Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-05 / 27. szám
Budapest, 1916 julius 5. 3 Rudolf-szobor, Városliget _ Bartha M iklós-szobor, a Városligetben _ Ba ross Qábor-szobor _ Szűz Má ria-szobor, a Rókus-kórház előtt 10.000 Majolika-váza, József-utca előtti parkban 600 Tinódy Sebestyén-szobor — Dr. Fodor József-szobor — Két szobros kút, a Népliget előtt — Szoborkut, a Liget-téren 1.000 összesen 888.000 Feltűnő, hogy sok szobornak az értéke hiányzik az összeállításból. Krre vonatkozólag a zárószámadás azt a szemrehányásszerii megjegyzést közli, hogy a hiányzó becslések „szolgáltatása“ a középitési ügyosztálynak a feladata. Természetes, hogy a szobrok és kutak nem komoly vagyonrészei a fővárosnak. A becslésnek pedig nagyon optimista, mert a pesti szobrok és kutak — csekély kivétellel — semmit sem érnek. Hiányzó számadás. Az élelmiszerüzem mérlege. A zárószámadás a községi üzemek 1915. övi üzleteredményeit is magában foglalja. Többek között tartalmazza a községi élelmiszerüzem számadását is, azonban ez az elszámolás fölöttébb hiányos. A zárszámadás szerint ugyanis a községi élelmiszerüzem befektetett tőkéje 2.500,000 korona, az 1915. évi tiszta nyereség pedig 41,000 korona. Ebből először is az következik, hogy az élelmiszerüzem, mint üzlet, rendkívül silány eredményt ért el, de világos az is, hogy a mérleg figyelmen kiviil hagyja a háborús élelmiszerakció számadásait. Köztudomású, hogy a főváros mintegy 11 millió koronát fektetett be élelmiszerek vásárlásába és a községi élelmiszerüzem ezzel a forgótőkével százmilliós forgalmat ért el. A nagy forgalomról az üzem hosszabb kommünikét adott ki a múlt héten, a kommüniké azonban egyetlenegy adattal sem szolgál arra vonatkozólag, hogy az óriási forgalom mellett mennyi haszna, vagy kára volt eddig az élelmiszerakciónak. Erről teljesen elkülönített számadásokat vezetnek és nagy hiba, hogy éppen ezek az adatok hiányoznak a zárószám- adá'sból. így aztán azt sem tudjuk, meg van-e még a 11 millió korona, vagy pedig háborús áldozatként szerepel-e ez is. A zárószámadásból mindössze annyi derül ki, hogy a főváros élelmiszerek beszerzésére milliós előlegeket adott az állatvásárpénztárnak és a Leszámítoló Banknak. Ez a körülmény egygyel több okot szolgáltat arra, hogy érdeklődéssel várja a közönség az élelmiszerüzem háborús akciójának végeredményeit. Ifésyszázhuszonkét millió hátralék. A főváros adóssága. Múlt héten Szimély Árpád főszámvevő részletes zárószámadás helyett kommünikét adott ki és ebben közölte a zárószámadás főbb adatait. Ezt a hibát most kipótolta; két vaskos kötetben találjuk felsorolva az 1915. esztendőre vonatkozó összes adatokat. A zárószámadás általános kritikáját már múlt heti számunkban hoztuk, most a községi alap tör- lesztéses kölcsönéröl szóló kimutatást ismertetjük. Ez a kimutatás azért érdekes, mert látjuk belőle, milyen összegeket törlesztett a kölcsöntőkékből eddig a főváros és mikor szabadul meg a háztartás ezektől a rengeteg terhektől. 1916. január 1-én a helyzet a következő volt: 1. Az 1897. évi 100 millió koronás 4°/o-os. 1897. évi március 1-től 50 év alatt sorsolás utján történő visszafizetés mellett fölvett 100,000.000 koronából fenmaradt = 82.694.400 K. (1907. évi március 1-től kezdve a hátralevő kölcsöntőke bármikor, akár sorsolás utján nagyobb részletekben, akár sorsolás nélkül egészben visszafizethető.) 2. Az 1903. évi 46,510.400 koronás 4°/o-os, 1903. július 1-től 50 év alatt sorsolás utján történő visszafizetés mellett, a fennállott régji 25 millió forintnyi 41/2°/o-os kölcsön konvertálására fölvett kölcsönből fennmaradt = 41 978.800 K. (1908. julius 1-től kezdve a hátralevő kölcsöntőke bármikor, sorsolás utján nagyobb részletekben, vagy egészben visszafizethető.) 