Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-03-15 / 11. szám

Budapest, 1916. március 15.

vir

Premier városi tanácsnok, a következőket volt szives mondani munkájáról a F óvárosi Hirla'p berlini tudósítójának:

— Rendes körülmények között is egy egész embert .lefoglak ennek az ügyosztálynak a vezetése, mert hiszen a lapok kiszolgálása nagy munka itt, alul annnyi minden történik egy nap alatt. De most a háború alatt még fokozódott a munkánk, mint ahogyan jelentékenyen megnövekedett a városi közigazgatás munkája is. Az élelmiszerellátás kérdése, ahogyan a városi közigazgatás egyik legfontosabb feladatává lett, éppúgy a legjelentősebb esemény a sajtó számára is, amely kitünően akar informálva Kenni erről a kérdésről, — ami viszont egészen természetes. Mindehhez hozzájárul még az is, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben! kell foglalkoznunk a külföldi sajtó informálásával is. Amerikai, skandináv, holland újságírók napnap után érdeklődnek a városi dolgok, különösen az élelmiszerellátás iránt. A külföldi sajtó képviselői között, ha jói emlékszem, a háború alatt volt szerencsém itt üdvözölhetni a budapesti Újságíró Egyesület elnökét, M á r k u s Miksa udvari tanácsos urat is, aki szintén a városi berendezkedések iránt érdeklődött nálam. Nagyon erős munkát kell most végeznie az ügyosztálynak, az igaz, de viszont sohasem volt annyira fontos a. sajtó informálása, a sajtó munkájának .megkönnyítése, mint épen ezekben a nehéz időkben.

... Kétségtelen, hogy ezt a fontos munkát kitünően végzi a berlini városi sajtóiroda és kétségtelen az is, hogy ha Budapesten ilye n formában állítanának f.el egy város: sajtóirodát, ennek csak hasznát látná a sajtó is, a város is.

Dér; Imre.

«■■BUBSaiSHBBKSeaffiBKaiBUHBSiflSaiäBErjiiaSsiäBSKISÜtSlK&ls&i:- ,

Sohse halunk meg ...

FéltSzkoir kezdődik sa Íumpe3á$ Hire terjedt, hogy a mulatóhelyek úgy akarják kijátszani a kormány záróra-rendeletét, hogy már \ féltízkor megkezdődik a lumpolásokat bevezető, a ! pezsgőhöz szelídítő parkett-táncokat. Arról is ; szólott a fáma, hogy a főváros múlt heti tanács- ! ülésén erre engedelmet is adtak a Fővárosi Orfeumnak, a Krístálypalotának, a Steinhardt-mula- i tónak, a Kaszinó-mulatónak és a Trocaderonak, j El sem lehet képzelni, milyen veszedelem szár- j mázott volna ebből, ami azonban a dolog mai stá- ! díumában sincs kizárva. Ha a tanács tényleg ilyen engedékenynek mutatkozik, akkor ezzel a cselekedettel egyenesen ellentétbe jut a miniszter intenciójával, A miniszter célja az volt, hogy véget vesAz összes háztulajdonosok hét százaléka nem lakik ugyanis Budapesten. Érdekes, hogy ezek közül a legtöbb, 244 Pestmegyében lakik. Magyarország többi részében 351, Ausztriában 134. Német ház- tulajdonost ma még csak 13-at tudunk összeszámolni, de ezeknek száma mindenesetre hamarosan emelkedni fog. Utánuk legtöbb az olyan, akik ma amerikai lakosok. Akad azonban a pesti ház- tulajdonosok között olasz, román, görög, orosz, svájci, francia, angol és török is. A Budapesten kívül lakó háztulajdonosok természetesen legnagyobb részben olyanok, akik a vagyonukból élnek. Legérdekesebb, hogy van két pesti háztulajdonos, akiknek foglalkozása napszámos és nem laknak Budapesten, hanem az egyik Pestmegyében, a másik meg Trencsénmegyében.

Húsznál több háza csak egy embernek van Budapesten, tizenötnél több pedig kettőnek. Ellenben ezernél több az olyan háztulajdonosunk, akinek nevén két házat vezetnek a telek jegyzőkönyvben, éppenséggel nem ritka a 3—5 házas háziúr.

Csak még egyet az érdekes adatok özönéből. Milyen foglalkozásúak azok a boldogok, akiknek tíznél több házuk vad? Van közöttük egy-egy földbirtokos, malomtulajdonos, konzervgyáros, sör- és szeszgyáros, építési vállalkozó, szállodás, gabona- kereskedő, orvos, sőt egy katonatiszt is. Ellenben hat magánzó van a tiz házzal kérkedők között. Szinte nem lenne nehéz csak úgy memóriából felsorolni a nevüket sem. Ismerjük és irigyeljük őket valamennyien.

sen a duhajkodásoknak, továbbá, hogy megakadályozza a fölösleges fogyasztást, élelem, szeszesital es pénz pocsékolást. Ha pedig a mulatóhelyek vágya teljesednék, az nem jelentene mást, mint az uj időbeosztást, a duhajkodás korábbi megkezdését.

Ebben a kérdésben Harrer Ferenc dr. tanácsnokhoz, a szinházvizsgáló bizottság elnökéhez fordultunk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának ezeket a felvilágosításokat adta:

— A parkett-táncnak féltizkor való megkezdésére szóló engedélyt csak egyedül a Fővárosi Orfeum kérte és ez meg K kapta. A többi mulatók nem is kérték és igy meg sem kaphatták. A Fővárosi Orfeum kéréséinek megadását a rendőrség javasolta, a színház- vizsgáló bizottság a helyszíni szemle megtartása után nem talált kifogást és igy a tanács megadta hozzájárulását. Különben az orfeumnál csak arról volt szó, hogy íéltizenkettő helyeit féltizkor kezdhesse ezeket a mutatványokat és mindössze hat heti időtartamra.

Egészen valószínű, hogy a többi mulatók is iparkodni fognak a tanács engedékenységét kihasználni és ha eddig kérésüknek kifejezést nem is adtak, a Fővárosi Orfeum után valamennyien sietni fognak, annál is inkább, mert most már egész joggal precedensre is hivatkozhatnak. Egy szóval oda jutottunk, hogy ezentúl nem egy óra után, hanem egy óra előtt lesz Budapest hirhedt, züllött. Ami végre is talán teljesen egyre megy,

HEuiauBaaasiissRKBitaaeKigKaKiaMSBKHBaauMBiittmByBKDHaiB&feiauaM

~ Az iskolák munkája — egyelőre legalább j:gy látjuk — kevesebb lesz, mint a múlt év- ten volt, aminek oka az, hogy néhány telket, amit tavaly rendelkezésünkre bocsátottak, az idén nem tudtuk megkapni. Volt azonkívül a múlt évben nehány olyan telek is a kezünkben, amely terméketlennek bizonyult, csak rápazaroltuk a munkát, s igy ezekkel az idén nem fogunk foglalkozni. Kaptunk azonban uj telkei is. Éppen most ajánlott föl egyet Gold- ziher egyetemi tanár ur. Ezt a telket a honvéd-utcai polgári fiúiskola veszi munkába.

~ Az ingatlanokat ingyen kapjuk, a befektetéseket, a magot, a város adja. amü aztán a termés árából visszatérítünk. Tavaly 180 hold volt az iskolák számára kcntemplált iöld- teruíet, de csak 123 holdat müveitek meg.

emeljük, hogy ennyit az idén is be tudunk vettetni. Föltétlenül sikerül is ez, ha mieink lesznek azok a telkek, amelyeket tavaly a Dungyerszky Lázár és a Schreiber D. és fiai cégtől kaptunk. Ezek a telkek igen jelentősek ennének, meri magukban is ötven és tizennégy holdat képviselnek és a Lőcsei-ut, E«>res- uí és körvasút vidékén feküsznek. Az Idén

f kert“k, de sajnos eddig még választ rém Itaptunn.

~ A múlt évben 2500 gyermek dolgozott és va ószmü, hogy az idén is lesz leglább annyi vállalkozó. A munkák is megkezdődtek már es pedig elsősorban a Bihari-uti telken, amely- nek kétharmad része már föl is van szántva.

1 ''-bődlek azonkívül a munkák az Üilői- inon is. Az első munkában a Práter-utcai és Eryah-uti polgári fiúiskolák és az Ernő-utcai elemi iskola tanulói vesznek részt.

Növekszik a sertéshnshiány

Kanidahy, az árdrápttő.

Szinte hétről-hétre megváltozik a sertéspiac helyzete, A legutolsó hét szomorú szenzációja, hogy sertéshushiány van, a közönség a mai ma^as árak mellett alig tud húst kapni, a főváros élelmi- szeres bódéiban pedig csak névlegesek az árak, mert vásárolni belőlük csak elvétve lehet, miután a főváros maga sem tud elegendő sertést vásárolni! Szorult helyzetben vannak a sertésvágók is, ‘■'■kiknek alig 'van készletük, mert a kevés sertést Weisz Manfréd konzervgyára vásárolja össze a .'.óvárosban és vele csak a főváros tud versenyezni ár tekintetében. Úgy látszik, Kanidáky urnák, Folkusházyék kizárólagos ügynökének teljesen közönyös, hogy mennyivel fizeti túl az élősertés árat. Közben pedig Pécsben rekordfelhajtások történnek, heíenkínt 5—6000, nagy oboára magyar sertés kerül ott a piacra és így nem csoda, ha az abnormális állapot soha sem szűnik meg a sertéspiacon. A mostani szituációra vonatkozólag informátorunk a következőket mondta munkatársunknak,:

