Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-20 / 51. szám
4 igazgatási ügyosztályok élén kizárólag jogi képzettségű vezetők álljanak. A dolog legutóbbi tárgyalásánál a főváros közgyűlése két szakosztályra vonatkozólag elfogadta az elvet és az ügyosztályok élére műszaki férfiakat állított. Három másik ügyosztálynál azonban maradt minden a régiben. Most újra megindítjuk mozgalmunkat, s reméljük, hogy a belügyminisztérium sem fogja útját állani, hogy e célszerű változás létrejöjjön. Közvetlen aktualitást mozgalmunknak a fővárosi törvény tervbevett revíziója ad. Jól tudjuk, hogy a rögtöni keresztülvitel nem lehetséges, kell bizonyos fokozatosság. Most benyújtott memorandumunkat, mely nem technikusok részéről is rendkívül kedvező pártolásban részesül, a polgármester ur készségesen fogadta, s teljesítését kilátásba helyezte. Külön ki kell azonban nyilvánítanunk, hogy mozgalmunk távolról sem irányul személyek ellen és másrészről nem indult meg személyek miatt. A mai adminisztráció ellen semmiféle személyi kifogásunk nincs, csupán az elvet akarjuk keresztülvinni, mert az minden oldalról nézve célszerű és helyes. Mihályffy József, ny. székesfővárosi műszaki főtanácsos: — A mozgalom keletkezésének története az, hogy a M a g y a r Mérnök- és É p i t é s z-E g y 1 e t kapcsolatban még hat rokonegyesülettel, — kiindulva abból az elvből, hogy minden jó adminisztrációnak legfőbb kelléke a közvetlen intézkedés, vagyis az, hogy olyan ember hatáskörébe tartozzék az ügyek érdemleges intézése, aki öntudatos, s.aiát tapasztalatai és tanulmányai alapján teljeséin átérti a dolog lényegét s igy személyes felelősséget vállalhat — elhatározta a közigazgatás egyes ágazataiban, a technikai munkával összefüggő kérdések rendezését. A fenti elvnek kell érvényesülni a közigazgatás minden ágazatában: a jogi, a műszaki és a közegészségi téren egyaránt, mert csak a szaktudományok értékesítése biztosíthatja a haladás és fejlődés útját. — Ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy a műszaki tudományok képviselőinek érvényesülése, Budapest székesfőváros ügyeinek adminisztrálásánál, nem halad abban az irányban, aminő a közérdek szempontjából kívánatos volna. — Az illetékes intéző körök e helyzet tarthatatlanságát régtől fogva be is látják. E téren elegendő az időrendben utolsó három polgármester szavait idézünk. Márkus József 1897. augusztus 21-én kelt jelentésében ezt mondotta: „Igen nagy hátrányára szolgál az ügymenetnek az a körülmény, hogy az ügyosztályok és a szakhivatalok a legtöbb esetben parallel munkát végeznek. Ez a rendszer egyrészt nem használja ki jól a szakerőket, másrészt sok fölösleges dolgot végeztet.“ A másik polgármester, aki fenti elvek igazságát elismerte, Halmos János volt. A műszaki ügyek adminisztrációja dolgában tett és 1900 október 31-én kelt jelentésében a következőket mondja: „Én azt a szervezetet tartom egyedül megfelelőnek, amely szerint az osztályok élére műszaki minősítésű tanácsnokok állíttatnak.“ Ennek a szervezetnek azonban szerinte az 1872. évi XXXVI. te. útját állja. El is maradt a keresztülvitele. — Végül dr. Bár czy István polgármester 1911. január 19-én kelt előterjesztésében igy szól: „Nemcsak a műszaki karnak, de a törvényhatósági bizottságnak és a közönség egy nagy részének is régen s mind erősebben hangoztatott kívánsága a műszaki karnak az intéző közigazgatásba való bevonása. Kétségtelen, hogy a modern városi igazgatásban mind nagyobb szerep jut a műszaki igazgatásnak és ez igazgatási működés gyorsítása és hatályossága kívánatossá teszi, hogy szervei, necsak véleményt adjanak, hanem közvetlenül intézkedjenek is, amennyire ezt a közigazgatás egyetemes érdekei megengedik. Ennélfogva magam is szükségesnek tartottam, hogy a központi igazgatásnak átalakításakor ez irányban is a reform terére lépjünk. A helyes megoldást pedig abbán véltem megtalálhatni, hogy azokra az igazgatási ágakra, melyek eminenter m űszaki természetűek,, műszaki tanácsi ti g y o s zt á 1 y o k alakíttassanak műszaki személyzettel, élükön műszaki képesítésű tanácsnokokkal, inig a mérnöki hivatal többi személyzete a megfelelő, általános közigazgatási ügyosztályokban meg- osztatik.