Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-10 / 41. szám
5 Budapest, 1917. október ID. gyobbodott állatkertben, hanem a ligetben akar mulatni. — Úgy van, úgy van, — mondják mindenfelől — a liget a népé. — Előkeritjiik a végrendeletet — vállalkozik Bäder dr. — kikeressük a városi levéltárból. Az elnök csöndesen mondja: — Ott aligha lesz meg, Bécsben kell azt keresni az udvari levéltárban. — Szegény Kardhordó Árpádnak meg volt a végrendelet másolata, Kardhordó meghalt, ki tudja, hova lett a végrendelet . . . — Elmegyünk mi Bécsbe is. — mondják lelkesen — nem engedünk a nép jussából . . . Kint pedig tovább tárgyal, beszélget az elszánt tábor . . . Fáni kisasszony hordja a sört, sok német szó hangzik és az asztalok körül ügyes, müveit fekete és vörös daxlik szaladgálnak. Hát nem lenne kár a vurstliért, nem lenne kár azokért az emberekért, a ringelspielekért, színes papírokért, üvegvázákért, a jóizii kikiáltókért és magáért a mulatni vágyó népért? Elzasz-Lotharingia hovatartozása kérdésében semmiesetre sem lenne olyan biztos eredményű a népszavazás, mint a vurstli ügyében. (DSSMőNyőK, • • e Közgyűlés. Az eddigi dispoziciók szerint a fővárosi törvényhatósági bizottság október i7-ikén, szerdán tartja a nyári szünet után tilső közgyűlését. Wekerle a L. Á. B. ülésén. A Lakásépítő Állandó Bizottság értesülésünk szerint ezen a héten tartja meg együttes ülését, amelyen már elkészült programmtc/rveziete kerül megbeszélésre. Ez alkalommal végleg ratifikálják a pro- grammot, amely még a héten nyilvánosságra kerül. Wekerle Sándor miniszterelnök már je- kizte a L. A. B.-nak, hogy ezen az ülésen ő maga is személyesen meg akar jelenni. Az építkezéseket nem akarják teljesen a béke eljövetelétől függővé tenni, hanem azt mielőbb meg akarják kezdeni. A bizottság megállapította már az építkezések helyét, az árakat és a szükséges anyag- mennyiségeket. A legfontosabb kérdés az anyag előteremtése. E tekintetben tagadhatatlanul nagyok a nehézségeik. A múlt napokban Ugrón Gábor belügyminiszter magához kérette újlaki Müller Józsefet, az Újlaki téglagyár vezérigazgatóját és a téglakartel akilnökét és aziránt érdeklődött nála, hogy nincs-e elrejtett tégla. Müller vezérigazgató kijelentette, hogy elrejtett tégláról szó sem lehet, ellenben a budapesti téglagyáraknak nem kevesebb, mint tizenöt mi 1 - iiő kész vályog-téglájuk van, amelynek kiégetéséhez ezer vaggon szénre volna szükség. A munkás-kérdésben — úgy értesülünk — Garbai Sándornak van teljesen kidolgozott programmja. Garbai azonban jelenleg Bernben időzik a szak- szervezeti konferencián, s csak ha onnan hazaérkezik, kezdődhetnek meg vele az érdemleges tárgyalások. Az építkezésiekhez 40,000 munkásra van szükség, ha ezt a munkástömeget elő lehet is teremteni, akkor még mindig megmarad egy igen fogas, szinte megoldhatatlannak tetsző kérdés: hol fogják (elhelyezni, hol adnak lakást a lakásépítő negyvenezer munkásnak? Sürgősen be kell szolgáltatni a fémtárgyakat. A lövőszergyártás fokozása érdekében a honvédelmi miniszter tudvalévőén igénybe vette a vörösrézből, sárgarézből, bronzból, vörösfémből, alpakkából, pak- fonból, valamint nikkelből és alumíniumból készült fémtárgyakat, különösen az ajtóvédőket, szőnyeg- és függönyrudakat, rézfogókat, védőlemezeket, fűtőtesteket, bot- és esernyőtartókat, ruhafogasokat, konyhakészleteket, edényeket, stb. Ezeket a fémtárgyakat mindenkinek sürgősen be kell szolgáltatnia, annál is inkább, mert ha önkéntesen szolgáltatja be a fémeket, azok árát a hadifémbeváltóhelyek azonnal készpénzben fizetik meg. Viszont kényszerbeszolgáltatás esetén az ellenérték kisebb és folyósítása hónapokig is eltarthat. A hadsereg legfontosabb érdeke e pillanatban, hogy sok fémet fordíthasson a lövőszergyártásra. Saját és az ország érdekét szolgálja mindenki, ha a hirdető-rovatban fölsorolt beváltóhelyeken átadja a hadseregnek fémtárgyait. A Modern Színpad bemutatója szombaton, e hó 13-án lesz. Addig — tehát még csak néhány napig — a Kisasszony, Nyári kaland, Schubert műsor kerül színre. Dorian Grey arcképe — prolongálva. Az állandóan táblás házak arra késztetik az Uránia-szinház igazgatóságát, hogy Wilde világhírű regényét filmen, e héten is miisoron tartsa. Azonban csakis egy hétre prolongálja ezt a miisordarabját. Ezzel együtt kerül hétfőn bemutatásra Főnyeremény címmel, egy bájosan derült film, a főszerepben Lőtte Neumannal. a ihres berlini filmmiivésznővel. A Fővárosi Orfeum októberje. Sziniiltig megtelt ház előtt mutatta be a Fővárosi Orfeum uj műsorát. A válogatott és gazdag varieté-részből is kitűnik Hella Ingrid táncmüvésznő, aki Hubay, Mozart és Wagner klasszikus zenéjét gyönyörű tánccal interpretálja. Kosztümjei épp oly érdekesek, mint táncai. Nagyon szépek és eredetiek a ..Hősök“ citn alatt felvonuló művészi háborús ezüstcsoportok. Az idomított elefántok és ponnyk mutatványai, Stelli Ferry erő- művészete, a Cape-csoport bámulatos trükkjei a kerékpáron, Jonny és Carly jóízű bohósággal fűszerezett produkciói mind olyan számok, amelyek a békeidők varietéslágereire emlékeztetnek. Á színművészeti részben ezúttal Arnold és Bach „Az arany légy“ cimii bohózatot mutatta be az orfeum. A TŐKE • • • Márkus Jenő Történnek még csodák estétől hajnalig. így - hogy pro domo beszéljünk — Márkus Jenő neve egyik napról a másikra áthelyeződött a Fővárosi Hírlap kommunális részéből A Töke rovatba. És mi ugyanazzal a méltó megbecsüléssel látjuk most itt, mint láttuk amott. Mánkus Jenő esetében különben bebizonyosodott, hogy a tehetség tehetség marad a pokol fenekén is. Akit megszállott az 'isteni szikra, az nem bukhatik el az érvényesülés ösvényén, akár a városgazdasági osztályban ül a gyeplő mellett, akár a kórházak szakállas professzoraival való együttműködésben rójja le napi robotját. Zöldségüzem, vagy Műszer tizeim, Népopera, vagy Zita-kőrház, Állatkert, vagy a Köztemetők, a tehetség számára az érvényesülés útja mindenkép megnyílik és egy tehetséges fővárosi tanácsnokból, még ha véletlenül a katonai ügyosztályban dolgozik is — lehet bankdirektor. Bankdixektor: nem mondjuk ki ezt a szót, a maii viszonyok között minden megilletődött- ség nélkül. A szurony és sraphell véres küzdelmei nán a pénz hatalmast csatái következnek, amely csaták számára most sorozzák a legkiválóbb, a legjobb emberanyagot. Márkus Jenő kétségkívül a béke gárdaezredébe került bele, amelynek aranynyal és súlyos értékpapírokkal kiépített gazdasági frontokat kell majd áttörnie. Márkus Janő melléről ezekben a* harcokban semmiesetre sem fog hiányozni a vitézségi érem. Bármily tisztelettel vagyunk is Krausz Simon vezérigazgató éltes szemei iránt, mégis meg kell állapítani, hogy Márkás Jenőnek a gazdasági kérdésükben való zsenialitásának és. szervező erejének felfedezésében nem volt szükség erre az éles szemre, hanem inkább ama diplomáciai megérzésre, amely megsejtette, hogy itt a pillanat, amikor a lovagot el lehet téríteni régi szerelmétől, a fővárostól. Ám ez a megválás is csak olyan, mint mikor a feleséggé lett színésznő megesküszik az urának, hogy többet nem lép színpadra és már ebben az esküben is az uj, parádés tapsos szerepet látja. Általános, országos gazdasági érdekek, a hatalmas pénzintézet emelkedése: mindez csak keret lesz Márkus Jenő számára, ő tovább is Budapestnek fog leg- eteősorban használni, ami persze országos érdek is, bankérdek is. A tenorista $gy leánynak énekel, de az egész színház tapsol neki. Ebben a rovatban egy kicsit f#rcsa ellágyu- lás ez, de néha itt is szabad romantikusnak lenni, mert nem a pénz lékknélküli halmozójáról, nem egy hidegfejü számológépről, de egy melegszívű alkotóról beszélünk. Budapest poétája kerül a bankdirektori szobába és amit abbahagyott itt a Károly-kaszárnya két méter va.s^ tag falai között, azt folytatja a modern bankpalotában. C'icomázza, ékesíti és eleven életre kelti ezt a tüneményes bakíis-várost, amelyet végre ki kell hozni a leányszobából, bájba kell vinni, meg kell tanítani öltözködni, ékszereket kell rá rakni, mert itt az ideije, hogy kinyissuk a kapukat az udvarlóknak és a háztíiznézőknek. A hivatalos apparátus szűk ehhez, nincsenek meg az összes eszközei, Budapestet csak úgy lelhet a világvárosok bálkirálynőjévé tenni, ha a magántőke is megérzi ezen a területen a maga kötelességét. A Magyar Bánk azzal, hogy Márkus Jenőt igazgatójává hívta meg, bebizonyította, hogy megérezte és vállalta ezt a feladatot. Ha Márkus Jenő a városházán eltöltött esztendeiben megcsinálta az állatkertet, a Gellért- fürdőt, a Népoperát, most fogja rátenni alkotásaira a koronát a Svábhegynek uj életrekeltésé- vel. A Programm legalább, amivel meghivatotr, ez. Mi azonban ismerjük Márkus Jenőt és: nagyon jól tudjuk, hogy dús jegyzőkönyvvel indul el útjára. A tervek egész katalógusát viszi magával, művészi érzékével és Budapest iránt való rajongó szeretedével párosult üzleti zsenije eddig is állandóan alkotott, teremtett. Részben a valóságban, részben sok-sok várandós papiroson. A városházán — nem férhet hozzá kétség - töméntelen terve maradt megvalósítatlan. Budapest ma még annyira fejlődőben van, hogy amit kerieis, sőt amit kölcsönvesz, mindent megeszik. iskolákra, közmüvekre, csatornákra, világításra, vízvezetékre, kórházakra kell a pénz. A magántőkére van szükség, hogy észrevegye ezt a tehetséges ifjút, aki megérdemli, hogy bőségben neveljék. Lakkcipőt húzzanak a lábára és hogy adjanak neki ajándékba egy-két jól szabott ruhát. Ezt a hivatást imeí észrevették és ez garancia arra, hogy Márkus Jenő tervei világra- jöjjenek. Az ő megjelenése a Magyar Bank igazgatói székében nemasiak a bankot, de Budapestet is érdekli. Szemle. A lánckereskedelem ellen. — Uj adók. — Devalváció és mennyiségi elmélet. A legutóbbi háborús kormányintézkedések tömkelegéből egy terjedelmes rendelet emelkedik ki, mely az úgynevezett lánckereskedelem megrendszabályozását célozza. Első tekintetre meglátszik rajta, hogy a kormány megint abba a hibába esett bele, hogy egy fontos rendeletet adott ki, anélkül, hogy az érdekelt körök véleményét meghallgatta volna. A kereskedők máris erélyesen állást foglalnak a rendeletnek egyes intézkedései ellen és' a budapesti kereskedelmi és iparkamara elhatározta, hogy a rendiedet sürgős revíziója érdekében a kormányhoz felterjesztést intéz. Tudomásunk szerint a rendelet tervezete már több mint egy év óta készen hevert a Közélelmelzési Hivatalnál és igy eilég idő lett volna arra, hogy azt a kereskedelmi és ipari érdekeltségekkel megismertessék és véleményüket kikérjék. Ami már most magát a rendeletet illeti, arra nézve a kereskedők köreiben az az egybehangzó felfogás, hogy az elkésetten adatott ki és hogy zaklató intézkedései következtében az áruhiány még csak fokozódni fog. Különösen zavarosak és sok kontroverziára fognak alkalmat adni a rendeletnek az ármegállapításokra és az iparengedélyekre vonatkozó szakaszai. Különösen eílhibázottnak tartjuk a 9-ik szakasz ama rendelkezését, mely kimondja, hogy az árvizsgáló-bizottságnak joga van bármely kereskedő üzlethelyiségeit ési áruraktárát megtekinteni, az iparhatóság hozzájárulásával pedig a kereskedő könyveinek, számláinak, kötlevelei- nek és egyéb iratainak felmutatását és megtekintését követelni. Ilyen messzemenő jogokat eddig csak a bűnvádi eljárás biztosított az ellen, aki valamely bűncselekmény elkövetésével volt gyanúsítható és akkor is csak a független bíróság gyakorolhatta ezeket a jogokat és nem pedig a közigazgatás. Kifogásolnunk kell azt is, hogy az ármegállap’itó bizottságokban a kereskedő- és iparoselem nincs megfelelően képviselve. Túlteng azokban a hatósági bürokrácia, melynek az üzleti élettel alig van nexusa és igy nincs lis abban a helyzetben, hogy az árakat a piaci konjunktúra szerint állapíthassa meg. A lánckereskedieilmet mindenesetre üldözni kell, csakhogy oly módon, hogy ezáltal a legitim és tisztességes kereskedelmet sérelem ne érje. A magyar kereskedelem, melyet a háború amúgy is megviselt, elvárja a kormánytól, hogy a ren- defetnek sérelmes intézkedéseit minél előbb hatályon kívül fogja helyezni. Wekerle miniszterelnök megígérte, hogy legközelebb az első háborús számlát fogja az országgyűlésnek prezentálni. Megközelítő számítás szerint az eddigi hadi adósságok mintegy 20 milliárd koronára rúgnak. Ezkmek a kaina-