Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-03-08 / 10. szám

Budapest, 1916 március 8. ’ZAP 3 A kórházi élelmezés tanulmányozása. Reformálják a betegek élelmezését. Házinyul a kórházi étlapon. Budapest székesfőváros kórházairól! úgy szoktak beszélni az emberek, mintha azoknak a fentairtója tulajdonképen az állam volna. Hogy miilyen téves ez, annak legfőbb bizonyítéka az, hogy a székesfőváros naponkint rettenetes ősz- szeget fizet rá az állam nyújtotta segedelemre. A közegészségügyi ügyosztály évek óta mindén eszközzel azon iparkodik, hogy a kormányt na­gyobb áldozatkészségre bírja, de eddig sikerte­lenül, bár megvan a remény arra, hogy a fővá­ros negyven milliós kórházi programmjának megvalósításánál kissé meg fog enyhülni az álami sziikkeblüség. Amíg azonban mindezek a dolgok nem rende­ződnek, addig is olyan eszközöket kellett igény­be vennie a székesfővárosnak, amelyek a kór­házi kiadásokat legalább némi képen mérsékelik, így ezt a célt szolgálta a községi műszer- és köt­szerüzem megállapitása, amely különösen a há­ború alatt igen nagy megtakarításokat produ­kált és rendkívüli teljesitmé'niyekkel! tüntette ki magát. A közegészségügyi ügyosztály azonban nem áll meg ezen a ponton. Egész csomó terv van, amely az uzsora kiküszöbölésére irányul és amely újabb és újabb megtakarítást jelent. Csak nemrégiben pattant ki a terv, hogy a főváros galamb- és nyultenyészetet tervez, hogy a kór­házak ápoltjainak ellátására minél többet taka­ríthasson meg. Természetesen a terveknek igen sok az ellen­sége. Mindegyik olyan érdekekbe ütközik, amely érdekeket társadalmi hatalmasságok képvisel­nek. így például a nyul-tenyésztés és a nyulal való kórházi élelmezés nemcsak a mészárosokat érinti, de maguk az agráriusok is föl fognak szisszenni, ha az a megvalósulás stádiumába jut. Ebben a kérdésben a tervezetet B u zay Károly dr. tanácsnok csinálta, aki minden néven neve­zendő érdeket háttérbe szorított akkor, amikor a kórházi ellátás javítását érheti el- Mert a nyüll- tenyésztés egyben azt is jelenti, hogy olcsóbb lévén a kórházi élelmezés, a betegek egyéb igé- nyeinek kielégítésére, gyógyításuk eszközeire is nagyobb összeget lehet fordítani. A tanácsnok előterjesztését B á r c z y István polgármester nagy örömmel fogadta és mindenben megadta hozzájárulását. Ma pedig már olyan stádiumba jutott az ügy, hogy négy hónap múlva a betegek az összes kórházakban a főváros által tenyész­tett nyulak húsán fognak élni. Ezzel egyben igen sok borjúhús szabadul föl a budapesti piaco­kon is. Amit túlságosan nehéz kimutatni, hogy a főváros deficitjéből mennyi terhel engemet? Istenem, istenem], — be furcsa jószág is az ember! Én, aki hitelezőimmel szemben a leg- messzebbmenően türelmes tudok lenni, a kom­munális teher reám eső hányada alatt megtör­tem, ehágyuiltam és lelkiismeretem fúrójának ak­cióba lépését konstatáltam. A fúró így beszélt: _ Balamibér, Balambér, szállj magadba! Pri­vát adósságaidhoz semmi közöm, nem is firta­tom. De néked, öntudatos pesti polgárnak érez­ned keli hogy a városi deficit téged is terhel. Nyúlj hát a zsebedbe, a iajbizsebedbe és fizesd ki a read eső részt, hogy hosszú é'lletü légy a földön. Me gértőén bólintottam a fúrónak, gépiesen a lajbizsebbe nyúltam, és átadtam a hányadot. Fúró és hányad eltűntek. Elismerésre nem reflektálok, sőt a dicsekvés is távol áll tőlem, miikor ezt a jelentéktelen ténykedésemet elmondom. El kellett azonban fecsegnem azért, miért hátha járvány lesz a pél­da adás ómból.-. Ragyogó perspektíva, ^ höl­gyeim, uraim és gyermekeim! Ha mindenki kifi­zeti a deficit reá eső hányadát, ha Pestnek nincs többé deficitje, ha Pest deficitmentesen láthat hozzá gazdag munkaprogrammi a megvalósítá­sához ... Ó, mi mindenre telne akkor! Ó, ha egyszer a tekintetes tanács úgy istenigazábó'l, kedve sze rint előirányozhatna és nem kellene szegényne ránk való tekintettel a legszebb ötleteknél is A nyultenyésztési akció eredete onnan származik, hogy a budapesti kórházakhoz tartozó intézmények­ben évenkint legalább 10—15.000 korona áru kísérleti állatot használtak föl, amelyeknek ára a háború alatt legalább négyszeresre-ötszörösre szökött föl. Kiuzso. rázták a fővárost, amely ez illetékes tényezőket gon­dolkodóba ejtette és igy a kórházélelmezési nagy re­form igazi csirája egy kísérleti-állatokat tenyésztő telep volt. Közben azután utánanéztek a külföldi nagyvárosok kórházélelmezési statisztikájának, ahol arra a meglepő jelenségre találtak, hogy Páris, Lon­don stb. betegei sokkal kevesebb borjúhúst fogyasz­tanak a budapestieknél. Tanulmányútra küldték tehát Dénes Aadárti, a községi kötszer- és müszerüzem igaz­gatóját, akinek tanulmányútja a szokottól eltérően nem emésztett föl ezreket, mert csak Bécsig kellett elmen­nie. Bécsben megnézte a mintaszerű Ferenc József Spitált, amely nagyrészben nyullal eteti betegeit. A nyulak tenyésztését nem a város eszközli, hanem egy a kormány támogatásával megalakult Kaninchen­zuchtverein. Ez természetesen nálunk nem sikerül­hetne, mert a kormány aligha akarná kitenni magát az agráriusok támadásainak és igy a városi nyulie- nyésztés céljaira is csak szerény 4000 korona évi szub­venciót engedélyezett. Borjubecsinált helyett nyulpecsenye. Hogy kezdik meg a házinyul-tenyésztést? Minde­nekelőtt alkalmas telekre van szükség. Bárczy pol­gármester és Buzay tanácsnok most válogatnak a meg­felelő területek között, amelyek valamelyikét a fővá­ros bérbe fogja adni a kötszerüzemnek. A kötszer­üzem első intrádára 1000 darab him-nyullal és 5000 nősténnyel kezdi meg a tenyésztést. Egy nőstény évenkint hatszor kölykezik és átlag öt kölyköt hoz világra. Ötezer nőstény tehát (miután egyre évi 30 kicsi esik) az első évben 150.000 fiatal nyúlnak ad életet. Eleinte a kórházakban ezzel a 150.000 darab nyul­lal az első osztályú kosztot fogják próbálni. Hogy mit jelent ez, két adatból kiderül: 1. a budapesti kórházak eddig évi 240.000 kg. borjú­húst fogyasztottak kilónként háborús évben 5__6 ko­ro nájával.; 2. elfogyott emellett 40.000 darab csirke, darabon- kint ,3.50—4 koronájával. Elsőbben a rántott és becsinált borjúhús helyett kapnak a betegek nyulat, amelynél izlötesebb ételt alig lehet elképzelni, A közegészségügyi ügyosztály számítása szerint a nyullal való élelmezés már az első esztendőben 70.000 korona megtakarítást jelent. A városi tenyésztésben a házinyul kilója (értve alatta a takarmány költségeit) egy koronába fog ke­rülni. A melléktermények értékéből (bőr, szőr, belek, trágya) fogják fönntartani a telepet, abból fizetik a minden1 garast smucigul a fogához verni. Vallóra válhatna telekspeikülánsaink legszebb álma: a Dob-utca ortopedikus kiegyenesitése; nászt ülhetne a Közúti, a kis barna, a Városival, a kis szőkével; befejezhetnők száztagú város­atyai bandériummal az idegenforgalom félbe­maradt tanulmányozását a müveit Nyugaton, a fürdő-ügy tanulmányozását a műveletlen Kele­ten; talán telne egy uj Népoperára isi, mert ihaj- csuhaj, más bajiunk úgysincs. A belügyminiszter parancsára meghal a pesti éjszaka lármásabb fele. A korrigált rendelet a kávélházakra is kiterjeszti éjjel egy órára a zá­rási muszájt, de Sándor János őkegyelmességé- neik fogalma sincs arról, hogy milyen nehézségei vannak a parancsa teljesítésének. A pesti kávélház úgy rendezkedett be, hogy sohse halunk meg! A pesti kávéháznak se zára, se kulcsa; a pesti 'kávéház örök éltet,re készült- Hogy tud most élteget tenni a szegény fölemelt árjegyzékes kávéház a belügyi kormány akara­tának?! Hogy zárjon zár nélkül! És ha már zár híj jani, lakatot akar beszerezni — hol van annyi lakat, hogy minden pesti kávéháznak jusson?! Életünket és Vérünket... Gott strafe England! .—. a 'kávéháziunk is ott ég már az áldozati mág­lyán. Szentmiklósi József. telekbért, de egyben tartaléktökét is gyűjtenek belőle és fedezni fogják a későbbi építkezések költségeit is. A nyulhus tápértéke. Nagy kérdés most már, hogy a házinyul pecsenye, vagy becsinált komolyan pótolni tudja-e azt a tápláló értéket, amelyet a borjú- vagy a csirkehús nyújtott. Erre válaszul Rebiger dr.-nak, a világhirü b kteroló- gusnak a próbái szolgálnak. Az ő megállapitása sze­rint az egyes húsok tiszta tápláló-anyagának per- cenualitását a következő kis statisztika mutatja be: házinyul 40.15 százalék tiszta táplálóanyag, marhahús 24.20 százalék tiszta táplálóanyag, borjúhús 24.61 százalék tiszta táplálóanyag, disznóhus 27.11 száz. lék tiszta táplálóanyag, tyuk 31.62 százalék tiszta táplálóanyag. A nyulhus iránt való idegenkedés csak nálunk di­vatos, aminek oka légióként abban rejlik, hogy nem ismerik, Párisban hivatalos kimutatások szerint napon­kint 15.000 darab házinyulat adnak el és ez vala­mennyi a polgárság asztalára kerül. Egyben pedig hi­vatalos állatorvosi és bakterológíaí megállapiások sze­rint egyetlen olyan állathus, amelyben trichinát nem találtak. Baromfi minta-tenyésztés. Szó volt arról is, hogy a galambhust is föl fog­ják használni a betegek táplálására. Ezt a tervet azonban Buzay tanácsnok elejtette és pedig abból az okból, hogy a galamb húsa. bár jelenté­keny tápláló ereje van, de egészségtelen., a ga­lambok igen nagy mértékben tuberkulotikusak. Ehelyett azonban igen életrevaló ideával álltak elő: mintába romfi-tenyésztést csi­nálnak. A fővárostól! bérelendő területen meg fog te­remni egyrészt a nyulaknak szükséges takar­mány, másrészt a baromfiakat éltető mag is. — Ugyanitt fogják elhelyezni a nyúl tenyésztés és baromfitenyésztő telepet is- Mindennek minta­szerű berendezése lesz. Csupa betonozott víz­levezető csatornákkal ellátott helyiségek, ame­lyekben természetszerűleg igen nagy gondot fordítanak az állatok egészségére is. Ilyen esz­közökkel valóságos csodát fognak művelni a baromfitenyésztés körül is, mert a baromfite­nyésztésnek egy darab csirke mindössze 50 fil­lérjébe fog kerülni. A közegészségügyi ügyosztály és annak ke­retében a kötszerüzem teljesen önzetlenül vál­lalja a két telep megalkotásának munkáját. Az alatt a pár év alatt, amig a telepek életképessége bebizonyosodik, senki külön fizetést nem kap, csak azok az őrök, akik a telepekre felügyelnek. Egyébként maga a két telep sem marad meg a közegészségügyi ügyosztály kezében, hanem igen tiszteletreméltó önzetlenséggel, amikor az bebizonyította jövedelmezőségét, átengedik a babérokkal együtt, annak az ügyosztálynak, amely még sohasem alkotott semmi emlitésre- méltót: a k ö z é í e 1 m e z é s i n e k. Az egész tervnek és egyéb munkának ez lesz a legnagyobb dicsérete. Bűnhődnek a tejpancsolók Tíz hónapi fogházra ítéltek egy méreg ke ver őt, A múlt héten a budapesti büntető járásbíróságon tiz hónapi fogházra és ezerötszáz korona pénzbüntetésre Ítélték Bartha Izidor Madách-utcai tej nagykereskedőt, aki ellen a VIII. kerületi elöljáróság háromrendbeli csalás kísérlete miatt tett följelentést. A Fővárosi Hír­lap már hetekkel ezelőtt ismertette a tejkereskedő üzelmeit, csak épen a nevét nem irta ki, hogy ezáltal akadályokat ne gördítsen a nyomozás útjába. A pör során a legérdekesebb momentum az volt, hogy Bartának, a tejparancsolónak, ügye precedens lesz, mert a városházán épen precedenst akartak csi­nálni. A kihágási bírságokat már föl sem vették Buda­pesten nemcsak a tejnagykereskedők, de még a mili- márik sem. Barta ügyének az ügyészségre való áttéte­lét megelőzőleg nagy tanácskozások voltak a városhá­zán, amig végre Bárczy polgármester egyenes utasítá­sára megállapodtak abban, hogy csalás címén teszik meg ellene a följelentést. Az ügyészség vállalta a vá­dat, a bíróság pedig elítélte a hírhedt tej gyárost. Buda­pest egész lakosságában nagy megelégedést keltett a szigorú ítélet és mindenki várja, hogy a főváros, amint

Next

/
Oldalképek
Tartalom