Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-10 / 41. szám

Budapest, 1917. október 10.

A Községi taliaréKpénztár terve

A kormány tárgyal a fővárossal.

Egy sokat vajúdott, de már teljesen elteme- tettnek vélt terv került ismét felszínre és hacsak hatalmas erők nem lépnek föl ellene, talán meg is valósul. Ez a terv a községi takarékpénztár megalapozása és felállítása. Egyelőre csak annyi történt ebben a kérdésben, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök, aki ezidőszerint ai pénzügyi tárcát is betölti, hajlandónak nyilatkozott a székesfőváros vezetőségével ebben az irányban tárgyalni. Pozitívumok tehát nincsenek, de a Wekerle-kormány jóindulata — úgy látszik — ebben az irányban is biztos és fíárczy polgár- mester mindenesetre iparkodni fog megragadni az alkalmat ai tárgyalások felvételére.

Bárczy tanácsjegyzöíöi Bárczy polgár- mesterig.

A kommunális élet egyik régi szereplője, aki egyben a memóriájában sem igen szokott csalódni, a községi takarékpénztárért folytatott küzdelem múltjáról ezeket mondta el a Fővárosi Hírlap munkatársának:

— A községi takarékpénztárról szóló első tervezet 1905. áprilisában kelt. Aláírva B ó d y Tivadar dr. a pénzügyi és gazdasági ügyosztály vezető tanácsnoka és Márkus Jenő dr. tasácsjegyzö, az előterjesztés tulajdonképeni szerzője. A község: takarékpénztár gondolata azonban akkor már nem volt uj keletű. Évek óta foglalkoztak vele, akkortól kezdve, amikor még Vaszilievics János volt a pénzügyi tanácsnok és Bárczy István dr a tanácsjegyzője. Bárczy tanácsjegyzőt akkor azzal az utasítással adták Vaszilievics mellé, hogy ne iutéztessen vele aktákat, hanem, hogy pusztán pénzügyi polit kai kérdésekkel foglalkozzék és terveket készítsen. Legnagyobb szabású gondolata a községi takarékpénztár volt Bárczy tanácsjegyzönek. Az események azonban háttérbe tolták a gondolatot és egészen érdekes lenne, ha Bárczy tanácsjegyző ötletét most Bárczy polgármester valósíthatná meg.

— A külföldi hasonló természetű intézmények között leginkább a németországiak fejlődtek nagyra, bár fontos a franciáké is, ama törvényes rendelkezés révén, hogy amely községnek takarékpénztára van, ott másikat nem szabad felállítani. A berlini községi takarékpénztár már tiz év előtt is 280 millió márka betéttel kétmilliós tiszta nyereséget tüntetett fői. Hatalmas pénzintézetek a drezda1, lipcsei, a magdeburgi és kölni községi takarékpénztárak. Ausztriában az összes takarékpénztárak 81 százaléka községi 5.5 százaléka kerületi és csak 13.5 százaléka magántársulati takarékpénztár. A községi takarékpénztárak hivatása, hogy a lakosságot takarékosságra buzdítsák és hogy a betétek jövedelmezőségét emeljék. Ezért a rendes betétüzleten kívül az összes banküzletágakat felölelték s ezen a révén fokozták a kő zségek jjavára szolgáló jövedelmeiket.

— Igen érdekes és humánus intézmény például a prágai községi takarékpénztár, amelynek működéséért természetesen a város egész vagyonával felel. 1900-ban a cselédek és ipari munkások számára külön osztályt nyitott, amelyben a rendesnél magasabb kamatokat fizet.

Márkus Jenő dr. tervezete.

Föllapoztuk a. B ód y-M á r k u s-féle tervezetet, amely — mint említettük —- 1905-böl eredt és- amelynek főbb alapelvei a következők voltak:

A takarékpénztár tulajdonképeni pénztári ügyleteinek lebonyolitásáral (befizetések elfogadására és kifizetések teljesítésére) a székesfőváros központi pénztárát és kerületi pénztárait veszi igénybe.

A takarékpénztár fölveszi üzletkörébe a betéti könyvre, pénztárjegyre és folyószámlára elhelyezhető betéti üzletet, értékpapírok vásárlását, jelzálogkölcsönök nyújtását, az értékpapírokra adandó kölicsön- és előleg-üzletet, a cheqiue- és clearing-ügyleteket, a takarékpénztár elfogad a községi pénztár javára (akár követlenül, alkar folyószámla vagy cheque utján) történt befizetéseket és helyette kifizetéseket teljesít.

A takarékpénztári betétekért, s általában a takarékpénztárral szemben fennálló követelésekért a főváros egész vagyonával és összes jövedelmével felelős.

A takarékpénztár üzleteit és ügyeit teljesen

önálló hatáskörrel egy, a törvényhatósági közgyűlés kebeléből választandó takarékpénztári intéző-bizottság vezeti az iigyvezetőigazgató utján.

A takarékpénztár üzleti fölöslege a községi alapot illeti.

A községi takarékpénztár jelentősége.

A községi takarékpénztár jelentőségére vonatkozólag ezeket a felvilágosításokat kaptuk:- A községi takarékpénztárnak nagy szerepe jut a főváros háztartásában is. Összpontosíthatja a városi kereskedelmi irányú üzemeket, kezelheti a közraktárakat, elvégezheti a csarnokokban a hatósági közvetítői szolgálatot, aivágó- hidakon a huspénztárakat maga tarthatja üzemben, valamint a világítási és vasúti üzemeket is.

Maiga bonyolíthatná tel a községi takarék- pénztár révén a főváros a beruházási kölcsönöket. Mindezeknél azonban fontosabbnak tartom — mondta informátorunk — a községi takaréknak azt a tevékenységét, amellyel a budapesti építkezéseket fellendítheti. Az építtetők ugyanis a nagybankoktól építkezési célokra a telek értékének csak 50 százalékát kapja első helyi kölcsön gyanánt. Ez az összeg azonban különösen a mai viszonyok között legfeljebb al város belsejében levő nagyon értékes telkeknél elegendő. A kevésbbé értékes telkeknél az építtetőnek még második, sőt harmadik helyi kölcsönre is szüksége van. Ezeket kisebb, sőt vidéki bankoknál kényteilem igen magas kamat mellett felvenni, ami azután arra vezet, hogy a háztulajdonos csak akkor tudja eilérni a sziikségiels házbérjövedelmet, ha minden lakása állandóan ki van adva és ha rendkívül magas házbérekeit szed. A községi takarékpénztár viszont a második helyi kölcsönt, s a telekérték 25—30, sőt 35 százaléka eneijéig legföleibb 1 százalékkal adja drágábban, mint az első helyi kölcsönt, s ilyenformán inkább lehetővé teszi a:Z építkezéseket és jobb üzletté a háztulajdont. Ezen a réven aztán módjában Letnne a fővárosnak eredményes telekpolitikát is csinálni azáltal, hogy olyan helyeken, ahol a főváros bizonyos területek beépítését szükségesnek tartja, kedvezményesebb kölcsönöket ad. így ez a legegyenesebb és legbiztosabb ut lenne például a Tabán, vagy a Lágymányos beépítésének.

— Kétségtelennek tartom, hogy a polgármester terve, amely a községi takarékpénztár fölállítására vonatkozik, még erős akadályokkal kell, hogy megküzdjön. Hogy egyebet ne említsek, a nagybankok merni fogják tétlenül nézni ezt az akciót, amely üzletkörük igen fontos részeiben fog konkurrenciát teremteni.

■ .........=■==■— " -==■

ER

DÉLYI

osztr. császári és magyar királyi udvari H fényképész és a német császár és porosz g király Ő Felségének udvari szállítója

BUDAPEST, IV. KÉR. SEMMELWEIS-UTCA 2.

■ (Kossuth Lajos-utca sarkán.) ■!

MŰVÉSZI KIVITELŰ NAGYÍTÁSOK. AQUARELL- ÉS OLAJKÉPEK BÁRMELY FÉNYKÉP UTÁN. FELVÉTELEK MINDEN IDŐBEN.

Uránia

DORIAN GRAY*arcképe

Wilde Oszkár világhírű regénye filmen. Ezzel együtt:

FŐNYEREMÉNY

cimü 4 felvonásos vígjáték, a főszerepben Lisa Weise.

Előadások : Hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 1/.,5, 6, 1/.,8 és 9 órakor.

Vízvezetéki javítások

Pogány Budapest

VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—48. sz.

Kié a városliget?

— Látogatás a vurstlisok tanácsában —

Kié a liget? Ezt a fogas kérdést a városligeti mutatványosok vetették föl és a feleletet is ők maguk akarják megadni rá. Egyelőre a derék vurstlisok históriai okmányok közé fognak elmélyedni, hogy a nagylelkű G r-a s s a l k o v i c h herceg végső akaratát szóról-szóra nyilvánosságra hozhassák. Addig pedig, amig e-zt a perdöntő okmányt meg lehet szerezni, áll a csata a főváros és a vurstlisok között. A tanács

— mint ismeretes, — egy esztendővel akarja meghosszabbítani a jövőre lejáró tízesztendős szerződést, a mutatványosok pedig legalább öt esztendőt kérnek, mert tiz év alatt legfölebb a beruházásokat tudták kikeresni kisebb-nagyobb élvezeti intézményeikből, most kerülne rá a sor, hogy munkájukat és pénzüket egy kicsit gyiimölcsöztessék is.