3. Az 1910. évi 2 millió font sterlinges 4°/<>-os, 1910. évi február 1-től 50 év alatt sorsolás utján történő visszafizetés mellett fölvett 48.000.000 koronából fenmaradt = 46.129.440 K. (1920. február 1-től kezdve a főváros nagyobb arányú sorsolásra jogosult; ebben az időpontban, valamnt az azt követő minden február 1-én és augusztus 1-én a főváros arra is jogosult, hogy mindenkor fennálló kölcsöntartozását hat hóra egészben névértékben való visszafizetésre felmondhassa.) 4. Az 1911. évi 100 millió K-nás = 105 millió frankos 4°/o-os aranykölcsön, 1911. évi máj. 1-től 50 év alatt sorsolás, esetleg visszavásárlás utján történő visszafizetés mellett fölvett 100,000.000 koronából fenmaradt = 96.628.800 K. (1921. május 1-töl kezdve a főváros- na- gyobbarányu sorsolásra vagy névértéken alul való visszavásárlásra jogosult; ebben az időpontban, valamint az azt követő minden május 1-én és november 1-én a főváros arra is jogosult hogy mindenkor fennálló kölcsöntartozását három hóra egészben névértékben való visszafizetésre felmondhassa.) 5. Az 1914. évi 158 millió koronás = 134,300.000 márkás = 6,583.333„6„8 font sterlinges = 165,900.000 frankos = 79,000.000 hollandi forintos 4‘/-->0/o-os aranykölcsön, 1914. évi január 1-töl 50 év alatt sorsolás utján történő visszafizetés mellett fölvett 158,000.000 koronából fenmaradt = 156.678.720 K. (1919. január 2-tól a főváros nagyobb- arányu sorsolásra, vagy pedig még fennálló összes kölcsöntartozásának kamatesedékességi napra, tehát elsöizben 1919. január 2-ára, előzetes hathavi fölmondás után, névértékben való visszafizetésére jogosult. A kimutatás szerint a főváros kötvény kölcsö- neinek összege 452,510,100 korona; ebből letörlesztetett eddig kerekszámban 30 millió korona, úgy, hogy a hátralék 422 millió korona. Tömeges pályázatok a barakkiskolák építésére. A székesfőváros uj barakkiskoláinak építése tudvalevőleg igen sürgős feladat. Wildner Ödön dr. tanácsnok már az őszszel szeretné megnyitni az uj barakkiskolákat, amelyekre miután a pályázatot meghirdették, a versenytárgyalásra szép számmal érkeztek be az ajánlatok. Junius hó 30-án bontották föl az első csoportra beérkezett ajánlatokat. Ebbe a csoportba tartoznak az Egresi-uti (VII. kér.), a Huugária- köruti (VII. kér.), a Pongrác-utcai (X. kér.) és a Liget-utcai (X. kér.) barakkiskolák. A beéit kezeit ajánlatok, az árakat négyszögméteren- kint számítva, a következők: Brunner Ferenc 95.— K Steiner József 95.— „ Rohl Károly 96.— „ Wipler és társa 98.80 „ Kolozs Lajos 100.— ,. Kalocsai Mihály 101—. , Fischer Ferenc 108.— „ Töke György 120.— „ Fónagy Béla 122.— „ Wellisch Arnold 124.50 „ Szentgyörgyi és társa 125.— „ Lord és társa 125.— „ Russ János 126.— „ Popper Zsigmond 127.— „ Stricker Gyula 127.50 „ Bene és Nagy 129.— ,, Walla r.-t. 129.50 „ Frank Mihály 135.— , Taufenekker és Altstock 140.— Ásván3mrlö r.-t. (Pollák L.) 140.— „ Führer és Jerankievic 140.— „ Lakos Alfréd 145.— „ A múlt nyáron épített barajkkiskolák költségeivel szemben ezek az ajánlatok igen nagy áremelkedést mutatnak, aminek legfőbb oka ros engedélye névre szól és ezt az engedélyt mindenki csak maga adhatja vissza. Ami pedig a husvágás beszüntetésével való fenyegetést illeti, erre vonatkozólag a királyi biztos ezt rendeli: „hogy ezen merész törekvés mily szempontból legyen bírálandó, -itt csak azt kívántam megjegyezni, hogy valamint a Buda ‘s pesti mészárosok nem ok nélkül kötelezvék hat heti szükség fedezésére szükséges marhákat tartani, úgy a tőlük gyakorlott husvágaíásnak megszüntethetősége az ő önkényükre nem bizhatván, a város intézkedéséhez tartozandó oly módszerekhez nyulríi, melyek ezen merész törekvést meghiusittatván, a közönség megelégedésére vezessenek.“ Március másodikán már újabb leirat jön a helytartó-tanácstól. Úgy látszik a város nem értette meg az előző leiratot, ez a leirat már világosabban beszél. Azt mondja, hogy a mészárosok beszüntethetik ugyan a vágást, ehhez joguk van, de előbb le kell vágniok azt a hat heti szükséglet fedezésére elegendő marhát, amelyet a törvény értelmében kell, hogy raktáron tartsanak. A városnak szigorúan ügyelnie kell arra, hogy ez a készlet mindennap meglegyen, ami azt jelenti, hogy a mészáros üzemét soha nem szüntetheti be. Akinek nincs meg ez a hat heti készlete, azt szigorúan kell büntetni. Külön Írások szólnak a tejről, amelyről februárban igy ir Buda város tanácsához a helytartó tanácsnok: „A tej, különösen pedig a tejsiiriinek nyerészkedés végett gyakorlott meghamisítása annyival több figyelmet igényel, minél terjedtebb használatú lévén ^en élelmiszer; az e részben tapasztalt visszaélés megszüntetése nemcsak rendőri, de egészségi szempontból is méltánylandó“. Elrendeli a királyi biztos, hogy a piacokon lepjék meg sűrűn a tejárusokat, ezeknél „bizonyos mennyiségeket lefoglaltatván, ez, valamint a tej és tejsiirü a legott kiküldendő főorvos által — ki magához egy-két gyógyszerárust veend — vegytani kísérlet tétessen ‘s nekem, valamint ez iránt, milly ve- gyitékből készíttetnek és hamisittatnak az érintett cikkek, úgy erről is mennyire legyen az ekként kiállított készítmény az egészség tekintetében ártalmas, miként ismertethetnék meg ezen visszaélés a legegyszerűbben, 28-iikáig tegyen jelentést . . .“ A pékekkel szintén sok baj volt. Sok megfakult Írás tanúskodik arról, hogy a pékek elkövettek sok „megrögzött visszaéléseket, melyeket eddigelé a két város kebelében a polgárság roppant kárával elany- nyira büntetlenül űzhettek." Ezért azután elrendelték, hogy a pékeket meg kell számozni, a budaiak egytől negyvenig terjedő sorszámot kapnak, a pestiek ezen túl számoztatnak meg. Minden pék a cégtáblájára tartozik: kiírni a számot, ezenkívül minden sütemény'fajtát a számával ellátott bélyeggel tartozik ellátni.’„A lebélyegzés elmulasztása, valamint a mér- tékbeni hiány mindannyiszor 12 pft. biindijat von maga után“, de kimondja ez a rendelet azt is, hogy a „tökéletlen, vagy rossz minőségben megkísérthető kiállítás az ekként készített egész mennyiség elkobozá- sával fog büntetni.“ A pékek szaladnak fiihöz-fához, talán még a magisztrátust is meghatják a pékek köny- nyei, a helytartó-tanács azonban szigorúan leír a városra, hogy rendelkezéseit annál jis inkább hajtsa végre 24 óra alatt, mert ellenkező esetben kérlelhetetlen szigorral jár el és Szent-Iványi Vince megmondja azt is, hogy a váxos tanácsának csak a polgárság érdekeire szabad tekintettel lennie. A pékekre vonatkozó rendelkezést 6000 példányban ki kell nyomatni, ebből 4000 példányt Pesten, 2000-et pedlig Budán osztanak széjjel. Megállapítják, hogy csak négyfajta süteményt szabad sütni, és pedig: köményes szarvast, köményes zsemlyét, közönséges zsemlyét és páros zsemlyét. A fonott zsemlye készítését eltiltják. összeírják a lisztkészleteket is, amiről ez az intézkedése szól: „A kebelbe!! molnárok, sütők és egyéb lisztárusoknál a közönségnek téli ellátására készen található kenyérliszt-mennyiség folyó év november 6-ikán 5779. szám alatt kelt felhívás szerint a két város tanácsa által elegendőnek nem találtatván; ennek pótlását részint a falukról érkezendő gabona felőrlésétől, résziint a hetivásárokon árulni szokott lisztnek a szomszéd falukba leendő kiviteli eltiltásától feltételezni látszott, ennélfogva ... a városi tanácsnak komolyan meghagyatik, hogy miután a dunai malmokon az őrölhetés Ideje megszűnt és az innen reménylhetö lisztre többé támaszkodni nem lehet, a kebelében jelenleg található kenyérliszt-meny- nyiséget hitelesen, lehetőleg a legnagyobb szigorral késedelem nélkül összeiratván, erről a közönség ellátására megkivántatott mennyiség felszámításával egyetemben jelentést tegyen, amennyiben pedig a kérdéses kenyér lisztnembeli készlet kevésnek találtatták... oly intézkedéseket tegyen, miszerint a hiány bármily módon Jis megszereztessék és igy a közönség szüksége mindenkép biztosíttassák.“ Ezt a munkát az akkori tizes bizottság .intézte, az egész adminisztráció négyezer papirforiintba került, ebben az összegben azonban benne volt az ára annak a gabonának is, amelyből lisztet őröltettek a pestieké nek és a budai polgároknak ... (P. J.)
