Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-19 / 38. szám

4 Budapest, 1917. szeptember 19. ^omk^FTil^MP egyelőre egy kis hivatal is el tudja majd végez­né Mihelyt a kormánytól várt előfeltételek meg vannak, a szociálpolitikai ügyosztály keretében megkezdi működését ez a hivatal. Városházi kabaré • • • i\ szerelem ligete. Megtörténik néha az emberrel az ilyen háborús időben, hogy csak amikor a boltban nem kap vala­mit, akkor néz körül a saját spájzában, ahol bőven találkozik, ami a boltosnál régen kiment a divatból. A tanács is addig kapargálta össze a fel- és alvidéki erdőkben a száraz gallyakat, amíg eszébe jutott, hogy hiszen nekünk magunknak is van még egy kis tüzelőnk idehaza a télre. Biz azért nem kell se vag- gont kunyorálni a vasúttól, se élelmet Hadik gróftól a munkásoknak, sőt fölmentést sem a termelőknek. A fa itt nőtt helyben, Budapesten, mint ahogy az egyszeri templomra Írták rá: épült itt helyben, Kis- igmándon. A fa árnyéka azonban drága még ma is Buda­pesten, de hát utóvégre a harangokat is elviszik, ha van rá szükség, ha nincsen. Ki kell hát vágni leg­alább is a fölösleges fákat, mert mégis csak jobb, ha a nyári nap süt az ember fejére, mint ha a téli hideg vacogtatja a fogunkat. Nem hinném, hogy annak a legöregebb városházi rókák előtt is idegen hangzású bizottságnak, amelyet „kültelki és erdé­szeti bizottságinak hívnak, hamarosan lett volna olyan fontos feladata, mint most: ítéletet mondani a fák nélkülözhető-, vagy nélkülözhetetlenségéről. Rend­kívüli tárgyilagossággal dolgozik ez a bizottság és csak Rakó vszky István készül a képviselőház októberi ülései egyikén felszólalni és meginterpellálni a kormányt, hogy újabban már nemcsak a bank­fiukat mentik fel, hanem a Hanglibeli fákat is. Hir szerint már nagyban dolgozik is a ligeti fák vallási viszonyairól szóló statisztika egybegyűjtésén. A kitűnő kültelki bizottságot azonban nem lehet terrorizálni, példa erre annak a kis ligetkének a sorsa, amely az Üllői-uti gyakorlótér mögött húzó­dik meg szerényen és szívja magába nagy gyönyö­rűséggel a közeli szeméttelep ózondus levegőjét. A kis liget különben is régóta halálra van ítélve, mert parcellázni fogják ezt a területet. A fölmentéseknek itt tehát látszólag semmi létjogosultsága nem lenne, a lelkiismeretes kültelkiek azonban nem tudnak ilyen felületesek lenni és a biztonság okáért megkérdez­ték még Vita tanácsnokot, a ligetke patronusát, hogy az tulajdonképen milyen célokra szolgál jelenleg? Vita tanácsnok pirulva felelt: ' — Szerelmi és gyilkossági célokra. A kültelki bizottság fülét előbb a szerelem szó ütötte meg, mert az fontos, nagyon fontos az ilyen emberpusztitó időkben. — És történik itt bőven szerelem? — No úgy a sűrűbb, a bozótosabb részeken . . . — És gyilkosság? — Csak a múltkor találták meg egy katona holttestét. A lapok tele voltak az esettel . . . A bizottság vakarózni kezdett, mert a prob­léma igen nehézkesnek bizonyult. A fajfentartás cí­mén kegyelem járna., de a gyilkosságot mindenké­pen halállal kellene büntetni. Hosszú, hosszú tanács­kozás következett, mig végre a kültelki Salamonok meghozták bölcs ítéletüket, amely szerint: a ligetnek az a része, ahol gyilkosságok esnek, kiirtandó és tiizhalálra Ítélendő; az a rész ellenben, ahol szerelem törté­nik, fentartandó, ánolandó és népszerü- sitendő. Vita tanácsnok ügyosztályának fiatalabb és e részben tapasztaltabb tagjait megbízta annak kita­nulmányozásával, hogy mely részek a legalkalma­sabbak szerelmi célokra. Rövidesen tehát elválik, hogy van-e a szerelemnek a fákra szüksége, vagy pedig a fajfentartás sérelme nélkül fűtési célokra ki- vágathatók-e? . . . Vízvezetéki