Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-02 / 5. szám
5 Budapest, 1916 február 2. állíttassák elő, úgy a producensek, mint a nagyközönség szempontjából fölötte káros Ha a szalonna m xi- mált árait tartjuk szem előtt, akkor 1 métermázsa zsírnál 90—100 korona veszteség is keletkezik. Ezenfelül a zsírnak ily módon való előállításánál 20 százalékkal apad a mennyiség is és ezen óriási súly tulajdonképen ok nélkül semmisül meg, holott r.z ország nagy érdeke fűződne épen ezen mennyiség megőrzéséhez. Ettől eltekintve a magyar közönség részére esetleg annak idején nem fog rendelkezésre állani, a majdrn nagy szükségletet képező szalonna. A sertésvágók memorandumaival ezidőszerint négy nrniszterium fogírlkozik és pedig a kereskedelemügyi, a foldmivelé ügyi_ a belügyi, és a honvédelemügyi minisztériumok. Szűk lett a városháza. A főváros albérletei. A háború előtt úgy határozott a közgyűlés, hogy egyelőre eltekint a központi városházának uiből való felépítésétől, hanem egy uj emeletet épittett és igy iparkodik uj helyiségekre szert tenni. De kitört a-világháború és a főváros kénytelen volt deferálni ama belügyminiszteri rendelet előtt, amely megtiltja, hogy a háború alatt bármit is épitsen a város. Pediig e helyzet a háború alatt még tarthatatlanabbá vált. Egyes ügyosztályok keretei any- nyira kibővültek, hogy lehetetlen a további ioT dozás-toldozás és a főváros most ideiglenesen úgy segit magán, hogy egyre-másra bérel ki idegen házakban helyiségeket. A szociálpolitikai ügyosztály Városház-utca 16. szám alatti helyiségéért évi 9296 koronát fizet a város dr. W i 11- niann Mórnak; a Gerlóczy-utca 11. számú ház tulajdonosa, Schwanz Ábrahám 7000 koronát kap a közgazdasági ügyosztály helyiségéért, ugyanannyit a lisztutaiványozó irodáért és most »dáhurcoíkodlik a jogi ügyosztály is. — Az u. n. Szücs-házban van a kórházi biztosok helyisége, a számvevőség egyik csoportja, a pénzügyi ügyosztály egyik része, a vásárigazgatóság helyisége és a tanári könyvtár. Mindezek a helyiségek 11.000 koronára vannak beállítva a költségvetésbe, ez azonban minimális kalkuláció és nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a főváros 20.000 korona bért kapna értük. A Váci-ut 78—80. sz. házban van a statisztikai hivatal, amelynek helyiségéért 9000 korona bért fizet a város a Belvárosi Házépítő Részvénytársaságnak. A legközelebbi közgyűlés viszont az árvaszéik gyermekvédelmi ügyosztályának az elhelyezésére vonatkozó előterjesztést fogja tárgyalni s eszerint a főváros 12.000 korona bért és 7000 korona átalakítási költséget fog fizetni. Vegyük mindezekhez a mtiszerüzem által bérelt ház 24.000 koronás bérét, a többi üzemeknek, különféle városi hivataloknak béreit és végeredményben 100.000 koronánál nagyobb összeget 'kapunk, mint amelyet bérfizetés címén leró a főváros évente. Ennek pedig kettős kára van. Nagy baj először is, hogy decentralizálva vannak a fővárosi hivatalok és hogy voltaké pen még sincsen megfelelő helyiségük a központból kitelepített hi tataitoknak. A második hiba pedig az, hogy oly nagy béreket fizet a főváros, hogy ha akár a központi városháza idegen bérlőit telepítené ki„ akár felépítené az uj emeletet, sokkal jobban járna. Minthogy azonban az előbbi mód csakis a bérszerződések felmondása és lejárta után lehetséges, az eme- letépités pedig nem okos dolog, mert csak ideiglenesen segit a helyzeten, -— legcélszerűbb volna, ha elővennék a központi városháza építésére vonatkozó terveket és megértetnék a belügyminiszterrel, hogy a város nagyon rossz üzletet csinál, mert abból a pénzből, amit megtakarítana a béreken, az épités amortizációs költségeinek tetemes részét fedezhetné/ y Lapunk 1915-iki évfolyama néhány példányban, kemény kötésben, vászon háttal és sarokkal egyenkint 15 K«ért kapható a Fővárosi Hírlap kiadóhivatalában Ügyosztályok beosztása. A 36-os választmány tudvalevőleg közvetlenül a tanácsnokválasztások előtt utasította a tanácsot. hogy terjesszen elő megfelelő javaslatot az ügyosztályok uj csoportosításáról. Úgy tudjuk, hogy a munka az elnöki ügyosztályra vár s az előterjesztés altalános elveit már ismerik is illetékes helyen. Közgyűlés. A főváros törvényhatósági bizottsága legközelebbi közgyűlését — mint már jeleztük — e hó 9-én tartja meg. A napirenden azok a tárgyaik szerepeinek nagyobbrészt, amelyeket a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén letárgyalt. Uj bizottsági tag. Múlt heti számiunkban hirt adtunk arról, hogy Stern Henriik póttag, akit a közgyűlés rendes tagjai közé hívtak be, már korábban elhunyt, ennélfogva a törvényhatósági bizottság uj tagja a soron levő Kummer Rezső dr. póttag lesz. Minthogy azonban Kümmert már tavaly törölték a virilista póttagok sorából, mert virilista jogosultságát elvesztette, a közgyűlés uj tagja nem ő, hanem az utána következő pótttag; Breslmay e,r Román, az ismert sütőmester és többszörös háztulajdonos. Alpár előadása Bécsben. Alpúr Ignác főv. biz. tag. műépítész a napokban Bécsben, az osztrákmüépitők egyesületében müépitészeti alkotásairól előadást tartott. Az osztrák műépítészek nevében Fellner Nándor műépítész, az egyesület elnöke üdvözölte A párt, a ki megköszönte az osztrákok szíves meghívását. A főváros tűzbiztosítása. A tanács a székesfőváros közönségének tulajdonában levő, vak mint a kezelése alatt álló épületeknek és az c-zokhoz tartozó ingóságoknak, nemkülönben az azok használatából eredő haszon- vagy bérjövedelmek tűzkár ellen való biztosítására vonatkozólag az Első magyar általános biztositó társasággal kötött szerződést az 1915. évi december 31-től 1916, évi december 31-ig terjedő egy év tartamára meghosszabltotta. Ez alkalomból is felhívta a tanács a székesfőváros hivatalainak, intézeteinek és üzemeinek vezetőit, hogy az önállóan nem biztosított és tűzkár ellen biztosítandó uj értékek átvételét. vagy régi értékek megszűnését, valamint a meglevő értékek emelkedését és csökkenését, a változás időpontjának megjelölésével, esetről-esetre, személyes anyagi felelősség terhe rlatt közöljék a gazdasági hivatallal. Vidéki szemle. Egy temesvári kereskedő 2 vaggon rizst kapott külföldről. A város, a belügyminiszter felhatalmazása folytán a rizst közszükségleti célokra rekvirálta. A városi tanács ezen rizs forgalomba hozatala ügyében az árszakértő bizottság meghallgatásával úgy határozott, hogy a rizst nem maga árusítja, hanem azt a kiskereskedőknek fogja árusítás végett átengedni olyan kikötéssel, hogy a kereskedők a nekik átengedendő rizst csakis temesvárosi lakosoknak és pedig mindenki a saját vevőközönségének adhatja el; egy-egy félnek kéthetenként legfeljebb cs:k fél kilogramm mennyiség adható el és köteles a kereskedő az eladásokról pontos nyilvántartást vezetni. Kikötötte továbbá a városi tanács azt a; további feltételt, hogy a rizst kilónkint 2 korona 40 filléres áron tartoznak a kiskereskedők áruba, bocsátani. — Arad városa 8—10.000 öl tűzifa vételére folytat tárgyalásokat. A termelők által szállított tűzifát a város átengedi az aradi fakereskedőknek beszerzési áron s meghatározza a percentet, amelyet a kereskedők fölszámíthatnak az eladásért. A város tehát ezzel a lépésével egyben maximálja a tűzifa árát és gondoskodik arról, hogy a beszerzés olcsóbbá váljék. — Miskolc város közélelmezési vállalata ma egyik legnagyobb telepe a városnak. Ez idő szerint több mint 120 alkalmazottat foglalkoztat és üzemei, elárusító helyei, a város egész területét, mint egy hálózat, fonják körül. Ez a vállalat a maga nagy szervezettségével abban a helyzetben ven, hogy minden fennakadás nélkül, zavartalanul elláthatja a várost a mindennapi élethez szükséges élelmiszerekkel. A vállalatnak öt főosztálya van: 1. kenyerosztály; 2. tejosztály; 3. élelmíszerosztály; 4. zöldségosztály; 5. husosztály. Ezenkívül van még faosztály, terményosztály. Továbbá árusít a város cukrot, tengerit, halat és káposztát. Az üzem havonkínt átlag háromszázezer koronát forgalmaz. — Győr városa h: tósági kenyérgyárat létesít. A Gellértíürdö bútorberendezése. A Gellért-fürdői szálloda butorberendezési tárgyainak szállítására a székesfőváros tanácsa által január 24-én tartott versenytárgyaláson ajánlatot tettek: Mü- asztalosok butorszövetkezete A. típusra 38.925 K, B. típusra 127.013 K, C. és D. típusra 212.638 K, Lingel Károly és fiai A. tipusra 34.007 K, B. tipusra 99.527 K. C. és D. tipusra 160984 K, Benyouics Adolf (a kárpitos munkákra) B. tipusra 27.875 K, C. és D. tipusra 73,036 K, Gelb M. és fiai A. tipusra 170.905 K. Bukovics Vladimir A. típusra 3E296 K. Palágyi Gyula C. és D, tipusra 131.895 K. Bányai Viktor B. tipusra 10,.299 K, Kárpitos és paszomány mesterek országos egyesületének alkalmi egyesülete (kárpitos és állvány munkákra) A. típus 12.226, B. típus 37.830, C. és D. tipusra 62.520 K-val. Milliók könyve. Egy teljesen befejezett regényt 24 fillérért adni, ez a Milliók könyve programja Eddig négy regény jelent meg: 1. Herczeg: A láp virága, 2. Szomaházy: Mesék az rógépről, 3. Farkas Pál: Egy önkéntes naplója, 4. Doyle: Az üldöző. Sajtó alatt vn Mikszáth: Galamb a kalitkában. A TÖKE Szemle. A főváros függőkölcsöne. — Korai hírek a börze megnyitásáról. — Az osztálysorsjátékról. A főváros nagyobb kölcsön felvételéről folytatott tárgyalásokat és ezekről a tárgyalásokról meglehetősen zavaros és ellentétes hírek kerültek forgalomba. 60 millió koronás kölcsönt emlegettek, mely fedezné a főváros háztartásában mutatkozó jelentékeny hiányokat, továbbá a már előirányzott sürgős beruházásokat és végül megadná az áprilisban lejáró 25 milliós váltóköl- csön törlesztésére szolgáló fedezetet. A szállongó hirek szerint a főváros Németországban akarja ezt a kölcsönt megszerezni. Ezek a hirek természetesen valótlanoknak bizonyultak. Az idők és viszonyok mindenekelőtt nem alkalmasak egy nagyobb arányú konszolidált kölcsön felvételére, az pedig, hogy a főváros most a külföldön keressen kölcsönt, egyenesen képtelenség, részben a valutaviszonyok miatt, de főleg azért, mert Magyarországon nemcsak pénzszükség nincs, de meglehetős pénzbőség uralkodik. Tehát semmi értelme sepr volna, hogy az ország fővárosa külföldön keressen pénzt. A hírekből annyi bizonyult igaznak, hogy a főváros legsürgetőbb szükségleteinek fedezésére 22 millió koronás íüggőkölcsön felvételére már meg is kötötte a megállapodásokat. A pénzcsoportnak élén, mely a kölcsönt adja, a m. kir. Postatakarékpénztár áll és részt vesznek benne az összes fővárosi nagy pénzintézetek, a „Magyar Bank“ kivételével. A kölcsön 4.35%-os és félesztendőre felmondható. A feltételek tehát elég előnyösek. Érdekes ebben a hitelügyletben a Postatakarékpénztár szerepe. Első ízben történik, hogy ez az intézet, mint egy bankár csoport vezetője szerepel. Már ezelőtt is részt vett állami kölcsönök kibocsátásában. De csakis, mint a íinancirozó csoport egyik tagja, aránylag nem nagy részesedéssel. Ellenben az Osztrák postatakarékpénztár már 12 esztendeje szolgálatában áll a bécsi bankokból alakult úgynevezett „osztrák csoportnak“, ő vezette az összes állami és közkölcsönök elhelyezését. Ez az eredmény főleg Leeth Károlynak, az osztrák postatakarékpénztár volt igazgatójának érdeme, akit éppen ezen működésére való tekintettel hivtak meg az osztrák pénzügyminiszteri székre. Most, hogy a magyar postatakarékpénztár épen a főváros kölcsönénél tesz kísérletet az osztrák példa követésére, ez kiét szempontból nagyon érdekes. Először azt bizonyítja, hogy a kormány ezúttal nagyon a kezére járt a fővárosnak, hogy sürgős pénzszükségét elég előnyös feltételek mellett fedezhesse. Másodszor arra vall, hogy a kormány a jövőben az állami és közkölcsönök
