Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-31 / 44. szám

2

99

Budapest, 1917. október 31.

alatt csak a betegeknek áll rendelkezésükre a lift. A háziurakat természetesen nem kell megfenyegetni, hogy a tilalmat betartsák:, mert ők csak spórolhatnak ezie;n az uj renden.

Az áramszolgáltatás redukciójának miegoko- lása az, hogy különben az éjszakai nagyobb fogyasztást nem tudnák az elektromos' müvek kielégíteni.

Főpróba a kórházreformból

Az önállósított kórházcsoportok

Budapest kórházainak ügye nagy reformok előtt áll és a közegészségügyi ügyosztály ez év folyamán el akar készülni a székesfőváros közkórházainak újjászervezésére és ezzel kapcsolatosan egy u j kórházépítési programúira vonatkozó részletes előterjesztésével. Ebben a rendkívüli munkában ma már teljes erejével dolgozik V é s s e i Ede dr. tanácsjegyző. Márkus tanácsnok már bucsuzófélben van ügyosztályától, ilyenformán egyedül az a kívánatos, hogy a nagy reform megalkotását az fejezze be, aki megkezdette. Méltánytalanság lenne, hogy ezt a jelentékeny munkát készen kapja valaki, akinek benne része nem volt. így egyedül az az álláspont a helyes, amelyet a polgármester foglalt‘el és amely szerint a közegészségügyi ügyosztály vezetését ideiglenesen, amig a kórházreform el nem készült, Véssei tanácsjegyzö fogja vezetni.

A kórházreformból különben most tartják a főpróbát, amely a kórházigazgatás decentralizálásában áll. Erről az érdekes kísérletről illetékes helyen a következő felvilágosításokat kaptuk:

— A kórházak igazgatásának ideiglenes decentralizálása tulajdoniképen csak próba a készülő szabályrendeletből. Kísérletről van szó, amely azonban, ha beválik, sarkalatos pontja lesz magának a reformnak is. Az ideiglenes decentralizálásra vonatkozó előterjesztés nem kerül a közgyűlés elé sem, s ilyenformán azt bármely tanácsülésen meg lehet változtatni.

— Az uj nemd értelmében a kórházi igazgatás és szolgálat egyöntetűségének biztosítása céljából a közkórházak élére központi igazgató kerül, aki egyúttal az igazgató-főorvosok értekezletéinek elnöke és a Rőkus-kórház igazgató-főorvosa is lesz egy személyben. A Rókus-kórház különben avanzsálni fog, központi közkórház lesz és hivatalos cime igy fog hangzani: Szent Rókus központi közkórház. A tanács minden egyes kórházi csoport élére igazgató-főorvosi címmel, a Gyöngyösi-uti. szülészeti osztály és a Palota-uti csecsemő-kórház, a Bakács-téri kórház és a

Déri és Folkissházy.

Lehet, hogy csak az időben való közelség teszi, de mintha színesebbek lennének, mintha többet mondanának ezek a nevek, mint a régebbi alpolgármesterekéi. Maga az a rohanó pálya, amelyet Déri Ferenc dr. megtett, az újdonság erejével hat. Egészen fiatalon kapta a vállára a népszerűség. Valami kiirt- hatatlan hit van az emberek szivében, amely paran- csolóan juttatta el Dérit a valóságos, az igazi, a pót- cimekkel nem csorbított alpolgármesterségig. Kiválasztott embernek kell lennie annak, aki korom-fekete hajjal, ránctalan homlokkal jut el Budapest alpolgármesteri székébe. Az emberek látták, hogyi a homlokára van irva: ez a jövő embere. Az ilyesmi letöriil- hetetleniil vésődik be az ember homlokába és mindenkinek észre kell venni, mindenkinek el kell olvasnia, mindenkinek asszerint kell cselekednie. Ez a karrier éppen ellenkezője annak, amely a jól szabott kabáttal emelkedik és épen ezért ez a biztos, az állandó és a csalhatatlan karrier.

A jó kabát és az ápolt köröm a népszerűségbe való kapaszkodással emelkedik, a Déri-féle ellenállhatatlan talentum, természetes báj és ösztönös jóság pedig diadal- szekere elé maga a népszerűség fogja be magát, hogy a biztos, a fátumosan kijelölt utón röpítse urát a cél felé. Es érdekes, hogy ez a férfiú, akinek szivéhez Budapest a sorsát kötötte, nem is született Budapesten. Szinte külön probléma, hogyan köttetnek az dyen házasságok. Azt mondják, a hosszú időn át együttélő házastársak nemcsak szokásaikban tanulnak össze, de az arcuk vonásaiban is hasonlítanak idővel egymáshoz. A békésmegyei fiúból is bennszülött budapesti lett.

Bs abban a pillanatban, amikor letette az alpolgármesteri esküt, egy csapásra uj Déri állott előttünk. Mintha a maga szép, csöndes, méltóságos komolyságával letette volifa a félkezéből a részlet-kérdéseket

Szent Mairgit-kórház élére pedig vezető-főorvosi címmel külön vezetőt állít.

