Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-15 / 11. szám
4 Budapest, 1916. március 15. után 15-én ismét lefan. gják a maximális árakat, aligha fognak gyarapodni a készletek. Balkáni behozatal még mindig nincs, ellenben Németországból legutóbb vásárlási megbízások érkeztek 1 Budapestre. Egy nagy németországi cég 30 vag- I gon szalonnát vásárolt nemrégiben, de ennek j kivitelét a kormány nem engedte meg. — Úgy a sertéshús-, mint a zsir- és a szalonna- piacon felmerülő folytonos, meglepetésszerü ( helyzetek rögtön megszűnnének, ha a kormány ! az élősertés árát is maximálná. De ez az agráriusok érdekeit nagyon is közelről érinti és az Omgs jól kiépitett frontjának áttörését aligha fogják megpróbálni az illetékes tényezők. * A keddi tanácsülésen a zsir kicsinybeni elárusi- tását kilónkint 6 koronában maximálták. Eddig csak a nagybani eladás ára volt maximálva, még pedig március 15-étől kezdve 5.50 K-val. lüHEonoirBiaBinaasiaKiEiaaaaasiiiBSBBBsaBDBsaBB Öt millió korona tnlkiadás A GeiSértfiirclő szákiéin. Ötmillióhatszázötven koronát szavazott meg a közgyűlés hat esztendővel ezelőtt a Gellértfürdő épitésére, berendezésére és ebből azösszegből az idők folyamán kerek számban tizenegymillió korona lett. Sokat írtak és beszéltek már erről a horribilis számitásbeli tévedésről s az ügynek különös aktualitást kölcsönöz az a körülmény, hogy a városházán éppen most készül az előtérj esztes a végleges elszámolásról. Az itt következő összeállítás, amely pontos és áttetsző képet nyújt az eredeti költségek és a tényleges kiadások tételeiről, ennek az előterjesztésnek egyik része. 19t0-ben a közgyűlés által Uj tervezet szeiint megállapított költségek Az eredeti és a felemelt köli - sfgszám'a közti küiön.bözet engedélyezett költségek Megtakarítás Többszükséglet A fürdő épületrész — — — — _____ — — — A szálloda épületrész - — - — — — — _ 2,0 63 634-15 1,889.883 59 2 351.956 32 207-834-55 j 38.400. — Fürdő és szálloda épület összesen — — — — — Népfürdő, mosóház es lakások — — — — — — Alagút — — — — — — — — _____ — — — Kazánház, kémény, műhely — — — — — — — 3,953 518.74 307.591 45 100 C 00.— 6,305.475 06 515'426"— 38 400 — 77-712 — | 22.288.Építési koltsíg — — Kazán és mosóház gépberendezése — — — _ 4,361.110-19 200 000•— 6 937 013 06 220 000. 22.288.2 598 1 0.87 20.000. A tisztán építészeti feladat keretébe tartozó szükségletek összege — — _ __ — _ _ 4,561.110 19 7,157013 06 22.288.— 2,618.190.87 Ehhez még hozzá jön : Bútor fehérnemű és gyógyászati berendezés-------A forrás rendezése — — — — — — — — — Üzembehelyezés — — — — — — — _____ Telekszerzés — — — — — — — — — — — 4% régi tervért---------— —---------------------------------------Ép ítészeti díjazás — - — — — — — — — _ Előre nem láthatókra — — — — — —-------------Id őközi kamat — —■ — — — — — — — — — 400 000.180.C00'— 186.000.— 110 000.— 210 044-07 1,410 000.— 165.850 — 155-000.- 1,0 3 C00.— 45.600.- 286.346.— 100,000.— 656.612.— í o.ooo— 1,010000.- 16 7810- 155.0(0"- 843-OOü*— 135.946.= 446.567-93 Mindössze— — 5.647.154 16 10 999.421-06 5.647.154-26 32.288-5,384.554-80 32 288 Töbsztikséglet . 5 352 266.80 5 352 266 80 kikerekitve mindösszesen . 