javítások Pogány Budapest VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1-48. sz. Közhivatalok magánlakásokban A lakáshiány okai A lakáskérdés nagy problémája egyformán foglalkoztatja a kormány fejét, a székesfőváros polgármesterét és a társadalmat. A háború nagy világfelforgató hatása megbosszulta Budapest kicsinyes és rossz lakáspolitikáját. Mindenkor kevés volt az üres lakások száma a fővárosban, soha el wem érte az összes lakások nyolc szá­zalékát kitevő arányszámot, amely pedig he­lyes lakáspolitikánál minimuma annak, hogy ke­reslet-kínálat kifejlődhessen. Ezért maradt sze­génye« és meg nem felelő a lakásépítkezés, Ahol nagy az üreslakások száma, ott a lakás- kereső válogathat és csak igy érhető el, hogy kényelmes, szellős, tágas, minden komforttal rendelkező lakások várjanak a lakókra. Nálunk minderről szó sem lehetett. Most, amidőn már ezer koronás jutalmakat ígérnek annak, aki liáromsz )bás lakást szerez, megindult az erélyesebb akció a lakáshiány le­küzdésére. Megalakult a Lakásépítő Állandó Bi­zottság, amely az .előkészítő munkálatok során megállapította, hogy Budapesten ma is négy­száz üres lakás van. Ám léz csak papíron léteizik. Üres lakásoknak számítanak ugyanis a lakatlan luxusvillák és azok a lakások, ahonnan az em­bereket közegészségügyi vagy hasonló más ok­ból lakoltatták ki. Valóságban a székesfőváros­ban egyetlen üres lakás sincs és ha meg nem indul az építkezés, úgy nem lesz a harctérről visszaérkező hősök számára hajlék. A lakáshiány nem egy újonnan fölfedezett baj. Ellen© már évek óta küzd a Magánmérnö­kök Országos Szövetsége és a Tisza-kormány hibái közé sorozandó, hogy nőm indított meg erős építkezési akciót akkor, amikor még az anyagbeszerzés nem ütközött olyan, szinte; le­küzdhetetlen akadályokba, mint ma. A magán- méírnökök szinte, ostrom alá fogták a minisz­terelnököt memorandumaikkal, leélték és köve­telték, hogy az állam kezdjen építkezést és a jelzálogölcsön olcsóbbá tételével adjon uj erőt az épitkzési kedvnek. A memorandumok minél papírkosárba vagy irattárba kerültek és uj épü­letek nem emelkedtek. A lefolyt akcióról beszél­gettünk a Magánmérnökök Országos Szövetsé­gének igazgatójával, Goda Gézával, aki a követ­kezőket mondotta: kezdett fogyni az üres lakások száma, memoran­dummal fordultunk a kormányhoz és ebben föltár­tuk egyrészt az építőipar válságát, másrészt azt a veszedelmet, amely kerekedik, ha az építkezés meg nem indul. Elmagyaráztuk a kérdés egész fontossá­gát, számítottunk az építkezésnek már a háború előtt is stagnált voltára. Fölhívtuk a kormány figyel­mét, hogy a hadfelszerelési gyárak páratlan fejlő­désével kapcsolatosan rohamosan növekszik a fő­város lakossága és a lakáshiány a legrövidebb idő alatt veszedelmes dimenziókat ölthet. Ismertettük azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével az építkezési kedvet elő lehet mozdítani. A memoran­dumra nem érkezett válasz, javaslatainkat pedig, amelyek arra vonatkoztak, hogy építkezés céljaira olcsó pénzt kellene nyújtani, félremagyarázták, ugy tüntették föl, mintha a háztulajdonosok számára kí­vántunk volna kedvezményeket. Ez félreértés volt és a mai helyzet bizonyítja, hogy; minden kedvez­ményt meg kellett volna adni, hogy házak emel­kedjenek. — Memorandumainkban — négy követte egy­mást — fölhívtuk a kormány figyelmét arra a körül­ményre is, hogy az esetlegesen meginduló házépítési akciókat veszélyeztetné a közlekedési ügyünk ziláltsága. A helyzet ugyanis az, hogy anyagot, ha volna is, nem lehetne Budapestre szállítani, mert vasúti kocsit nem kapni, az utak elhanyagoltak és a vasúti közlekedés túlságosan késedelmes. Kértük a minisztériumot, hogy a háború elején elrekvirált vasúti fölszereléseket, síneket, keskenyvágányu vasúti kocsikat adják vissza, hogy; a gyárak a ra­gaszanyagokat telepeikre szállíthassák. A nehézsé­gek között ez sem utolsó, mert az a téglagyár, vagy cementgyár, amely már szenet tudott kapni, nem tud annyi munkaerőhöz jutni, hogy! a nyersanyagokat földolgozás céljára műhelyeibe szállítsa. — Memorandumunkra azonban még választ sem kaptunk. Közhivatalok tanyáznak a magánlakásokban A hatóságok figyelmét fölhívták azokra az intézkedésekre, amelyek segítségével a nagy- la­káshiányon segíteni Lehetne. Ha az állami hiva­talokat magánházakból kitlepitik és középül .eltek­ben helyezik el, rögtön rengeteg lakás szaba­dulna fel. Az állami hivatalok nagy részei ugyanis magánházakban, lakások céljára emelt palotákban helyezkedtek el. Kimutatást készítet­tünk arról, hány hivattál van magánházakban. A kimutatás szerint a következő állami hivatalok vannak magánlakásokban: — A háború második évében, amidőn rohamosan A Ivvatal neve Címe A ház tulajdonosa Belügyminisztérium : forditóosztálva I. Lovas-ut 8. Dick Vilmos Közegészségügyi osztály I. Országház-utca 33. Dr. Nagy Emilné Gyámügyi főosztály I. Kaszinó-utca 1. Gróf Chotek Rezső Közjótékonysági főosztály I. Úri u'ca 37. Báró Csoüch Ernesztin Kivándorlási osztály I. Nándor-utca 9. Hahnel Teréz Gyermekvédelmi osztály 1. Bécsi kapu-tér 5. Rehák Edéné Államrendészeti főosztály 1. Országház-utca 14. Szilassy Zoltánné Kivándorlási biztosi hivatal 1. Kaszinó-utca 1. Gróf Chotek Rezső Országos törvénytár szerkesztőhivatala I. Gellérthegy-utca 27. Dr. Ladik Gusztáv Államrendőrséi kapitányságok: I. kerület Fortuna-utca 8. Salamon Pálné 11 Gyorskocsi utca 20. Jobbágyi Béla 111. Timár-utca 20. Minkus Dávid IV. Szerb utca 3 Dr. Miskolczy Imre V. Vadász-utca 15. Dr. Nagy Albert Vili. Óriás-utca 32. Tóth Mária Határrendőrség I. Országház-utca 27. Schmelhegger Árpád Pénzügyminisztérium: főfémjelző és beváltó V. Mérleg-utca 11. Friedmann Emil Kereskedelmi minisztérium : 1. a szakosztály II. Föh. Albrechí-ut 3. \ I. b „ ) I. c „ f II. Főh. Albrecht-ut 1. / Máv. nyugdíjintézet II. II. Fő-utca 6. \ Ma II. Főh. Albrechí-ut 3. ' Özv. gróf Almeida Károlvr.é VI. b Lánchid-u^ca 4 VI. d 11 Főh. Albrecht-ut 13. Oltlik Iván Iparoktatási főosztály VIII. József körút 2. László Miklós Ipari kísérleti állomás V. Váci-ut 96. Jakab és Hegedűs cég Állami munkásbiztositó hivatal V. Akadémia-u'ca 1. Lukács Kálmánná Társadalmi Muzeum V. Mária Valéria-utca 12. Pesti Lloyd társulat Földmivelésügyi minisztérium: I. a főosztály V. Zoltán-utca 16. Közúti vaspálya r.-t V. a, V. b „ V. Sziget-utca 5—7. Özv. t pitz Antalné M. kir. állami erdőhivatal VII. Dohány-utca 24. Illés Ferenc Erdőfőfelügyelőség II. Heltai Ferenc-utca 18. Seenger Béla Folyammérnöki hivatal V. Katona József-utca 21. Hudetz János Gazdasági műszaki hivatal V. Zoltán-utca 6. Budapesti ép,tő r-t. Halélettani állomás V. Aréna-ut 24. Spitz Izidor Imre Vallás és közoktatásügyi minisztérium : II. b, IV. b, V. b, VI. c, VIII. a osztály V. Báthory-utca 12. Csetei Herzog Péter III. ügyosztály V. Szalay-utca 3. Palatínus r.-t. X. a V Hold-utca 17. Orsz. tanítói gyámalap X b I. Aulich-utca 8. Linczer Imre Székesfővárosi tankerületi föigázgatóság VII. Damjanich-utca 44. Dr. Gáspáry Rudolf Kereskedelmi iskolai főigazgatóság II. Apostol-utca 6. Dr. Schack Béla és neje Igazságügyi minisztérium : V. osztály V. Honvéd-utca 16. Palatínus r.-t. VIII. „ V Ferenc József-tér 5—6. Gresham biztosi'ó intézet Számvevőségi osztály V. Nádor-utca 32. Máv. nyugdíjintézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom