Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-08 / 10. szám
4 99 Budapest, 1916 március 8. azt- kilátásba is helyezték, folytassa akcióját. A szenzációs Ítéletnek, amelyet Thót László büntető járásbiró hozott, száma IV. B. 9391—916. Az ítéletben és annak indokolásában igen érdekes részletek vannak, amelyek egyenesen a nyilvánosság elé kívánkoznak, hogy a bölcs bírót dicsérjék. Többek között nagyon fontos az ítélet, ahol a Bp. 330. íjj-ának negyedik bekezdése értelmében elrendeli a kir. járásbíróság, hogy az ítélet jogerőre való emelkedése után Budapest székesfőváros polgármesteri hivatalával közöltessék. Hogy hogyan pancsolta Barta a tejet, arra vonatkozólag az indokolásból a következő esetek leírását rágó djuk ki: Budapest székesfőváros tanácsának közélelmezési ügyosztálya az 1915. évi november hó 17-én és december hó 11-én a vádlott tej telepén a reggeli órákban várat lan tej vizsgálatot tartott és az első alkalommal a vádlottnál 61 részint zárt, részint pedig nyitott kanna tejet találtak, amelynek összmennyisége 1400 liter volt, s amelyeket a vádlott vevői részére akart elszállítani. A telepen megjelent bizottság az egész készletet mint gyanúsat lefoglalta és elszállittatta, amely alkalommal a vádlott azt a kijelentést tette, hogy a tejet a kocsisai hamisították. Az ezen alkalommal lefoglalt tejre vonatkozóan a szakértői vizsgálat megállapította, nogy az egyes kannákban 25—30%-os nitrátos víz van. Épen elegendő ennyi is arra, hogy egy pillantással betekinthessünk abba a bünfészekhe, ahol csalással törnek a budapesti közönség egészségére és pénzére. A főváros na.íy szolgálatot tett azzal, hogv végre szakított a pár koronás kihágási bírságokkal és végre odajuttatja a csalókat, ahová valók, a fogházba. Városok pártja, Szerweskeáraek a vidéki városok. Nevezetes szervezkedés folyik a fővárosban és a vidéken: a városok parlamenti képviselőit hatalmas politikai pártban akarják tömöríteni azok, akik régóta tapasztalják, hogy a városok érdekeit minduntalan háttérbe szorítják az országgyűlésen. A szervezkedés gondolata nem uj keletű, több ízben próbálták már a városok képviselőit közös akció számára megnyerni, egy táborban egyesíteni. De a politikai pártállások különbözősége mindig meghiúsította a tervet, a kormány- pártiak sohasem az általuk képviselt városoknak a speciális érdekeire voltak tekintettel, viszont az ellenzékiek a kormány elten akarták az uj pártot megszervezni. Most uj és előreláhatólag eredményt jelentő fázishoz érkezett az akció. A szervezkedés vezetői a közjogi kérdések kikapcsolásával állapították meg a városok pártjának programimját- A városok mintegy 60—70 mandátummal vannak képviselve a képviselőházban, ha tehát egy pártba sikerül tömöríteni a városok országgyűlési képviselőit, így ez a párt már számbeli súlyánál fogva is jelentékeny sikerekre, megkülönböztetett tekintélyre tarthat számot. A párt kizárólag városi érdekeket kíván szolgálni, vagyis a városokat megérdemelt jelentőségükhöz akarja juttatni. Az élelmiszerellátás kérdésének rendezése és tárgyalása a legjobb bizonyítéka annak, hogy a városok pártjára, nagy szükség van. Az alakulás talán már legközelebb megtörténik. Bizonyos, hogy lesznek sokan, a kik nem fogják akarni jelenlegi pártállásukat feladni, de a legközelebbi választásoknál hatalmas akciót fog kifejteni a párt és remélhető, hogy a városok felismerik érdekeiket, nem fognak más jelöltet megválasztani, mint azt, aki elsősorban a városi érdekeket hajlandó a parlamentben képviselni.-V-V-V« WV O Kössön ^ hadibizt ositást l | az Auguszta gyors- > 1 segélyalap hadibiz-1 tositásiosztályánál | ....................... “...............11 ° B udapest, Vilmos császár-ut 72. sz. Felvilágosítást ad az igazgatóság. Tel. 118-44 j Hadifoglyokat csak óvadék ellen kapnak a vállalkozók. A Budapesten levő és dolgozó hadifoglyok fölött való felügyeletiben igen nagy része van ma már a székesfővárosnak. Csak nem régiben irta meg a Fővárosi Hírlap, hogy a kormány a tanácsot bízta meg azoknak a helyeknek megvizsgálásával és szemmeltartásával, ahol hadifoglyokat adtaik ki mimikára- A közgazdasági ügyosztály erre a célra a maga dleputátusa mellé egy rendőrségi megbízottat és egy tisztiorvost is kért, s az igy alaíkulit bizottság imár meg is kezdte működését. Erkölcsi és egészségi szempontokból: megvizsgálják azokat a magáiir- iizemeket, ahol hadifoglyok dolgoznak. A bánásmód tisztességes volta csak ép oly követelmény, mint a rendes ellátás, vagy az egészséges elhelyezés. Legújabban azután még messzebbmenő intézkedés történt. E szerint minden vállalkozónak, a hol hadifoglyok dolgoznak, minden fogoly után 30 korona kauciót kelll letenni. Az óvadék már március elsejétől kezdve esedékes. Ez az óvadék birság gyanánt elvesz, ha a munkaadó a rossz bánásmóddal és rossz elszállásolással, elégtelen éis rossz élelmezéssel, vagy az egészségügyi szabályok megsértésévé1 a bírságolásra okot szolgáltat. A közgazdasági ügyosztály most a foglyokkal dolgoztató munkaadókat körlevélben értesíti, hogy minden ember után tegyék le a 30 koronás kauciót. Az óvadék beszedése és keze.ese a főváros központi pénztárának dolga lesz. Városatyák Összeférhetetlensége. Németországban nem azállifhatjsak. A Fővárosi Hírlap prograimmjának kezdettől fogva egyik legsarkalatosabb pontjai volt az összeférhetetlen városatyák üldözése. Nagyon sok bajnak a forrása, Budapesten, hogy a városatyák bizottsági tagságukat arra hisználják fel, hogy a fővárossal üzleteket kössenek. Most egy német kommunális hetilap körkérdést intézett a német városokhoz azon szabályzatok tárgyában, melyek a városi bizottsági tagoknak a közszállitásban való részvételét szabályozzák. A körkérdésre 15 nagy város adott feleletet. Barmen nek nincsen erre vonatkozó szabályzata, de a szokásjog kizárja a bizottsági tagokat a nagyobb közszállitásokból és építkezésekből. Csak a folyó, tatarozási, fentartási stb. munkákban vehetnek részt, de erről a bizottsági tagok önként lemondtak. — Crcreleiben jog szerint a bizottsági tagok is részesedhetnek közszállitásban, de a gyakorlatban nem fordul elő, hogy a bizottsági tag részt vett volna benne. — München 1902-ben hozott tanácsi határozattal kimondta, hogy közszállitásban nem vehetnek részt a városi kollégiumok tagjai, de különösen azok nemt akik valamely városi üzemnek felügyelő bizottsági tagjai. Ezen határozat alól csak rendkívüli szükség esetén tehető kivétel, ami eddig azonban még nem fordult elő. — Kiel és Nürnberg csak a szabadkézből kiadott közmunkákból zárja ki a képviselőtestület bizottságainak tagjait. — Drezda 1913-ban módosított közszállitási szabályrendelete értelmében közszállitásokban nem vehetnek részt a tanács tagjaij továbbá azon bizottságnak a kép- viselőtesület vagy a polgárság által választott tagjai, amely bizottság a kérdéses közmunka megszavazásánál, végrehajtásánál bármiképen közreműködött. Ezen tilalom kiterjed az említett házastársaíra, üzletvezetőire, cégjegyzőire és jutalék ellenében dolgozó alkalmazottaira is. Csak csekély értékű szabadkézből beszerzett áruk szállítására nézve tehető ez alól kivétel. — Berlin, Charlottenburg, Hannover, Magdeburg, Stettin, Breslau a közmunkákból csak azokat a bizottsági tagokat zárják ki, akik a kérdéses közmunka felügyeletével megbízott bizottság- tagjai. — Altona a szabadkézből kiadott közmunkából zárja ki a bizottsági tagokat; továbbá kizárja a bizottságok tagjait a bizottság hatáskörébe tartozó közmunkákban való részvételből. — Cassel és Coin olyképen szabályozták e kérdést hogy bizottsági tag nem lehet szerződött vállalkozója a városnak. Egyszerű közszállításban bizottsági tag részt vehet, ehhez azonban Casselben a tanács, Cölnben a képviselőtestület hozzájárulása szükséges. Németországban tehát a legtöbb város külön összeférhetetlenségi szabályzatban gondoskodik arról, hogy a városatyák ne legyenek a város vállalkozói. Ahol pedig nincsen összeférhetetlenségi szabályzati ott a szokásjog és az ép erkölcsi érzék tiltja meg a városatyáknak, hogy üzleteket kössenek. Vállalkozók ártulkövetelése. A Rózsadomb közelében tervezett Zsófia gye nmek szanatóriumnak az építéséről egyelőre szó sincsen, de az odavezető ut érdekében már minden apparátus megmozdult. Az ut kiépítését maga a főváros is szorgalmazza és már két Ízben is meghirdették rá a versenypályázatot, azonban mindkétszer komoly eredmény nélkül. A költségvetésben ugyanis erre a munkára 200.000 korona van fövéve, a versenytárgyaláson azonban a váltakozók 400.000 koronás ajánlatokat tettek, úgy hogy azokat figyelembe sem lehetett venni. Az ut- és csatornaépítési ügyosztály belátta a vállalkozók helyzetét, akik munkaerő hijján és az anyagdrágaság miatt olcsóbb ajánlatot nem tudnak tenni, lemondtak a Zsófia gyermekszan,atóriumhoz vezető útnak a háború alatt leendő kiépítéséről és azt jobb időkre halasztották. Annyival is inkább, mert hiszen a szanatóriumnak a háború alatt való fölépítéséről szintén nem lehet szó, illuzórius dolog lenne és pénzpocsékolás számba menne, ha a főváros a nemlétező szanatóriumhoz vezető "utat most a háború alatt kétszeres költséggé1 valósítaná meg. A Zsófia Szanatórium Egyesület azonban, amelynek Zichy János gróf az elnöke, minden követ megmozgatott. Valószínűleg ennek az akciónak az eredménye az. hogy a belügyminiszter nemrég leiratban sürgette meg a főváros tanácsánál a Zsófia gyermek szanatóriumihoz vezető ut kiépítését. A belügyminiszter sürgetésére Fock Ede tanácsnok adta meg a választ és ismertette a két versenytárgyalás eredményét és hivatkozott a sokkal sürgősebb munkálatokra. A belügyminiszter a választ jóváhagyólag tudomásul vette. A Városi Igazgatósága. A Városi Villamosvasút legközelebbi közgyűlésén sor kerül azoknak az igazgatósági tagoknak a megválasztására, akiknek mandátuma lejár. Befejezett dolog, hogy Prey er Hugó bizottsági tagot kihagyják az igazgatóságból s a helyébe Festetich Géza gróf alpolgármester, eddigi felügyelőbizottsági tagot fogják megválasztani. Mit kérnek az ipartestületek? A Fővárosi Hírlap hírt adott arról, hogy a budapesti ipar testületek az anyagi csőd szélére jutottak a háború miatt. Nincsenek meg a régi bevételeik és az adminisztráció nagyon sok pénzt fölemészt. Úgy akarnak tehát magukon segíteni, hogy a fővárostól kérnék segítséget. Az ipartestüíetek kérvénye, amelyet nevükben az Ipartestüíetek Országos Szövetsége nyújtott be, már megérkezett a városházára, ahol nagyot néztek rajta, hogy mindenről van benne szó, csak arról nem, hogy mennyi pénzt akarnak. Bizonykodnak a mellett, hogy a háború tette őket tönkre, hogy a vidéken már régen segítik a városok az ipartestületeket és hogy ők tulajd'onképenj a főváros dolgát végzik. A hosszú memorandumnak ilyenformán nem sok értéke lehet s mert a városházán nem érthetik meg belőle, mi a ki vaus ágúik. Bárczy István polgár- mester március 6-ikáni referáltatta el magának az ügyet és valószínűleg az tesz a döntése, hogy küldjék vissza a memorandumot a konkrét kívánságok kifejezése céljából. Egyben valószínűleg meg fogják kérdezni azt Is, hogy a Budapest ten gombamódlra elszaporodott ipartestületek közüli melyeknek van és milyen összegre szüksége, kelte e az olyannak is a segedelem, mint példáiul a cipészeké, amelynek tudvalevőleg a Wesselényi-utcában palotája van?