“ — A polgármesterhez intézett memorandumunk előadja, hogy három ügyosztály, úgy mint a városépítési, az u t- és csatornaépítési, v a- 1 am int a közlekedési ügyosztály élére műszaki tanácsnok állítását kérjük.- Kimutatható, hogy ezekben az ügyosztályokban a hivatalnokok ü g yk őrének 90 százaléka műszaki természetű. És most mégis az a helyzet, hogy bár e három ügyosztály műszaki jellegét a közgyűlés és a polgármester elismerte, vezetői még sem műszaki emberek. Pediga műegyetemi oktatás megadja a módot a műszaki képzettségűteknek arra, hogy a közigazgatás egyes ágazataival is megismerkedjenek; ami csekély adminisztratív munka akadna, azt igen hamar elsajátítanák. — November havában átnyújtott memorandumunkban azt is kérjük, hogy a fenti három ügyosztály élére miiszaki tanácsnok, nemkülönben a-z egész nagy, 250 tagú műszaki testület élére egy műszaki alpolgármester állíttassák. Reményünk van rá, hogy mostani mozgalmunk eredményes lesz. Mit hoz a Jézuska? — Budapesti idill. — (Idő: jelenkor. Színhely: egy budapesti bérpalota elegáns, első emeleti lakása. Szereplők: Papa és M a m a. Papa és Mama az úgynevezett vagyonos osztályhoz tartoznak. Előkelőbb, külföldi fürdőhelyen szoktak nyaralni, uzsonnázni kávéházba járnak, a fiút nyelvekre, vívni, lovagolni, a leányt zongorázni, koncertekre járni, Gerbeaudnál uzsonnázni és románokat olvasni tanítják. Kedvenc lapjuk a Zsornál és a Fliegende Blätter, havonként egy estén megjelennek a Folies előadásán és a gyermekek szabadgondolkodók.) Mama: Papa, mi lesz a Jézuskával? Papa: Miféle Jézuskával? Mama: Miféle Jézuskával? . . . Hát a karácsonyi Jézuskával, a karácsonyfa-Jézuskával, a prezent-Jézuskával. A Jézuskával, aki elszokott jönni minden intelligens családhoz karácsonykor.Papa: Aki belekerül nekem minden decemberben ultimó előtt Háromszáz koronába, minden decemberben az elején ötven koronába, csak akkor Mikulásnak hívják. Aki ultimékor karácsonyfával dűl be, elején cipővel. Az idén nincs Jézuska. Az idén egy világháború van, egy élelmiszerhiány van, egy drágaság van. Az idén maximálták a karácsonyfát, rekvirálták a képeskönyvet, butont, aranydiót . . . Mama: De Papa . . . hát az idén egy világháború van . . . hát az idén hadi Jézuska lesz. Mert az idén hadiasszony van, hadi kenyér, hadi cseléd, hadi cipő ... az idén is lesz Jézuska, csakhogy hadi Jézuska lesz . . . Papa: Fával, vagy fa nélkül? Mama: Ez mindegy. A Jézuska nem a fa... Papa: A Jézuska egyszóval a prezent. Mama: Papus, ez kell, mi egy intelligens család vagyunk és karácsonykor egy intelligens család asztaláról sem hiányozhatik a Jézuska. Háború ide, háború oda . . . Papa: Jó, ám jó. Kezdjük az izzadást. Itt van a Klotild. Mi legyen a prezent világháborúban Kiotóidnak? Egy színházi belépő, mi? Mama: Akkor el kellene adni a villánkat. Papa: Egy Bözendorfer-zongora? Mama: Rámenne a hozománya. Papa: Hát mi? Brilliáns gyűrű? Leányszoba? Kugler? Mama: Gondoltam valamit. Papa: Jaj! . . . Mama: Nem merem mondani. Drága, nagyon drága . . . Papa: Végem van. Mama: Hát ha szeretsz, papa, hozd meg egyszer ezt a nagy áldozatot. Papa: Csak semmi kímélet. Mondd ki. Engem ne kímélj. Mama: No jó. De fogódz meg. Vegyél neki két féltalpat a cipőjére. (Papa elájul. Fellocsolják és folyik tovább a