Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-27 / 52. szám

Budapest, 1916. december 27.

3

egyszer vegye fontolóra és tegye meg propozi- cióit. Erre vonatkozólag most állítják össze a kérdőpontokat. A jövő év legelején újból aktuális lesz a kérdés és mihelyt minden rendben van a bizottság megteszi propozicióit a közgyűlésnek. Ezután következik az Erzsébet-sugárut vonalának meghatározása és a végrehajtási terv kidolgozása.

— Igen fontos a VII. kerület külső részeinek szabályozási terve, amely szintén készen van és a jövő év elején kerül tárgyalásra. Munkában van a Vl-ik kerület külső részeinek szabályozási terve is, amelyben legfontosabb a Krausz-Ma- jer-féle telkek és a Hungária-köruti hid környékének szabályozása, illetőleg a kettőnek kap- csolatbahozása. Hosszú munka ez, amely a jövő év folyamán azonban be fog fejeződni.

— A Kelenföld szabályozására vonatkozólag várjuk, hogy befejeződjék a közmunkák tanácsának tárgyalása.- Nagy súlyt helyezek az egységes telek- politika érdekeit szolgáló elvek kidolgozására is. A jövő Budapestjének egyik legfontosabb kérdése az ingatlan helyzete, hogy és mint alakul ki a városi és magáningatlan megfelelő hasznosítása? Mélyen érzem a feladatot, hogy erre vonatkozólag megfelelő gazdasági és jogi bázist kell teremteni. Erre vonatkozólag az egyik eszköz törvényes1 szabadságot nyújtani az ingatlanok tagosítására. A másik eszköz, hogy az ingatlanoknak a városrendezés révén elért érték- emelkedésével arányosan megtaláljuk a helyes hozzájárulás mértékét. Ennek a hozzájárulásnak egyfelől biztosítania kell, hogy a „meg nem érdemelt“ értékemelkedés a köz javára lefoglal- tassék, másrészt biztosítéka kell, hogy legyen a lakáskérdés helyes megoldásának, tekintve, hogy az építés mégis' nagyrészt az egyéni tevékenységre hárul.

— Foglalkozunk tovább is az uj építési szabályzat revíziójával. Ennek az építési szabályzatnak alapján a gyakorlat már eddig is felvetette több rendelkezés revíziójának szükségességét. A megfelelő javaslatokat erre nézve megtesszük. Különösen kívánatos, hogy ez a háború alatt történjék, mert, bár ma kevés az építkezés, a szabályok jóságának kipróbálására a kevés példa is elegendő; másfelől azonban, ha majd a háború alatt megindulnak az épitkezéárpacukor. Amott az uszoda, emitt az olvasóterem. Tornaszerek, Paprikajancsi, mesemondó bácsi. Minden, ami szép, minden, ami kedves a szemnek. A papa mehet útjára, a mama elvégezheti a maga dolgát, kicsi fiú, kicsi lány itt el lehet maga is, vigyáznak rá gondosan, becsületesen, szeretettel a felügyelő nénik.

Télen korcsolya, ródli. Gyermek-karnevál, gyermek-bál. Nyáron virágünnep, szépségverseny. Istenem, nem tudják az emberek, mi szép a világon!

*

A budapesti gyerek . . . Szomorú élet lehet az, amit nem vezetett be a gyermekélet. Ne is kívánjon élni az, akinek Budapesten kell leszolgálnia a gyermekévek robotját. Itt élnek, itt nőnek közöttünk ezek a gyerekek, mi nagyok, mérgesen nézünk végig rajtuk, fáraszt a mozdulat, amelylyel ki kell kerülni a lábatlankodó, sápadt jószágokat. Kinézek az ablakomon, gyerekek cikáznak lent az utcán és nem is lehet megszámolni őket. Végigmegyek a józsefvárosi templom előtt és a piciny kertben, amely ott húzódik a Hock János ablaka alatt, száztíz gyereket számolok meg és legalább negyven tüdővészes, sorvadásos kis öreget . . .

A felnőttek erdeje sötét árnyékot vet a pesti gyerekre. Ennek az erdőnek a lombjai nem engednek át napsugarat. Elsorvad a gyerek és a törzse sohase nő meg. S ahogy menekül és keresi a napot: a grundokat lépésről-lépésre kell elhódítani tőle, s minden uj ház, ami kaszáinya a nagynak, a gyereknek még százszor rosszabb.

