Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-19 / 38. szám
.Budapest, 1917. szeptember 19. 9f íme ez a kimutatásunk az állami intézmények elterpeszkedéseit mutatja magánlakásokul szolgáló házakban. Vájjon nem volna-ei rögtöni segítség, hacsak ezek az egész házakat is lefoglaló hivatalok középületekbe vonulnának. Pénzügyi részét ennek a rendszernek nem taglalhatjuk, mert immár negyedik éve nélkülözzük az állami költségvetést és a legutóbbiban sincs föltüntetve, mennyi is az egyes helyiségek lakbére, csupán tárcánként vannak fölso- rolviai a bérösszegek, amit a fővárosi és vidéki hivatalok fizetnek. Elrémitő képet ad az állami hivatalokról szóló kimutatás és ha ehhez hozzávesszük, hogy a fővárosnak mennyi hivatala, a hadiintézmények, központok és magánvállalatok hány lakást vesznek igénybe, rájöhetünk, hogy az első segítség a lakáshiányon csak az lehet, ha ezek az intézmények vonulnak középületekbe, vagy pedig szükséghajlékokba. Illetékes tényezők azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a polgárság vonuljon barakkokba. Nem volna-e helyesebb, ha a hivatalokat rendeznék be barakkokban és a fölszabaduló lakásokba bocsátanák azokat, akik nemcsak napi néhány órát töltenek el a házakban, hanem állandóan ott tartózkodnak. A sok előszoba, titkári szoba, fogadó- és tanácskozóterem megszüntetésével is rengeteg szobát lehetne kapni. A gazdag magánvállalatokat pedig rá kellene szorítani, hogy a maguk céljaira házakat építsenek. Ez lenne egyedül csak alkalmas első segítségül és ezt a lakáshiány megszüntetéséért fáradozó tényezőknek tisztelettel figyelmébe ajánljuk. Nádor Jenő. Ni történt a nürnbergi Dunakonferencián? Győzött a magyar álláspont Niirnbergben, a németek drága öreg városában nagy tanácskozások voltak a Dunáról, németek, osztrákok és csekélyke számmal magyarok jártak ott. Budapest tanácsát hívták, nem ment el. Nem volt kiváncsi Luitpold régens büszke szobrára, Hans Sachs köriilpiszkos kis korcsmájára, a Dutzenteickra, az állatkert tudós elefántjára, a vár szöges ölelésü vas-szüzére, de még a nürnbergi tölcsérre sem. Pedig ott volt a bajor király is, aki tartja olyan fontos kérdésnek a csatornát, mint mások a világháborút. Mi történt Niirnbergben? — erre a kérdésre, tehát nem kaphattunk feleletet a városházán. Tréfa i t s c h Miksa királyi tanácsos úrhoz, a MFTR igazgatóhelyetteséhez fordultunk tehát, aki privát- érdeklődésből is érdemesnek tartotta kimenni Nürnbergire és aki a következőket volt szives elmondani a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Niirnbergben tulajdonképen két konferencia volt. Szeptember 2-ikán tartotta meg huszonötéves jubileumát a „Bayerischer Kanalverein“, amely jubiláris ülésen megjelent III. Lajos bajor király is. Örökre feledhetetlen marad előttem a bajor király őfelségének ez a szereplése. Nem lehet elfelejteni azt ia kedves közvetlenséget, az ügynek azt a bámulatos szeretőiét és a tiszteletreméltó szaktudást, amelylyel a király rendelkezik. Keresetlen, meleg és találó szavakkal méltatta az egyesülőt huszonötéves munkáját, amelylyel tulajdonképen elérte célját: a Rajna—Majna—Duna-csatorna megalkotása immár állami feladat lett. A bajor képviselőház már az idén elfogadta a csatorna tervét, a birodalmi gyűlés pedig már szintén foglalkozott vele. — A másik konferenciát másod- és harmadnap tartották meg: ez a Középeurópai Gazdasági Egyesülés dunai bizottságainak együttes ülése volt, amely ear Wolff titkos tanácsos, beirlini egyetemi tanár elnökölt. Az osztrák dunai bizottság elnöke1, Csatáry Frigyes udv. tan., a DOT. vezérigazgatója, a magyaré pedig győri Végh Károly udv. tan., a MFTR. igazgatója volt. Az együttes ülés a magyar dunai bizottság javaslataival foglalkozott és azokat nagyjában el is fogdta. Voltak ugyan egyes pontok, amelyeket kikapcsoltak és amelyeknek tárgyalását későbbi időpontra halasztották. Az eredmény- nyel azonban mi, magyarok, igy is teljes mértékben meg lehetünk elégedve. — Az összs határozatokat ugyan nincs felhatalmazásom közölni, de többek között kimondta a konferencia a dunai forgalom szabadságának minden eventualitással szemben való biztosítását, a Dunának Rgonsourgtól kezdődő, két méter mélységű hajózhatóvá tételét. Elhatározták továbbá, hogy hajózáson alapuló illetékeket egyik állam se szedjen és hogy az egyes államok gondoskodjanak megfelelő téli kikötőkről. Mindez azt bizonyítja, hogy a nürnbergi napoknak a dunai hajózás szempontjából nagy jelentősége volt. Legutóbbi számunkban a nürnbergi konferenciáról szóló cikkre vonatkozólag Vita Emil dr. tanácsnok úrtól a következő helyrcigazitó- sorokat kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztőség! A „Fővárosi H i r 1 a p“-nak f. hó 12-én kelt számában megjelent s „Budapest ráunt a Dunára“ cimü cikke tévedésen alapul. Niirnbergben f. hó 2-án nem a budapesti s bécsi viziuti kongresszusoknak megfelelő konferencia gyűlt egybe, hanem a hozzánk eljutott meghívó szerint csupán a „Bayerischer Kanalverein“-uek volt évi s egyúttal jubiláris közgyűlése. A szóbanforgó egyesületi közgyűlés napirendjén olyan ügyek, amikben a főváros érdekében szót kellett volna emelni, nem voltak, egyébként pedig, ha ilyenek szóbakerültek volna, a magyar kormány kiküldöttei s a magyar érdekeltség felkérésünk folytán bizonyára megfelelően képviselték volna a főváros érdekét is. Budapest, 1917. szeptember 15-én. Kiváló tisztelettel: Dr. Vita Emil tanácsnok. Amikor a helyreigazító soroknak készséggel helyet adunk, a magunk információinak megerősítésére szabadjon pusztán Trebitsch Miksa tanácsos ur fentebb közölt nyilatkozatára utalnunk. • • • Guthi Imre meghalt. Guthi Imre, a Pesti Hírlap fővárosi rovatvezictőője:, hétfőn este 45 éves korában hirtelen meghalt. Hatalmas, tudásában és lelkiismeretességében kiváló munkát végzett a magyar sajtó egyik legjelentősebb orgánumában, ahol a fővárosról szóló Írásai és gerinces kritikái mindenkor feltűnést keltettek és nagy befolyással voltak ott is, ahol a sajtó szava és tanácsa hathatós volt, mindenkor számoltak Guthi Imre tapasztaltságával és tudásával. Évtizedeken át dolgozott a városházán, ahol abban a legintienziviebb munkában vett részt jeles tollával, amely munka az uj Budapestet építette fel. Halála mély részvétet keltett a fővárosi tudósi- tók szindikátusának tagjaiban is. A szindikátus rendkívüli ülésén méltatta Guthi Imre érdemeit és koszorút helyezett ravatalára, a főváros, tanácsa pedig díszsírhelyet adományozott a sajtó e kiváló munkásának. Dupla vagy semmi. Az összeférhetetlen Fa- ludi Gábor igen rendes ember, mielőtt ugyanis a Városi Színházba bevonultatta társulatát, annak rendje és módja szerint fölemelte a helyárakat. Ezt a föküidő mozdulatot viszont a gazdag Lipótvárosban tanulta, ahol a szegénység nem divatos. Dupla vagy semmi — mondta és a duplánál maradt. így történt az, hogy az Istenben boldogult Népopera helyén, amelynek a népies és olcsó művészet jegyében ingyen telket adtak, ma Budapest egyik legdrágább színháza áll. Csak azt nem tudjuk, hogy miért kellett a „Városi“ nevet megint drágasággal kezdeni és kompromittálni. De hiába, a Faludi-dinasztia nem áll be Olcsó Jánosnak. Uránia A Möwe harmadszor is! Ezzel együtt: FELSÉG...SZERETEM! c. 4 részes királyidul, a főszerepben a világhíres szépségű Hesperia. Előadások : Hétköznapokon 6, S/4S és 915 érakor. Vasárnap 3, 1/25, 6, 1/28 és 9 órakor. Modern Színpad. Téli iramban indult meg a Modern Színpad őszi szezonja, mióta gazdag, változatos uj műsorát színre hozta. Az összes jegyek elkeltét hirdető táblát nanonta már délután ki kell tenni, csakúgy, mint a téli szezon derekán. A műsor főbb szerepeit Medgyaszav Vilma, Mészáros Gizi, Kökény Ilona, Vendrey, Boross, Békeffy, Bánóczy, Palotay, Földváry játszszák. A Möwe harmadszor. Amióta az Uránia megnyitotta a ragyogó díszbe öltözött uj csarnokait, a Möwe- film iránt megnyilatkozó páratlan nagy érdeklődés minden előadásra sziniiltig megtölti a színház nézőterét. Ez a szenzációs siker valóban megérdemelt. Nem lehet elég sokszor hangsúlyozni, mennyire szerencsés gondolat volt, gróf Dohna Schlodien parancsnoknak, magával vinnie egy mozgófényképezőgépet, mikor legendás hirii hajóját a páratlan hőstettek uijára elindította. — Megörökíteni mindenki számára az óceánokon lejátszódó tengerészhőstetteket.. valóban csak praktikus germán főben támadhatott ez az eszme. Baketow cirkusz. Páratlan sikerű évad után a Beketow cirkusz e héten búcsúzik közönségétől és vasárnap, 23-án tartja utolsó két előadását. Az utolsó műsoron újdonságok szerepelnek. A 2 R a i n a t s mesés artisták, akik gyönyörű dolgokat produkálnak, E 1 w i n o, akit a közönség előtt élve eltemetnek, a legnagyobb érdeklődést kelti, Carmel 1 i n i és neje, uj dolgokat produkálnak és mint gondolatolvasók nagyszerűt produkálnak, a nagy műsorban még Sawade tigrisei is láthatók, az idomi- tás ezen igazi csodája. A Kristálypalota előadásai pontban fél 9 órakor kezdődnek. A rendkívüli sikerű és minden részében kitűnő szeptemberi műsor a megrövidült záróra dacára is teljes egészében kerül bemutatásra, élén a nagyszerű Steinhardttal, akit rendkívül vidám szólójában és könnyekig megkacagtató „Az árvácska“ cimü bohózatban egyaránt ünnepel minden előadásában a közönség. Steinhardton kivid Kornai Berta, Szőllősy Rózsi, Herendi Manci, Pártos Jenő és az utolérhetetlen Paul Förster erősségei még a műsornak, amely az első számtól az utolsóig csupa attrakcióból áll. Korábbi kezdés a Télikertben. A Télikert előadásai pontban negyed 8 órakor kezdődnek, hogy a megrövidült záróra mellett is lejátszható legyen az egész fényes szeptemberi műsor. Ehhez képest a kiváló számok mindegyike korábban kerül most sorra, úgy, hogy 8 órakor Mizzi Freyhardt fellép a „Dolores“ cimü operettben, 9 óra után néhány percig Trude Voigt lép a színre. Igen ajánlatos a műsor elejére ott lenni a Télikertben, mert az első perctől kezdve csupa kiváló szám lép fel, amelyeknek a megtekintését kár volna elmulasztani. A Henry-aréna őszi szezonja a siker legnagyobb fokáról tanúskodik, mert az előadások állandóan táblás házak előtt folynak. Ez bizonyltja, hogy Henry igazgató a szezon végére is gondoskodik vonzó atrakciókról. Az aréna meleg hangulata meghazudtolja a naptárt: az előadások zsúfoltsága a legforróbb nyári napokra emlékeztet. Az igazgatóság különben a páratlan siker láttára a szezont október végéig szándékozik kitolni. A TŐKE • • • Szemle. A kormány gazdasági programmja. — A tőkeemelések. — A tőzsde. A Wekerle-kormány elég változatos gazdasági programmot adott. Az ország elvárja1, hogy az ne csak a papíron maradjon, hanem meg is va'lósittassék. Elég volt a meddő politikai harcokból és közjogi vitákból, melyek az ország anyagi fejlődését a béke idején is megakasztották. Most, a háború alatt, a kormány és a parlament tevékenységének túlnyomóan gazdasági téren kell mozognia. A kormány politikai pro- grammjániak kimagasló pontja: a választójog kiterjesztése is mélyen belevág az ország gazdasági életébe. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a nép összes rétegeinek az alkotmány sáncaiba való bevonását mindig az illető ország anyagi föllendülése követte. A kormány első feladata az állami pénzügyek rendezése leend, mert rendezett állami finan- ciák nélkül gazdasági fejlődés se képzelhető. A miniszterelnök prog' ammbeszédében a kiegyezés kérdését is érintette. Részletekbe nem bocsátkozott, de még általános tájékoztatást se nyújtott. Eszerint a titkolódzás, melyért az akkori ellenzék :a: Tisza-kormányt oly erősen támadta, tovább folyik. Ez semmiesetre se helyes. Attól tartunk, hogy az országot ismét fait accompli elé fogják állítani és a gazdasági érdekeltségeknek nem lesz módjuk beleszólni ama fontos kérdések elintézésébe, amelyek pedig elsősorban őket érdeklik. Osztrák lapokból tudjuk, hogy a kiegyezés húsz évre van megkötve és hogy most tárgyalások folynak a bankszabadalomnak is ennyi időre való meghosszabbítása ügyében is. Ilyen hosszúlejáratú
