Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-02 / 5. szám
elhelyezésénél nagyobb szerepet szán a posta- taharékpéhztárnak és a vezetésével megalakított magyar pénzcsoportnak. A lapok a budapesti és bécsi tőzsde közeli megnyitásáról adnak hirt. Ez a híresztelés ebben a formában korai. Egyelőre csak arról van szó, hogy a budapesti és bécsi tőzsde vezetősége egymással tanácskozott azon az előterjesztésen, melyet a tőzsdék megnyitása érdekében a kormányoknak át fognak nyújtani. Hir szerint a két tőzsdetanács megállapodott egymással az alapelvekre nézve, de ez még természetesen nem jelenti a tőzsde megnyitását. Ebben a kérdésben a döntés a két kormányt illeti. Hogy a kormányoknak mi lesz az álláspontja, azt természetesen nem tudhatjuk, de tény az, hogy sokkal több érv szól a tőzsde megnyitása ellen, mint mellette. Úgy tudjuk különben, hogy Teleszky János pénzügyminiszter még nem, tartja alkalmasnak az időt a tőzsde megnyitására. A tőzsde közelii megnyitásáról szóló hírek tehát egyelőre az érdekelt körök egyoldalú kívánságait fejezik ki. * A „Fővárosi Hírlap“ már több Ízben rámutatott annak a monopóliumnak a káros, következményeire, melyet az osztálysorsjáték társaság Magyarországon élvez. Mindig az volt az álláspontunk, hogy ennek az idegen tökével dolgozó és idegen szellemben vezetett társaságnak legközelebb lejáró szabadalmát semmi körü’mé- nyek között sem szabad megújítani. Eltekintve attól, hogy a társaság a szabadalomért az államnak nevetségesen csekély összeget fizet, sok kifogás emelhető a társaság üzleti politikája ellen, mely á-közönség érdekeit mindig lábbal taposta. Jelentettük már, hogy a társaság újabban ismét lépést tett a kormánynál a szabadalom megújítása céljából. A.’ pénzügyminiszer válasza — mint .értesülünk — határozottan elutasító volt. Megelégedéssel vesszük ezt tudomásul. A mostani társaság, mely óriási titkos és nem titkos tartalékot gyűjtött és jobbára külföldi részvényeseinek olyan magas dividendákat fizetett, aminőket Magyarországon még sohasem láttak, — nem érdemli meg, hogy ezzel a nagy jövedelmet hozó monopóliummal újra íelruháztassék. Ausztriában az osztá’yscrsjátéik 12 milliót hoz az államnak — igaz, hogy saját kezelésben tartja. Ezt az eredményt nálunk is könnyen el lehet érni. Bűn volna tehát ezt a jövedelmet oda adni a mostani társaságnak, mely eddig mindössze 2 millió koronát fizetett. Tengerhajózásunk. Az A d r i a tengerhajózási társaság részvényei egy hét óta több mint 50 K-vál emelkedtek, Ennek a hirtelen haussenalt, mint halljuk, az az oka. hogy a „Norddeutscher Lloyd“ és a „Hamburg— Amerika Linie“ tárgyalásokat kezdtek az Adriával a részvények többségének megszerzése iránt. Ez az üzlet — úgy látszik — kapcsolatos a magyar kivándorlási organizáció céljából folyamatba tett tranzakcióval, melynek részleteiről lapunk legutóbbi számában mi is megemlékeztünk. , A német tekének Magyarországon való terjeszkedését csak örömmel üdvözölhetjük. A „Deutsche Bank“ földgázakciójától csak jót lehet várni. Különben is ugyanezt a földgázt annakidején az angoloknak is oda akartuk adni. Csakhogy ezek az urak akkor — miután a magyar kincstárnak 200.000 K szakértői költségeket •okoztak, visszavonultak az üzlettől. Azt se kifogásolhatjuk, hogy a nagy német hajózási társaságok igyekeznek a magyar kivándorlást megkaparintani. Ez az üzlet azelőtt az angol Cunard társaság kezében volt, az Adria pedig csak a províziókat szedte. Az Adriának most sincsenek nagy kivándorló hajói és igy csak természetesnek találjuk, hogy a kivándorlási szolgálatot a német társaságok segítségével és közreműködésével akarják ellátná. A német tökének: ilyen irányban való terjeszkedését tehát mi is szívesen látjuk. Egészen miás jellege van azonban annak az akciónak, mely az Adria részvényei többségének megszerzését célozza. A részvény többség mindig döntő befolyást biztosit az illető csoport részére. Ebiben az esetben tehát a magyar tengerhajózás teljesen német befolyás alá, illetve német hatalmi s gazdasági érdekek szolgálatába kerülne. Ezt pedig a németekkel való szövetséges viszony dacára se tartjuk kívánatosnak. A magyar állam sok, nagyon sóik milliót áldozott arra, hogy a magyar tengerhajózást megteremtse és megalapozza. Ezeknek a millióknak a legnagyobb részét az Adria élvezte és tegyük hozzá — érdemetlenül. Nem csoda, ha a parlamentben az Adria szubvenciójának tárgyalásánál mindig heves viták voltak, amelyek során a társaságnak erős támadásokban volt része. A parlamenti felszólalásokban ilyenkor mindig kifejezést nyert a magyar közgazdasági világnak az az aggódása, hogy a horribi'is szubvenció nem a magyar hajózási érdekeket, hanem egy hatalmas tőkecsoport érdekeit szolgálja,, amely inkább dividenda-, mint hajózási politikát folytat. A magyar kormány nem nézheti tétlenül a részvényvásárlást, mely alapjában véve a füg- geten magyar tengerhajózás megszüntetését jelentené. Ezt a vásárt okvetlen meg kell akadályozni. Lehet, hogy ez jó üzlet az Adria részvényesei, valamint ennek a társaságnak állami zsíron meghízott igazgatói és színekuratartói részére, akiknek aj'átköriik legfeljebb Genuáig terjed, de nagyon rossz üzlet a ..magyar államra és a magyar közgazdaságra nézve. Mert ha a németek a részvényeik többségét megszerzik, akkor a magyar kormány végeredményében egy német társaságot szubvencionál, mely a magyar érdekeket a legjobb akarata meliett.se istápol- hatja. Az Adriánál mindig önző üzleti politikát folytatták, Köztudomású, hogy a magyar kereskedő világban állandóan elégedetlenek voltak az Adria működésével. Most is feltűnt, hogy az Adria a háború alatt is kapja az óriási szubvenciót, noha a szerződéses járatokat nem tartja fenn és kiadásai úgyszólván nincsenek. Ezt a parlamentben is szóvátették. A kereskede’mi miniszter a magyar hajózás exisztenciális érdekeivel indokolta ezt a kedvezményt. Helyes, elismerjük, hogy ennek érdekében mindent meg kell tenni. Akadályozza meg tehát a miniszter a készülő vásárt, mely a magyar tengerhajózás legfőbb érdekeit teszi kockára. Bözremanőverek a MÁK ellen. A Magyar Általános Kőszénbányának 1901. év márciusában kibocsátott 4 és féli százalékos 500 frank névértékű kölcsönlkötvényeit a genfi tőzsdén még nemrég is 462 frankon jegyezték és ez a papír,, a háborús állapotok dacára is, kétségtelenül egyike a genfi tőzsde legkedveltebb értékeinek. Legutóbb, minden jel szerint francia forrásból, azt a hirt kezdték terjeszteni a genfi tőzsdén, hogy a kölcsönkötvényeknek február hó elsején esedékes szelvényeit a magyar társaság nem fogja svájci valutában beváltani, miként eddig, hanem koronaértékben. A híresztelés folytán a szóban levő értékek árfolyama rövidesen 380—385 frankra szá'l'ott le. A Kőszénbánya igazgatósága e hó 28-áu tartott, igazgató- sági ülésén foglalkozott a svájci tőzsdén forgalomba került tendenciózus híreszteléssel. Elhatározták, hogy vállalt kötelezettségeiknek minden tekintetben megfelelnek és a február 1-én esedékessé' vált szelvényeket svájci valutában fogják beváltani, mint ahogy egy pillanatig sem volt szándékuk más megoldást keresni. A vállalat ezt a határozatát a svájci lapokban is publikálják és arról a genfi .tőzsde intézőségét is értesítik. Az ömáv dividendája. Az utóbbi időben jelentékeny áremelkedést értek cl az Osztrák-magyar á'lamvasut társaság részvényei arra a hírre, hogy a vállalat 36 koronás dividiendát fog fizetni, az előző évi 34 koronával szemben. Az Omáv főleg hadseregszál- litáscikon keresett sokat, azonkívül isimét birtokába kerültek a szerbiai rézbányái. Jó üzletet csinált a Nadrági vasipar rt. megvásárlásával és erdőüzletein is sokat keresett a faárak nagy emekedése folytán. Az utolsó liajóeladási üzlet. Ismeretes, hogy a kormány az elmúlt héten rendeletileg korlátozta a hajók eladását. Nálunk különös je. Budapest, 1916 február 2, lentősége nem volt a rende.etnek, mert a hajózási üzlet szünetelvén, alig történtek hajóeladások. Az eladási tilalomra mégis azért volt szükség, hogy a semleges kikötőkben levő hajókat ne lehessen eladni. A rendeletet megelőző időkben az utolsó hajóeladási üzlet január elején történt Fiúméban. Az ottani Hrvastska hajóstárs-ság adta el egyik kis gőzösét, a „Petar Zrínskí“-t cursolai hajós tulajdonosoknak. A 200 tonnás rozoga gőzös 55,000 koronáért cserélt gazdát, ami nagyon mag s összeg. Magyar cukor — Törökországban. A magyar cukorgyárak töröxországí kivitele egyre jelentékenyebb arányokat ölt. Lnnék folytán az árak rohamosan esnek. A háború alatt az elmúlt év végén fizették a legnagyobb cukorárakat Konstantinápolyban. Ebben az időszakban 35 török fontot fizettek egy zsák cukorért, J, nuár közepén azonban már 12 fontra esett vissza a cu-ior ára. Megjegyzendő, hogy a konstantinápolyi forgalom visszaállítása óta a német cukorgyárak is exportáltak cukrot Törökországba. Budapesti Tözsde-Almanach. Most jelent meg i odor Uszkár kollégámé szerkesztésében a Budapesti i őzsde-Alm.nach 1916. évre szó.ó kötete, amellyel immár hetedik évfolyamába lépett a népszerű s mindenki iájé.-LOztatására szolgaló évkönyv. A- több mint 600 oldalas szövegrész L tőzsdére vonatkozó minden tudnivalót felölel. Ismerteti a háborús tőzsdét, a tanács háborús intézkedéseit, a g. bonake- reskedelem háborús organizációját, a Haditermény r.-t. intézményét, bizományosainak, mülmainnk névsorát, a gabonaforgalomra vonatkozó kormányrendelkezéseket stb. Közli az uj, értékpapírok árverezéséről szóló kor- mányrendelkezést s a tőzsdei joggyakorlatot lexikonszerű feldolgozásban. Az évkönyv ára vászonkötésben 7 koiona s A Pénzvilág könyvosztályában (V., Vi .sev- utca 5.) s minden könyvkereskedésben megrendelhető. A katonaság a belgrádi pogárságért. Az Újság értesülése szerint azok a nehézségek, ame- lyeg jelenleg Szerbiából való kereskedelmi forgalomban mutatkoznak, val . mint az a gondoskodás, hogy -a mindennapi szükséglet cikkei az ottani lakosságnak a lehető legjobb módon beszerezte senek, arr;. indította a cs, és kir, katonai főkormányzóságot, hogy saját áruraktár felállítását elrendelje. Az okkupáít terület lakosságának szükségletét a normális kereskedelmi viszonyok helyreállításáig ebből a raktárból fogják fedezni. A Salgótarjáni köszénbánya osztaléka. A Salgótarjáni Köszénbánya r.-t. igazgatósága szombaton tartott ülésében megállapította az 1915. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy a február 19-ére egybehívandó közgyűlésnek részvényenkint 35 korona osztalék fizetését fogja indítványozni. Javasolni fogja továbbá, hogy az értékcsökkenési tartalékalapra 1,400.000 koronát, a tartalékalapr 400.000 koronát, a tisztviselői nyugdíjalapra 75.000 koronát, a munkás-társpénztárak javadalmazására 240.000 koronát, a dr. Chorin Ferenc munkásgyermekeket segítő alap javára 25.000 koronát fordítsanak, és 200.000 koronát szavazzanak meg a háborúban elesett társulati munkások özvegyeit és árváit gyámolitó alapítványra. Előléptetések a Salgónál. A Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. igazgatósága legutóbbi ülésében Lengyel Mór főfelügyelőt műszaki igazgatóvá, Décsi Ernő titkárt és Lindner Leó főtisztviselőt cégvezetőkké nevezte ki. Újpesti takarékpénztár. Az Újpesti T akar ékpénzt ár január 22-én tartotta 47- ik közgyűlését Székely Miksa vezérigazgató elnöklete mellett. Az osztalék K. 20 _10 százalék. Újpesti kereskedelmi és iparbank. Az Újpesti Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság e hó 22-én tartotta XXVI. évi rendes közgyűlését, mely elhatározta, hogy mint a múlt évben részvényenként 16 korona (8 százalék) osztalékot fizet. A tartalékalap 20.000 koronával dotáltatott. A megtartott igazgatósági választásokon megválasztattak: elnök-vezérigazgatónak Kálmán Ödön dr.. jogtanácsosnak Tihanyi Lajos dr. (Budapest), igazgatósági tagoknak 'Fuchs Samu, Lichtmann LIenrik dr.. Schwartz Jak b és Székely Miksa, —■—■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a»—■■■■■■■■■■■■■■■—& Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó EniH. Merkantil nyomda, Havas és Lehner.