5,650.000-11.000.000 1 5 350 000 I I I A kimutatás szerint előre nem látható kiadásokra mindössze 100,000 koronát irányoztak eiő. Félő, hogy ha a háború miatt soká késik a fürdő üzembe helyezése, úgy ez az összeg éppen olyan kevésnek fog bizonyulni, mint az időközi kamat- vesztesség, amely címén az eredeti költségjegyzékben 210.000 korona szerepelt, a felemelt számlában pedig már 656,612. A valóságban pedig az iníerkaláris kamatveszteség már eddig is jóval meghaladja a milliót. A legjobbon jártak a költ- ; ségmódosításokkal és túlkíadással a tervezők, j akik egyúttal az épitővállalkozók is. A Sterk, Sebestyén és Hegedűs-cég tudvalevőleg az építési j tőke négy százalékát kapja honoráriumképpen- ; ez a négy százalék az eredeti tervek és költségek szerint 186.000 korona volt, az építés költségeinek hatalmas megnövekedésével együtt ez is 1__:.000 koronára szaporodik fel. .-.»iá ta &».•>• .v in u » K a. a 4tt> x n « »1« a a m auiaa a «äs: $ »m«® a a saß sít! a is arassa » lem lesi uzsonna-kávé Ryila-ikosenalfc a kávésíik A tizes élelmező-bizcttság pénteki ülésén, mikor a kávéházak tej fogyasztása került szóba, Folkusházy Lajos tanácsnok kijelentette hogy örömmel fogadja a kávéházak tejfogyasztásának korlátozását s erre vonatkozóan már a jövő pénteki ülésen meg is teszi előterjesztését, Folkusházy tanácsnok ezzel a kijelentésével arra a már több Ízben fölmerült tervre célzott, hogy hatóságilag szüntessék be a kávéházakban való délutáni kávé és tej kiszolgálását. Beszéltünk a budapesti kávésokkal, akik valamennyien attól félnek, hogy a főváros keresztülviszi ezt a tervet, akkor a kávésípar súlyos helyzetbe jut. Harsányt Adolf, a kávésipar testület elnöke a következőket mondotta: A fővárosnak nem lehet célja tönkretenni a kávéházakat, amelyeknek nem söröző és borozó, hanem kávézó vendégei vannak. Már pedig, ha a kávéházak a legforgalmasabb időben, délután nem tudnak kávét és tejet adni, úgy egész nátran becsukhatják üzleteiket, A reggeli jövedelemből nem lehet fönntartani a kávéházi Weingrttber Ignác, az Edison-kávéház tu- j lajdonosiá igy nyilatkozott: — Céltalannak tartom, hogy most szüntes- j sék be a délutáni kávékiszolgálást. Néhány hét * múlva friss takarmány áll rendelkezésünkre s tudnivaló, hogy ilyenkor a tehenek több tejet adnak. Becsben nem szabad délután kávét kiszolgálni, de a hatóságok megígérték az ottani kávésoknak, hogy mihelyt lesz friss takarmány, I azonnal visszavonják a tilalmat. Ellenben nálunk, mezőgazda államban, éppen a zöldtakar- ; mány idejére, amikor elegendő tej lesz, nem akarnak kávét adni a kávéházi vendégeknek. A főváros intézkedése folytán különben már hosz- szabb idő óta sokkal kevesebb tejet kapnak a kávésok, mint azelőtt. Berger Leó kávés a következőket mondta: — Nagyon veszedelemes következményei lehetnének ennek az intézkedésnek, mert nemcsak bennünket, kávésokat, tennének vele tönkre, hanem síralomházzá változtatnák az egész várost, Budapesten sokkal nagyobb jelentősége van a kávéháznak, mint más világvárosban. Nálunk mindent a kávéházban bonyolítanak le s ha a tejhiány miatt a kávésok kénytelenek lennének becsukni, ezzel egész sereg egszísztencía menne tönkre. Nem hiszem, hogy azt akarja főváros. Steuer Marcel, az Abbázia-kávéház tulajdonosa így válaszolt kérdésünkre: — A kávéházak tejfogyasztása nagyon csekély százalékát teszi ki az általános fogyasztásnak. Átlagosan számítva hétezer liter tejet fogyasztanak el naponként a kávéházak s ha ezt a mennyiséget most elvonja a főváros, hogy közvetlenül a tejcsarnokokból juttassa a közönséghez, akkor a közönség fog rosszul járni. Régi tapasztalatom, hogy a kávéházak délután hat órakor kezdenek megtelni, mikor a hivatalnokok