Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-08 / 10. szám
_Bilid lapest, 1916 március 8. Ke reskedösegéd városatyaSenyéi Ferenc törvényhatósági bizottsági tag a napokban elhunyt. Helyébe Berger Simon soron levő póttag kerül, aki a közgyűlésen a kereskedősegédek tisztes kasztját fogja képviselni. Berger a Bettelhenu és Társa cégnél van alkalmazva, a1 elnöke a Kereskedelmi all ‘mazottak országos egyesületének, mint ke- re.s';e,lc'segéd- azonban ö az első, aki belekerült a t"rvenyhatóságba. Slágermiisor az Omniában. Rendkívül érdekes és minden izében újszerű látványos amerikai színmüvet mutat be az Omnia „A halál völgyecímen. Amit lovasbravurokban és művészi színjátszásban az amerikai filmek eddig nyújtottak, utolér. hctetleniil érvényesülnek e n~gyszerü filmen, mely kizárólag az Omniában kerül bemutatóra, épugy, mint a grandiózus műsor többi slágerei, „A képviselő ur‘i cimii 3 felvonásos, elejétől végig kacagtató vígjáték és a „Török f őh-cd szállás'‘-ró\ fölvett szenzációs hiteles fölvétel. HínBilBaBBBBBBBBBBaaBBBBBBBaBBÍIWUBHBBBBBBBnBBBBBBBBR A TŐKE Gazdasági problémák. A főrendiház legutolsó érdemleges ülésének a vegén Hadik János gróf interpellációt intézett a miniszterelnökhöz a kormány jövendő kereskedelmi politikája tárgyában. A többi között az iránt is érdeklődött, hogy a Németországgal való gazdasági kapcsolat kérdésében a kormány milyen álláspontot foglal el. A miniszterelnök röviden azt válaszolta, hogy az ügy mai stádiumában nem szolgálhat felvilágosítássá!, de hozzátette, hogy a kormány ,.tisztában van azzal, hogy mit akar“. A budapesti kereskedelmi és iparkamara az elmúlt héten tartott ülésében határozati javaslatot fogadott el, melyben körvonalazta azokat a kívánságokat. melyeket az uj kiegyezésben megvalósítani óhajt. A kamara ebben a határozati javaslatban kimondja, hogy hive a Németországgal való gazdasági közeledésnek, de a legtöbb kedvezmény élvezetéből a többi külállamokat se kívánja kizárni. A porosz képviselőház legutóbbi üléseinek egyikén a kereskedelmi miniszter az Ausztria- Magyarországgal való gazdasági kapcsolatról szólva, kijelentette, hogy gazdasági kérdéseket érzelmi alapon nem lebet elintézni. A miniszter tehát — mint az utána felszólaló képviseld mondotta -— vizet öntött annak a lelkesedésnek a borába, melyet a monarchia és Németország közti gazdasági közeledése dolgában bizonyos körökben támasztottak. Ezekből a nyilatkozatokból kitűnik, hogy a hivatalos és félhivatalos körök ebben a kérdésben a hideg megfontolás álláspontjára helyezkedtek, mely teljesen ellentétben áll azzal az agiíációval, melyet ebben az irányban biz-onyos felelőtlen tényezők kifejtettek- Mi helyesnek tartjuk a kormány álláspontját, melyben a józan felfogás jut kifejezésre. A mostani idők nem alkalmasak arra, hogy ezt a kérdést dűlőre hozzuk. Most, amidőn élet-halál harcot vívunk, hogy nemzeti létünket továbbra is biztosítsuk, minden erőnket meg kell feszítenünk, hogy a végleges győzelem a mienk legyen. Csak azután lehet majd a jövő gazdasági berendezkedés kérdéseivel foglalkozni. Mert azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a gazdasági kérdések is a harc mezején fognak eldöntetni. A fegyverek sikere fogja meghatározni azt az irányt, melyet jövendő kereskedelmi politikánk követni fog. Ennélfogva meg kell értenünk azt a tartózkodást, melyet úgy a monarchia, mint Németország hivatalos körei ezeknek a kérdéseknek a megvitatásában tanúsítanak. Ugyanebből a szempontból ítélendő meg az Ausztriával való (kiegyezés kérdése is. A józan ész diktálja, hogy a háború-tartama alatt messze ymm’avííúzMp. Jövőre kiható intézkedések ezen a téren ne tétessenek. A magyar kormány most semmi irányban se kötheti le a kezét. Cselekvési szabadságát a háború utáni időre kell megőriznie. A kormány eddigi magatartása különben arra enged