párbeszéd.) Papa: Megöltél! Megöltél az első részletben. ölj meg a másodikban is. Mi lesz a Pistával? Mama: Neki is kell egy Jézuska. Papa: Hátiló? Lexikon? Vivóf elszerel és? Aranyóra? Mama: Több, sokkal több ennél. Papa: ölj meg! ölj meg! De gyorsan. Budapest, 1916. december ?0. Mama: Fordittasd ki a ruháját. (Papa elájul. Fellocsolják és folyik tovább a párbeszéd.) Mama: Es a te galamboddal, a te mucusod- dal mi lesz? Papa: ölj meg! Harmadik részletben is ölj meg. Mama: Mivel lepsz meg engem, papa? Papa: Gyorsan, gyorsan végezz . . . Mama: Megsúgjam? . . . Tartsd ide a füled... Papus, vegyél nekem . . . vegyél édes drágicám . . . fogódz meg előbb----légy elkészülve a legrosszabbra . . . Vegyél egy fél kiló szenet, egy negyedkiló cukrot és szerezz, oh szerezz . . . egy lisztjegyet. Papa ájuldozni kezd. Mama (fülébe súgja) . . . Én is megleplek... El sem hiszed ... el sem képzeled . . . szerzek neked karácsonyra . . . fogódz meg . . . szerzek öt hölgy cigarettáit. k. a. GYÖNYÖRŰ magyar ciszékszerek. Átalakítások is a legjobban készíttetnek: Schönwald Imre ékszerésznél BUDAPEST, IV. kér., Deák Ferenc-utca 21. Alapítva 1852. :: Törzstelep Pécs. Más az üzemigazgató és más az iskolaigazgató Az utóbbi esztendők alatt az a vágy kapott lábra a székesfőváros üzemvezetőinél, hogy természetben való lakást kapjanak. Minden törekvésükkel arra Igyekeztek, hogy lehetőleg az üzem épületében biztosítsanak maguknak előkelő, fényes lakást, olyat, amely hatalmas jövedelmüknek és társadalmi pozíciójuknak megfelel. Álláspontjuk mellett minden alkalommal fölsorakoztatták az érveket, amelyek szinte kézenfekvőek. Elmondták, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, hogy az üzemigazgatónak az üzemben való bennlakása egyenesen érdeke a fővárosnak, mert igy intenzivebben tudja szemmel tartani az üzem működését. Senki sem kételkedett abban, hogy valami csekély igazság van ebben az érvben, de azt is tisztán látták, hogy igazán komoly okok nem támogatják kívánságukat. Az üzemigazgatók, ha kint laknak is, csekély fáradságtöbblettei pontosan ellenőrizhetik az üzemek működését. Volt azonban két igen komoly szempont, amelyek az üzemigazgatók törekvéseit tökéletesen felborították. Az egyik, hogy az üzemigazgatók nagy jövedelmeivel szemben a városháza sokat dolgozó, érdemes- főtisztviselöi jelentéktelen fizetést kapnak. A másik, a székesfőváros minden vonalon megnyilatkozó takarékoskodni-akarása. Régi sérelme a tisztviselőknek, hogy a városi üzemek vezetői olyan jövedelmeket élveznek, amelyek messze túlhaladják még a polgármester dotációját is. A tanácsnokok viszont, akiknek felügyelete és intézkedési hatásköre alatt állanak az üzemigazgatók, — tisztesség ne essék szólván — nagyon, szegény ördögök hozzájuk képest. Megtörtént mégis, hogy az egyik tanácsnok, akinek üzemigazgatói állást ajánlottak föl, nem fogadta el1, mert azt a hiva tást, amelyet most betölt, szebbnek tartja. Bármennyire igy áll is azonban a dolog, tényleg abnormális dolog, hogy az üzem igazgatók kétszer-három- szor olyan jövedelemmel rendelkeznek, mint tanácsnokaik, akik ilyenformán nem is tarthatnak olyan tekintélyt, amilyenre szükségük lenne. A természetben való lakás még inkább növelte volna ezt a természetellenes előnyt. Ráadásul még, a Miiszerüzem ügyei lassankint azt az elvet érlelték meg, hogy lehetőleg beamtereket ültessenek az üzemek élére és mellőzzék a kereskedelmi képzettségű és kereskedelmi alapon működő- üzemigazgatókat. Ez újabb lökés volt a természetben való lakások elejtésére. Döntő sulylyal azonban mégis az esett a mérleg serpenyőjébe, hogy a székesfőváros takarékoskodni akar. A taka’rékosság elve valósággal orgiát ül most a városházán és valószínűleg igaza van annak a ki-