jönnek az irodákból. A legtöbb hivatalnokember ilyenkor vacsorázik egy csésze kávét, egyúttal újságot is olvas. Ilymódon hetvenezer ember vacsorázik Budapesten. Ha a kávéházak részére szükséges hétezer liter tejet a csarnokokban fél- literenként árusittatná a főváros, akkor tizennégyezer ember juthatna csak hozzá rendes esti kávéjához, mig ugyanez a hétezer liter tej a kávéházaknak elegendő hetvenezer kávé fölszol- gálására. De nemcsak a közönség, hanem maguk a kávésok is óriási károkat szenvednének. Ha nem tudnának kávét adni a közönségnek, miből fedeznék a horribilis költségeket. Eléggé sújt amúgy is minden kávést a záróra elrendelése. Ezeket mondották a kávésok, de sirnak a pincérek is, akik rendes napi keresetüktől, a borravalótól esnek e1, ha nem lesz többé délután kávé a kávéházakban. ts sä a te ía ss e ffl b 5 í§ a a k3 a ffl a e sä e a k a a h a sí s E a íz bb a a is a a as o e 28 a h b a S8 h s a ■ ■ A kávé gőgös és én-te-ő szamarak vegyiünk. Höfer prokuristdiaképpen egy kávébehozatalt részvénytársaság jelentkezett a vasárnapi lapokban. A kávé-főhadiszállás jelenti: ,,Ellenségeink körülzárási intézkedése folytán a kávébehozatal lényegesen megcsökkent . . Jelenti továbbá, hogy ezzel szemben a publikum annyira bolondja a kávéjának, hogy havonta 60.000 kgrammal fogy több, mint tavaly, a mi kilenc koronás átlagár mellett csekély hat millió korona nagyobb forgalmat jelent. Ez ugyan legfeljebb az adókivetési fórumokat érdekli, a kávé-császár mégis nekem publikumnak mondja ezt el, mert meg akarja indo- dokolni, hogy miért maximálta egy nyolcad kilóban a rendelkezésemre álló kávéquantumot és egyben takarékosságra int: ,,a közönség korlátozza a kávéfogyasztást“, különben kávéinség szakad ránk. Ennél „pestibb“ ügyet aztán elképzelni is bajos. Ezer orvos prédikálja évtizedek óta, hogy a kávé nem táplálék, hogy a coffein méreg — elkövetkezett egy idő, mikor a coffein nemcsak méreg, de stílszerűen méregdrága is és ez a méregdrágaság cukor uzsorával van súlyosbítva és engem-té- ged-ötet az altruista kávékereskedőnek kell megpofozni: — Fiam, legyen eszed! Szokjál le a kávéról, igyál reggel tejet, egyél rántott levest __ nemcsak so kkal olcsóbb, de sokka1 egészségesebb, sokkal táplálóbb is. A kávé meghibbant gőgjében, a kávékereskedő hatóságnak lépteti elő önmagát és maximál és rendszabályoz és lekötelez, mikor egy nyolcad- kiló kávét ád drága pénzen és bennem-benned- benne nincs annyi okosság, hogy megpróbáljon- megpróbáljunk kávé nélkül élni. Hogy a városi urak körülnézhetnének a kávépiacon — erről jobb nem beszélni. A tekintetes Tanácsot mégse lehet mindenért felelőssé tenni, a tekintetes Tanács bizonyára annyira el van foglalva, hogy reggelizni sincs ráérése és igy nem is érdekli a kávé . . . De a nagyérdemű publikum., mi tisztelt cimü tollatlan kétlábú állatok — mi elbánhatnánk a kávé-gög- gel! Egy hétig sztrájkoljunk, egy hétig éljünk meg coffein nélkül és a kávé gőgje elpusztul, az idegeink meg jobbak lesznek. Ha pedig van még valaki, a ki nem undorodna meg a kávé gőgjétől, próbáljon bemenni a kegyelem-adagért a kávéboltba. Itt először blockot kell kérni a segédtől és kifizetni a nyolcadkiló kávét a pénztárnál. Ötven ember könyörög egyszerre blockért. A pörköltkávé-vevő nyöszörög: — Aranyos segéd ur, nekem adjon már egy kilencven filléres blockot. Két órája várok . . . — A kilencvenes block, kérem, mától fogva kilencvenöt — mondja a segéd.
