Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-20 / 51. szám
Budapest, 1916. december 20. 5-váló.informálónknak, aki éppen nemrégiben fejtette ki véleményét a Fővárosi Hírlap hasábjain s amely szerint, ha mindazokat az adóterveket, amelyek forgalomban vannak, megvalósítják és mellé még takarékoskodnak is, akkor Budapestnek hamarosan sikerülni fog megkétszerezni jövedelmeit. Egyszóval takarékoskodnak az üzemigazgatók lakásaival is. Arra az elvre támaszkodnak tudniillik, hogy a pénzértékben kifejezett lakbérnél mindig sokkal többet érnek azok a lakások, amelyeket a főváros adni szokott. Ilyenformán ha az üzemigazgatók nem’kapnak lakást, az megtakarítást fog jelenteni u dőváros számára, mert az épület igy szabadon levő része sokkal jövedelmezőbben értékesíthető. Az iizemigazgatók esetében igaza is van a fővárosnak, de a takarékoskodás láza olyan területekre is áttévedt, ahol inkább a főváros bőkezűségének kellene érvényesülnie. Így történt, hogy — amint látszik — a szegény iskolai igazgatókat is az üzemigazgatók közé számítják és ki akarják dobni őket eg y-e g y hosszú életen át jól megszolgált, kényelmes lakásukból. Igaz, hogy az iskola- igazgatók is értékesebb lakást kapnak, mint amilyet megállapított lakbérükért szerezhetnének, de ha a tanács informálódni próbál a tanítók között, akkor meg tudja, hogy a budapesti tanítók egész életének egyetlen vágya van: igazgatóvá lenni, de egyedül és kizárólag a természetben való lakás miatt. Semmi egyéb, csak a lakás az, ami vonzó az ő számukra. Viszont az is igaz, hogy az utóbbi időben uzussá vált egy-egy iskolában két igazgatói, két-három szolgai lakást építeni. Erre tényleg! nincs szükség, sőt járványos időben veszedelem is lehet. A felügyelet érvényesítésére egy igazgató és egy szolga is elegendő. Ha a tanács a spórolás ilyen eszközeihez folyamodik, ahhoz minden bizonynyal szava lesz a közgyűlésnek, amely nem fogja engedni az iskola- igazgatók megrövidítését. A főváros vezetősége különben is a tanügyi ügyosztályban nevelkedett. Itt lett népszerűvé Bárczy, Festet ich, Déri, őket sem lesz nehéz W i 1 d n e r tanácsnoknak meggyőzni a lépés helytelenségéről' és arról, hogy az iskolaigazgatókat nem lehet egy kalap alá vonni a hatalmas üzemigazgatókkal. • • • Közgyűlés. Utolsó rendes közgyűlését tartja ebben az esztendőben a főváros törvényhatósági bizottsága. A tárgysorozat első pontja: választások. Ez minden emóció nélkül fog lezajlani, mert Szabó Sándor egyhangúlag lesz tiszti főorvos, Végit János főorvos-helyettes, Gömory Alberttel szemben pedig egészen jelentéktelen számú szavazatra számíthat a tanácsjegyzői választásnál Schuller Dezső. Nagy és heves vita várható a gáz- és- elektromos-áram adójánál, a világítás megdrágításánál. A terv ellen állást foglalt a Gyosz., az Iparegyesület, az Állami Tisztviselők Egyesülete, a Kereskedők és Iparosok Szövetsége és több kisebb egyesület. A Gyosz. álláspontját valószínűleg ifj. Chorin Ferenc és Becsey Antal fogják képviselni, az Iparegyesületét Thék Endre, a kereskedőkét tiolczer Sándor. Az eredmény nagyon kétes, mert a kerületek nem tekintik pártkérdésnek a tanács előterjesztésének megszavazását. Vita lesz a dunai rakodópartok béreinél is, mig az ószeresek és zsibárusok dolga teljesen tisztázott, mindenki elfogadja a pénzügyi bizottság határozatát. A gázmüvek igazgatásáról alkotott szabályrendeletet a belügyminiszter megint azzal a módosítással hagyta jóvá, amelyet a közgyűlés már kétszer elvetett. Most nincs más hátra, mint hogy az autonóm közgyűlés deferál és tudomásul veszi a döntést. A járdafoglalási dijakra vonatkozó előterjesztést leveszik a napirendről, a burkolási dijak ellen nem lesz kifogás. Wildner tanácsnok előterjesztéséhez az ideiglenes tanerők fízetésjavitásúról bizonyára sokan fognak hozzászólni, mert ez népszerű dolog. Kívánatos is, hogy Preyer urat a közgyűlés megtagadja, de Wildner tanácsnok pénzügyi bizottsági beszéde után nem kell hatásosabb védelem. Rényi tanácsnoktól érdekes bejelentéseket várnak a főváros közlekedési viszonyaira vonatkozólag. 24.000 pár cipő. A Központi Segítő Bizottság gyermekfelruházó osztálya dr. Vázsonyi Vilmosné elnöklésével tartott ülésén dr. Wildner Ödön ügyvezető alelnök jelentéséből kiderül, hogy az idén 24.000 pár cipőre lesz szükség. A Központi Segítő Bizottság gyermekfelruházó osztályának működésére elegendő fényt vet ez a szám is. Lelkes és csupasziv embereknek kell lenniük azoknak, akik az ehhez szükséges ősz- szeget előteremtik. Százezerkoronás gondokkal küzdenek meg. Eddig 350.000 korona már együtt van, 100.000 koronára remény van és még 100.000 koronát kell előteremteni. Csak olyan lelkesedéssel lehet ezt megoldani, amilyennel dir. Vázsonyi Vilmosné, az elnöknő, dr. Wildner Ödön, az ügyvezető alelnök és dr. Csergő Hugó, a főtitkár, rendelkeznek. De talán mégis a legnehezebb feladat magának a 24.000 pár cipőnek megszerzése volt. Ez Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgatónak osztatlan érdeme. A cipőket ő szerezte be, nagyrészt Németországból és Ausztriából, olyan minőségben és olyan árban, hogy ez a gyermekfelruházó osztályt is a legnagyobb hálára és elismerésre kötelezte. 24.000 pár cipő a szegény gyerekeknek: adventi hangulat ez, amely sok-sok hálás, meleg sóhajtásra fog fölolvadni. Hamis hírszolgálat. Boldogult királyunk temetésén tudvalevőleg Bárczy polgármester, Bódy alpolgármester, Márkus és Harrer tanácsnokok, Ripha Ferenc, Rónay, Márkus Miksa, B o- r o s s, Ribáry Mór és Stern József bizottsági tagok képviselték a fővárost. A bécsi lapoknak a temetésről közölt tudósításai azonban nem vettek tudomást Budapest hivatalos képviselőiről, hanem egységesen, tehát közös forrásból merítve azt Írták, hogy a magyar fővárost Bárczy polgármester, ifj. Chorin Ferenc, Szúr day Róbert és Goldberger Leó igazgatók képviselték. A városházán kutatni kezdtek a hir forrása után. és megállapították, hogy a főváros hivatalos képviselőit a Correspond e n z Vilhelm cimii bécsi kőnyomatos sikkasztotta el, az adta le a hamis névsort. A Corr. Vilhelm pedig nem más, mint a Budapesti Tudósító bécsi fiókja . . . Uj bizottsági tag. A Rock István elhunytával megüresedett rendes bizottsági tagságra L u s z t i g Ede soron levő virilista póttagot foga behívni a közgyűlés. Nyilatkozat. A Perlesz nagyvágó cég annak a kijelentésére kért fel bennünket, hogy a Perl esz Mátyás és Társa céggel, — amelynek ügyeivel a napilapok legutóbb foglalkoztak — nem azonos. A szér hiány miatt. Szeged város tanácsa — a szénhiány miatt — a légszeszfogyasztás korlátozását határozta el. Az erre vonatkozó utasítás igy hangzik: 1. Minden nyilvános helyiségben, kávéházban, vendéglőkben, stb. csak feleannyi áram és légszesz fogyasztható, mint az előző év megfelelő hónapjában. Ahol gáz- és villanyvilágítás van, ott csak az egyik használható. Ahol csak gáz, vagy villany, ez a felére redukálandó. 2. A főzőgáz teljes mértékben megmarad. A gázkályhákat ott, ahol más kályha is van, leszerelik. Felére redukálják a fürdőszobák gázfogyasztását is. —- A székesfehérvári gázgyár teljesen beszüntette az üzemét. A szánhiány megszüntetésére egyelőre nincs kilátás. A városi hatóság táviratilag kért sürgős intézkedést a kereskedelmi kormánytól és a bécsi központi vasutintézőségtől. Megállnak a liftek. Multheti számunkban fly címen megjelent cikkünkre vonatkozólag Freissler Antal, cs. és kir. udv. gép- és felvonógyáros az alábbi helyreigazító sorok közlését kéri: „Cégem semminemű liftkartelt nem ismer és nem is tagja ilyennek, továbbá karbantartási szerződést nem mondtam fel ezidőszerint senkinek és nincs is szándékomban azt megtenni. A javításokat illetőleg természetes, hogy a munkáshiányra való tekintettel azokat a bejelentés sorrendje szerint lehet csak elintézni és valószínű, hogy most tovább kell várni, mint béke idejében, de egy kis belátással és türelemmel a felvonók üzeme fenntartható.“ Minthogy a szóbaníorgó cikkben a Freissler cég megemlítve nem volt, szívesen tudomásul vesszük hogy az ö cége a bírálatot jogosan kihívó eljárástól távol áll. Nagyvárad élelmiszerüzeme. Nagyvárad tanácsának közélelmezési ügyosztálya a napokban készítette el mérlegét és zárszámadásait. A beterjesztett kimutatások adatai szerint, a közélelmezési ügyosztály áruforgalma 9,037.490 kor. 55 fillért tüntet fel. A zsir, burgonya, zöldség, tojás, baromfi, szárazfőzelék, hagyma, sertés, vaj, dánhus, tejkonzerv, zöldségek, rézgálic, csokoládé és árpa árusításánál összesen 112,361 kor. 69 fillér veszteség mutatkozik, viszont a ^űmjgosiJÍngMp liszt, konzervek, rizs. köles, bab, cukor, zab, tengeri, kávé, szsesz és szappan árusításánál 528,439 K 06 fillér hasznot tintet iel. Az üzem nyeresége 122,639 kor. 24 fillér összeget tesz ki. A közgyűlés l. u k ác s Ödön főjegyző részére kiváló érdemei elismeréséül, 3000 K tiszteletdijat, az ügyosztály alkalmazottainak a meg- jutalmazására pedig az elért üzleti nyereség 5 százalékát, kereken 6000 koronát állapított meg. A Geller t-fiirdö és szálloda berendezése. A Gellért-fürdő és szálloda építésénél végzendő kárpitosmunkára a főváros tanácsa B á nyai Viktor 140.000 K ajánlatát fogadta el, mig az ugyanott végzendő diszitö, festő munkát a B. Pauly Erich és T u c h Antal és a R e i t z e r Ferenc és fiai cég között osztotta meg 25.629 K. illetve 3800 K értékben. A Fővárosi Orfeum decemberi műsora az összes budapesti szórakozóhelyek között a vezető- helyet biztosítja. Naponkint telt ház tapsolja a kiváló számokat, amelyek rászolgálnak a vezetőség osztatlan dicséretére. A Kristálypalota műsora. Három és fél órán keresztül nem szűnik meg a taps és a kacagás a Kristálypalotában, ahol pompás decemberi műsor estéröl- estére növekedő sikert arat. A legjobb berlini s a lcg- mulatságosabb bécsi számok vetekszenek a sikerért az utolérhetetlen magyar számokkal. « • • Szemle. Teleszky a napisajtó közgazdászairól — A középeurópai gazdasági unió — A lanyha tőzsde Teleszky pénzügyminiszter a tőkefelemelésekről szólva azt mondotta, hogy bámulja- a köz- gazdasági tudatlanságnak azt az óriási fokát, mellyel a napisajtó a tőkefelemelések és ingyenrészvények kérdését tárgyalta. A miniszteri padokról talán még sohasem hangzott cl ilyen éles nyilatkozat a napisajtóról, melynek a háborúban való hazafias és hasznos működését pedig az illetékes körök is mindenkor elismerték. Mi tuls-zigorunak tartjuk a pénzügyminiszter kijelentését, annál inkább, minthogy az egész napisajtót a közgazdasági tudatlanság vádjával illetni nem lehet. Azt azonban koncedálnunk kell, hogy a pénzügyminiszternek sok tekintetben igaza van. Egyes napilapokban ugyanis a legfontosabb közgazdasági kérdéseket oly felületességgel. tudatlansággal és naivitással tárgyalják, mely — mint a pénzügyminiszter helyesen mondja — „nagyon rossz világot vet a mi közönségünk közgazdasági képzettségére, mert egy csak némileg képzettebb, tájékozottabb publikumnak ilyen dolgokat beadni igazán nem lehet“. A háború felkeltette a nagyközönség érdeklődését a közgazdasági kérdések iránt. Ennek a hasznos érdeklődésnek az ébrentartására azonban nem alkalmas az a mód, amely- lyel a közgazdasági eseményeket a napisajtó egy-két orgánumában elbírálják. Nekünk az a nézetünk, hogy minden olyan közgazdasági akció, mely a nemzet anyagi erősödését célozza, számot tarthat arra, hogy a napisajtóban támogatásra találjon. Már pedig nyilvánvaló, hogy a tőkeemelések kevés kivétellel ezt a célt szolgálják. A tőkeerős és nagy angazsmánnal biró pénzintézetek tőkéjének további emelését a mai időben több szempont indokolja. A főszempont az, hogy fel kell készülnünk a háború utáni teljesen bizonytalan és általunk ma még kontúrjaiban sem ismert gazdasági helyzetre. Kétségtelen, hogy ebben a gazdasági helyzetben előnyösebb lesz a pozíciónk akkor, ha tőkeerős és diszponibilis-, tehát még le nem kötött tőkéjű nagy pénzintézetekkel rendelkezünk. De indokolja a pénzintézetek tőkeemelését az a körülmény is, hogy a háború alatt a pénzintézetek