— Választások nem lesznek, a főpolgármester fogja megbízni a központi igazgatót, az igazgató-főorvosokat és a vezető-főorvosokat. Wen- hardt János dr. egyetemi tanár a dunabalparti közkórházak igazgatója lesz a központi igazgató és központi kórházzá avanzsált Rókus igazgató- főorvosa egy személyben. A központi igazgató és az igazgató-főorvosok állandó helyetteseit vi- isizont a polgármester jelöli ki.

— Ezzel a változással esedékessé válik a kórházi gondnokságok hatáskörének a megváltoztatása'is, amely tekintetben újabb előterjesztés fog készülni.

— A központi igazgató feladata és munkaköre röviden összefoglalva a következő lesz: A közikórházakat orvosi szempontból állandóan figyelemmel kiséri és felelős a kórházak igazgatásának egyöntetű ellátásáért. A főorvosok és rendelő-orvosok kinevezáisie ügyében az igazgató-főorvosok értekezlete által teendő javaslati előterjesztését megelőzőleg meghallgatja az illető szakon működő főorvosokat és rendelő-orvosokat. Ö tesz javaslatot a polgármester utján a főpolgármesternek az alorvosok és segédorvosok kinevezésére vonatkozólag. Ö intézi az alorvosok beosztásét, a főorvosok helyettesítését. Az igazgató-főorvosok értekezletének közben- jöttével egyöntetűen irányítja az orvosi adminisztratív ügyeket, vezeti és ellenőrzi a központi ágynyilvántartót, valamint a központi kórházban létesítendő mai központi intézményeket és előterjesztéseket tesz a rendszeresítendő intézkedésekre és dj árasokra vonatkozólag.

— Az igazgató-főorvosok értekezlete a polgármester és a tanács előkészitő ési véleményező szerve lesz, amelynek intézkedési jogköre csupán a fiellsőbb hatóságok által kiadott rendelkezéseknek és utasításoknak végrehajtására terjed ki. Az értekezlet minden hónapban legalább egy- szior összeül.

Megemlítjük még, hogy a főváros kórházait az uj csoportosításban a következőképen állították össze és azoknak igazgató- illetve vezető-főorvosai valószínűleg a következők lesznek:

Központi igazgató: Wenhardt János dr.

I. Szt. Rókus központi közkórház és fiókjai: (igazgató-főorvosa: Wenhardt János dr., állandó helyettese: Purjesz Ignác), hozzátartoznak a Kunutcai fiókkórház, Gyöngyösi-uti szülészeti-osztály (vezető-főorvosa: Schmidlechner Károly) és a Pa- lotai-uti csecsemő-kórház (vez.-főorvosa: Heim Pál).

és két erős marokkal mindent, az egész Budapestet szorította volna magához. Nem lehet elfelejteni nemcsak a debütáló beszédét, de a formát sem, ahogy elmondta és a: nemes profilt, a nyugodt, kellemes arcvonásokat, amelyek szelíden, nyugodtan, ritmusosan mozogtak a közgyűlés feje fölött. Az újonnan napfényre bukkant koncepciók, a szónokló Déri, ámulatba ejtették az embereket, többet kaptak, mint amennyiről meg voltak győződve, mint amennyit vártak.

Szerdán láttuk csak, hogy a tehetsége, a finom úri modora mellett mennyi ügyesség szorult bele. Olyan, mint a macska, akárhova teszik, akárhova és akárhogyan dobják, talpra esik. Amikor tanügyi tanácsnok lett, mindenki megesküdött volna rá, hogy ennél testhezillőbb ügyosztályt keresve sem lehetett volna találni a számára. A reggel nyolctól este nyolcig való munka, a négyezer tanítóval való személyes ismeretség, a, négyezerágu gyeplő zsonglőri kezelése: ez, csak ez való az olyan szorgalmas, el- nyiühetetlen energiának, munkabírásnak, mint a Dérié. Amikor aztán elszakították tőle régi szerelmét a tanügyet, a népjólétet, a szociálpolitikát és a közgazdaságot tették reszortjává. Es ma gyönyörűség hallgatni, hogyan, milyen tudással és milyen szeretettel beszél a, megalkotandó budapesti kikötőkről. Vagy: ki ne esküdnék meg rá, hogy a háborús és háború utáni népjóléti cs szociálpolitikai intézményeket nem is lehet megcsinálni az ő finom lelke, nemes, jó szive nélkül? Micsoda perspektíva, a feladatok milyen irtózatos hegyei emelkednek előtte, ha csak a nyomor enyhítésére, a lakásprobléma megoldására gondolunk is! Mi ehhez képest a négyezer tanító? Es holt bizonyos, hogy Déri Ferenc nemcsak a négyezer tanítót ismerte meg személyesen, de Budapest százezer nyomorúságát is kemény birkózásban személyesen fogja két vállára fektetni.

A népszerűség, a bizalom nem jutott ilyen korán osztályrészül a másik újonnan megválasztott alpolII. Szent István közkórház és fiókjai: (igazgatófőorvosa: Hayniss Géza), fiókjai a Telepi-utcai fiókkórház és a Bakáts-téri szülészeti és nőgyógyászati-osztály (vezető-főorvosa: Högyessy József).

III. Szent László és Szent Gellért közkórházak: (igazgató-főorvosa: Gerlóiczy Zsigmond).

IV. Uj Szent János közkórház és fiókjai: (igazgató-főorvosa: Irsay Arthur), fiókjai a régi Szent János és Szent Margit kórház. (A Szt. Margit kórháznak lesz vezető-főorvosa’, a személyre nézve azonban még nincs megállapodás.)

V. Zita kórház: (igazgató-főorvosa Basek Imre).

Gffenziva e$y kisegítő-kórház ellen

A főváros és Vöröskereszt harca

Budapest élelmezését mi jobbadán a bódék előtt, a cukorért, krumpliért ácsorgók között látjuk; a küzdelmek azonban nem itt kezdődnek. Érdemes bepillantást vetni a nagy verekedésbe ott is, ahol az tulajdonképen megkezdődik. Az iskolapéldák közé tartozik az a harc is, amelyet most folytat Bérezel Jenő dr. tanácsnok a hadsereggel és a Vöröskereszttel.

A dunaparti pályaudvarnak van egy kiszögellő része, amely a Soroksári-ut és a Ferenc- körut közé ékelődik. Ezen a kiszögellésen favázas raktárhelyiségeik állanak, amelyet békeidején a Magyar Bank bérelt a déligytimölcs aukció számára. A raktárhelyiségeket az a körülmény, hogy valósággal a vasúti sínekre épültek, egyenesen predestinálják arra, hogy a főváros zöld- ségszállitinányait itt lehetne a vasúti kocsikból kirakni. Bérezel tanácsnok fölfedezte a raktáraknak ezt a rendkívüli értékét és most minden erejével azon dolgozik, hogy erre a célra megtudja szerezni a raktárakat. Azt a kényelmes helyzetet teremtené meg ugyanis azáltal, hogy egész vonatok járhatnának be a raktárba, ahol mellé áldhatnának a kocsik és csaknem az egész vonatból egyszerre lehetne kirakni a szállítmányt. Rendkívüli könnyítése lenne ez az igy lassan és nehézkesen menő munkának. Megszűnne a jelenlegi állapot, amikor a zöldségvagonokból az árut előbb a hatósági zöldség- üzem raktáraiba kell befuvarozni és csak innét — több órai veszteséggel — az elosztó-bódékhoz szállítani.

Igen ám, de a raktárakból a háború elején Krankenstationt csináltak. Eleinte minden pályaudvaron volt ilyen, de lassankint valamennyit beszüntették, mert fölöslegeseknek bizonyultak. Ez az egy, itt a dunaparti pályaudvaron meggármesternek, Folkusházy Lajosnak, de annál jobban eshetik neki most, amikor rettenetesen kemény verekedés után győzedelmeskedett. A sors őt olyan rostába dobta bele, amely esztendőkön át veszett erővel rázta és ha csak egy hajszállal kevesebb az ereje, ha csak egyetlen szeplő van a becsületén, ha egyetlen hézag mutatkozik az akaratán, irgalmatlanul ,a pelyva közé kerül.

A Folkusházy pompás férfiassága parancsoló módon megköveteli, hogy mi is férfias pózban álljunk meg előtte. Mert mi is, mint Budapest egész lakossága, ott álltunk vele szemben a. legkeservesebb három esztendő nagyobbik felén át és a szigorú, sokszor az éles kritika fegyvereit forgattuk feje fölött. Mások sikoltozva szidták, ismét mások átkot szórtak a fejére és neki soha nem rándult meg egy arcizma, soha nem nyílott ki a szája védekezésre. Nagyszerű jellem, amely érezve, hogy fontosabb feladatai vannak. nem pocsékolja idejét olcsó feleselésre.

A köztudat impressziók után festi meg az arcképeket. így történt, hogy Folkusházynak az arcképe borzasztóan rút, otromba, torzított vonásokkal forgott közkézen. És három esztendő alatt lekopott a képről minden torzítás, ma egy dolgozó ember komoly, gondolkodó feje áll előttünk. Csoda történt, mert a képen senki sem tett egy ecsetvonást sem, magától változott meg.

Át kell csapnom a lírába és emlékeznem kell egy jelenetre, amikor először álltam szemben Eolkusházy- val. Úgy tűnik fel, mintha a háború egyik leginkább golyószaggatta lobogóját tartotta volna a kezében. Abban a szobában, ahol nagyon sokszor rávirradt a reggel azonközben, hogy gondolkozott, mit adjon enni Budapest népének, találkoztam vele. Es ö, aki a nyilvánosság előtt soha, de soha személyes sérelmeiről egyetlen panaszos szót nem ejtett, a jóindulatú ember előtt feltárta lelkét. Nagyon sok fájdalmas sebet láttam benne, megtért kezek már gyógyitgatni kezd-