Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-09 / 6. szám
Budapest, 1916. február 9. tek, sok iiies lakás van és a hadbavoniiltak a házibért vagy csak részben', vagy egyáltalán nem fizetik. Ilyen körülmények között érthető, hogy a jelzálog-kölcsöntörlesztésék nagy fennakadást szenvednek. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag S z t e h 1 ó Róbert, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jelzá'logosztályának az igaz- gátó.iához, aki a következő informácókat volt szives adni nekünk: A moratoiiium a jelzálogkölcsönökre n e m terjedi ki, azokat telhát a háború alatt is törj’e.szitemi keik Eminél az intézkedésnél a kormányt az a szempont vezette, hogy a záloglevelek uitán a bankok a bábom alatt is fizetik a kamatokat, illő tehát, hogy a jelzálogkölcsönök is törlesztessenek. Megszorító 'intézkedés csak annyiban áll! fenn, hogy a háború alatt ingatlant elárvereztetni nem lehet. Végrehajtást azonban lehet vezetni. A háború alatt a jelzálogkölcsönök törlesztése jelentékeny késedelemmel folyik. A hátralék meglehetősen nagv. Az természetes, hogy a késedelmes fizetőknek késedelmi kamatot szá- mitunk fel. Különben a kérdést méltányossággal kezel ink és a feleknek kívánatra. 3—6 havi fizetési halasztást adunk. Valamelyes megállapodás e tekintetben a bankok között nincsen. Minden intézet önállóan jár eb a halasztást azonban általában megadjuk. A bankok ismerik a háztulajdonosok nehéz helyzetét és nem csinálnak nehézségeket a proliéngáüi'ó körül A mi a jelzálogpiacot ili’eti. az a háború alatt teljesen stagnál, minthogy zálogleveleket most nem lehet plaszirozni. Az utóbbi időben azonban mégis fo’yósitot- tunk néhány jelzálogkölcsönt. Vidéki városok élelmezési központja Butapest közgyűlése még csak választ sem kapott arra a határozatra, melyben többek között egy élelmezési központ létesítését kérte a -kormánytól*- • A vidéki városok sekkel kedvezőbb helyzetben vannak, mert az élelmezési központ problémáját szerencsésen megoldották. A Magyar Város és Községfejlesztési részvénytár'aság közélelmezési akciója iránt egyre szélesebb körben jelentkezik az érdeklődés. Bár a társaság a folyó évben alig tett lépéseket újabb törvény- hatóságok bekapcsolására, nap-n p után egyre több önkormányzati kerület jelentkezik a társaság kötelékébe való belépésre. így többek között Zala vármegye törvényhatósági bizottsága anélkül, hogy a társaságnak még alkclm? lett volna a törvényhatósághoz fordulná, közgyűlési határozattal hívja fel a vármegye r. t. város'it és nagyközségeit, hogy megfelelő részvények átvétele utján, lépjenek a társ'ság kötelékébe és szükségleteiket iparkodjan^k e társaság közélelmezési osztálya utján biztosítaná Határozatii g utasította Ternes vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése ás a vármegye alispánját arr”, hogy a legközelebbi közgyűlésen terjesszen elő javaslatot arra, hogy Temes vármegye is csati kozzék a „Magyar Város és Községfejlesztési r. t.‘ közélelmezési akciójához és illetve, hogy e célból a vármegye alispánja jelölje meg azt a fedezeti ?lapot, amelynek alapján megfelelő összegű részvény lenne átvehető a társaság részvényeiből. Végül pedig Temesvár sz. kir. város törvényhatósága e bét elején megtartott közgyűlésén egyhangúlag határozta el, hogy húszezer korona részvény átvételével maga is belép a Magyar Város és Községfejlesztési r. t. kötelékébe, tfrolly Tivadar pozsonyi polgármester és Wolff Zsigmond gazdasági tanácsnok a legutóbbi napokban Budapesten jártak és n gyobb bevásárlásokat eszközöltek a pozsonyi lakosság élelmezésének biztosítására így többek között a Magyar Város- és Köz- ségfejle'ztés: részvénytársaság uj debrecew hentesáru gyárából egy vaggon zsirt, szalonnát és füstölt húst, továbbá több métermázsa makarónit és rizst szereztek be '-mely utóbbi árucikkek kivitele elé azonban a szé- kesfőv”rr>' közélelmezési osztálya akadályokat iparkodott gördíteni. A vármegyék hivat los orgánuma ebhez a tényhez a következő megjegyzést fűzi: ,.Igen kívánatos lenne, ha a belügyminisztérium a székesfővárosi hatóságot általánosságban szigorúan utasitaná arra, hogy vidéki városok Któsági bevásárlásait sémnrféle tekintetben se nehezítsék meg, mert kiviteli tilalm kát felállítani a székesfővárosnak joga nincs, különösen akkor nem, ha más városok közfogyasztási szükségletének kielégítésére irányuló bevásárlásokról van szó.' Bizonyos, hogy Budapesten különösen rizsben óriási , a szükséglet és a h:ány. A főváros közélelmezési ügy- j osztálya tehát ez egyszer kötelességét teljesítette, a j mi cor szigorúan ellenőrizni kívánta az áruk kivitelét. Új bizottsági tag. Légi á d y Ottó dr. levonta a konzekvencia- ! ját a Vázsonyi Pesti Hirl'ap-aíférnak és lemondott bizottsági tagságáról, amelyhez mint a I)e- ! mokratapárt tagja jutott. A helyébe lépő uj viri- lista városatya Faltai Miksa szállodatulajdonos. Kik jelölik a tanítókat. A közoktatásügyi bizottság legutóbbi ülésén W i 1 d n e r tanács no kV bejelentette, hogy a tantestületben megüresedett állásoknak betöltését február hónapban kívánja eszközölni s a jelölés végett össze fogja hívni a bizottságot, előbb azonban a választás előkészítésére egy szükebbkörii bizottság kiküldése iránt tesz ja- j vaslatot. Javaslatára a bizottság Ember Károly, tiahóthy Sándor, dr. liaviass Rezső, dr. Leit n e r Adolf, dr. Mezei Mór, Paksy Béla, dr. R i p k a Ferenc és dr. Springer Ferenc bizottsági tagokat küldi ki. Neusclilossné nem tartozik a városnak. Lapunk j.nuár 5-iki számában Kimutatást közöltünk a főváros telekeladásaiból szármc/zó követeléseiről. Az adatokat .. legutóbbi zárszámadásból vettük és itt dr. j Neuschtoss Kornélné is adósként van föltüntetve. Evvel j szemben most annak a megáll, pitását. kérik tőlünk, ; hogy dr. Neuschloss Kornélné a szóbanforgó tartozását már kiegyenlítette. Az erre vonatkozó és szerkesztő- | cégünkben bemutatott hivatalos nyugtákból és okira- j t ,.ból; kitűnik, hogy dr. Neuschloss Kornélné köteles j volt terjedékbeváltás és homlokzatnyerés címén 10.890 ; koronát fizetni a fővárosnak. A hatóság viszont ter- icdékkártalanitás címén 3634 koronát Neuschlossnénak megtéríteni tartozott, úgy hogy nevezettnek az effektiv t rtozása 7256 korona volt, amely összeget 1912. május 15-én a központi pénztárba be is fizette és így Neuschlcssnét ebből az ügyletből semmiféle tartozás sem terheli. A zárszámadásban Neuschlossné azért van még adósnak föltüntetve, mert a befizetett összeg- . neí végleges elszámolása a hatóság részéről még nem i törfént meg. Az elszámolásra vonatkozó összes iratok ugyanis 1914 március óta a fővárosi közmunkák tanácsánál vannak. Uj jövedelmek. Nagyvárad város legközelebbi közgyűlése elé indít- i ványt nyújtott be a törvényhatósági bizottság egyik j tagja. r\z indítvány c nnak a kimutatását kéri, utasít- j tassék a tanács, hogy az idegenforgalmi illetékre j nézve készítsen javaslatot izon az alapon, hogy lehe- i töleg mindenki, aki Nagyvárad területére lép és itt j tartózkpriik, bizonyos minimális dijat fizessen. —• ír. | jón fel a törvényh tósági bizottság a kormányhoz, hogy a háborús jövedelem megadóztatásának bevétele bői bizonyos részt a városoknak juttasson. — Uta- ■ its . a közgyűlés a tanácsot, hogy az értékemelkedési adónak a háború után leendő életbeléptetésére a félbemaradt előmunkálatokat végezze el. Foglalkozik j : ztán az indítványozó a vigalmi adó kérdésével és ké. I ri, hogy utasiittassék a tanács, hogy a vigalmi adó jóváhagyására nézve tegye meg a kellő lépéseket. A város költségvetésének bevételeit gyarapító eszközök közül felemliti még az indítványozó a gyógyszertár átruházási illetéket' az automobiladót, a kéményseprés községesitésél és a pezsgőadót. Választók összeírása. Dr. Déri Ferenc alpolgármester, a központi választmány elnöke, fölhívta a székesfőváros területén levő összes nyilvános és közintézetek, részvénytársaságok, vállalatok és egyesületek ig zgatóságait. hogy a választói joggal bíró s úgy a Budapesten lakó, mint a főváros területén