Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-26 / 39. szám
Budapest, 1917. szeptember 26. 5 hirdetett pályázatra a Né pió tj t i Központhoz összesen 138 kérvény érkezett be. A beérkezett kérvények felülvizsgálására és elbírálására a Népjóléti Központ gyermekvédő és hadiárva szakosztálya bizottságot küldött ki, dr. B e r e g h y Kornél árva- széki übiök, szakosztályi ügyvezető alelnök elnöklete alatt. A rendeletben előirt feltételek szigora alkalmazásával foganatosított felülvizsgálás eredményéhez képest: 1. a rendelet alapján elutasításra kellett javaslatot tenni 59 pályázó kérelme ügyében, 2. hiányok pótlása iránt való intézkedésre volt szükség 11 kérvény ügyében, 3. az igényjogosultság meg- megállapittatott 79 pályázóra vonatkozólag. Az ily Kép elbírált és megfelelő véleményezéssel ellátott kérvényeket végleges döntés végett a Népjóléti Központ az Orsz. Hadigondozó Hivatalhoz terjesztette tel. A Népjóléti Központ felterjesztése szerint ama pályázati kérvények ügyében, amelyekre a bizottság javasló véleményezést tett, körülbelül 20.000 K ösz- szegii nevelési segítség adományozása lett volna szükséges, mig 10—15.000 koronát 'tett volna ki ama hadiárvák nevelési segítsége, akikre nézve a bizottság a rendelethez való szigorú alkalmazkodás kényszere folytán elutasító javaslatot tétt ugyan, de akikre különösen is fehivta az Orsz. Hadigondozó Hivatal figyelmét. A Népjóléti Központ a felterjesztésében rámutatott arra is, hogy ez az összeg Budapest milliós lakosságát tekintve, oly kevés, hogy már ezért is indokolt volna, hogy a nevelési segítség ez utóbbiak részére is ado- mányoztassék. — Úgy' értesülünk, hogy az Országos Hadigondozó Hivatalnak a pályázati kérvényeik: eldöntésére kiküldött bizottsága a minap tárgyalta az egyes kérvényeket és a Népjóléti K ö z p o u t liberális álláspontját tette tn,a g á é,v á, amennyiben legnagyobbrészt megszavazta a nevelési segítséget azoknak is, akikre a Népjóléti Központ a rendielet szigorú rendelkezéseivel szemben külön is felhívta az Orsz. Hadigondozó Hivatal figyelmét. A kacsa. (Le vél a szerkesztőhöz.) Kedves -Szerkesztő Uram, ezt a kacsa-esetet bele kell tennie .az újságjába és figyelmébe ajánlani Ziegler Nándor vásárcsarnoki igazgatónak, akiinek nem hiszem, hogy fogalma lenne azokról az állapotokról, amelyeket nekem látnom kellett. Elkövettem azt a könnyelműséget az elmúlt szombaton reggel, hogy kacsát vettem. A kacsa, amelyet egy Fenyő nevii csarnoki árus adott el, rokonszenves külsejű volt és árára nézve vetekedett egy békeidőbeli borjúval. Otthon azután felbontottuk, de ebben a pillanatban — tisztesség ne essék szólván — átható bűz töltötte meg a konyhámat. A kacsa tüdején pedig rothadási foltokat állapítottam meg. Visszasiettem a Hunyadi-téri csarnokba, ahol az árus nem akarta visszadni a pénzemét. Végre abban egyeztünk meg, elmegyünk a csarnoki felügyelő irodájába, legyen ö a biró közöttünk. Az irodában csak egy gyermekkorban levő hivatalnok volt, aki kijelentette, hogy a kacsát állatorvosi vizsgálatnak vetik alá, délután pedig telefonon is felvilágosítást adnak. Délután öt óraikor, dacára annak, hogy állítólag hétig van hivatal, hiába hivtain telefonon a csarnoki felügyelő hivatalát. Senki