Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-03-08 / 10. szám

_Bilid lapest, 1916 március 8. Ke reskedösegéd városatya­Senyéi Ferenc törvényhatósági bizottsági tag a napokban elhunyt. Helyébe Berger Si­mon soron levő póttag kerül, aki a közgyűlé­sen a kereskedősegédek tisztes kasztját fogja képviselni. Berger a Bettelhenu és Társa cég­nél van alkalmazva, a1 elnöke a Kereskedelmi all ‘mazottak országos egyesületének, mint ke- re.s';e,lc'segéd- azonban ö az első, aki belekerült a t"rvenyhatóságba. Slágermiisor az Omniában. Rendkívül érdekes és minden izében újszerű látvá­nyos amerikai színmüvet mutat be az Omnia „A halál völgyecímen. Amit lovasbravurokban és művészi szín­játszásban az amerikai filmek eddig nyújtottak, utolér. hctetleniil érvényesülnek e n~gyszerü filmen, mely ki­zárólag az Omniában kerül bemutatóra, épugy, mint a grandiózus műsor többi slágerei, „A képviselő ur‘i cimii 3 felvonásos, elejétől végig kacagtató vígjáték és a „Török f őh-cd szállás'‘-ró\ fölvett szenzációs hiteles föl­vétel. HínBilBaBBBBBBBBBBaaBBBBBBBaBBÍIWUBHBBBBBBBnBBBBBBBBR A TŐKE Gazdasági problémák. A főrendiház legutolsó érdemleges ülésének a vegén Hadik János gróf interpellációt intézett a miniszterelnökhöz a kormány jövendő keres­kedelmi politikája tárgyában. A többi között az iránt is érdeklődött, hogy a Németországgal való gazdasági kapcsolat kérdésében a kormány milyen álláspontot foglal el. A miniszterelnök röviden azt válaszolta, hogy az ügy mai stádiu­mában nem szolgálhat felvilágosítássá!, de hoz­zátette, hogy a kormány ,.tisztában van azzal, hogy mit akar“. A budapesti kereskedelmi és iparkamara az el­múlt héten tartott ülésében határozati javaslatot fogadott el, melyben körvonalazta azokat a kí­vánságokat. melyeket az uj kiegyezésben meg­valósítani óhajt. A kamara ebben a határozati javaslatban kimondja, hogy hive a Németország­gal való gazdasági közeledésnek, de a legtöbb kedvezmény élvezetéből a többi külállamokat se kívánja kizárni. A porosz képviselőház legutóbbi üléseinek egyikén a kereskedelmi miniszter az Ausztria- Magyarországgal való gazdasági kapcsolatról szólva, kijelentette, hogy gazdasági kérdéseket érzelmi alapon nem lebet elintézni. A miniszter tehát — mint az utána felszólaló képviseld mon­dotta -— vizet öntött annak a lelkesedésnek a borába, melyet a monarchia és Németország közti gazdasági közeledése dolgában bizonyos körökben támasztottak. Ezekből a nyilatkozatokból kitűnik, hogy a hivatalos és félhivatalos körök ebben a kérdés­ben a hideg megfontolás álláspontjára helyez­kedtek, mely teljesen ellentétben áll azzal az agiíációval, melyet ebben az irányban biz-onyos felelőtlen tényezők kifejtettek- Mi helyesnek tartjuk a kormány álláspontját, melyben a józan felfogás jut kifejezésre. A mostani idők nem al­kalmasak arra, hogy ezt a kérdést dűlőre hoz­zuk. Most, amidőn élet-halál harcot vívunk, hogy nemzeti létünket továbbra is biztosítsuk, minden erőnket meg kell feszítenünk, hogy a végleges győzelem a mienk legyen. Csak azután lehet majd a jövő gazdasági berendezkedés kér­déseivel foglalkozni. Mert azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a gazdasági kérdések is a harc mezején fognak eldöntetni. A fegyve­rek sikere fogja meghatározni azt az irányt, melyet jövendő kereskedelmi politikánk követni fog. Ennélfogva meg kell értenünk azt a tartóz­kodást, melyet úgy a monarchia, mint Német­ország hivatalos körei ezeknek a kérdéseknek a megvitatásában tanúsítanak. Ugyanebből a szempontból ítélendő meg az Ausztriával való (kiegyezés kérdése is. A józan ész diktálja, hogy a háború-tartama alatt messze ymm’avííúzMp. Jövőre kiható intézkedések ezen a téren ne té­tessenek. A magyar kormány most semmi irányban se kötheti le a kezét. Cselekvési sza­badságát a háború utáni időre kell megőriznie. A kormány eddigi magatartása különben arra enged következtetni, hogy az illetékes körök­ben is ez a felfogás uralkodik. A legnagyobb bajnak tartanók, ha a szövetséges államokkal való katonai harmóniát, mely a győzelem egye­düli biztos záloga, a minden erőt mngfeszitö kiizde'em ideje alatt, gazdasági kérdéseknek élére való állításával zavarnék meg. Ezt min­denképpen el kell kerülni. Megelégedéssel lát­juk, hogy ez a kormány intenciója is. A budapesti kereskedelmi kamara fent említett határozati javaslatával egyidejűleg egy memo­randumot is publikált, melyben a jövő kiegyezés kérdésiéivel foglalkozik. Ebben az emlékiratban a többi között javaslatot tesz arra nézve, hogy a háború után Ausztriával kartebközösséget te­remtsünk és a nyersanyagbeszerzést, szállítást és kifizetést Ausztriával való egységes és közös szervezettel oldjuk meg. A magyar kereskedő- lerft szabadsága érdekében fel kell emelnünk a~ szavunkat minden olyan kísérlet ellen, mely a közös intézmények szaporítására és a kommer­ciális magánkezdeményezés korlátozására irá­nyul. Csodáljuk, hogy a kamara Hlyen elveket propagál ugyanakkor, amidőn Lánczy Leó az elnöki székből stigmatizálta azt a kampányt, mely a kereskedelmet gúzsba kötő központoknak a háború után való fentartását célozza. Nem lesz papiroshiány. Megcsappant a fogyasztás. — Miért emelkedtek az árak? — Dolgozik a spe­kuláció. A papírárak szinte ugrásszerűen, minden látszólagos ok nélkül emelkednek, úgy hogy ma már olyan horri­bilis árakat kénytelenek a fogyasztók fizetni, amelyre eddig nem is volt példa, Már papirhiányról is terjed_ tek el korai túlzott hirek és ennek az a körülmény adott tápot, hogy a fiiszerkereskedők üzleteiben ha­sábos plakátokat lehetett látni az utóbbi időben, ame­lyek arra szólították fel a közönséget, hogy ne köve­teljen papiroscsomagolást a kereskedőknél, mert an­nak. úgyis alig van praktikus haszna, ellenben a pa- I pir mai magss ára megdrágítja az árut. A papíripar I helyzetére vonatkozólag most megkérdeztük Neumann Györgyöt, a ,,Hermaneci papírgyár r.-t,“ igazgatóját aki a következő felvilágosítást adta munkatársunknak; — A papíripar, igaz, meglehetős nehézségekkel küzd, de azért papirhiányra még csak gondolni sem lehet. A belföldi gyárak, amelyek 40—50 százalékra redukált üzemmel dolgoznak és az osztrák gyárak, amelyek a belföldi fogyasztásnak körülbelül 70 százalékát látják el, mindenkor ki tudják elégíteni a szükségletet, annál is inkább, mert különösen az utóbbi időben nagyon megcsappant a papírfogyasztás. — Higiénikus szempontból nem lehet könnyelműen elsiklani afölött, hogy például a pékek, íüszerkeres- kedők, de különösen a hentesek nem csomagolják pa­pirosba az árut. A kávéházak is kezdik már leszok­tatni a közönséget a papiPsza.lvétáról, pedig a nagy percentre dolgozó kávéházaknál alig számít ez a cikk. A papíráru folytonos áremelését elsősorban a nyersanyagárak horribilis drágulása, azután a mun­káshiány és a kevés fa, és fuvarerő idézték elő. Isme­retes már hogy a festákárakat legutóbb 200 százalék­kal emelték fel a német gyárak, de csak nálunk. Sem­leges államokban ez az áremelés 3—4 százalékos volt. Ezen a fontos cikken kívül legutóbb a cellulózé árát drágították meg ismét a gyárak. Ma már 58 koronát kérnek elsőmínőségii fehérített cellulózéért, holott ta­valy ilyenkor még csak 26 korona volt az ára. A 340 koronában maximált gyanta árát 5—600 koronára verte föl a spekuláns közvetítő kereskedelem. Normá­lis időben 21—24 korona volt a gyanta ára. Kénkovand nincs. Munkásokkal is sok bajuk van a gyáraknak, amelyek a fuvarerő hiánya miatt fát is alig tudnak beszrezni. Ezek, tisztára a háború következtében fenn­álló nehézségek, okozzák a papirpar áremeléseit. Ezek az említett kijelentések azonban nem vonatkoznak a rotációs papírgyártásra, amelynek egészen speciális helyzete van. 5 Mint a kijelentésből világosan és megnyugtatón ki­tetszik, papirhiányról szó sem lehet. Ellenben nagyon valószínű, hogy a közvetítő kereskedelem __ ismerve a s zituációt — bőségesen ellátta magát készletekkel, hogy az árut visszatartva, mesterséges hiányt idézzen elő és igy elősegítse az újabb áremelést. Önként fel­vetődik bennünk azaz idea, hogy az ujságpapirköz- pont mintájára nem lehetne-e egy másik papirköz- pontot létesíteni, amelynél az összes felhalmozott pa- pirkeszleteket be kellene jelenteni. Technikai szem­pontból nem volnának különösebb nehézségei ennek a központnak sem, amely egységesen irányítaná a papiriprr produkcióját, a fogyasztást, megállapítaná az árakat és határt szabna, vagy legalább is mérsé­kelné a háboruokozta abnormális árfelsrófolásokat. Igazgató-változás a zsolnai posztógyárban. A Magyar gyapjuáru, katonaposztó- és ta­karógyár r.-t. vezérigazgatója, Vogel Samu, akinek az ország legnagyobb textil-vállalatának felvirágoztatásában ellök elő szerep jutott, nem­régiben nyugalomba vermit, legközelebb pedig „Budapestre költözik és itt a vállalat központi vezetése körül fog irányitó pozíciót elfoglalni. A zsolnai vezérigazgatói állást a napokban tar­tott igazgatósági ülésen, amelyen Weiss Fii- löp, a Pesti magyar kereskedem! bank alelnöke elnökölt, a volt vezérigazgató fiára, Vogel Jamesra ruházták, aki eddig a gyár műszaki igazgatója volt és ebiben a minőségiében elismert tekintélyt szerzett. Előléptetések a Kereskedelmi banknál. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Bánó Pál, Conrad Ottó, Ehrenfeld Gyula, Fuchs Leó. Gósz Károly, Hoffmann Béla, Horovitz Izidor cégjegy­zőket aligazgatói címmel és Paunié Sándor főmérnököt műszaki tanácsosi, dr. Futó Ernőt pedig titkári cím­mel ruházta föl. Az erdélyi fakitermelés megkönnyítése. A kereskedelemügyi miniszter — mint Az Újság jelenti — a fakitermelés megkönnyítése végett a jövőrei egyszerűsíteni kívánja az erdélyi ember és állati erőre berendezett iparvasutak létesítésének közigazgatási for­maságait, még pedig úgy, hogy a közigazgatási bejárásra I kiküldött bizottság előzetes jóváhagyása után az ipar- vasut építése megkezdhető a kereskedelmi kormány külön engedélyének bevárása nélkül. Hasonlóan meg­kezdheti az ip-rvasui üzemét a mütanrendőri bejárás után, ha a bizottság elnöke az ellen kifogást nem emel. Beszámolók és közgyűlések. Kereskedelmi Bank. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, melynek mérlegét lapunk: múlt számában ismer­tettük, közzétette az 1915-iki iizletév részletes zárószámadlásait- A számtételek a bank összes üzletágainak fellendülése mellett tesznek tanú­ságot. Különös emelkedést mutat a betétek állaga, mely most 743.2 millióra mg. A növeke­dés az előző évi állománnyal szemben 273.1 millió. A bank tehát a saját tőkéivel együtt most 1565.5 millió korona tőkét kezel. A bank mobili­tására jellemző az a körülmény, hogy 841 millió korona értékű olyan értékpapírok fellett rendel­kezik, melyek minden időben könnyen moboli- zá’hatők. Az adósok kontója 37-5 millió csökke­nést mutat, ami a kereskedeliem és ipar tőke­szükségletének a háború alatt való csökkenését igazolja. A províziók 163.498 koronával, a deviza- üzlet hozadléka 27.999 koronával, az értékpapí­rokra és árukra adott előlegek pedig 10,3 millió­val növekedtek. A Pesti magyar kereskedelmi bank összforgalma — a háborús viszo­nyok dacára -— az 1915 évben 26.553 millió koronára rúgott, szemben 18.315 millióval 1914- ben- A forgalom tehát 8238 millióval emelkedett. Jelzálog hitelbank. A Magyar Jelzálog Hitelbank közgyűlésén Mada. rassy-Beck Gyula báró vezéirgazgató kegyeletes sza­vakban méltatta Széli Kálmán érdemeit, amelyet az intézet egész bázisának kiépítése körül végzett. Az igazgatósági jelenést egyhangúlag elfogadta a köz­gyűlés és magáévá tette azt az indítványt, amely sze­rint-a 6,055.959 korona 77 fillér tiszta nyereségből részvényenkint 22 korona osztalékot fizetnek ki áp-

Next

/
Oldalképek
Tartalom