Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-26 / 39. szám
á tűk, mily eft nagy1'az összeg, njelylyel a monarchia két állama a. jegybanknak tartozik. Ma azonban ez se képez többé titkot. Ugyanis az osztrák képviselőház költségvetési bizottságán napokban közzétett5 jelentésében megállapítja, hogy Ausztria a háború kitörésétől fogva 1917 álig. 3'1,-ug összesen 10,240 millió koronát vett kölcsoií a jegybanktól. Minthogy a hadi kiadások á kvóta arányában viseltetnek, kiszámítható, liogy Magyarország a jegybanknak kerek ösz- szegben mintegy 5000 millió koronával adósa. Eszerint a monarchia két állama mintegy 15 milliárd koronával tartozik a jegybanknak. Azt felesleges magyaráznunk, hogy valutánk leromlását az okozta, hogy enne fedezetlen kölcsönök következtében a bankjegyforgalom óriási módon megszaporodott. Az osztrák képviselő- ház költségvetési bizottsága most — nagyon Helyesen —- azt követeli, hogy a bankóprés végre rnegállittassék, vagyis, hogy a kormányok a jegybanktól többé kölcsönöket ne vegyenek -fel; hanem rövidlejáratu kincstári jegyekkel,' hadikölcsönökkel és adókkal igyekezzenek a háborús kiadásokat fedezni. Remélhető, liogy a két kormány ezt a tanácsot meg fogja hallgatni. Most, amikor államférfiaink a. valuta megjavításán törik a fejüket, az első teendő a bankóprés szüneteltetése. Azután pedig, ha már a helyzet tisztázódott, módokat és eszközöket kell keresni arra, hogy a bankjegyforgalom fokozatosan csökkentessék. A százmilliós Magyar BanK. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságnál készülő nagyszabású pénzügyi tranzakciót a pénzügyi körökben: már hetek óta élénk figyelemmel kisérik és a kedvező fogadtatás külső jelei a tőzsdén is mutatkoztak, ahol a kiszivárgott tőkeemelési hírekre a bank részvényeit állandóan emelkedő kurzusokon és fokozott mértékben vásárolták. A tőkeszaporitást az intézet nagyszabású munkaprogrammja és az időpont kedvezősége, a nagy pénzbőség teszik indokolttá. A bank igazgatósága e hó 24-én tartott ülésében határozta el, hogy október 9-ére rendkívüli közgyűlést hív egybe, melynek javaslatot fog tenni az intézet jelenlegi 80 millió koronás alaptőkéjének 100 millió koronára való fölemelése iránt. E javaslat értelmében az igazgatóság az újonnan kibocsátandó összes részvényekre 4:1 arányban a részvényeseknek fog elővételi jogot biztosítani, a még megállapítandó föltételek mellett. Elhatározásánál tekintettel volt az igazgatóság a bank üzletének és íiz- letforgalmának minden téren való újabb nagyarányú növekedésére, ai z érdekkörébe tartozó vállalatok fokozott fejlődésére és újabban keresztiil- vitt, valamint még tervezett alaptőke-szaporításaira, továbbá belföldi és keleti érdekhálózatának már végrehajtott és még folyamatban lévő újabb kibővítésére; különösen kiemelendő a vidéki pénzintézeti érdekeltségnek és az é p i t ő i p a r b a n bírt érdekeltségnek kiterjesztése (figyelemmel a háború után e téren várható föladatokra), úgyszintén a mezőgazdasági ipar és az, idegenforgalom fejlesztését célzó vállalatok létesítése. Nem volt végül figyelmen kívül hagyható a bank által kezelt idegen tőkék újbóli jelentékeny- növekedése sem; az 1916. december 31-iki mérlegben kimutatott 420 millió koronányi betétállománnyal és hitelezői té 1 el lel szemben ugyanis a bank .ajtal kezelt idegen tőkék