Levegőt, játékot, szabadságot, életet a gyereknek. Polgármester ur, az lesz a napkeleti király, aki ezt tudja hozni... Százötvenezer gyermek várakozik rá türelmetlenül, sapad\a, fonnyadva, pusztulva.

sek, igen fontos, hogy a kipróbálás által lecsiszolt szabályok álljanak rendelkezésre.

Emlékeztettük a tanácsnokot arra, hogy az ipari célokra eladott telkek körül behozott uj rendelkezések az év folyamán szenvedélyes vitákra adtak alkalmat és megkérdeztük, hogy mennyiben váltak be ezek a bizonyos oldalról fölmerült aggodalmak.

— Az ipari telkek vételére — mondta a tanácsnok — vannak jelentkezők. A Qerbeaud- féle első lépés óta nem egy vállalkozó akadt, aki maiga jelentette ki, hogy ezen az alapon kivannak tárgyalni. Kétségtelen, hogy a félelem nem mutatkozott indokoltnak, a mi feltételeink nem riasztják el azokat, akiknek telekre van szükségük.

Fölépül az uj városháza

Húsz esztendő” városrendezési tervei

IV. Károly király szavaival kellene kezdeni ezt az írást, amely szavak Bárczy István dr. polgármester üdvözlő szavaira válaszként hangzottak el. Ezekben a szavakban melegen, szeretet sugárzóan fejezte ki az uralkodó rokonszen- vét, hajlandóságát magyar fő- és székvárosa iránt. Es ide kell iktatni azt is, hogy a képviselő- ház naplójába iktatta a királyi ígéretet, amely szerint az uj uralkodó az év jelentékeny részét magyar fővárosában fogja tölteni.

Micsoda perspektíva Budapest számára! Az elhagyott királyi palota, legszebb talán az egész világon, nem fog ezentúl sötét tehetetlenségben, tunyán a Dunára feküdni, vidám fény játszik esténk'int az ablakokban, kocsik, autók, robognak a sima hegyi utakon. Az ifjú király gyalog- sétára indul népe közé . . . királyasszony kertje kivirul reggelre . . . királyurfik, királykisasszo- nyo|k rózsaágyaik között játszadoznak . . .

Szép lesz ez igy és Budapestnek méltónak kell lennie hozzá. Udvari élet költözik Budapest kedves, de elhagyott, kissé pórias falai közé. Igazi világváros csak igy nőhet ki a kissé sziik- mellii, hórihorgas kamasz-faluból. Nem puderes- haju, frakkos, pálcára-hajló urak hyperlojalitása

Kétnapos adócsata

Szépen indult és csúnyán végződött a csata, amelyet városunk atyái a fogyasztóközönség ellen megvívtak s amelyről a történelem úgy fog megemlékezni, hogy: a Világítás melletti adócsata.

Szépen indult, mondottuk és ezt meg is tudjuk indokolni azzal, hogy B á r c z y podeszta szép sorjában elmondotta, milyen szerep vár Budapest tanácsára, küldöttségére a koronázásnál és amikor a városatya-kiküldötteknek a neveit olvasta, hát egyszerre csak eltűnt a P r e y e r Hugó neve és G a á r Vilmos lett belőle.

— Preyernek mines diszmagyarja, magyarázták.

— Nem is diszmagyar való hozzá, hanem gyászmagyar.

De az elnök nem tűrte, hogy mellékvágányra térjenek a tisztelt atyák és nyomban áttért a világítási adóra.

Es B u z á t h tanácsnok már referálta is a mostoha gyermekét, amelyhez csak annyi köze van, hogy — a gázmii és a villamosúm fogja inkasszálni az uj bevételeket a főváros számára. Ifj. C h o r i n Ferenc a Gyosz. képviseletében jött el, de T h é k Endrét, az Iparegyesiilet alelnökét hiába keresték. Helyette Stern Sámuel védte meg az iparosok érdekeit, de a beszéd nem tetszett, mert azt mondták:

— Ez a Stern úgy is leszerel; hiszen az a mestersége.

Mikor pedig a Lipótvárosi Társaskör csillaga kijelentette, hogy nem osztja Lloyd George nézetét a világítási adóról, valaki igy dörmögött;

— Mindig mondtam, hogy ez az ember se nem oszt, se nem szoroz.

Herczegh József folyékonyan olvasta fel a mondanivalóját és nem hagyta magát zavartatni Bódy alpolgármestertől, akinek elvi kifogásai voltak a felolvasás ellen. Most jött a közgyűlési 42-es. Vázsonyi Vilmos kezdte magyarázni, mi a különbtombol bennünk, de kétségtelen, hogy csak az udvari élet, amely az igazi- fellendülést hozza meg számunkra.