következtetni, hogy az illetékes körökben is ez a felfogás uralkodik. A legnagyobb bajnak tartanók, ha a szövetséges államokkal való katonai harmóniát, mely a győzelem egyedüli biztos záloga, a minden erőt mngfeszitö kiizde'em ideje alatt, gazdasági kérdéseknek élére való állításával zavarnék meg. Ezt mindenképpen el kell kerülni. Megelégedéssel látjuk, hogy ez a kormány intenciója is. A budapesti kereskedelmi kamara fent említett határozati javaslatával egyidejűleg egy memorandumot is publikált, melyben a jövő kiegyezés kérdésiéivel foglalkozik. Ebben az emlékiratban a többi között javaslatot tesz arra nézve, hogy a háború után Ausztriával kartebközösséget teremtsünk és a nyersanyagbeszerzést, szállítást és kifizetést Ausztriával való egységes és közös szervezettel oldjuk meg. A magyar kereskedő- lerft szabadsága érdekében fel kell emelnünk a~ szavunkat minden olyan kísérlet ellen, mely a közös intézmények szaporítására és a kommerciális magánkezdeményezés korlátozására irányul. Csodáljuk, hogy a kamara Hlyen elveket propagál ugyanakkor, amidőn Lánczy Leó az elnöki székből stigmatizálta azt a kampányt, mely a kereskedelmet gúzsba kötő központoknak a háború után való fentartását célozza. Nem lesz papiroshiány. Megcsappant a fogyasztás. — Miért emelkedtek az árak? — Dolgozik a spekuláció. A papírárak szinte ugrásszerűen, minden látszólagos ok nélkül emelkednek, úgy hogy ma már olyan horribilis árakat kénytelenek a fogyasztók fizetni, amelyre eddig nem is volt példa, Már papirhiányról is terjed_ tek el korai túlzott hirek és ennek az a körülmény adott tápot, hogy a fiiszerkereskedők üzleteiben hasábos plakátokat lehetett látni az utóbbi időben, amelyek arra szólították fel a közönséget, hogy ne követeljen papiroscsomagolást a kereskedőknél, mert annak. úgyis alig van praktikus haszna, ellenben a pa- I pir mai magss ára megdrágítja az árut. A papíripar I helyzetére vonatkozólag most megkérdeztük Neumann Györgyöt, a ,,Hermaneci papírgyár r.-t,“ igazgatóját aki a következő felvilágosítást adta munkatársunknak; — A papíripar, igaz, meglehetős nehézségekkel küzd, de azért papirhiányra még csak gondolni sem lehet. A belföldi gyárak, amelyek 40—50 százalékra redukált üzemmel dolgoznak és az osztrák gyárak, amelyek a belföldi fogyasztásnak körülbelül 70 százalékát látják el, mindenkor ki tudják elégíteni a szükségletet, annál is inkább, mert különösen az utóbbi időben nagyon megcsappant a papírfogyasztás. — Higiénikus szempontból nem lehet könnyelműen elsiklani afölött, hogy például a pékek, íüszerkeres- kedők, de különösen a hentesek nem csomagolják papirosba az árut. A kávéházak is kezdik már leszoktatni a közönséget a papiPsza.lvétáról, pedig a nagy percentre dolgozó kávéházaknál alig számít ez a cikk. A papíráru folytonos áremelését elsősorban a nyersanyagárak horribilis drágulása, azután a munkáshiány és a kevés fa, és fuvarerő idézték elő. Ismeretes már hogy a festákárakat legutóbb 200 százalékkal emelték fel a német gyárak, de csak nálunk. Semleges államokban ez az áremelés 3—4 százalékos volt. Ezen a fontos cikken kívül legutóbb a cellulózé árát drágították meg ismét a gyárak. Ma már 58 koronát kérnek elsőmínőségii fehérített cellulózéért, holott tavaly ilyenkor még csak 26 korona volt az ára. A 340 koronában maximált gyanta árát 5—600 koronára verte föl a spekuláns közvetítő kereskedelem. Normális időben 21—24 korona volt a gyanta ára. Kénkovand nincs. Munkásokkal is sok bajuk van a gyáraknak, amelyek a fuvarerő hiánya miatt fát is alig tudnak beszrezni. Ezek, tisztára a háború következtében fennálló nehézségek, okozzák a papirpar áremeléseit. Ezek az említett kijelentések azonban nem vonatkoznak a rotációs papírgyártásra, amelynek egészen speciális helyzete van. 5 Mint a kijelentésből világosan és megnyugtatón kitetszik, papirhiányról szó sem