—- Legjobban jellemzi a mai helyzetet és a sertéshúsban való hiányt, hogy maga a főváros szeretné elérni, hogy a kormány szüntesse meg a sertéshús maximális árát a fővárosban, mert ettől reméli az áruhiány megszűnését. Ezídő szerint 4.14 korona a maximális ár, de Bécsben 6 korona az ára, mert ott nincsen maximálva a sertéshús. így persze nem csoda, ha a fővárosi sertéspiacon alig tapasztalható a régi, híres forgalomra emlékeztető felhajtás. Hetenkint 2— 3000 sertés között ingadozik a felhajtás, mig Bécsben már 6000 sertést is elért egy héten a felhajtás. A kormány azonban nem hajlandó változtatni a mai szituáción és ezért aligha fog gyökeresen megváltozni a mostani helyzet, amely a fogyasztókra annyiban hátrányos, mert drága pénzért is nehezen kapnak sertéshúst. A nagyvágók pedig azért panaszkodnak, mert a Bécsbe terelt fehajtáson kívül, a Weisz Manfréd gyár és a főváros tuifízetík az élő sertéseket és így nem tudják kielégíteni a fogyasztást,

— A zsír és szalonna piac helyzete nagyon szilárd, ami meg éppen a sertéshús hiányának tulajdonítható. Miután ugyanis a hús maximálva van és a mai maximális bázison alig lehet a fővárosban sertést venni, a készletek gyűjtése nehéz, A nagyprocudenseknél kevés az áru és miHatósági konyhakertészet.

ZöSdségtörmeíő lsko!ásgjfei'mekekl

Az elmúlt esztendőben német mintára Budapesten is megindult a mozgalom, hogy minden talpalatnyi területet be kell vetni konyhakerti vete- ményekkel, zöldséggel, krumplival. Be kell vallani, hogy ez a felbuzdulás nem sikerült valami nagyon. A nagyközönség nem lelkesedett az ásókapa-forgatásért és nem is tudunk más testületet, mint a M. F, T. R. alkalmazottakat, akik krumpliföldet béreltek és müveitek, az idén pedig már nagyobb területen fognak vetni és pedig konyhakerti növényeket is. Szép munkát végeztek az is- iskolásgyerekek is. de sok konyhakerti terményt produkált a főváros konyhakertészete is.

Mi lesz az idén? Erre a kérdésre néhány interjúval felelünk. Mindenekelőtt Márkus Jenő tanácsnokot, a városgazdasági ügyosztály vezetőjét kérdeztük meg, aki a konyhakertészeíre vonatkozólag ezeket mondta:

__ A főváros konyhakertészete idén is intenzíven fog foglalkozni zöldségtermeléssel. Amint eddig, ezentúl is teljesen ellátjuk a városi kórházakat, szegényházakat és egyéb intézeteket. A háború alatt ezekhez mintegy ötven hadikórház e;látása járult, amelyekről természetesen az idén is gontdoskodunk, A közönségnek a magunk terméséből ilyenformán csak a csekély fölösleget juttathatjuk, ne viszont fokozni akarjuk a vidékről való fölhozatalt és a zöldségárusitást.

— Konyhakerti telepünknek Írét telke van most. A.Z egyik a Kuttó-dűlőn, amely 140 hold terjedelmű, de amelyből csak 120 noldat használhatunk, mert a fönnmaradó 20 hold terméketlen legelő. Ennek a legelőnek a terményeit viszont a telep lovainak élelmezésére fordítjuk. A másik telek lényegesen nagyobb. Ez a szentlőrinci, amely csak két esztendeje van a kezünkben és csak az idén tudjuk teljes gyümölcsözőségét kihozni. Ez a telek 250 holdas és igy reméljük, hogy 370 holdon igen szép eredményt tudunk fölmutatni. Különben zöldségakciónkról szóló jelentésemet már elkészítettem és azt legközelebb már nyilvánosságra is hozzuk.

A gyermekek háborús munkájáról Wildner Ödön dr, tanácsnoknál érdeklődtünk, aki kijelentette, hogy elődjének, Déri Ferenc dr. alpolgármesternek minden háborús akcióját folytatni fogja és igy minél nagyobb terjedelemben szeretné fönntartani az iskolák kertészkedését, majd az ügy referense, Bucsánszky Bertalan dr, tanácsjegyző utján a következő értékes adatokat nyújtotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: