Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-02-09 / 6. szám

Elpuskázott élelmiszer-politika.

A múltban történtek a hibák

Évek előtt nagy konferenciák folytak Budapest közélelrmezése érdekében. Akikor még nyó- ma sem volt a háborúnak, tehát a békés idők közélelmiezéséiől voilt szó, de ha ezt meg tudták volna akkoriban abannant.. akkor ma nem jutottunk volna oda, ahol' vagyunk. Folk irs h áz v tanácsnoknak azonnali a legcsekélyebbb előrelátása sem volt és éppen az ő érzéketlenségének és tapasztalatlanságának tulajdonítható, hogy a. kormány által akkor ajánlott igen becses dolgok segedelmét a székesfőváros a szó szoros értelmében elrúgta magától. Pedig nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy az egész Magyarország élelmiszerkereskedeme Budapesten köz- pontosuljon. A tárgyalásokon annakidején a város részéről Folkusházy tanácsnok, V áz sonyl Vilmos és E u 1 e n b u r g Salamon bizottsági tagok vettek részt. A kormányt Bart ó k y államtitkár és S e r b á n miniszteri tanácsos képviselték, de részt vett Károlyi Mihály gróf is, aki akkor még az OMGE elnöke volt.

Amikor már minden felborult, B a r t ó k y államtitkár keserű gunynyal csak ennyit jegyzett meg:

Ha a főváros nem hajlandó megvédeni a fogyasztók érdekeit, akkor majd én meg fogom ' édeni a gazdák érdekeit.

Hogy ez a jóslat azóta milyen szomorúan teljesedett be, az igazán nem szorul bizonyításra.

A tárgyalások egyik résztvevőjét, Eulen- burg Salamon bizottsági tagot kerestük föl ebben a kérdésben, aki ezeket mondía el a F öv á- r o s i Hírlap tud ősi tójának :

Az emlidlett tárgyalásokon én is részt vettem és ezek után- amelyek ott történtek, megfogadtam, hogy többé nem is vae vok kiváncsi arra, ami Budapest közélelmezése körül történik.- Azok a hibák, amelyek Budapest háborús közélelmezését lehetetlenné tették, nem most történtek, nanein még béke idején. A fő hiba az volt, hogy a városházán nem szer- vezkezdtek, sőt a földművelésügyi kormány által felajánlott kedvezményeket egyenesen fölrúgták a pár év előtt tartott tárgyalásokon. A közgyűlés annak idején határozatot is hozott élelmiszereknek nagyban való szállítását eszközlő részvénytársaság fellálÜtá- sára 'vonatkozólag. Éleimiszerkcreskedelem azonban hütőház nélkül el sem képzelhető. Ezt föl is ajánlotta a földművelésügyi kormány, de elposványodott az ügy. A Hütőház r.-t. is szívesen társul1!! volna a fővárossal, meg is volt a szervezete, de rendelkezésre álltak volna a kormány szövetkezetei is.

— Én teljes életemben ellenzéki ember voltam, de ebben az esetben éppenséggel nem tudom a kormányt okolni a főváros háborús élelmezési mizériái miatt. Hogy a kormány mjégis csendes ebben a kérdésben, amikor a főváros részéről állandóan támadásban részesítik, annak oka. hogy háború idején nemi lehet kefflemet lens egeket csinálni. A kormány mindent megtett a béke idején, hogy az élei miszer kereskedelmet Budapestre koncentrálja. Ebben az esetiben nem állhatott volna meg a főváros aggodalma sem, amely attól tartótul hogy a budapesti kereskedők- nek egy ilyen szervezkedés ártalmára leheléit volna, hiszen a közvetítői hasznot minden esetre a budapesti kiskereskedők kapM1, volna.

A hütőház a háború alatt sok milliót keresett és most mindent Bécsibe szállítanak, íme ezek elég beszédes adatok annak megí- vilagitására, mit kellett volna csinálni és hogy mit mulasztottak el.

~yA legfőbb hibája a mi városi szociálpolitikánknak, hogy a szociális intézkedéseket nem a legszélesebb alapokon, a népélelmezés kérdésén fogjuk meg. Az én véleményem a nagy tanulságok után is az, hogy üzleti alapon álló társaságra van szükség, amelynek gyeplője a város kezében van.

Nincs többé telekpanama.

A főváros telkeivel nem lehet üzérkedni.