lehet. Ellenben nagyon valószínű, hogy a közvetítő kereskedelem __ ismerve a s zituációt — bőségesen ellátta magát készletekkel, hogy az árut visszatartva, mesterséges hiányt idézzen elő és igy elősegítse az újabb áremelést. Önként felvetődik bennünk azaz idea, hogy az ujságpapirköz- pont mintájára nem lehetne-e egy másik papirköz- pontot létesíteni, amelynél az összes felhalmozott pa- pirkeszleteket be kellene jelenteni. Technikai szempontból nem volnának különösebb nehézségei ennek a központnak sem, amely egységesen irányítaná a papiriprr produkcióját, a fogyasztást, megállapítaná az árakat és határt szabna, vagy legalább is mérsékelné a háboruokozta abnormális árfelsrófolásokat. Igazgató-változás a zsolnai posztógyárban. A Magyar gyapjuáru, katonaposztó- és takarógyár r.-t. vezérigazgatója, Vogel Samu, akinek az ország legnagyobb textil-vállalatának felvirágoztatásában ellök elő szerep jutott, nemrégiben nyugalomba vermit, legközelebb pedig „Budapestre költözik és itt a vállalat központi vezetése körül fog irányitó pozíciót elfoglalni. A zsolnai vezérigazgatói állást a napokban tartott igazgatósági ülésen, amelyen Weiss Fii- löp, a Pesti magyar kereskedem! bank alelnöke elnökölt, a volt vezérigazgató fiára, Vogel Jamesra ruházták, aki eddig a gyár műszaki igazgatója volt és ebiben a minőségiében elismert tekintélyt szerzett. Előléptetések a Kereskedelmi banknál. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Bánó Pál, Conrad Ottó, Ehrenfeld Gyula, Fuchs Leó. Gósz Károly, Hoffmann Béla, Horovitz Izidor cégjegyzőket aligazgatói címmel és Paunié Sándor főmérnököt műszaki tanácsosi, dr. Futó Ernőt pedig titkári címmel ruházta föl. Az erdélyi fakitermelés megkönnyítése. A kereskedelemügyi miniszter — mint Az Újság jelenti — a fakitermelés megkönnyítése végett a jövőrei egyszerűsíteni kívánja az erdélyi ember és állati erőre berendezett iparvasutak létesítésének közigazgatási formaságait, még pedig úgy, hogy a közigazgatási bejárásra I kiküldött bizottság előzetes jóváhagyása után az ipar- vasut építése megkezdhető a kereskedelmi kormány külön engedélyének bevárása nélkül. Hasonlóan megkezdheti az ip-rvasui üzemét a mütanrendőri bejárás után, ha a bizottság elnöke az ellen kifogást nem emel. Beszámolók és közgyűlések. Kereskedelmi Bank. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, melynek mérlegét lapunk: múlt számában ismertettük, közzétette az 1915-iki iizletév részletes zárószámadlásait- A számtételek a bank összes üzletágainak fellendülése mellett tesznek tanúságot. Különös emelkedést mutat a betétek állaga, mely most 743.2 millióra mg. A növekedés az előző évi állománnyal szemben 273.1 millió. A bank tehát a saját tőkéivel együtt most 1565.5 millió korona tőkét kezel. A bank mobilitására jellemző az a körülmény, hogy 841 millió korona értékű olyan értékpapírok fellett rendelkezik, melyek minden időben könnyen moboli- zá’hatők. Az adósok kontója 37-5 millió csökkenést mutat, ami a kereskedeliem és ipar tőkeszükségletének a háború alatt való csökkenését igazolja. A províziók 163.498 koronával, a deviza- üzlet hozadléka 27.999 koronával, az értékpapírokra és árukra adott előlegek pedig 10,3 millióval növekedtek. A Pesti magyar kereskedelmi bank összforgalma — a háborús viszonyok dacára -— az 1915 évben 26.553 millió koronára rúgott, szemben 18.315 millióval 1914- ben- A forgalom tehát 8238 millióval emelkedett. Jelzálog hitelbank. A Magyar Jelzálog Hitelbank közgyűlésén Mada. rassy-Beck Gyula báró vezéirgazgató kegyeletes szavakban méltatta Széli Kálmán érdemeit, amelyet az intézet egész bázisának kiépítése körül végzett. Az igazgatósági jelenést egyhangúlag elfogadta a közgyűlés és magáévá tette azt az indítványt, amely szerint-a 6,055.959 korona 77 fillér tiszta nyereségből részvényenkint 22 korona osztalékot fizetnek ki áp-