sem jelentkezett. Végre háromnegyed hétkor R e i s z mészáros szives közbenjárásával, akinek a csarnokban van a mészárszéke, szóbaálltak velem és megígérték, hogy vasárnap délelőtt végleg elintézik ügyemet és a „libaaprólékoi“ megmutatják az állatorvosnak. Eddig azért nem intézkedhettek, mert a felügyelő egész nap a Rákóczi-úti csarnokban volt elfoglalva. Biztam a vasárnapban, de hiába, mert mikor Fenyővel, az árussal megjelentem a hivatalban, azt zárva találtam. Ezt már maga az árus is magsok alt a, kivette az erszényét és visszafizette a kacsa árát, hogy ő majd csak könnyebben elintézi a kacsa-ügyet a felügyelővel. Ilyenformán nekem károm nincsen, de elsőrendű közérdeknek tartom, hogy ezekről az állapotokról Ziegler igazgató ur is értesüljön a Fővárosi Hirlap révén. Két napig talán még sem szabad egyetlen kacsa-ügyét halogatni, nem szabad egy vásárcsarnokot felügyelet nélkül hagyni és tapasztalatlan gyermekekre bizni. Ezek tűrhetetlen állapotok, amelyen, segíteni kell gyorsan és radikálisan. (Aláírás. A cim a szerkesztőségben megtalálható.) Német élelmesség. Az angol, amikor hadikölcsönt gyűjt, síppal, dobbal, nádi hegedűvel korteskedik mellette. Nem szegyei kiállni a dobogóra L 1 o y d George és Bonar Law sem. Nálunk kissé szemérmesen, öregesen, konzervatív módon megy a hadiköl- csön propagálása. Eszközeink pirulósak, ósdiak. Annál inkább meglepő az, hogy a németek milyen élelmesen, okosan kezelik ezt a kérdést. Tudják nagyon jól, hogy hangtalanul nem lehet milliárdokat gyűjteni, bármilyen csábítóak legyenek is a feltételek. A német élelmességnek nagyszerű bizonyítéka, hogy ma a magyar lapokban is német hirdetések jelennek meg. Ilyen szokatlan, német nyelvű hirdetéssel találkoznak olvasóink a „Fővárosi Hirlap-1 mai számában is. Természetes is ez, hiszen Németország nagyon jól tudja, hogy Magyarország ma tele van német kereskedőkkel, üzletemberekkel és még inkább katonákkal: Ezekhez is szólni kell, ezeket sem szabad anélkül hagyni, hogy felszólítást ne kapjanak. Ha majd ismét rákerül a sor a magyar hadikölcsönre, a mieink bátran tanulhatnak a németektől e tekintetben is erőt és lendületet. Modern Színpad, Alig néhány. szava van Mészáros Gizának A kisasszony-ban, Harsányi Zsolt frappáns kis drámájában, ce némaságával olyan lélekzetfojtó és olyan lesziirődött alakítást produkál, hogy a Modern Színpadot szorongásig megtöltő közönség lelkesedéssel tapsolja és igazi élményt visz magával a Belváros gyönyörű kis színházából. A Möwe-film negyedszer. Az a páratlan siker, amely a M ö w é-filmét már három hét óta kiséri. arra készteti az Uránia-szinház igazgatóságát, hogy hétfőtől kezdve ismét műsorra tűzze ezt a nagyszerű mozgóképet. Ezzel együtt kerül bemutatásra Christians Mady első filmje, a Királyom, m e g h a 1o k érted! Henry aréna előadásai az előrehaladott szezon dacára is állandóan táblás házakat vonzanak. Ezt a nagy népszerűséget Henry igazgató kiváló szakértelme és áldozatkészsége idézi elő. Aki a nagyszerű szeptemberi műsort még .nem látta, mulasztást követ el, mert valóban kellemes szórakozástól fosztja meg magát. Apolló-Kabaré. Az Apolló-Kabaréban a nagysikerű és változatos megnyitó műsor állandóan telt házak előtt kerül szinre. Fellépnek: Németh Juliska, Harasztit y Mici, Vidor Ferike, Homoki Paula, A n d a i Terka. Bajor Lili. R ó z s a - h e g y i Kálmán, Kő váry Gyula, B o r o s s Endre, Mály Gerö, Gőzön Gyula, Varsa Gyula, Herceg Jenő és Szenes Ernő. Jókedv és vidámság jegyében áll a Nemzeti (Royal) O r f e u m műsora, de azért a komoly művészi elem is képviselve van benne sok szép számmal. Zajos tetszéssel honorálja a minden este zsúfolt nézőtér a kitűnő ének- 'és zeneszámokat, a fényes varité- attrakciókat, operettet, balettet és Josma Selim dalciklusát. A S ö r k a b a r é b a n 8—12-ig Szenes Béla művészi vezetése alatt nivós és mulattató uj félhavi műsort játszanak. Az ördög szilhuettjei — Az oroszlán a Mozgókép-Otthon uj nagystílű műsora. Az elsőben Mia May, a szépségéről és művészetéről egyaránt hires művésznő és Decarloj, aki ma talán egészen páratlanul áll a mesteri filmjátszás terén, játszák a főszerepeket. A darab rendezése is legelső rangú. —< Az o r o s z 1 á n a finom, szellemes francia filmekre vall. Izgalmas tartalma, megjátszása, rendezése minden tekintetben művészi filmmé avatják. A hétről- hétre várva-várt Siófoki strandélet 111. sorozata egészíti ki a kitűnő és szép műsort. Kristálypalota. Steinhardt. Kezdete V28 órákor. Télikert. Voigt. Freihardt, Somogyi Nusi. Kezdete I28 órakor. Az utolsó hét. Hétfőn kezdődött a B e k e t 0 w cirkusz évadjának utolsó hete. Hogy ebben az évadban Bekeíow igazgató mi mindent produkált, hogy bebizonyítottál, hogy háború dacára is lehet elsőrangú műsorokat összeállítani, újdonságokat hozni, azt mindenki tudja, aki a cirkuszt látogatta és sokan látogatták, mert alig volt olyan előadás, melyhez minden jegy el nem kelt volna. Az utolsó műsora is elsőrangú, érdekességekkel é's látványosságokkal bővelkedő. E d m é e a levegő tündére, R a i n a t s a csodaartista, Elwiwo, akit élve eltemetnek, Carmel 1 i 11 i illúziói és gondolatolvasásai és főként S a w a d e tigrisei, a cirkuszvilág gyöngyei. Szeptember 30-án utolsó 2 előadás! Uránia A Möwe negyedszer is! Ezzel együtt: Királyom, meghalok érted! t hristians Mady első filmje. Előadások: Hétköznapokon 6, 3/48 és 015 órakor. Vasárnap 3, 1/25, 6, 1j2S és 9 órakor. Vízvezetéki javítások Pogány VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—43. sz. BEKETOW-CIRKUSj Ma és minden este fél 8 órakor nagy előadás, uj műsorral Í E D M E E a levegő tündére R AI N ATS !?? ELWINO't élve eltemetik 2 CARMELLIMI gondolat- olvasás és bűvészet Évad vége vasárnap, szeptember 30-án, Csütörtökön d u. l/i4 órakor, visszavonhatatlanul utolsó csütörtök délutáni előadás teljes műsorral, félhelyárakkal mindenkinek. A TŐKE • • • Szemle. Hadjárat a nagytőke ellen. — A kiegyezési provizórium. — A bankóprés szüneteltetése. A íöldmivelési miniszter nemrégiben irtó hadjáratot hirdetett azok ellen, akik a vérből aranyat csinálnak. Most azután az a kellemetlenség érte, hogy egy újságcikkben árdrágítónak leplezték le. A miniszter a támadásokra reflektálva, azt mondja, hogy az ügyet a bíróság előtt fogja tisztázni. Ezt csak helyeselni lehet. De az már kevésbbé okos dolog egy felelős államférfiutói, hogy ezt az alkalmat felhasználja arra, hogy nekirontson a nagytőkének és egyidejűleg