1 ermészetesen Budapestnek is meg kell tennie a magáét. Uj köntöst, szépet, Ízléseset, igazi ékszereket kell magára szednie. A kamasz, a parvenu Ízléstelenségével szakítani kell. Sok a tennivaló, de talán mégis a legeslegelső, hogy az első magyar törvényhatóság sz^kháza, a budapesti városháza, méltó legyen hírhez, dicsőséghez. Kiváló műszaki emberek kényelmes hivatalokat teremtettek az öreg Ká- roly-kaszárnyában, de a vén alkotmány nem tudja kifejezésre juttatni Budapest méltóságát.

Amikor a király édes szavai kissé álmodozásba ringattak bennünket, amikor a karácsonyi napok kaprázata következik, örvendetesek!) hirt aligha közölhetünk, mint ha idézzük azt az illetékes forrásból származó információnkat, amely igy hangzik:

Az uj városház tervpályázatát előkészítő bizottság a tervpályázat programmját mielőbb letárgyalja és azt a békekötés napján, de valószínűleg már a fegyverszünet első napján publikálni fogja; sőt az sem lehetetlen, hogy úgy, mint az Erzsébet-szobor pályázatánál történt, az összes érdekelt művészek ideiglenes fölmentését fogják kérni, hogy a pályázaton résztvehessenek.

Az uj városházának megalkotása tehát rövidesen a megvalósulás stádiumába lép, ami egyben azt is jelenti, hogy rákerül a sor a nagy városszabályozási tervekre.

*

Az uj városház tervezgetése különben épen az idén jubilál, mert lS96-ban, tehát húsz esztendeje vetődött föl a gondolat, hogy Budapestnek uj székházra van szüksége. Ekkor váltották meg a katonai épületeket, köztük az uj épületet, a Károly-kaszárnyát és a citadellát. Ezzel együtt került a sor az uj hidak építésére kapcsolatban a Belváros szabályozásával. Az Erzsébet-hid és a Ferenc József-hid felépítésével két budai részre hihetetlen fellendülés köszöntött rá és szükségessé vált a Kelenföld és Tabán szabályozása. Ekkor határozták el egyben azt is, hogy a városházát a Károly-kaszárnya helyére teszik.

Következett azután a szabályozási terv-pályázatok egész sora. A kezdeményezés a Magyar Mérség a világítási adó és a közlekedési adó között. Újabb és újabb kategóriáit állította fel az adómentességeknek, úgy, hogy Csupor tanácsnok azt mondta:

— Meghasad a szivem. Még egy mentesség és ráfizetünk az adóra. Az idő hétre járván, az interpelláló atyák léptek a porondra és Szilágyi Károly közlekedési muzsikát intonált, amit Baránszky sem mulaszthatott el. Azt mondta Baránszky:

— Foglalkozásomnál fogva egész nap villamoson járok. '

A bizottsági tagok nem tudták eldönteni, melyik az a foglalkozás, amely Baránszkyt villamosra szorítja. Az egyik azt mondta, hogy a lovak a fronton vannak és ezért a belső fronton küzdő huszárok ló helyett villamoson járnak most. Ebben megnyugodtak, csak az egyik atya jelentett be különvéleményt:

—• Baránszky a lengyel királyság jogtanácsosa és azért jár folyton villamoson, hogy híveket toborozzon a lengyel légiónak.

Ennél sokkal örvendetesebb dolog is akadt. Az uj tiszti főorvost installálták és Szabó Sándor olyan formás, okos, komoly beszédet mondott, hogy a programmvallás szónoki remekmiinek is beillett volna. Meg is tapsolták érte és az ünneplésből kijutott a helyettesének, Végh Jánosnak is és az uj tanácsjegyzőnek, G ö m ö r y Albertnek. Az örömből ily módon elég volt szerdára, miért is az elnök az urakat meginvitálta csütörtökre.

*

Az urak azonban nem nagyon siettek csütörtökön és négy órakor még alig lézengett S—10 ur a pipázóban. Egy bus magyar ezalatt az üres nagyteremben ődöngött és csodálkozással állapította meg, hogy egynémely hely réztáblával van tulajdonjogilag bekebelezve. Ilyen réztáblás hely mindössze 7 darab van a teremben. Az egyikre ez a név van rávésve: Gelléri Szabó János. A tulajdonos, isten nyugosztalja, régóta a csillagok között jár már, akárcsak Neumann Frigyes, akinek a Sasok helysoraiban van örökre