összege a legutóbbi hónap végén már 545 m i 11 i ó koronára növekedett. A tőkeemelő művelet révén, —- melynek keresztülvitele egyébként már eleve biztosítva van — az intézet saját tőkéinek összege olyan erősödést ér el, hogy: az a bank fejlődésének további történetében fontos lépést fog jelenteni. Szterényi József — exportminiszter. Mim feltétlenül megbízható forrásból értesülünk, Szterényi József v. b. t. t., nyugalmazott államtitkár, legközelebb tárcanélküli miniszterré fog kineveztetni. Az összes export-ügyek az uj miniszter hatáskörébe fognak 'tartozni. Szterényi a Vázsony’i tárcáját fogja megkapni, mely a választójogi törvény beterjesztésévi megüresedik, viszont Vazsonyi ismét az igazságügyi tárcát veszi át, melynek mostani vezetője a Kúria elnökévé fog kinvieíztetni. Az uj kereskedelmi államtitkár. A király H a n- t n s Elemér dr. orsz. képviselőt a kereskedelmi minisztérium politikai államtitkárává nevezte ki. Han- itos mint a Pénzintézetek egyesülésének megalapítója és. igazgatója, évek óta közhasznú működést fejt ki. A pénzügyi szakirodalom egyik kiváló mivelője. „A monarchia hadi pénzügyi felkészültsége“ cimii munkájával akadémiai pályadijat nyert. Az ország kereskedelmi és pénzügyi körei nagy megelégedéssel fogadják Hantos kinevezését, akire közgazdasági életünk regenerációjában fontos szerep, vár. Pénzintézetek fúziója. A Krantz-féle árdrá- gitási por révén hírhedtté vált bécsi Depositenbank égisze alatt jelenleg tárgyalások vannak folyamatban három fővárosi pénzintézet és pedig a Budapesti Takarékpénztár, a Nemzeti Takarékpénztár és a Központé kereskedelmi és iparbank fúziója céljából. A három pénzintézet a részint már elhatározott, részint pedig a közeljövőben végrehajtandó tőkefelemelések kö- , vetkeztében mintegy 65—70 millió korona részvénytőke fölött fog rendelkezni. Megjegyzendő, hogy a Központi Kereskedelmi és iparbank részvényeinek a többsége már azelőtt is a Depositenbank tulajdonában volt. Az uj bank vezetői Stein Ármin, a Budapesti takarékpénztár vezérigazgatója és Neumann Gábor, a Központi kereskedelmi és iparbank vezérigazgatója lesznek, inig Vas Zsigmond, a Nemzeti takarékpénz- rát igazgatója a fuzionált bankok zálogházi és sorsjegy eladási üzletét fogja vezetni, A három intézet fúziója budapesti pénzügyi körökben különös kommentárokra ad alkalmat. Azt már a háború előtt is rebesgették, hogy a Nemzeti takarék és a Központi keresk. és iparbank tárcái túlnyomóan rossz váltóanyaggal vannak túlterhelve. Ami pedig a Budapesti takarékot illeti, ez most úgyszólván üzlet nélkül áll, amennyiben legjövedelmezőbb üzletét, az osztálysorsjátékot az állam kivette a kezéből, a zálogüzlet pedig 'most a háború alatt teljesen pang. Látnivaló, hogy ez a bankfúzió nagyon beteg ágyban fo- gamzott. Valami jó dolog semmiesetre se kerülhet ki belőle. Nem erősiti az uj bank helyzetét a Depositenbankkal való szorosabb kapcsolat sem. Ez az osztrák pénzintézet az utóbbi időben nagyon sokat vesztett tekintélyéből és hiteléből. Jubiláló sörgyár. Ä K ő b á n y a i p o 1 g á r i s ö r- főződe r.-t. a jövő hónapban tartja 25-ik évi jubiláns közgyűlését. A társaság, mely 1892-ben alakult 3 millió K alaptőkével, részvénytőkéjét 1904-ben 4 millióra, 1907-ben 5 millióra és 1916-ban 73/a millióra emelte fel. A vállalat telepe évenkint 400.000 hektoliter sör termelésére van berendezve. A vállalat felvirágzása elsősorban dr. Freu n d Antal és F reun d Emil igazgatóknak köszönhető, akik nagy szaktudással és kiváló üzleti érzékkel intézik a társaság ügyeit. Az Egyesült budapesti takarékpénztár igazgatósága szept. 29-re rendkívüli 'közgyűlést hiv egybe, melyen az alaptőkének 10.000 drb 600 K névértékű uj részvény kibocsátása utján 15 millió K-ról 21 millió K - r a való fölemelését fogja javasolni. A tőkeemelés indoka, hogy az intézet a reábizott idegen tőkék a salát tőkéinek arányát egymással jobban összhangba hozza. A kibocsátandó uj részvényekre az elővételi jog a régi részvények birtokosainak biztosittafik a közgyűlés által megállapítandó árfolyamon. Az elővételi jogon nem igényelt részvényeket egy e célra alakult konzorcium fogja átvenni. Takarmányközpont. A földmivelésiigyi minisztérium kezdeményezésére 10,000.000 korona alaptőkével megalakult T a k a r m á n y f o r g a 1 m i R.é s z - vény i á r s a s á g igazgatósága folyó hó 19-én tartotta meg alakuló ülését gróf Dessewfíy Emil elnöklete mellett. Az igazgatóság alelnökké Bern át Istvánt, a Magyar Gazdaszövetség elnökét választotta meg, végrehajtó bizottságot alakított és tudomásul vette, hogy a földmivelésiigyi miniszter vezér- igazgatóvá homrogdi Lichtenstein .László kir. tanácsost, a Miskolci Takarékpénztár vezérigazgatóját és abaujmegyei földbirtokost nevezte ki. Ezt követőleg az igazgatóság kinevezte Men de Gyulát a gazdasági főosztály igazgatójává és a vezérigazgató helyettesévé, Kozma Ferencet, a Rozsnyói Takarékpénztár vezérigazgatóját a pénzügyi főosztály ügyvivő-igazgatójává és dr. Pósch Gyula budápesti ügyvédet a társaság főtitkárává s mindhármuknak cégjegyzői jogosultságot adott. A Hungária L-ank uj főtitkára. A Hung á r i a b a n k r.-t. igazgatósága kinevezte főtitkárrá és a titkárság vezetésével megbízta Gál Jenő dr. szentesi ügyvédet, volt takarékpénztári titkárt és kamarai fogalmazót. A Leszámítoló Bank félév mérlege. A M a g y a i Leszámítol ó- é s P é n z v á 1 t ó b a n k minap tette közzé félévi eredményszámláját, mely az elért jövedelem tekintetében méltán vetekszik vezető intézeteink eddig' közölt üzleteredményeivel. Az elért tiszta nyereség az áthozat figyelmen kívül hagyásá- ; val 1.36 millió koronával több, mint a múlt év hasonló időszakában, aminél mindenesetre figyelembe veendői az 1916. év végén keresztiilvi'tt tőkeemelés, amidőn az alaptőke 50 millióról 65 millióra emelkedett. A betétállomány meghaladja most a 406 millió koronát, szemben az 1915. év első felének 175.5 s a múlt év hasonló időszakának 300 millió korona állományával. A lényegessen nagyobb forgalom eredménye a jutalékszámla növekedése, úgyszintén a fiókoknak meglepő fejlődése. Lényeges növekedés észlelhető az értékpapir- és konzorciálls üzletek jövedelmén, bár az intézet által lebonyolított több nagyobb művelet későbbi elszá- . molásnak tartatott fenn. Az elért többjövedelemrnel szemben nagyobb mértékben növekedtek természetszerűen a fizetések és költségek, amelyek az intézet szociális kiadásait is magukban foglalják s továbbá az adók is. A közraktári vállalatok kevésbévoltak foglalkoztatva, az áruosztály viszont, mely kizárólag bizományi üzlet keretében mozgo.t, jóval nagyobb for- : galmat és kedvezőbb eredményt ért el. A Központi kereskedelmi és iparbank rt. rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a 4.160,000 K alaptőkét 29,200 drb. 200 K névértékű uj részvény kibor csátáaa által 10 millió K-r a felemeli. Az igazgatóság uj tagjaivá G o 1 d s t e i u Pált, Kasza b. Gyulát ,N e u m a n n Gábort és .Schönwald' Ferencet választották meg. Ki akar olajat préselni? Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság felkéri mindazokat a cégeket, amelyek már a háború előtt olajosmagvak iparszer íi (nem vámban való) kiütésével foglalkoztak, hogy ameny- nyiben olajiités céljából ezen idényben olajosmagva- ' kát. óhajtanak kapni, ebbeli igényüket a Magyar. Olaj- és Z s i r i p a r i Központ r.-t.-nál (Buda-.' pest, Vilmos császár-űt 33. I.) haladéktalanul, de legkésőbb f. évi október hó 15-ig annál is inkább jelentsék be, mert későbben érkezendő bejelentések ügye-, lembevehetők nem lesznek. A bejelentésben egyúttal közlendők az tizem teljesítőképességére vonatkozó adatok is: prések száma, nagysága, napi teljesítő-' képessége stb. Magyar Repiilőgépépítö Társaság. A Magyar R e p ü 1 ő g é p g y á r r.-t. közli, hogy vezérigazgatója, C a s t i g 1 i o n i Kamill vezetése alatt álló konzorcium megvette a Budapest déli határában, Albertfalva és a Duna közötti mintegy hétszázezer négyszögölnyi, egykor az uralkodó család birtokában lévő' területet, amelyen ez idő szerint már a Magyar Repii- lőgépgyármüvek r.-t. épületei állának. A konzorcium ezen a területen több iparvállalatot létesít. Elsősorban az a törekvés, hogy ezen a helyen a közel jövőben meginduló magyar légiforgalom számára nagyszabású repülőgépkikötő épüljön. Az István-téglagyár tőkeemelése. Az I s t v á nTéglagyár Részvén y t á r s a s á g rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a társaság 600.000 koronás alaptőkéjét 200 koronás, az 1917. évi üzletévi. osztalékra jogosító 12.000 drb uj részvény kibocsátása utján három millió koronára emeli tel a régi 150 korona névértékű részvényeknek 200 korona névértékű részvényekre való egyidejű összevonása mellett. Az uj kibocsátású részvényeket 1:4 arányban a régi részvényeseknek ajánlják fel darabonkint 230 korona árfolyamon és a bélyeg, valamint a folyó kamatok megtérítése ellenében. Az elővételi jog október 1-ig bezárólag gyakorolható a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság: pénztáránál. A Magyar Cipöbeszrrzö Részvénytársaság vasárnap tartotta meg alakuló közgyűlését. A közgyűlésen dr. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő, a magyar cipészek és cipőkereskedők országos egyesületének elnöke, a részvénytársaság alapitó tagja elnökölt. Megnyitó beszédében konstatálta, hogy az 1 millió' korona alaptőkének 30°/o-a befizettetett s az alakuló közgyűlés határozatképes. Utána dr. Kertész Adolf, a részvénytársaság ügyésze ismertette az alapszabályokat, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezután az igazgatóságot választották meg.. Elnök lett: Kaffka László ny. államtitkár. Lédermann Mór és dr. Ábrahátn Dezső alelnökök, Kramer Aurél vezérigazgató, Goldberger J. Emil ügyvezető igazgató lett. Igazgatósági tagokul a következőket választották meg: Schwarz Ármin, Lichtmann Jenő, Schwarz Illés, Sugár Zsigmond, Angyal Kálmán, Herz József,. László Jenő és Babocsai Tivadar. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T.
