Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-27 / 26. szám
Budapest, 1917. junius 27. 3 drága, hogy Krőzusnak kell annak lenni, aki megfizeti. Hát természetes, hogy a közélelmezők most kormányválságról beszélnek. Hát persze különösnek tűnik fel egy kicsit, hogy a kormányválságot a zöldbabfőzeléken kell megszenvednünk. Mi is tudjuk nagyon jól, de Kiirthy báró is tudja, hogy a gyümölcs- és főzelékhiány, illetve drágaságának oka 'a'külföldre való kivitel. Bécs- ben persze jobb árakat fizetnek, mint Budapesten ; de telve is vannak a bécsi lapok az örömhírekkel, hogy a császárvárosba érkező vonatok ontják a magyar főzeléket. De tudjuk azt is, hogy már három hét előtt elkészült a rendetet, amely a gyümölcs- és főzelék-kivitelt akarta szabályozni. Aztán jött a kormányválság és igy a ícndeletet nem adták ki. Nem az uj kormány az oka, hiszen Mezössy földmivelési miniszter minden szépet és jót igér a fővárosnak. Csak a, közélelmezési hivatalon kereshetjük a mulasztást. Hogy Kiirthy megy, vagy marad, egészén mellékes: az ügyeket ma is ő viszi. Amint ki lehetett adni a termés rekvirálásáról szóló rendeletet, ennek sem lett volna szabad elmaradnia. De hiszen ráér a zöldbab-kivitel szabályozása októberig, amikor már úgyis mindnyájan szárazbabot eszünk. Elbúcsúzhatunk végre-valahára a háború egyik, nem mondhatnánk legkellemetlenebb, de semmiesetre sem kellemes vendégétől: a sózott szalonnától. Hónapokig élt vele egész Budapest és a hire rosszabb volt, mint maga a szalonna. Mi nem akartuk kritizálni ezt a rossz hírre vergődött élelmiszert, mert íz emberek úgyis eleget elégedetlenkedtek vele és eleget dörmögtek miatta. Most azonban, mikor a sózott szalonna már a múlté, leszögezhetjük, hogy senki sem volt valami túlságosan elragadtatva tőle. Talán legkevésbbé maga Folkushúzy Lajos dr. tanácsnok, akinek mégsem érheti gáncs pesszimista óvatosságát, amelylyel mindent megvásárolt, ami megvehető és megehető. A sózott szalonna halotti torán bevallhatjuk, hogy ha ez a zsiradék nem is elégítette ki Ízlésünket, de mindenesetre jobb volt mint a semmi. Londonban, Berlinben, vágy Bécsben megürültek volna néki, mert végre is tegyük a kezünket a szivünkre és valljuk be hogy mi itt Budapesten időnkint. el-el- felejtjük, hogy háborúban élünk. zaton is lábujjhegyen tipegnek a különben nagyon is zajos legények., Magyar ruhás háznagy, kezében karddal vezeti be a minisztereket. Mindenki Vázsonyit nézi. A demokrata fiskális, a főpapok, főurak s milliomosok zordon előkelőségül termében! Mosolyog, de nem néz sem jobbra, sem balra. Leül á bársonyszékébe, Zichy Aladár gróf súg neki valamit. Ez a szomszéd inkább itthon van ebben a társaságban, mint minisiztertársa. Az őszszakállu, pátriárka külsejű Zichy József gróf, az agg koronaőr Széchenyi Béla gróf, az összetört, nyolcvanéves Batthyány Elemér gróf s a diszmagyar ruhás háznagy Rudnyánszky József báró ülnek a demokrata miniszter háta mögött. S z a p á r y László gróf siet hozzá. Barátságosan üdvözli, majd Rudnyánszky báró udvarol neki. Még a jegyzeteket is megnézi. — Csak nem azt nézi méltóságod, — tréfálkozik Vázsonyi, — hogy héberül jegyzek-e? Ledarálják az ülést. Vége. Széchenyi Aladár gróf és H a d i k János gróf lépnek eléje: Csakhogy végre idekerültél Vilmos. Esterházy Miklós herceg — huszártisizti ruhában — csapja össze előtte bokáit: — Legyen Ön üdvözölve. Zichy Aladár hozza eléj'e a galambősz Zichy József grófot és igy mutatja be: — A legöregebb Zichy. Az .agg főur, aki oly fiatalos, mint egy gyerekarc ...dnagy, a szava dörgő és a járása ruganyos, hatalmasan megszorítja a demokrata-vezér kezét: — Sokban nem értünk egyet. De régen figyelem már. Kiváló embernek tartom Önt. Hogy érzi magát — n á 1 u nk? Még a román és szerb főpapok járulnak eléje mély meghajlással, alázatosan, ahogy ők ezt minden miniszterrel tenni