eldicsekedjék azzal, hogy ő inspirálta azokat a legutóbbi kormányintézkedéseket (szesz rekvirálása, sertésállomány rekvirálása stb.), melyek a nagyipari tevékenység korlátozását célozzák. Az igaz, hogy a háború a gazdasági életben nagyfokú koncentrációt idézett elő és a nagytőkének domináló szerepet biztosított. Csakhogy éppen ennek a koncentrációnak és a nagytőke intenzív munkájúnak köszönhető, hogy gazdasági életünk nem roppant ösz- sze a háború alatt. Elsősorban nagybankjaink erős felkészültségének tulajdonítható, hogy pénzügyi hadviselésünk mindeddig kifogástalanul működött. Hogy pedig a hadifelszerelésekben soha fennakadás nem állott be, az ugyancsak a nagytőke érdeme, mely az ipari erőket alkalmas időben tudta koncentrálni. Ilyen körülmények között elhibázottnak tartunk minden olyan kormányintézkedést, mely a háború alatt a nagyipar és a banktőke tevékenységét gyengíteni akarná. A gazdasági erők nagyobb méretű koncentrációja már a legutolsó békeévekben indult meg és a háborít alatt gyors tempóban fokozódott. Bizonyos, hogy a közel jövőben a gazdasági élet valósággal el fog trösztösödni. Ez egy természetes folyamat, melyet az agrárius miniszterek kirohanásai nem lesznek képesek megakadályozni. A tőkeemelések, bankfúziók, iparvállalatok egyesülése, nagy ipari kon.cernek létesítése: mindezek arra vallanak, hogy jövő gazdasági fejlődésünk a nagytőke jegyében fog végbemenni. A íöldmivelési miniszter tehát a szélmalmok ellen harcoló Don Quichot szerepét játsza, amidőn a nagytőke ellen indul hadba. * A kiegyezés kérdésében tehát mégis az egyedüli józan álláspont győzött. Mi ezen a helyen mindig azt az álláspontot fejtettük ki, hogy a habom alatt hosszúlejáratú gazdasági szerződéseket nem szabad kötni, minthogy meg kell őriznünk cselekvési szabadságunkat arra az időre, midőn kereskedelmi politikánk jövendő utjai felöl teljesen tisztában leszünk. Egy bécsi lap jelentése szerint a két kormány a húsz éves szerződést irattárba teszi és egyelőre egy évi kiegyezési provizóriumban állapodott meg. Az ország gazdasági érdekeltségei nagy megelégedéssel veszik tudomásul a kormánynak ezt az elhatározását. A mostani komoly idők, amidőn a nemzet összes anyagi és erkölcsi erői a létérti küzdelemben vannak összpontosítva, nem alkalmasak arra, hogy a kiegyezés dolgát nyélbe üssük. Az egyéves provizórium teljesen megfelel a célnak. Hosszúlejáratú szerződéseket majd csak béke idején köthetünk. Természetesen ugyanez ál! a Németországgal való gazdasági viszonyunk rendezése tekintetében is. Itt sem szabad lekötnünk kezeinket. Arra is kell gondolnunk, hogy a békekötés után az ellenséges államokkal is rendbe kell jönnünk kereskedelempolitikai téren is, és hogy termékeinknek a jövőre nézve biztosítani kell azokat a piacokat, melyeket a háború alatt elvesztettünk. Arra ugyanis senki se gondol, hogy a békekötés után volt ellenfeleinkkel gazdasági háborúba keveredjünk. ¥ A hadikölcsönökkei és az uj adókkal, amint ez köztudomású — a háború kiadásait eddig nem voltunk képesek fedezni. A két kormánynak ezeken kívül az Osztrák-magyar banknál jelentékeny összegű függő kölcsönöket kellett felvennie. Az Osztrák-magyar bank nem teszi közzé kimutatásait és igy eddig nem tud-
