Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-19 / 29. szám
Budapest, 1916. július 19. ff YÍP 5 • • • Demjén tanácsnok tanulmányúton. Demjén Géza tanácsnok, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője, újabban intenziven foglalkozik a budapesti népélelmezés kérdéseivel. Erősen megokolja ezt az a körülmény, hogy a központi konyha megnyitását az őszre tervezik, egyben pedig a mozgókonyhák fejlesztését is nagyobb mértékben akarják folytatni. Demjén tanácsnok ezért elhatározta, hogy egyhónapos szabadság- idejének felét tanulmányútra szenteli. A nagy német városokba látogat el, elsősorban Berlinbe és Frankfurtba, ahol a népélelmezési kérdések hatalmas intézmények alapítására vezettek. Különösen Frankfurt érdekli, ahol a város egyhatodrészének élelmezéséről ma már a városi konyha gondoskodik. Meghalt a főváros fövegyésze. Múlt héten elhunyt Halász Zoltán dr. fővárosi fővegyész. Az elhunyt tisztviselő voltaképpein a darabont-uralom áldozata. Fia volt Halász Ferenc miniszteri tanácsosnak és édesapja kérésére a Muzeum-köruton patikajogot kapott Kristófíy Józseftől. De legnagyobb szerencsétlenségére K r i s t ó f f y belügyminiszter akkor bukott meg, áruikor a patikajog adományozásáról szóló végzés még nem volt kikézbesitve s amikor Amdrássy Gyula hivatalba lépett, rögtön intézkedett, hogy az adományozás megsemmjsittessék. Halász Zoltán dr. aki sok pénzt fektetett már be a patikába, az eset következtében elvesztette lelki egyensúlyát, szívbajos lett és most fiatalon elhunyt. Külföldi zsirfelfogók. A pénzügyi bizottság legutolsó ülésén szóbakeriilt a közélelmezési ügyosztálynak a Bóverman n-féle zsirfelíogó készülék beszerzésére vonatkozó előterjesztése. Hajós Zsigmond bizottsági tag kifogásolta, hogy ,'ismét mellőzni akarják a magyar ipart, holott tudomása szerint magyar zsirfelfogó-késziilékek is kaphatók. A bizottság mégis elfogadta az előterjesztést és mindössze azt az Ígéretet kapta, hogy utána fognak nézni a dolognak s h a lehet, a magyar találmányt is ki fogják próbálni. Építkezések a marhaközvágóhidon. A székesfőváros tanácsa julius 10-én versenytárgyalást tartott a Soroksári-uti marha-közvágóhid területén létesítendő fedett udvar építésére és a meglevő vágókamrák átalakítására. Ajánlatot tettek az összes munkákra Bene és Nagy 181.624 K-val, Rusz János az 1—8. és 12. munkacsoportra 232.606 K-val, D ö- mény és Ehrlich 83.386 K-val, Mód Lajos az 1—12. munkacsoportra 178.607 K-val, egyes munkai- nemekre: Fleischmann Gyula az asztalos, lakatos és mázoló munkákra 26.557 K-val, Lep tér János ugyanezen munkákra 24.728 K-val, Pick Ede és utódai ugyanezen munkálatokra 13.351 K-val, Szerencsik Géza az 1. és 2. csoportro 96.211 K, Schil linger Zsigmond a burkolási munkákra 18.497 K, Molnár István a bontási, kőműves és elhelyező munkákra 46.898 K-val, Krausz és Gri- biczer a burkoló és kövező munkákra 17.476 K, ifj. Walla József a burkolási munkákra 16.678 K- val, W e 11 i s c h Arnold az ácsmunkákra 24.942 K, Melocco Péter a burkolási munkákra 19.075 K, Ám on Antal és fiai a kövező munkákra, Pintér Józsei 8558 K, Fráter Samu a bádogosmunkákra 15998 K, Kőszén bánya és téglagyár társulat Pesten a burkoló munkákra 7348 K. Beketow-cirkusz. Az uj műsor, melyet vasárnap mutatott be a cirkusz, ismét kitünően bevált. Minden egyes produkció kiváló és nagyon tetszett. A lovasmutatványok, idomitások elsöranguak. Csütörtökön 4 és szombaton d. u. 5 órakor családi előadások teljes műsorral, félheiyárak mellett, vasárnap d. u. 4 órakor ünnepi előadás, melyhez gyermekek félhelyárakiat fizetnek. A Berlini-kert júliusi nagyszerű műsorának keretében Rátkai Márton és Somogyi Nusi nagysikerű párjelenetén kívül fényesen beilleszkedik Ottó, az előnyösen ismert német improvizátor U j- v á r i Károly magánszáma. Kovács Lili, Szalon- tai Ferike, Sándor József énekszámai, Kondor „A szerelmes falu“ cimii nagysikerű idilliében óriási hatást váltanak ki. Cabaret kezdete fél kilenckor. 