Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-20 / 51. szám
Budapest, 1916. december 20. 3 Igaz, hogy Fock tanácsnok ur, az ut- és csatornaépítési ügyosztály vezetője panaszkodott a burkolatnak az autóbuszok által való megrongálása miatt. I ermészetésen igaza van neki a maga szempontjából, mert a mi gummi- v al bélelt Semhusto-kerekeink kétségtelenül tesznek károkat, de viszont mi is beszélhetünk arról, hogy hogy a fővárosnak a háború alatt megromlott utcaburkolatai igen sok kárt tesznek az autóbuszokban. Persze nekünk is be kell látnunk, hogy az ut- és csatornaépítési ügyosztálynak nincsen anyaga és nincsen elegendő munkása, akik a javításokat eszközölhetnék. Kárt teszünk egymásnak, de nem segíthetünk a bajon. Kölcsönös elnézéssel megértjük egymást és megértjük azt is, hogy az autóbuszokat, ha rongálják is a burkolatot, üzemen kívül nem helyezhetjük. Végre is be kell látni, hogy a mi gummival enyhített vaskerekeink még mindig nem olyan kártékonyak, mint a katonai autók vaskerekei és a mi, megterhelve, 7—7‘5 tonna súlyú autóbuszaink még mindig sokkal köny- nyebbek, mint a katonai teherautók. Koronázási előkészületek Díszítés, kivilágítás, az utak kijavítása A koronázás előkészületeiben a fővárosnak is tevékeny része van. Azok az ügyosztályok, illetve tisztviselők, akiknek a munkálatok körül dolguk akad, a következők: Az ut- és csatornaépitőügyosztály bock Ede tanácsnok vezetésével, a középitési ügyosztály, Krátky János tanácsnok és Kabdebó Gyula műszaki tanácsos vezetésével, a világítási ügyosztály Buzáth János tanácsnok vezetésével, Aá i k- 1 ó s Elemér dr. tanácsjegyző, Z i 1 a h y Dezső az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, B a I 1 ó Aladár a köztisztasági hivatal igazgatója és G a 11 e i n Hugó dr. a fuvartelep igazgatója. Az útépítési ügyosztály feladata az összes utak útjavítása, különösen természetesen azoké, amelyeken a koronázási menet áthalad. A döcögős budai utakra, amelyek a háború alatt bizony sokat szenvedtek, nagyon rájuk fér egy kis koronázási reparálás. Nagy tatarozás van folyamatban a budai parkokban is. Különösen az apró, kopasz, elfelejtett sarok- darabokat, utcaszögleteket veszik pártfogásukba, növényekkel látják el, szóval valami formát, szint adnak mindennek, hogy a szépetkereső szem sehol se lásson üres foltot, visszataszító sivárságot. * A várban, a merre a menet elhalad, az utcákon az állam különleges díszítést csinál. Sok lámpa és hirdetési oszlop van útban, ezeket leszerelik, eltávolítják. A helyükre dekorativ oszlopok, diszkapuk kerülnek, amelyeken világítási díszítés is lesz. Ezekre az oszlopokra a vízvezetéki és világítási ügyosztály szerel föl lámpákat. Nagy feladat lesz különben a Mátyás-templom kivilágítása is, ahol 25.000 gyertyafényben fog a villany tiindökleni. A középitési ügyosztály szerepéről Kabdebó Gyula műszaki tanácsos ezeket mondta munkatársunknak:- A középitési ügyosztály munkája annak a három tribünnek a fölállítása, amelyen a fővárosi bizottsági tagok és családjaik kapnak majd helyet. A tribünök a Disz-téren, a Honvéd-szobor mellett és a Tárnok-utcában épülnek. A főváros mindhárom tribünje fedetlen lesz, mert igy esztétikusabb látványt nyújtanak, mintha tetővel látnánk el. Az állam hét tribünt épittet, ezek ma még fedettek, de valószínűleg ők is le fogják szedni a tetőket. — Ezenkívül a főváros diszitteti azt az útvonalat is, amelyen a bevonulás fog megtörténni és természetes, tribünjeink diszitése is a mi dolgunk. — A három tribün körülbelül 70,000 koronába fog kerülni, ami azonban a helyek eladása révén a maga egészében megtérül, sőt benne foglaltatik az az összeg is, amit jótékonycélra a Vöröskeresztnek fog adni a főváros. A tribünökön fiatal tisztviselők fogják a rendet fentar- tani. — Természetesen a tribünök mellett egyéb helyiségeket is kell építeni. A közönségnek joga van helyét elhagyni és csak a menet elhaladása idején kell a tribünön maradnia. Ezért a tribün alatt büfféket és melegedő-helyiségeket is rendezünk be. * A lakáskérdés megoldásának egy része is a fővárosra tartozik és az Idegenforgalmi Hivatalnak sok munkát, gondot ad. A hivatal felhívta azokat, akiknek a koronázásra kiadó lakásaik vannak, hogy jelentsék azt be. Úgy tudjuk, történt is valami h a t s z á z bejelentés, de a szobákért meglehetősen szemérmetlen árakat kérnek. A hatóságnak azonban nincsen módjában beavatkozni, mert ez a beavatkozás a magánjogba ütköznék. A legolcsóbb ár, amit egy fekvőhelyért kértek, 10 korona. Persze van aztán olyan szoba is, melyért 100—800 K-t kérnek. A lakáskiadók többnyire a középosztályhoz tartoznak, akik a rendkívüli alkalomból egy kis pénzt szeretnének látni, inkább ők maguk ezidő alatt a cselédszobában laknak. Az Idegenforgalmi Hivatal minden bejelentett lakást megnéz és igy közvetlen tapasztalat alapján informálja a lakáskeresőket, akik közül a legtöbben el is fogadják a hatalmas árakat. A hivatal ezt a nehéz közvetítést teljesen ingyen végzi. * A fuvartelep {eladatlanról Gatt ein Hugó dr. igazgató a következőket mondta munkatársunknak: Budapest székesfőváros művészi kivitelű díszkocsijai a koronázáson részt fognak venni, mert utasítást kaptam, hogy hozzuk rendbe s tartsuk készenlétben. Csupán még a kocsiknak fenn a várban való elhelyezésére nem kaptam utasítást. A fővárosnak a fuvartelcpen van 3 díszkocsija, melyek még 1896-ból, a millenniumi kiállítás idejéből valók. Mindegyik kétlovas, a lovaknak is gyönyörű, nehéz és díszes szerszámjuk van. Úgy terveztük, hogy két kocsival már 27-én, a fogadtatáson is kivonulunk, de azt hiszem, hogy ez elmarad, mert a hintók díszesebbek az udvari fogatoknál és nem akarjuk, hogy a koronázási menet ünnepiességéből lerontsunk valamit az előzetes kivonulás által. — A koronázáson való szereplésről bővebb utasításokat nem kaptam. Nagyon nehéz lesz elhelyezni a kocsikat a túlságosan rövid és szűk útvonalon. Pénzükhöz jutnak a vállalkozók Rendelkezés az utalványozás gyorsítására A Fővárosi Hírlap múlt számában rövidesen megemlékeztünk arról a reformról, amelyet a polgármester a vállalkozók és iparosok számláinak és kereseti kimutatásainak gyorsabb kiutalása érdekében léptetett életbe. A reform nagyon fontos volt már, mert a vállalkozók, de különösen a kisebb iparosok telve voltak pa- naszszal, hogy idejekorán nem juthatnak hozzá követeléseikhez. Az újítások igen okos és jó intézkedésekben nyilatkoznak meg, amiben legtöbb érdeme Déri Ferenc alpolgármesternek van, aki ebben az ügyben alapos tanulmányozást végzett. Az alpolgármester tanulmányozásának eredménye volt az a javaslat, amelynek értelmében most aztán Bárczy polgármester kiadta rendeletét. A polgármesteri rendelet a következőket tartalmazza: 1. A szerződéskötések intézkedését mindegyik tanácsi ügyosztályban a fogalmazó személyzet egy tagjára kell bízni, akinek kezében egyesitendők a megkötendő szerződések. A kijelölendő előadóhoz a szükséghez képest esetleg a kezelőszemélyzetből segédmunkaerőt kell kirendelni, hogy lehetővé váljék minden szerződéskötésnek egy-két nap alatti elintézése. 2. A tanácsi határozattal megrendelhető munkák engedélyezésének gyorsítására azokat a tanácsi határozatokat, amelyeknek elkészítése és tanácsülésbe vitele között a kellő idő rendelkezésre áll, a tanácsülést megelőzőleg le kell tisztáztatni s agy ezeket, mint a tanácsülésbe nem kerülő hasonló tárgyú ügyiratokat mindenkor soronkiviil kell kezelni és elintézni. 3. A tanácsi ügyosztályok segédhivatalai a hozzájuk kerülő számlákat és kereseti kimutatásokat a többi ügyiratoktól elkülönítve tartoznak kezelni s azokat rögtön, soronkiviil az ügyosztályvezetőnek bemutatni s a kijelölt mérnökökhöz eljuttatni. 4. Az ügyosztályvezetőknek és az előadóknak utasitaniok kell a vállalkozókat arra. hogy a számlázásra kerülő apróbb tételeket vegyék a végszámlába és hogy a kereseti kimutatásokba —- azok gyors elintézhetése okából — csakis a nagyobb tételeket vegyék föl. 5. Mindegyik tanácsi ügyosztályban az odaérkező számlákról és kereseti kimutatásokról áttekinthető, pontos, állandó nyilvántartást kell vezetni, amelyből bármikor megállapítható legyen, hogy mely számla mikor érkezett be és elintézetlen-e még. Ezt a nyilvántartást az ügyosztályt vezető, vagy az általa kijelölt előadó minden nap ellenőrizni tartozik s rögtön intézkednie kell, ha valamely számla a nyilvántartóból kitiinőleg késedelmesen nyer elintézést. A nyilvántartás ellenőrzője az esetleges megokolat- lan késedelemért személyesen is felelős. 6. Végül fölhívom a tanácsi VI. ügyosztályt, hogy tegyen mielőbb a tanácshoz előterjesztést a rövid úti utalványozásra vonatkozó rendelkezéseknek oly irányban leendő megváltoztatására nézve, hogy a rövid utón utalványozható számlák legnagyobb ösz- szege 1000 koronában állapíttassák meg. Legszebb arany cigaretta-tárcák legnagyobb választékban Schönwald Imre ékszerésznél Éudapest, Deák Ferenc-utca 21. Alapítva: 1852. :: Törzste’ep: Pécs. Mozgolódnál! a technikusok A városi műszaki adminisztráció reformja A városi adminisztrációban igen jelentékeny változás lenne az, amelyet Budapest technikus- körei szeretnének keresztülvinni és amelynek -— valljuk meg — igen sok komoly alapja lenne. Régi dolog, hogy Magyarországon mindenki mással foglalkozik, mint amihez ért és különösen a jogászelem az, amely mindenhol előnyöket vívott ki magának a szakemberek rovására. Megvan ennek a természetes oka is, hiszen tudjuk, hogy politikus ország vagyunk, ahol hosszú ideig — még ha akartunk volna -— se lehetett volna bizonyos állásokat technikusokkal betölteni. Ma azonban már másként áll a helyzet, van elegendő és kiváló műszaki képzettségű tisztviselője a fővárosnak is, akiknek pályája igen gyorsan megreked. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egyesületből indult ki a mozgalom, amely arra irányul, hogy a főváros a két meglevőn kívül még három ügyosztály élére állítson műszaki tanácsnokot. A technikusok erőteljesen hangsúlyozzák, hogy' éppenséggel nem személyek ellen irányul mozgalmuk, de elvben azt kívánják, hogy a város- építési, vízvezetéki és csatornázási, valamint a közlekedési ügyosztályok élére műszaki képzettségű tanácsnokok kerüljenek. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet mozgalmához az egész technikus-társadalom csatlakozott. Sorompóba lépett a Magánmérnökök Országos Szövetsége, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egylet, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Városi Mérnökök Országos Szövetsége, a Magyar Építőmesterek Egyesülete és a rokonegyesületek. Ezek igy együtt bizottságot küldtek ki, amely bizottság memorandumot szerkesztett. A memorandumot Kovács Sebestyén Aladár műegyetemi rektor vezetésével küldöttség nyújtotta át Bárczy polgármesternek. Hogy a nagyjelentőségű mozgalom céljait, eszközeit és eddigi eredményeit megismerjük, fölkerestük Kovács Sebestyén Aladár műegyetemi rektort és Mihály fi József nyugalmazott fővárosi műszaki főtanácsost, a mozgalom szellemi vezérét. A két nyilatkozat itt következik: Kovács Sebestyén Aladár, műegyetemi rektor: — Mozgalmunk, melynek célszerű, helyes és igazságos voltát mindenki elismeri, azt a régirégi tradíciót akarja megdönteni, hogy a köz-