lakással biró összes alkalmazottaiknak — tehát a hadbavonultknák is — és pedig úgy a tényleges, mint a nyugdíjas lkalmazottaiknak név. jegyzékét választó-kerületek szerint s minden egyes választó-kerületet kiilön-külön lapon s ezeken a la0 pokon ismét a bejelentetteket szigorú betűrendben összeállítva írják össze s ezeket a választó-kerületenként elkülönítve készített névjegyzékeket legkésőbb ez év március 1-éig a székesfőváros központi választmányához küldjék be. Az üldöző. Alig jelent meg a könyvpiacon Conan Doyle egyik legjobban kigondolt s megirt detektiv-regénye ,,Az üldöző', máris megjelent c fiilmen is és kizárólagos joggal először az Omniában mutatják be. A főváros közönsége ekként egy szokatlanul érdekes alkalomhoz jut azált 1, hogy mialatt Sherlock Holmes legérdekesebb kalandjait olvassa, máris megelevenítve látja ezeket egy hat részből álló grandiózus filmen. Tekintettel éppen a film nagyszabású voltára, az Omnia ezúton is kéri közönségét, hogv ,,Az üldöző- előadásokra pontosan jelenjék meg, mert előadás közben a terembe senkit sem bocsátanak be. A TŐKE Az „uj középosztály“ A koalíciós uralom alatt inaugurált antiiner- kantilista áramlat, mely azóta a kormányzat és az adminisztráció minden ágában tért nyert, most a háború alatt valóságos orgiáikat ül. Minden bajért a kereskedőt, vagy mint mondani szokták, a közvetítő kereskedőimet teszik felelőssé és ennélfogva minden kivételes törvény vagy rendszabály a kereskedelem ellen irányul, melyet egyenesen létalapjában támadnak meg. Vannak egyes üzletágak, melyeket a háborn úgyszólván kiküszöbölt. így például egészen megszűnt a gabonakereskedelem, mely a magyar gazdasági életnek egyik erősségét és büszkeségét képezte. Hogy az ármaximálások, a rekvi- rálások és a mindinkább érezhető áruhiány következtében a kereskedő helyzete mennyivel rosszabbodott, azt felesleges külön magyaráz- gatni. És mindennek dacára azt kellett látnunk, hogy a napisajtóban, a parlamentben és az igazságszolgáltatásban valóságos hajsza indult meg a kereskedőosztály ellen, mely pedig legalább is olyan mértékben szolgálja az ország gazdaságát, mint a tisztelt agráriusok, akikre a háború valóságos „Hochkonjunktur át“ hozott. Ilyen körülményeik között a magyar kereskedővilág valóságos megkönnyebbüléssel vesz tudomást arról a beszédről, mely a minap a kéip- viselöházban a sokat zaklatott kereskedelmi osztály védőimére elhangzott. Sándor Pál az ó szokott bátorságával, szókimiondásával és temperamentumos érzelmeivel támadta azt a félszeg felfogást, mely nálunk a kereskedelmet illetőleg széles rétegekben megnyilvánul. Sándor Pálnak arra is volt bátorsága, hogy kikelt ama drákói törvény ellen, mely nem tesz, vagy nem tud különbséget tenni a tisztességes legitim és a tisztességtelen illegitim kereskedelem között. ,.Ki lép nálunk — mondotta Sándor Pál kereskedelmi pályára, aki jobb családból való? Hiszen ez egy megvetett foglalkozás! Maga az utolsó törvény, amelyet hoztunk, azt mondja, hogy a mai viszonyok között egy közönséges minőségi hiány elégséges arra, hogy valaki három évi íegyházat kapjon, ha a katonai kincstárnak szállít. Ha valaki egy non putarem folytán nem szállíthat, akkor már néhány évi íegyházat kap. Kimutathatom, hogy bebörtönöztek sok olyan embert, akiket azután szabadon bocsátottak. Hónapokig ülitek ártatlanul. Kinek legyen ked've kereskedőnek lenni, amikor ez egy utolsó, lenézett foglalkozás? Ha valaki diurnista-, felteszi a monokliját és akkor ő — ur. De ha valaki rőf- fel dolgozik, hiába küzdött épp oly bátran a mo- nokliissal együtt a löyészárokban. ha visszajön, megint csak rőíös marad.“ A fején találta a szöget Sándor Pál beszédének ama részében is, melyben Rakovszky Iván képviselőt, a munkapártiaknak ezt az előretörtető fiatal tagját aposztrofálta, aki az „u.i közép- osztályt“ (értsd a kereskedőket és iparosokat) a „tradicionális“ középosztállyal állította szembe. „Ez az uj középosztály — mondotta Sándor Pál — a tradicionális középosztállyal együtt har-