Budapest székesfővárosnak régi híressége volt, hogy itt van a telekpanamák Eldorádója. Az emberek elmentek a városházára, közhaszna vagy ipari célokra télkeket kértek és kaptak is. Amikor azután tiz-tizenöt esztendő alatt a telkek értéke alaposan fölemelkedett, akkor mérnököket fogadtak és hihetetlen haszonnal parcelláztatták a várostól módfelett jutányosán kapott telkeket. A meggazdagodásnak biztos útja volt ez: kitalálni egy jó jogcímet, azután pedig visszaélni a városháza jóhiszeműségével.

Persze hogy hírhedté kellett lennie ennék a rendszernek, amely a maga egész valójában a város részéről sem mulasztást, sem könnyelműséget nem tételezett föl, hanem mindössze csak arról volt szó, hogy a megkötöttség nélkül való. magasabb gazdasági célokat szem előtt taitó szerződésekkel visszaéltek és kihasználták annak előnyeit. Hosszú ideig tartott, amíg ebben az ügyben valami kibontakozási módot lehetett kitalálni. Bárczy polgármesternek és Harrer tanácsnoknak, a városépítési tigyosz. vezetőjének hosszú idő óta nagy gondot okozott az, hogy valamiké pen elérhető lenne a város jóindulata és áldozatkészsége ilyen kihasználásának megakadályozása. Most azután örvendetes módon sikerült Harrer Ferenc dr.-nak olyan precedenst teremteni, amelyet a főváros minden esetben alkalmazni fog és a melyet joggal szimbolizálhatnak ezzel az örvendő felkiáltással, hogy

—• Nincs többé telekpanama!

A precedens egy a Központi Tejes a‘r- n o k-kal megkötés alatt levő szerződésben fog létrejönni. Kellemes helyzete volt ebben az ügyben Harrer tanácsnoknak, amennyiben G er ley Lajos, a Központi Tejcsarnok igazgatója a tanácsnok uj szerződési feltételeit ellenmondás nélkül fogadta el. Ezzel a precedenssel egyben azonban a jövő számára is szabály lett abból, hogy a főváros forgalmi értékben eladott telkeit nem lehet később a főváros kijátszásával parcellázni.

Harrer tanácsnok ezzel a megoldással kétségkívül nagy szogálatot tett a közérdeknek és a főváros érdekeinek, de még a budapesti vállalkozások erkölcseinek is. A jól végzett munka tölti el ma a tanácsnokot, akinek tisztitó alkotásáról, jól informált helyen ezt a fölvi'fágositási kaptuk:

A Központi Tejcsarnok körülbelül 8 9000 négyszögméter területet vásárol most a fővárostól ipartelepiének kibővítése céljára. A szerződésben azonban először fog szerepelni olyan szorítás, amely teljesen kizárja a telekkel később parcellázással való spekulálást. A Központi Tejcsarnokkal szemben ugyan éppenséggel nem álloű fönn semmiféle aggodalom aziránt- hogy ilyen szándékai lennének. És talán éppen ezért volt alkalmas ez az üzlet arra, hlogy precedensként szerepeljen. Hiszen maga a Központi Tejcsarnok sietett előzékenyen Harrer tanácsnok elé. amikor készséggel elfogadni a föltételeket.- A korlátozást, amely a Központi Tejcsarnokkal és a később kötendő ügyleteknél a főváros kikötése lesz, telekkönyvi leg fogják biztosítani. A telket ezúttal is, ezentúl i a mai forgalmi értőkben fogják venni a fővárostól és azt nyomban fizetik. Amennyiben a fővárostól vett telket parcellázni akarják, amikor annak ára 10 15 év múlva lényegesen emelkedik, akkor az uj tulajdonosnak meg kell adnia a fővárosnak azt a fölülér- téket, amelyet a főváros egyoldalidat megállapít. Amennyiben a birtokos nem lenne megelégedve a főváros által egyoldalulag megáll'pito'tt értékkel, ebben az esetben a bíróság kisajátítási eljárása az akkori érték alapján dönt.- Olyan precedenst alkot ezáltal a főváros, amely egyszer és mindénkorra megakadályozza a főváros telkeivel való spekulálást, amely meghiúsítja azt, hogy ipari vagy közhasznú célok leple alatt manipulálni lehessen.

A csavargőzös ellen.

Vita a közigazgatási bizottságban.

Egyértelmű felzúdulással és megbotránkozással fogadta a közönség annak a súlyos katasztrófának aj hlirét, melyet a Csavargőös vá M‘a- 1 a t rozoga alkotmánya okozott. Nagyon sok részlete a katasztrófának ismeretlen még és a legkevésbé sem tisztázódott a főváros, a vasúti és hajózási, főfelügyelőség és a vállalat felelősségének a kérdése. A Csavargőzös-társaság még csak meg sem kísérelte, hogy a többszörös em- berhalálban való részességnek a vádja ellen tiltakozzék és tisztára igyekezzék mosni magát, pedig a vizsgálat hivatalos adatai már eddig is a vállalat ellen szótanaik.

A főváros jövő szerdán, 16-ikán tartandó közgyűlésén kettős alkalomból fog szó esni a katasztrófáról : interpellációkat mondanak el ebben az ügyben és a sors véletlene folytán ugyancsak akkor tárgyalják a közgazdasági ügyosztály előterjesztését a Csavargőzös-vállaTat ezidei part- bérének megállapítása iránt. Vitán kívül áll, hogy a fővárosnak joga van a partbérletre vonatkozó előterjesztés elutasításához, mely esetben az esztendő végéig szünetelne a propeller- közlekedés, úgy hogy ez a megoldás nem' felelne meg a közönség érdekeinek. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a Csavargőzös bűneinek megtorlásából másképen vegye ki ,a részét a főváros és ne elégedjék meg azzal, hogy elhárítja magáról a felelősséget és hogy olyan feltételekhez fűzze a partbérleti szerződés meghosszabbít ás át. amelyeknek semmiféle szankciót nem tud szerezni.

A közgyűlést egyébként meg fogják előzni. A főváros közigazgatási bizottsága hétfőn tartja meg februári ülését és bizonyos hogy a rendőrség jelentésével kapcsolatban méltóképpen fogja méltatni a bizottság a Csavargőzös által okozott szerencsétlenséget.

Budapest, 1916. február 9.

üz ingatlan-hitel és a bankok

A jelzálog-kölcsőn törlesztésének nehézségei.

A jelzálogpiac már jóval a háború előtt válságos 'helyzetbe jutott. A stagnáció 1911 őszén indult meg, amidőn a marokkói krizis következtéiben európaszerte nagyfokú pénizfesziiltség kezdett mutatkozni. A jelzáloghitel válságát különösen a városokban, első sorban pedig a fővárosban érezték meg. Az építkezés csaknem teljesen megakadt. Első helyre még lehetett itt-ott pénzt kapni, második helyre azonban egyáltalában nem.

Az ingatlan-hitel krízise a háború alatt csak súlyosbodott. Amig a közgazdasági élet más ágai a háborúra való berendezkedés következtéiben fellendülhettek és pénzbőségbe jutottak, addig a jelzálog-piacon a pénz-szűkület a háború alatt se enyhült. A házbérek csökkenése, az üres lakások számának szaporodása, és a hadbavo- nullt lakásbérlők hátralékai folytán a háztulajdonosak jó része nehéz helyzetbe került.

Németországban, ahol a krizis a túlhajtott telekspekuláció következtében akut jelleget öltött, a jelzálogbankok már háború kitörésekor bizonyos fizetési könnyítéseket engedélyeztek. A háború hosszú tartama és a lejáró jelzálogkölcsönök folyton növekedő tömege arra indította a német bankok szövetségéhez tartozó jelzálog- bankokat, hogy a háború ideje alatt lejáró, vagy felmondásra kerülő jelzálogkölcsönök meghosz- szabbi fására nézve újabb könnyítéseket léptessenek életbe:

Ezek a feltételek a következők:

1. A jelzálogkölcsön a fél kívánságára legfeljebb 1918. jun. 30-:g meghosszabbittatik.

2. A prolongáció, amennyiben mag sabb kamatban már előzőleg nem történt megállapodás, legfeljebb 4 és fél kamat mellett költségmentesen történik.

3. A jelzálogkölcsönökre nézve eddig fennállott más határozmányok továbbra is érvényben maradnak.

4. Ezek a megállapodások a háború alatt engedélyezett uj jelzálogkölcsönökre nézve nem érvényesek.

Az természetes, hogy a háború a budapesti háztulajdonosk jó részét is nehéz helyzetbe .hozta. A házbérek mintegy 40—50%-kai csökken-