szokták. Zubkovics, a budai szerb püspök, kétszer is meghajol előtte. A karzaton pedig izgatottan, kipirultan figyeli minden mozdulatát egy úrnő és egy serdülő fiú. A felesége és János fia. K. A. A sózott szalonnától senki sem halt meg, senki sem betegedett meg, csak épen hogy nem Ízlett. Végül pedig minden jó, ha a vége jó: a sózott szalonnát sikerült másra elsózni. Ebből is látszik, hogy vannak még jobban megszorultak is, mint mi budapestiek, ámbár szalonna- szakértők azt mondják, hogy a főváros sózott szalonnája csak zsírnak nem jó, a föld népe igen jókat falatozik belőle. Most Eolkusházy megcsinálta az üzletet a Közélelmezési Hivatallal, illetve a Haditerménynyel, amely céljának megfelelő helyre fogja juttatni a sózott szalonnát, mi pedig cserébe friss hájhoz jutunk. Mi mindenesetre boldogan búcsúzunk el tőle és kívánjuk neki, hogy épen olyan örömmel fogadják ott, ahová kerül, mint amilyen könnyű szívvel eresztjük ntjára. * A központi liszthivatal uraihoz is lenne egy szavunk. Rövid kérdés: tudják-e az urak, hogy mibe kerül ma egy napi fuvar? Tudják-e mennyi pénzt pocsékolnak el azok a szerencsétlen kereskedők, akiket a sors azzal vert meg, hogy módjukban áll lisztet árusítani? A Gubacsi-út felé hatszáz kereskedő átka száll. Hajnaltól késő estig kocsitábor várja a jó szerencsét, hogy liszthez, jusson és a kereskedőnek módjában van, hal tetszik itt szidni a várost, amely az ügyetlen1 berendezkedés miatt nem tudja lebonyolítani simán a liszt kiadását. De sokkal jobban teszi, ha otthon a boltjában káromkodik, mert ott a közönség is segít neki. Ilyen körülményeik között íztán hiába dolgozik Kürthy, a Haditermény, meg Folkusházy, hiába van íiszt, ha a liszthivatal nem érti a mesterségét. Es végeredményben hiába mondják, hogy polgári hasznot biztosi tanok a kereskedőnek, aki talán még a polgári haszonra is ráfizet a horribilis fuvar és a tűrhetetlen ácsorgás miatt. Joggal mondhatják a liszthivatalnak: adtál uram áldást, de nincs köszönet benne. Gyöngyös míntovnros lesz Harrer dr. kormánybiztos terve Mint ismeretes, ai kormány Harrer Ferenc dr. székesfővárosi tanácsnokot, a városrendezési ügyosztály vezetőjét, nevezte ki Gyöngyös város kormánybiztosává, akinek hivatása lesz, hogy az elpusztult Gyöngyös újjáépítését vezesse és a tervezést irányítsa. A Fővárosi Hírlap irta meg először, hogy Harrer dr., mint a városok kongresszusának alelnöke, behatóan foglalkozik azzal, miként vehetné kezébe a városok kongresszusa Gyöngyös újjáépítésének kérdését. Akkor még csak ebben az értelemben volt szó Harrer dr. gyöngyösi szerepléséről, de már akkor meg volt az ideája, hogy bármi módon bele kell avatkozni Gyöngyös fölépítésébe, nehogy átabotában épüljön föl az uj város, amint azt eddig nálunk mindenkor láttuk. A poraiból megelevenedő Gyöngyösnek, modern, uj városnak kell lennie, meghatározott terveknek, ai városrendezés praktikus és esztétikus elveinek teljes érvényesülésével kell újjászületnie. Az uj kormány gyorsan megértette, hogy Gyöngyösnek legelső sorban mire van szüksége. Tudta, hogy a pénzbeli segedelem nem a legfontosabb, hiszen jómódú, gazdag nép lakik Gyöngyösön és maga a város sem szűkölködik anyagiakban. Megértették legfelsőbb helyen, hogy Gyöngyösnek olyan alkotó elmére van szüksége, aki meg tudja csinálni a modern mintaí-várost, amely mindenekfelett rendezett szépségeivel és magyar stílusával fog kiválni. Az előző kormány még az azóta már szintén leköszönt hevesi főispánt akarta kormánybiztossá kinevezni, de iákkor már megindult Harrer dr. akciója, amelynek szépségét látva az uj kormány, sietett a díszes megbízatást reá ruházni. Harrer dr. június 17-ikén járt először még megbízatás nélkül, mint ai városok kongresszusának alelnöke, Gyöngyösön. Útjára elkísérte Várhidy Lajos, a városok kongresszusának titkára, Warga László műszaki tanácsos, városépítési szakértő, Farkas Árpád műszaki tanácsos, csatornázási szakértő, Szabó Gyula műszaki tanácsos, építési szakértő és Pazar István főmérnök, mint a vízvezetéki kérdések szakértője. A bizottságot Kemény János, a város agilis polgármestere fogadta, aki terjedelmes, kidolgozott elaborátumot nyújtott át Harrer dr.-nak. Az az elaborátum többek között magában foglalta azokat a kérdőpontokat is, amelyekre Gyöngyös városa választ kér ,a. szakértőktől. E kérdések elseje arra vonatkozik, mi volna a módja a momentán segítésnek? A szakértők e tekintetben valószínűleg a barakkok mellett fognak dönteni, amelyeket az őszig könnyű szerrel föl lehet építeni és igy Gyöngyös lakói a télen nem maradnak hajléktalanul. Az elaborátum további kérdései a végleges fölépítésre és a kimerítő részletekre vonatkoznak. Ez az elaborátum lesz a tanácsnok munkájának kiinduló pontja. Amikor Harrer dr. hazatért Gyöngyösről, itthon már a kormány megbízatása fogadta, ami rendkívüli előnyére szolgál missziójának, mert az újjáépítés munkáját a maga régen bevált, modern elvei Szerint, teljhatalommal intézheti. Egyelőre a szakreferensek dolgoznak a fölmerült kérdésekre adandó feleleteken. Ezekkel a referátumokkal indul el 8—10 nap múlva az uj kormánybiztos hosszabb tartózkodásra Gyöngyösre. Első feladatai lesz, hogy a momentán fölmerült szükségletekről, ideiglenes lakásokról, vízvezetékről és csatornázásról gondoskodjék. Harrer dr. — úgy tudjuk —- csak egy hónapot, ami most kezdődő szabadságidejének felel meg, fog a helyszínen tölteni. Vele mennek, rövid időre a fönt már említett szakemberek, akiknek névsorában csak az lesz ai változás, hogy Szabó Gyulát, Kabdebó Gyula műszaki tanácsos, a főváros országos hirü építési szakértője, fogja felváltani. A végleges szabályozás, építkezési, csatornázási és vízvezetéki tervek már Budapesten a városházán fognak elkészülni. Itt végzi majd nagy és felelősségteljes munkáját Harrer dr. kormánybiztos is. Amennyiben ezek a tervek nagy kontúrjaikban már látható. Harrer dr. széles utcákat, ízléses köztereket, jó, a helyi viszonyokra szabott csatornázást, vízvezetéket, egészséges lakóházakat, olcsó kislakásokat, iskolákat, kórházakat akar építtetni. Be akarja hozni mindazokat a telekpolitikai és közteherviselési terveket, amelyek körül Budapesten is eredményes munkát végzett. Ami a végleges épületterveket illeti, itt Kabdebó tanácsosnak jut nagyszerű feladat. Az elv, hogy minél többféle és miinél művészibb épületet kapjon az uj város. Népies motívumok érvényesüljenek, az egész városon, annak minden házán meglássák, hogy a teleyény hevesi földből sarjadt. Egy elpusztult magyar városnak emez. egészen újszerű, minden méltánylást megérdemlő ujjáteremtése iránt szakkörökben máris igen nagy érdeklődés mutatkozik. És megvan a remény arra, hogy a legelső szakemberek, nagyszerű épitőmüvészek bevonásával fognak dolgozni. Építőművészeink közül máris sokan megígérték, hogy munkájukban nem anyagi szempontok fogják vezetni, hanem elsősorban a nagyszerű feladat és ai magyar városok uj korszaka felé tett első hatalmas lépés lelkesítő hatása. ................................... Mé g egy Írét és Gyöngyösön megkezdődnek a legelső előmunkálatok: a kitűzések, a felmérés, a nivellálások. És megkezdődik Harrer dr. kormánybiztos legnehezebb munkája: a mai nehéz viszonyok között való anyagbeszerzés, pénzteremtés, munkáskezek előállítása. Az anyagbeszerzésben első sorban az államnak kell rendelkezésre állania, a pénzt valamelyik altruista bank fogja aídni, a munkáskezeket pedig nagyrészt hadifoglyok szolgáltatják. És akkor nekilát a magyar mérnökök és művészek utolérhetetlen talentuma, hogy megmutassák, milyennek kell lennie az uj, a modern magyar városnak. Vízvezetéki javítások Pogány Budapest Vili., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—48. sz.