Csütörtök estére a mutatványosok ebben az életkérdésükben gyűlést hirdettek. Az ő külön tizes- bizottságuk tanácskozása volt nap'renden. Az ügy is igazságos, de meg újságíró embert érdekli is az ilyesmi. Milyen lehet az, amikor a vurstli leteszi az álarcot, lerúgja lábáról a koturnust, festék nélkül, vidám móka nélkül — komoly tanácskozásra ülnek össze?

A Kéményseprő-vendéglő pirosernyős lámpákkal ékes nyári helyiségéből a hideg elköltöztette már a szerelmes párokat. Bent a tágas téli vendéglőben fehéredő fejű urak gyülekeznek. Egy nagy asztalnál B e k e t o \v Mátyás elnököl, fejére fiatalosan, fénylő simaságban tapad koromfekete haja. Érdekes fejü ember ez a cirkuszdirektor, még a fiatal, szép felesége szeme is rajta-rajta feledkezik. A nagyi négyszögletes asztal társasága figyelmesen hallgatja szavait. A másik asztalnál az ellencirkusz, a Henry- arén a, táboroz Wildmann Sándor elnöklésével. Mellette egy feltűnő szépségű hölgy, valaha a liget ünnepelt művésznője, ma kitűnő háziasszony. A többi asztaloknál is vígan söröznek a mutatványosok, köztük K ö n y ö t Miksa, Stern ur a mérleges és az Alpesi falu üzletvezetője. Kis csoportokban összebújnak, sok a megbeszélnivalójuk. Nem hiába, hiszen a torkukra tették a kést. Ám nem olyan emberek ezek, akik megijednének a maguk árnyékától. Végre is itt

ii.1 közöttük Fényes György hadnagy ur is, aki béke idején népszerű mozidirektor, most pedig két vitéz- ségi érem is csilíingel a mellén. Kiseziist meg nagy- ezüst. Ez az a két kitüntetés, amivel a poklokon is keresztül lehet gázolni.

Kilenc óra felé megérkezik Báder József dr., a mutatványosok ügyésze, hogy megtartsa beszámolóját a városházán vívott ütközetekről. A tizes- bizottság egy szeparéba vonul és az elnöki széket V i e 1 w e n i g fővárosi bizottsági tag, a mutatványosok elnöke foglalja el, mellette foglalnak helyet R e y- metter Árpád, Mirth Károly, L a u f f e r Vilmos, a Cirkusz-kávéház tulajdonosa. Fényes György mozis, Wildmann Sándor, Beketo w Mátyás, P o 11 a c s e k Károly, Kohn Vilmos, Silberstein Izidor élelmiszerbódétulajdonos, Schaffner Károly.

V i e 1 w e n i g ur kevésszavu ember, csak akkor elevenedik meg a szava, amikor „szeretve tisztelt képviselőnkéről, Vázsonyi Vilmosról beszél, aki

— nem férhet hozzá kétség, — rendbehozza maid a vurstli szénáját. Az elnök különben az ügyészt kéri meg, számoljon be tapasztalatairól.

Báder dr. elsőbben a sajtó állásfoglalását ismerteti és fölolvassa a Fővárosi Hírlap cikkét, amelyért a vurstli tizes-bizottsága jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. Aztán a városi urakra kerül a sor. Bérezel tanácsnok állásfoglalását még nem lehet ismerni . . . Kemény Géza főjegyző nem viseltetik a mutatványosok ügye iránt valami túlzott szeretettel ... Behyna urat időközben más ügyosztályba helyezték ... az uj ember. Istenem, az még uj ember...

A tizes-bizottság tagjai közbeszólásokkal fiiszerezik a beszámolót és minden közbeszólásból meg lehet állapítani, hogy ezek az emberek el vannak szánva a végsőkig küzdeni jogaikért. Sűrűn hangzik Váz so nyű őexcellenciája neve is, akihez mindenesetre el fognak menni. Ö a mutatványosok szabadságharcának legfőbb reménysége. Valaki pedig erélyesen közbeszól:

— Bei fogjuk bizonyítani igazunkat, mert a liget a népé. Elő kell keresni G r a s s a 1 k o v i c h herceg végrendeletét, az maid megmondja kié a liget? A herceg végakarata az volt. hogy a ligetben a nép mulasson, a nép pedig nem a drága Széchenyi-fürdőben vagy a megna-