1 a- barin kezdete fél tízkor. A pontosan járó óra. Talán egy használati cikk sincs, mely az ember életére oly kihatással volna, mint az óra, illetve az óra pontossága. Igen sok embert ismerünk, kiknek életében mindig az volt a legfőbb baja, hogy nem jól járt az órája. A legszebb és legjobb alkalmakat, melyek sorsát megjavíthatták volna, elmulasztotta, mert az órája késett, vagy sietett. Súlyos igazság az, hogy a pontos embert az órájáról lehet felismerni és éppen azért, aki pontos ember akar lenni annak jó órát kell beszereznie, mert a pontatlanul járó óra megmételyezi az ember életét. A legkitűnőbb szerkezetű, mesés pontosságú órák kaphatók a legjutányosabb áron Schön \v áld Imre órásnál, Budapest, Deák Ferenc-utca 21. es Pécsett. Henry-aréna remek júliusi műsora álandóan nagy és előkelő közönséget szórakoztat. A kitűnő művészek: Tato és May, Hortense és Willy, a P a n t z e r illuzionisták. S i d i, B i 11 i o n i csak még néhány napig láthatók és azért senki se mulassza el azoknak a megtekintését. A Diana-piperekészitmények: a Diana-puder, Diana-szappan, Diana-fogkrém és a Diana-krém fölülmúlják az összes hasonló gyártmányokat és amellett jóval olcsóbbak is azoknál. Mindenütt kaphatók. Fö- elárusitóhely: Diana kereskedelmi részvénytársaság, V., Nádor-utca 6. • o • Nagybank és nagybirtok. A hadinyereségadóról szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása során heves kirohanásokat hallottunk a nagytőke, a nagyvállalatok, különösen pedig a nagybankok ellen. A legerősebb támadásokat Rakovszky István, a néppárt vezére intézte sok temperamentummal a nagybankok ellen, melyeket azzal fenyegetett meg, hogy ezentúl „indítványok és interpellációk alakjában állandóan bonckés alatt lesznek a Ház asztalán.“ Rakovszky fejtegetései láthatólag hatást keltettek a Házban. El kellett ismernünk, hogy sok igazság rejlett szavaiban. Mert az bizonyos, hogy a háború alatt a nagybankok és egyes nagy ipari vállalatok rengeteg összegeket kerestek. Illő tehát, hogy az adófizetésben is megfelelően vegyék ki a részüket. Csakhogy Rakovszky és agrárius barátai, akik a nagybankok és a nagyipar ellen dörögtek, nem egyenlő mértékkel mérnek. A nagybirtokról egy szóval se emlékeztek meg. Pedig az úgynevezett háborús konjunktúra talán egy foglalkozási ágra se hozott olyan aranyesőt, mint éppen a földbirtokra. És mégis azt kell látnunk, hogy mig az uj adójavaslatok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat, tehát a nagytőkét kétszeresen terhelik meg, addig a nagybirtokra csak egyféle adó rovatik ki és ez is kedvezményes kulcs alapján! Rakovszky és párthívei figyelmen kívül hagyják, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalat, vagyis a részvénytársaság semmi egyéb, mint több természetes személy egyesülése oly célból, hogy bizonyos gazdasági funkciót végezzenek- Már most mi következik ebből? Hogy mig a földbirtokos csak jövedelemtöbblete után van hadinyereségadóval megterhelve, addig a nagytőke, vagyis a részvényes ugyancsak többjövedelme után fizet hadiadót, ezenkívül pedig a vagyont képező részvények hozadéka a vállalatok háborús nyereségében külön is meg van adóztatva. Látnivaló tehát, hogy a nagybank itt a nagybirtokkal szemben határozott hátrányban van. Az bizonyos, hogy a nagybankok a háború alatt bizonyos túlsúlyra tettek szert. De ezt magával hozta az a koncentrációs irányzat, mely a háború alatt a gazdasági élet minden ágában megnyilvánult és amely a már nagyon is elhatalmasodó központoknak adott létet. Viszont az is állítható, hogy a nagybankok hatalmának és nagy erejének tulajdonítható az, hogy a háborút gazdaságilag ilyen fényesen állottuk ki. Másrészt azonban a háború alatt a földbirtok 'is jelentékenyen megerősödött. A nagy jövedelmek lehetővé tették a jelzálogkölcsönök egy jórészének a törlesztését, úgy, hogy ma a földbirtok sokkal jobb helyzetben van, mint a háború előtt. A földbirtok ma tehát nagyobb adókat bir el, mint valaha és az adóigazság nevében követelni kell, hogy a nagybirtok éppoly mértékben viselje az uj terheket, mint a nagybankok. Mindenesetre furcsa dolog, hogy a nyilvános számadásokra kötelezett vállalatok ma már csaknem annyi adót fizetnek, mint az egész földbirtok Magyarországon. A földadó még mindig 60 millió körül mozog, amig a részvénytársaságok kereseti adója az uj kulcs alapján 50 millióra emelkedik. Hát ez egyszerűen nevetséges, ha tekintetbe vesszük, hogy a földbirtok évi jövedelme Magyarországon több, mint 3 milliárd koronára rúg. A tőkeuralom féktelensége ellen mindenesetre küzdeni kell. De azt se szabad tűrni, hogy a nagybirtok, mely a nemzeti vagyon legszilárdabb alapja, előnyökben részesittessék akkor, amikor a nemzet összes erőinek össze kell fogniok, hogy a háború terheivel megbirkózhassunk. Meg kell szüntetni azt a privilégiumot, amelyet a földbirtok a teherviselés szempontjából Magyarországon élvez. Érdemül tudjuk be a pénzügyminiszternek, hogy a Ház nagybankellenes hangulata dacára is megtalálta a kellő szavakat a helyzet megvilágítására. Nem vette védelmébe a nagybankokat, de megmondotta, hogy nem tartja célszerűnek, hogy a nagytőkét ilyen barátságtalan elbánásban részesítik és hogy azt elriasztani akarják éppen akkor, amikor arra az előttünk álló szociális feladatok megoldására oly nagy szükségünk van. Rakovszky a többek között azt is mondotta, hogy nagyon különös, hogy a bankoligarchia nem akar lemondani az adómentességről, amelyről elődeink (értsd a nagybirtokosokat) 24 óra alatt önként lemondottak. Ez igy frázisnak szép és hatásos, de valójában nem igaz. Mert a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, köztük tehát a nagybankok is, eddig is magasabb kulcs szerint voltak megadóztatva, mint akár természetes személyeik, akár pedig a földbirtok. A nagybankok tehát eddig se voltak adómentesek és igy nincs miről lemondaniok. Inkább lehetne mondani ezt a földbirtokról, mely — mint fen- nebb említettük — több mint 3 milliárd jövedelem után eddig mindössze 60 millió adót fizetett! A háború után szükségünk lesz arra, hogy gazdasági életünk alapjai szilárdak és erősek legyenek. A nagybankok és nagyvállalatok épp olyan oszlopai gazdasági életünknek, mint a nagybirtokok. Nem szabad azokat gyengíteni és adókkal agyonsujtani. Helyesen mondotta Te- leszky, hogy az ország közgazdasága érdekében a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat nem tartja magasabban megadóztathatnak és hogy szükségesnek véli, hogy a részvénytársaságok helyzete a háború alatt olyan legyen, hogy a háború utáni igen nehéz idők nagy feladatának az ország közgazdasága érdekében megfelelhessenek. A gabonaárak maximálása. A kormány jul. 16-ikán kezdődő érvénynyel megállapította az uj termés maximális gabonaárait, melyek valamivel magasabbak, mint a múlt éviek. Ez a csekély emelkedés a nagyobb termelési költségek következtében teljesen indokolt. A fogyasztóközönség nagy megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a kormány nem engedett az agráriusok követeléseinek, melyek lényegesen magasabb árakat st'ipuláltak. Az ország lakossága jóleső érzéssel látja, hogy a legfontosabb élelmiszernek, a kenyérnek az ára az általános drágaság közepette más cikkek áraihoz képest aránylag alacsony nívón maradt. Ez elsősorban a kormány erélyes intézkedéseinek tulajdonítható, melyekkel a gabona- és lisztforgalmat szabályozta. Egybehangzó jelentések szerint az idei termés jó közepesnek mondható. Ez mindenesetre fokozza erőnket és még inkább megszilárdítja azt a hitünket, hogy ezt a háborút győzelmesen fogjuk befejezni. Kávéközpont. A napokban jelent meg a kormány rendelete. amely a kávénak a közellátást biztositó forgalomba hozatala érdekében Kávéközpontot állít föl. A Kávéközpont ügyvitelét a Fiúméban székelő Kereskedelmi r.-t. budapesti telepe látja el. A részvénytársaság az alábbi hivatalos kommünikét teszi közzé: Kereskedelmi Részvénytársaság, Fiume, ezidőszerint Budapest, V., Nádor-utca 19. a magyar királyi kormány 2.307/1916. M. E. sz. rendelete folytán „A magyar szentkorona országainak kávé központi a“, rövidítve „Kávéközpont" teendőinek ellátásával megbiza- tott. E megbízatásának megfelelően a L é v a y Adolf elnöksége alatt megtartott igazgatósági ülésen elhatároztatott, hogy a társaság eddigi behozatali tevékenységét, illetőleg a saját számlájára való kereskedelmet, megbiziatása idejére felfüggeszti és tekintettel nagyobbterjedelmü tevékenységére, a társaság indíttatva érezte magát B o d ó Arnold urat, budapesti székhelylyel, mint ügyvivő igazgatót és Liebermann Jenő urat berlini székhelylyel, mint igazgatót szerződtetni. Egyben a társaság eddigi ügyvivő igazgatóját. Virág Henrik urat vezérigazgatóvá nevezte ki. Aknamunka egy készülő petroleumgyár ellen. Ismeretes, hogy az aszódi gőztéglagyárat a tulajdo-
