Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-12 / 37. szám

2 Budapest, 1917. szeptember 12. lángunkkal fütik a maguk lelkesedését. A nürn­bergi napokra nem kisebb tekintélyt vonultattak föl, mint magát III. Lajos bajor királyt, a Rajna- Majna—Duna-csatorna gondolatának fejedelmi barátját. Szerencsére — úgy látszik — nem is volt ránk szükségle. Nürnbergben nélkülünk is győzött a Majna—Duna-csatorna a Dunai- Odera-csatorna fölött. Elhatározták ugyanis, hogy a német birodalom vezetőihez, a bajor ki­rályi kormányhoz, a császári és királyi osztrák, valamint a királyi magyar kormányhoz azt a kérést intézik: lismieirjék el a Duna—Majna—- Rajna vizáidnak egységes nagy viziuttá való ki­építésének sürgős szükségességét. A budapesti dunai központról természetesen nem volt sízó. Minlek is, ha a magyar főváros még annyira sem érdeklődik a saját jövője iránt, hogy legalább képviseltette volna magát a nürnbergi konferen­cián? A látszat mindenesetre az, hogy Budapest lemondott a székhelyről, Budapest megunta a Duna-kérdést. A konferencián azonban mégis voltak ma­gyarok. Ott volt a földművelésügyi minisztérium részéről Teljesniczky min. osztálytanácsos és egy miniszteri segédtitkár, a kereskedelmi mi­nisztériumból pedig vagy két titkár, ha ugyan nlelm fogalmazó. A Magyar Hajózási Egyesületet viszont Végh Károly udvari tnácsos, MFTR. igazgató és Hoytsy Sándor főfelügyelő képvi­selték méltóképen. Budapest azonban sehol slem volt . . . A Halál szállodája Pályázatot hirdetnek a X. kerületi temető ravatalozójára. Több mint égy esztendeje annak, hogy el­dőlt a főváros krematórium-pályázata, amely­nek győztese Hikisch Rezső műépítész lett. Olyan liberális kormányunk azonban még ma sem akadt, amely hozzá merne járulni a Buda­pesten felállítandó krematórium tervéhez. Ennek a reíndkivül fontos kulturkérdésnek, amely egy­ben a higiena kérdése is, megoldását ismét ad graecas calendasi halasztották el. Elérkezett a nagy dielmokratikus irányzat, újabb offenziva indult a krematórium ügyében, de minden hiába. Ebben a kérdésben nem lehet megmozdulni. És titokzatosan motyogják a kulisszák mögött: hja Bécs . . . Annyira nyilvánvaló volt már tavaly a ha- lottégetésii törekvések meghiúsulása, hogy ami­kor a Hikisch-féle terv megnyerte a pályázatot és a műépitész megkapta a megbízatást, többé már nem krematóriumról volt szó, hanem csak krematóriummá átalakítható ravatalozóról. Nemzeti disztemetö. A Hikisch-féle tervet tehát ilyen formában fog­ják megvalósitani, ha majd elérkezik az építések lehetőségének ideje. Egyelőre persze minden pihen, de ha munkához fogunk, a középitések terén ez lesz az egyik legsürgősebb. A ravatalozó helyiségek fel­épülnek olyan módon, hogy minden nehézség nélkül hozzá lehessen majd ragasztani az égetőkemencét is. A kenepesi temető egyébként névváltoztatáson is keresztül fog menni és megkapja azt a titulust, amely) jellegénél fogva már régen megilleti. Ez lesz ugyanis a Nemzeti disztemető. Nemzeti disztemetö . . . Hősök temetője . . . Park-temető . . . Milyen szépen megbecsüljük mi halottainkat. Bár az élőkkel is ennyit tudnánk törődni. Készülődés a kötelező fölravatalozásra. A kerepesi temetőben felállítandó ravatalozó terve — mint említettük, — tehát nem uj, a Fővá­rosi Hírlap arról égy év előtt beszámolt már. Van ellenben egy egész/an uj szükségesség, amely­nek megoldását most nagyon sürgetik a közegész­ségügyi ügyosztályban. Es ez a X-i k kerületi u j temetőben fölállítandó uj ravatalozó­helyiség. Budapestnek záros határidőn belül két temetőjét fogják beszüntetni és igy a teherviselés még nagyobb mértékben fog az amúgy is' túlterhelt i ákoskereszturi temetőre nehezedni. Az itteni ósdi halottasház eddig is elégtelen volt, most még inkább azzá lesz. Hozzá kell ehhez még azt is venni, hogy a főváros tanácsa most már végleg és visszavonhatatlanul el fogja hatá- íozni a kötelező fel ravataloz ást, amit Budapest egészségügye immár múlhatatlanul sürget. Nem fognak törődni többé az Entreprise üzletének romlásával, ami előbb vagy utóbb mégis csak meg­váltásra kerül. A Chevrával — úgy tudjuk, — többé nincsenek kiegyenlithetetlen ellentétek: a kö­telező felravatalozás tehát meglesz. Ennek azonban kikapcsolhatatlan előfeltétele a hatalmas, méreteiben is imponáló, higiéna szempont­jából pedig igen fontos uj ravatalozóhelyiség fel­építése. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint a közegészségügyi ügyosztály által felállított alapelvek szerint a középitési ügyosztály már meg is á 11 an pitotta a tervpályázat feltételeit és a pályázatot már legközelebb ki is fog­ják irni, hogy ha az építkezések megkezdődnék, minden készen álljon. Milyen lesz a X. kerületi temető ravatalozója? A rákoskeresztúri temető ravatalozó helyiségé­nek legfőbb hivatása a közegészségügyi ügyosztály utasítása szerint az, hogy az a kötelező ravatalozás céljaira alkalmas legyen, méreteit pedig az határozza meg, hogy elegendőnek kell lenni a napi maximális halálozás befogadására. Komoly, méltóságos, impozáns épületet kíván­nak a tervpályázaton résztvevő művészektől, akik­nek legfőbb tekintettel a higiénikus szempontokra kell lenniök. Fekete csempe, márványutánzat, meg­felelő díszítések, emelvény, baldachin, tompított vagy színes világítás, művészi gyertyatartók kelle­nek az uj ravatalozáshoz. De határozottan követelik azt is, hogy túlzásba ment díszítések ne legyenek, nehogy a vagyoni és társadalmi kü­lönbségek érezhetők legyenek. íme a demokrácia a halál országában . . . Még egy pár érdekes intézkedés: a halottat a kö­zönségtől vasrácsos üvegfal fogja elválasztani, a szertartásteremből kis vágányok vezetnek ki a te­metőbe, ahol tolókocsin fogják fuvarozni földi ma­radványainkat. Gépek is lesznek, amefyek fűtéssel melengetik a bánattól vértellen gyászolókat és hideg­gel konzerválják a hullákat. Fűtés az élőknek, hűtés a holtaknak. A Halál szállodája. A Halál uj szállodájának ezek lösznek a he­lyiségei : egy beszentelő helyiség orgonával és kata- falkkal; lelkészi szoba; két váróterem; két kisebb beszentelő egy várószobával; két iroda; hullák lerakó és átvevő helyisége; raktárak; halottőrök helyiségei; boncterem; laboratórium; mosdó, fürdő; két díszes ravatalozó helyiség négy I. osztályú, nyolc II. osztályú, tíz III. osztályú ravatalozó felnőtteknek; két I. osztályú, négy II. osztályú, hat III. osz­tályú ravatalozó gyermekek számára; négyi ravatalozóterem egyenkint hat halott számára közös bejárattal felnőtteknek; két ravatalozóterem hat halott számára kö­zös bejárattal gyermekeknek; külön helyiség a fertőző halottaknak. A Halál szállodájában tehát 66 férőhely lleísz a fertőző-termen kivid. Ez a Halál napi maxi­mális aratásla Budapesten — egyetlen temető számára. • • j j A kék vésziv A háztulajdonosok akciója Háztulajdonosnak lenni békében szép és jö­vedelmező feladat volt. Azóta azonban sok viz lefolyt a Dunán és ma nincs Budapesten pa- naszszal tettebb lélek, mint a háziúr. Kegyetlen miniszteri rendelet zúdult a nyakukba, nem lehet stájgerolni, bár minden drágább lett, a lakás bére ma is a régi, a hadbavonultak hát­raléka pedig már sok millióra rug. Most a házi­urak uj harcra lendültek, azt mondják, nem hagyják az igazukat. Mint azelőtt a dijnokok, most ők kilincselnek olyan sűrűn a miniszterek ajtaján. Legújabban statisztikád csinálnak és ebből a célból kékszinü vészivet bocsájtottak ki, amelylelt sikerült megszereznünk. A kék vésziv „Mzetei“ ezt mondja: T. Háztulajdonosok, Sür­gős közlés, bentiek tárgyában. A „bentiek“ pedig szóról-szóra igy hang­zanak: Tisztelt Cim! A Budapesti Háztulajdonosok Szö­vetsége annak a leromlásnak illusztrálására, mely a budapesti háztulajdonosokat a háború kezdete óta érte, bizonyos igen fontos statisztikai adatokat akar felvenni. Arra kérjük, hogy a hivatalos órák alatt legyen szives felfáradni Szövetségünk helyiségébe és ott a kérdőíveket kitölteni. Az egyik kérdőív pontjai a hadbaivonultak lakbérhátralékára a háztulajdonos által fizetett adók összegére vonatkozik, a másik kérdőív pedig azt kutatja, hogy a t. Cim házához és viszonyaihoz képest hány százalékos béremelést tart indokoltnak. Szükségünk van ez adatokra, mert pon­tos számbeli kimutatással akarjuk illusztrálni az ille­tékes tényezők előtt, hogy a budapesti háztulajdono­sok helyzete immár elviselhetetlen és a mai állapot az állam érdeke ellen való. A Szövetség hiyatalos helyisége IV., Váci-utca 18., II. emelet, hivatalos órái d. u. 3—6-ig vannak. Tekintettel a háztulajdonosok nagy érdekeire, a statisztikai adatok felvétele teljesen díjtalan, még azok számára is, kik Szövetségünknek eddig nem tagjai. Teljes tisztelettel: Budapesti Háztulajdonosok Szövetsége. A Váci-utca 18. szám alatt ime statisztika készül ieigy olyan társadalmi osztály bajairól, akiket valaha mindnyájan irigyeltünk és gyűlöl­tünk. Ma odajutottunk, hogy —- még ha termé­szetes ellenségek is — egy pillantra a partáj is megszánja a szegény háziurat . . . Pnrtnj-nyuzős az Ügynök-utcában A Budapesti Építő r.-t. üzletei Az agyonuzsorázott budapesti albérlők érdeké­ben megindult a gondoskodás. A városházán Szabó Imre dr. tiszti főügyész és D e m j é n Géza dr. ta­nácsnok dolgoznak a megoldáson, tiszteletreméltó Igyekezettel. Közben a háziurak panaszos hangja is felhangzik, mert amig őket minden béremelés le­hetőségétől eltiltja a kormányrendelet, addig bérlőik horribilis összegeket szedhetnek albérlőiktől. Akadtak azonban raffinált háziurak, akik túl tud­ják tenni magukat a kormányrendeleten azzal, hogy bútorozott lakásokat adnak bérbe kétheti felmondás­sal. Ezeket a lakásokat természetszerűen úgy kell tekinteni, mint a hónapos szobákat, s igy a lakás- bérleti miniszteri rendelet nem vonatkozik rájuk, il­letve kivételként kezeli őket. Azt a szemérmetlen uzsorát tehát, amelyet a többi hónapos szobákkal űznek, ők is büntetlenül alkalmazhatják lakóikkal szemben. Iskolapéldáját adta ennek az épenséggel nem ga- valléros, de jövedelmező üzletnek a Budapesti E p i t ö r.-t., amelynek több olyan háza is van, ahol bútorozott garzon lakásokat ad ki havonkint fizetett lakásbérrel és kéthetes felmondással. Azt cselekszi tehát a lakásbérekről szóló háborús rendelet elnéző szívessége révén, ami neki jól esik. És a jeles r.-t.- nak csak az esik jól, hogy lenyúzza a lakói bőrét. A részvénytársaság legismertebb háza az, amely V. kér. Ügynök-utca 8. szám alatt van. Itt a béreme­léssel a következő tiszteletreméltó skálát futották meg. Egy udvari egy-szoba-konyhás előszobá­val, fürdőszobával, cselédszobával és ócska, kopott bútorral ellátott lakás havi bére például a háború előtt 80 korona volt, ami hamarosan 90-re emelke­dett. 1917-ben kezdett azonban megjönni az urak igazi étvágya. Április elsején a havibéreket hirtelen 120 koronára emelték, egyben az ágynemiiek mosá­sának költségeit is a lakóra hárították. Augusztus 31-ikén azonban uj levélkét kaptak a szegény bérlők, akiknek tudomására hozták, hogy ezentúl 180 koro­nát fizetnek. Egyébként tessék a levélre sürgősen válaszolni, mert különben ottkiinn tágasabb. Végül pedig tessék azt is megtudni, hogy a 180 korona dicsősége is csak hat hónapra terjed, hat hónap múlva uj árdrágítás következik. A hat hónap múlva való béremelés, elismerjük, egészen komoly szándéka a Budapesti Építő r.-t.-nak, csak az a kérdés, módjában lesz-e még akkor is be­váltani ezt az ígéretét? Reméljük, akkorra már elér­kezik a megtorlás napja és ai bútorozott szobák lakói sem lesznek többé a lakásuzsorának vogelirei alanyai. Úgy tudjuk, Szabó Imre dr. tisztifőügyész máris tudomást szerzett az Ügynök-utcai lakó-nyuzások- ról és ai Budapesti Építő r.-t. módján garázdálkodó lakásuzsorásokat sem fogja kifelejteni gondosko­dásából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom