros háztartási mérlegének javításához. A mos­tani egységáremelések szándéka tehát az, hogy a munkabérek éis; anyagárak emelkedéséből szár­mazó különbséget a fogyasztóközönségre hárít­sák át. A számítások fogják megmutatni, hogy ez az áthárítás milyen mértékben történjék meg. A munka ebben az irányban most már gyors iramban fog folyni, m,ert az ügyosztálynak az a szándéka, hogy az uj egységárakat 1918. évi ja­nuár hó elsejével már életbe is lépteti. A tanácsi és a bizottsági tárgyalások után a kérdés mi­előbb a közgyűlés elé kerül, hogy aztán január­tól kezdve az üzemek az uj egységárak alapján állíthassák ki a számlákat. Természetesen lényegesen közrejátszik az ár­emelésben az a körülmény is, hogy a villany és a gáz fogyasztása igen nagy megszorítást szen­vedett és a fogyasztás redukálása a szénhiányra való tekintettel állandóan folyamatban van. A fogyasztás csökkentésié mellett is meg kell tar­tani azonban az üziemek jövedelmezőségét, ami természetesen szintén jelentékenyen közrejátszik az uj egységárak megállapításában. Legutóbb az elektromosmüvek igazgatósága levélben tudatta bizonyos ipari üzemekkel és a háztulajdonosokkal, hogy fogyasztásukat redu­kálni kötelesek. Ilyen körlevelet kapott a vil­lanyerőre berendezett ipartelepek legnagyobb része. Ezeknek szerződésében benne van, hogy az elektromos müvek igazgatóságának kívánsá­gára kötelesek a redukálást eszközölni. A mos­tani felhívás eirre a szerződési pontra való hi­vatkozással azt követeli, hogy a nap bizonyos szakában üzemüket szüneteltessék, mert ellen­kező esetben az elektromos müvek teljesen be­szüntetik az áramszolgáltatást, mert a szerző­dést felbontottnak tekintik. A háztulajdonosok­hoz intézett körlevél viszont azt mondja, hogy a lift használatát két órai időtartammal kell meg­rövidíteni. A város különböző résziéiben külön­bözőképen jelölték meg ezt a két órát, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom