Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-19 / 38. szám
6 Budapest, 1917. szeptember 19. ! szerződéseket akkor, midőn a nemzet élethalál harcot folytat, nem tanácsos megkötni, annál kevésbbé, minthogy miai még nem ismerhetjük azt a gazdasági konfigurációt, mely a békekötés nyomában kialakul ni fog. Nem engedhetjük meg, hogy kezeinket már most lekössék. Meg kell őriznünk cselekvési szabadságiunkat arra az időre, iá;midőn ismét a béke áldásait fogjuk élvezni és amidőn már meg lesz szabvai az az irány, amelyet jövő kereskedelmi politikánkban követni fogunk. * A nagy pénzbőség következtében óriási tőkék várnak plaszirozásra. Dacára annak, hogy a termés értékesítése igen jelentékeny összegeket köt le, a pénzpiacon iái legcsekélyebb feszültség se észlelhető. Ezt a kedvező helyzetet a bankok a: saját tőkéik szaporitásária: használják fel. Eddig két nagy intézet határozta el a tőkeemelést. Biztos értesülés szerint ezt a példát több pénzintézet rövidesen követni fogja. Sokan aggodalmasnak tartják ezt a tőkeemelési lázt most, amidőn a diszponibilis tőkéket a hetedik hadikölcsönre kellene rezerválni. Mi ezt a felfogást; nem osztjuk. A pénzbőség ugyanis olyan mértéket öltött, hogy úgy az állalmi, mint a magángazdaság tőkeszükséglete könnyen kielégíthető. Másrészről azonban kívánatosnak mutatkozik^ hogy a pénzintézetek már most felkészüljenek azokra a nagy feladatokra, melyek az átmeneti időben rájuk fognak háramlani. Ezeknek a feladatoknak pedig csak úgy fognak megfelelni, ha már most nagy tőkéket halmoznak fel, hogy azután a mindenfelől jelentkező hiteligényeket kielégíthessék. Mert az bizonyos, hogy a háború után elemi erővel fog megindulni a váltóleszámitolási és jelzálogüzlet, mely most teljesen szünetel. De különben sem tartanánk tanácsosnak, ha az állam a pénzintézetek és iparvállalatok tőkeemelését hatalmi szavával akarná korlátozni. A német kormány indirekte azáltal próbált a tőkeemeléseknek gátat vetni, hogy a tőzsdetanácsnak megtiltottál, hogy kotirozásra bocsássa olyan vállalatok részvényeit, melyek a tőke- sziaiporitást a kormány előleges megkérdezése nélkül hajtották végre. Ez az intézkedés azonban nem sokat használt, mert ezeket a részvényeket a Kulisszban vígan tovább vásárolták. A „Fővárosi Hírlap“-nak mindig az volt az álláspontja, hogy az értéktőzsdén észlelhető szertelenségek és visszásságok csakis a hivatalos forgalom megnyitásával és az árfolyamok publikálásával volnának megszüntethetők. Megelégedéssel látjuk, hogy végrie'-valahára a tőzsdetanács is ennek a felfogásnak hódol és ilyen értelemben intéz felterjesztést a kormányhoz. Viszont nem értjük a kereskedelmi miniszter állásfoglalását, aki iái legilletékesebb tényezők javaslatai dacára még mindig nem rendelte el a tőzsde hivatalos megnyitását. A miniszter ur holmi felsőbb állami érdekekre hivatkozik. De hogy ezek milyen természetűek, azt nem mondja meg. De mi sejtjük. A kormány, úgy látszik, attól tart, hogy a hivatalos árfolyamok publikálása az állami címletek jegyzését hátrányosan befolyásolhatná. Ennek az aggodalomnak azonban most már nincsen alapja, minthogy az utóbbi időben iái koronajáradék is erősen emelkedett és a magánforgalomban máris elérte azt a kurzust, melyen a háború előtt állott. Hangsúlyozzuk, hogy annak az őrületnek, mely most a budapesti értéktőzsdén úrrá lett, csakis a tőzsdetanács fegyelmi hatósága által irányított hivatalos forgalom visszaállításával lehet véget vetni. A jelenlegi állapotok tarthatatlanok és a legkisebb külpolitikai vagy harctéri incidensnél katasztrófára vezethetnek. Már pedig ai kormány kötelessége, hogy ez megaka- dályoztassék. Tökét emel az izzólámpagyár. Az Egyes ü 1 t izzólámpa és villamossági r.-t„ amely vállalat a Kereskedelmi bank érdekköréhez tartozik, tavaly október 26-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy az alaptőkét 12.500 darab 200 koronás névértékű részvény kibocsátásával 6‘/a millió koronáról 8 millió koronára felemelik. A tőkefelemelést, az akkori indokolás szerint, a vállalatnak nagymértékben kifejlődött foglalkoztatása tette szükségessé. Az utóbbi időben az „Izzó-részvények“ ismét nagy keresletnek örvendenek a tőzsdén és erősen emelkedő kurzuson vásárolják. Pénzügyi körökben elterjedt hirek szerint a nagy haüsse- mozgalmat az idézi elő, hogy a vállalatnál ismét tőkeszaporitási tervekkel foglalkoznak és az alaptőkét rövidesen tiz millió koronára fogják fölemelni. Üzembe helyezett papirszövetgyár. A Trieszti jutaipar részvénytársaság, amely a monarchia legnagyobb, kartelen kívül álló zsákszövet- gyára, a nyersanyag hiánya miatt már a háború elején beszüntette üzemét. Az ipartelepet a; Trieszt felett keringő Caproni-gépek már több Ízben c'élba- vették, de kárt nem tudtak benne okozni. Most arról értesülünk, hogy a gyárat a legközelebbi napokban újra üzembe helyezik, de a még most is tartó juta^ hiány miatt nem zsákszövetet, hanem papírból ruhaszöveteket fognak gyártani. Az iizembeh’elyezés egyúttal örvendetes bizonyítéka annak, hogy a „ka- celmacherek“ hiába erőlködnek, Triesztet sohasem fogják elérni. A Pesti Hazai tőkeemelése. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága szombati ülésében elhatározta, hogy 1917 szeptember hó 27-ére összehívandó rendkívüli közgyűlésnek az egyesület alaptőkéjének 2500 darab uj részvény Kibocsátásával 25 millió koronáról 30 millió koronára való felemelését fogja javasolni. Az uj részvényekre a részvényeseket elővételi jog fogja megilletni, olykép, hogy 5 régi részvényre 14.000 korona befizetéssel egy uj, egy régi részvényre 2800 korona befizetssel egyötöd uj részvényre, a még forgalomban levő egynegyed részvényre szóló ideiglenes jogosultsági jegyre pedig egyhuszad uj részvényre szóló ideiglenes jogosultsági jegy fog kiadatni. A fentiek értelmében elhatározandó tőkeemelés keresztülvitele után az egyesület saját vagyona a jelentékeny belső tartalékokat nem számítva, a 138 millió koronát meg fogja haladn. Az igazgatóság a tőkeemelést egyebek közt a következőkkel indokolja: A pénzeszközök rendkívüli megnövekedése a jövőben nehéz feladatot fog a nagy pénzintézetekre hárítani és igy saját vagyonuk összhangba hozandó azzal a nagy teherrel, amely a háború folytán megszaporodott betétek és folyószámla- követelések akalálytalan kfizetésének kötelezettségével jár. A takarékpénztár igazgatósága figyelemmel van tehát arra, hogy az intézetre bízott idegen tőkék a háború alatt óriási mértékben és állandóan emelkedtek és az 1914 junius 30-iki 394.7 millió K-val szemben 1917 junius 30-án már 837.6 millió K-ra rúgtak. Az állam még jóval a békekötés után is erős igényeket fog hazánk közgazdasági tényezőivel szemben támasztani, amelyek kielégítését az intézet a saját tőkéiben rejlő erők fejlesztésével óhajtja biztosítani. Végül a takarékpénztár igazgatóságának elhatározására döntő befolyással volt az a körülmény, hogy az intézet jelenlegi üzletmenete teljes mértékben kielégítő, ugyannyira, hagy az 1917. évre a tavalyi 700 K-val szemben előreláthatólag megfelelően magasabb osztalék fog kifizetésre kerülni. A Hazai Bank tőkeemelése. A Hazai Bank R. T. igazgatósága a részvényeseket 1917. szeptember 27. napjának déli 12 áfájára a bank helyiségeibe kitűzött - rendkívüli közgyűlésre hívta egybe, amelynek napirendjére a részvénytőkének 14 millió koronával 64 millió koronára leendő felemelése és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok 6-ik szakaszának módosítása iránti határozathozatal van kitűzve. A jelenleg észlelhető rendkívüli pénzbőség a pénzintézeteknél elhelyezett idegen tőkék tetemes emelkedésével járt és az összes vagyonértékek forgalmi értékében is nagy értékeltolódásokat idézett elő. Előre látható, hogy a normális idők beálltával a betétek nagyobb mérvben fognak igénybe vétetni. Ez, valamint a bekövetkezett értékszaporulat természetszerűen megfelelő szükségtöbblettel fog. járni. Erre való tekintettel a bank igazgatósága időszerűnek tartotta, hogy a,z alaptőke felemelésével a bank saját tőkeereje a változott viszonyokkal arányba hozassák. Értesülésünk szerint a 70.000 darab uj részvény 1918. január 1-től kezdve részesedik az üzlet eredményében. A Hitelbank félévi mérlege. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága e hó 14-iki ülésében megállapította az 1917 junius 30-ikára lezárt félévi mérleget, mely 13,726.391 K 93 f nyereséggel zárul a tavalyi év első felében elért 9,165.979 K 58 fillérrel szemben. A nyereségáthozatokban rejlő különbségek tekintetbe vétele mellett az 1917. év első felének eredménye az előző év hasonló szakában elért eredménynél 3,720.186 K 73 f-rel magasabb. Ez az eredménytöbblet részben az év elején végrehajtott tőkeemeléssel kapcsolatos, részint a folyó üzlet nagyarányú fejlődésének következménye. Az 1917. év első felének jövedelmei közt a kamatok 9.5 millióval szerepelnek, amely összeg 3.5 millióval haladja meg az 1916 első félévének mérlegében e tétel ala'tt kimutatott eredményt. Jutalékok 3 millión felül ( + 789.280), konzorciális nyereségek 1.8 ( + 1.6), a nyereségek értékpapírokon 1.7 ( + 1.4) millióval szerepelnek. A nyereség árúkon cimü tétel nagy visszaesést mutat, összesen 259.732 K, a tavalyi 1. félévi 1,216.149 K-hoz képest. Kiadások közt feltűnik az adók majdnem másfél milliós emelkedése: 2.1 (+1.4). A tiszti fizetések és személyzeti kiadások számlája nyilván a nagy fizetésemelések következtében növekedett 780 ezer koronával. Nagyon érdekes és meglepő a folyószámla- és takarékbetétek óriási emelkedő s e 915 millióról 1302 millió r a. A Kereskedelmi Bank félévi mérlege. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank most tette közzé félévi mérlegét és az 1917 első feléről szóló nyereség- és veszteségkimutatását. Mint az intézetnek minden beszámolója, ez is újabb nagy lendülését mutatja a Kereskedelmi Bank üzleti tevékenységének. A bank az elmúlt félévben alaptőkéjét 64 millióról 80 millióra emelte, amivel összes tőkéi elérték a 233 millió koronát. Ezzel arányos a félévi brutto eredménye, amely — a múlt félévről áthozott nyereséget nem számítva — a tavalyi 10.8 millióval szemben 16,401.558 koronát tett ki. Ebből az igen megnövekedett, 6,215.294 koronát kitevő tehertételt leütve, a félévi tiszta nyereség 10,186.264 korona, ami 25.46 százalékos jövedelmezőségnek felel meg a tavalyi 25.32 százalékkal szemben. A félévi összforgalom meghaladta a 28 milliárd.ot, a múlt év első felében kimutatott 18 milliárddal szemben. Legnagyobb emelkedés a betétüzletben észlelhető. A terheknek nagy szaporodását, a személyzet megnövekedett fizetése és a jótékonycélra juttatott közel két és negyed millió korona okozza. Erősen megnövekedtek a bank állami kihelyezései, főként a hadikölcsönre adott előlegek miatt. A szigorúan vett betétek a múlt év végi 811 rrri Ili óval szemben 969.8 milliót tettek ki, a hitelezők követelései pedig 288 millióval szemben 569 milliót. Rendkívüli nagyarányú volt a jelzálogüzlet, közel 13 millió korona forgalommal. A címletek összforgalma 600 millió koronát tett ki. A háborús közgazdaság tipikus jelensége, hogy a múlt év hasonló szakában kimutatott 69.6 millióval szemben 66.9 millióra csökkent a bank váltótárcája. Növekedett viszont a bank által adott lombardkölcsönök összege, amely a hadiköl- csönökkel együtt 115.7 milliót tett'ki. A banknál a VI. hadikölcsönre 332 milliót kitevő jegyzést eszközöltek. A félévi mérleghez fűzött jelentés rendkívül kedvező híreket és számadatokat közöl a bank iparvállalatainak üzletmenetéről és ezek terjeszkedéséről is. A Hungária Általános Biztosító Részvénytársa- sság igazgatósága folyó hó 5-én megtartott ülésében megállapította az 1916. évi zárszámadásokat. A társaság a számadási évben elemi biztosítási ágazatokban 5,360.334 kor. 23 fillér díjbevételt, az életbiztosítási ágazatban 2,689.568 korona 57 fillért, összesen 8,049.902 kor. 80 fillér dij- és illetékbevételt ért el. A dij- és illetékbevétel tehát az 1915. évvel szemben 1,047.662 koronával emelkedett. Károk fejében az elemi ágazatokban 2,390.206 koronát, az életágazatban esedékes biztosításokért 1,771.262 koronát fizetett ki a társaság. Az életbiztosítási tőkeállomány az 1916. év végén 58,996.348 koronát tett ki. Az összes dij- és kártartalékok és egyéb biztonsági alapok ösz- szege 1916. év végén 25,304.430 kor. 69 fillér. Az elemi ágazatokban a kárarány a jégbiztosítás kivételével kedvező volt és az életbiztosítási ágazatban előfordult halálesetek sem lépték. túl a várható mértéket. Az üzletév tiszta nyeresége a dij- és kártartalékok bőséges javadalmazása mellett 17.088 kor. 05 fillért tett ki, amelyre vonatkozólag a folyó hó 29-én megtartandó közgyűlés elé az igazgatóság azt a javaslatot terjeszti, hogy az uj számlára. vitessék át. A társaság a háború utáni időben valamennyi ágazat erőteljes fejlesztését vette tervbe és evégböl a ,,H a rri- burg" biztosító társasággal, Németország egyik legtekintélyesebb biztositó intézetével szoros érdekösszeköttetésbe lépett;, ez az összeköttetés, amely a Hungária önállóságát és magyar jellegét miben sem 'érinti, a Hungáriára nézve felette hasznos lesz és fejlődésére nézve mindenképp előnyösnek ígérkezik. Gróf Csáky László prakiaivi vas- és acélgyár r.-t. szeptember hó 11-én tartott igazgatósági ülésén állapította meg 1916/17. üzletévének mérlegét, mely a társaság kedvező fejlődéséről tesz tanúságot. Az 1916/17. üzletévben a társaság 2,200.000 korona alaptőkével dolgozott és mindenre kiterjedő, bőséges tartalékolások után a tiszta nyereség 50.646 korona /3 fillért tesz ki. Az igazgatóság elhatározta, hogy a szeptember hó 29-ére egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1916/17. üzletévre, úgy mint az előző évre 10°/o. osztalék fizettessék, tehát minden 100 K n. é. részvényre 10 korona osztalék jut. Az 1917. május havában elhatározott alaptőkeemelés keresztülvitetett, a részvényesek 2,500.000 koronát teljesen befizettek, úgy hogy a részvénytőke jelenleg 4,500.000 koronát tesz ki. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. HENRY (BAROKALDi) ARÉNA .............. VÁROSLIGET ............... Cir kus Varieté Naponta délután 2 órától, vasár- és ünnepnap délután 3 órától, esős időjárás esetén is folytatólagos előadások. KÜLÖN ELŐADÁSOK Mai műsor: Rämbler Comp. Kalabriás, Willy Pantzer-csoport Lorros. Desington, Gerard és még húsz elsőrangú circus-, varieté-sláger. Az esti előadás fél 8 órakor kezdődik.
