Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-04 / 40. szám
Budapest, 1916. október 4. Ezzel az intézkedéssel sem volt pótolható a lóállományban beállott igen nagy hiány, sem a kapcsolatos Iparágak (kocsis, bognár, fényező stb.) pangása, sem a takarmányárak 50—150 százalékos emelkedése, s nem szüntethető meg a segédmizéria sem. A főkapitány igen szomorú kilátással zárja ezt a fejtegetését, mondván: „Előrelátható, hogy a folyó évben abér kocsiipar válsága tetőpontját éri el és kényszereszközökkel sem lesz lehet- •s é g e s a bérkocsiforgalmat a közönség megnövekedett igényeinek megfelelően fönntartani.“ Igen szomorú adat még az is, hogy a bérkocsisok ellen egy év alatt 2000 följelentést tettek a közlekedési rendőrök. A detektívek 348 bűnügyben nyomoztak túlnyomóan bérkocsisok ellen. Lisztgondok fenyegetik a pesti café-restauranteokat A legutóbbi időben a különböző miniszteri rendelkezések értelmében a lisztfogyasztás terén lényeges megszorítások történtek, abból a célból, hogy ott, ahol arra feltétlenül szükség nincsen, feleslegesen ne pazaroljanak a kimért készletekből. Ekkor — többek között — úgy is intézkedtek, hogy a budapesti kávésoknak o fővárosi lisztelosztó-hivatal ne utaljon ki többé lisztet, mert a fennálló gyakorlat és rendelkezések szerint a kávésoknak ehhez joguk nincsen. Természetesen a rendelkezés igen kinos meglepetést és feltűnést keltett a kávésok között. Megkérdeztük Harsányi Adolfot, a kávésok ipartestületének elnökét, a kávésok sérelméről: — Mikor az első korlátozások történtek — mondta Iíarsányi — a lisztfogyasztásnál, akkor a kávésok is a lisztelosztó-bizottsághoz fordultak, amely ki is utalta számukra a megfelelő mennyiségű lisztet. — Az utóbbi 7—8 évben a kávésok rendszeresen foglalkoznak vendéglői ételek kiszolgálásával. A vendéglősök több, igen erélyes hangú támadására a hatóságok is foglalkoztak a kérdéssel és megállapították, hogy bár a szabályrendelet ellenkezőleg intézkedik, a kávésok mégis kiszolgálhatnak a közönség érdekében vendéglői ételeket. A sajtó és a közönség is pártolta a kávésok álláspontját, úgy, hogy ugyszólván tiirt állapot keletkezett, amelyet a kereskedelmi és iparkamara is elismert, mikor a fennálló rendelkezések ilyértelmii megváltoztatását ígérte háború utánra.-— A háború második évében a kávésok a kapott lisztbeszerzési engedély alapján beszereztek maguknak lisztet vagy helyben, vagy vidéken, amelylyel azután szabályszerűen el is számoltak. Több kávés, — aki nem maga gondoskodott szükségletéről — hatósági ellátást vett igénybe és a liszthivatal által utaltatta ki magának a kellő lisztmennyiséget. — Mikor azonban a kávésok, a tavalyi és két év előtti állapotra hivatkozva, az i d é n is lisztszükségletük fedezését kérték, a hatóságok mereven elzárkóztak kérelmük elöl és kijelentették, hogy mert a kávésoknak vendéglői joguk nincsen, liszt kiutalását nem igényelhetik. ' — A kávésok ipartestiilete e határozat ellen Folkusházy tanácsnoknál, a közélelmezési ügyosztály vezetőjénél és Kiszely Gyula miniszteri osztálytanácsosnál fellebbezett, kérelmüket azonban mindkét helyen indokolás nélkül ugyan, de a fentemlitett szabályrendeletre való félreismerik? tetlen célzással — elutasították. így az a veszély fenyegeti a kávésokat, hogy teljesen liszt nélkül maradnak és nem fogják tudni vendégeiket a kellő mértékben kiszolgálhatni. — Az ipartörvény értelmében bármely iparosnak joga van a szükséges segédcikkeket és anyagokat saját üzemében előállítani még akkor is, ha az egészen más iparág körébe tartozik. A kávésoknak joguk van tehát az eladásra kerülő fagylaltot maguknak saját üzemükben előállítani, dacára annak, hogy a iagylaltkészités a cukrászok joga. Ugyanezen az alapon joguk van a kávésoknak — és ez döntő fontosságú ebben a kérdésben — saját üzemükben előállítani a kávé h á z u k b a n eladásra készülő .süteményt, sőt a kenyeret is és éppen azért, mert erre az ipartörvény által joguk van, igényelhetik az üzemükhöz szükséges liszt kiutalását is. — Éppen erre a tényre hivatkozva, a kávésok illetékes helyen újabb lépéseket fognak tenni abban az irányban, hogy lisztre való igényüket — dacára annak, hogy a vendéglői jog alapján elutasították kérelmüket — az ipartörvény eme intézkedése következtében ismerjék el. A feledékeny Polónyi. Polónyi képviselő- házi; beszédére sok szót pazarolni nem igen érdemes. De talán nem hiábavaló egy aprósággal megvilágítani a belvárosi Cato jólinf orrnál tsá- gát. Többek között ugyanis szemére vetette a főváros vezetőségének, hogy a fuvartelep vezetését egy vagyonbukott emberre bízták. Hát bizony eljár az idő és ha az ember nem néz utána, sok mindent elfelejt és nem is igen értesül az uj eseményekről. A fuvartelep vagyonbukott vezetője a jó öreg Fischer volt, akit Polónyi barátja, Matuska alpolgármester vett át leltári- laig a fuvarteleppel együtt Csérytől. Annyira a régi rezsim embere volt az öreg Fischer, hogy még magával Vázsonyi Vilmossal sem bánt valami szőrmentén, mikor egyszer a megváltás előtt ellátogatott körülnézni a Cséry-telepre. De Ilii szolgája volt Csérynek és az maradt a fővárosnál is. Azóta már meg is halt. Utódja pe dig — a gyengébbek kedvéért idejegyezzük — Gátiéin Hugó dr. Szeged is megelőzte a fővárost. Budapest vigalmi adójának tervezetét még mindig nem ismerjük egész terjedelmében, mindössze a Fővárosi Hírlap ismertette annak alapelveit. A közgyűlés pedig annak idején azt az utasítást adta, hogy annak tervezete mielőbb elkészítendő. Igaz, hogy időközben a pénzügyi ügyosztály vezetésében változás történt, de úgy tudjuk, az uj tanácsnok kész tervezetet talált az Íróasztalán. Annál inkább furcsa ez, mert időközben a vidéki városok meg fogják főzni e tekintetben is a fővárost. Már jóval előbb is volt négy-öt vidéki város, amely vígan szedte a vigalmi adót, most pedig Szeged városa készült el javaslatával. A szegedi terv szerint vigalmi adó alá esnek a város területén a nyilvános vigalmak, előadások és mutatványok, igy a táncvigalmak, hangversenyek, színi- és mozielőadások, a szavaló-elöadások, dal- és zeneesték, sport- versenyek, cirkuszelőadások, állatseregietek, anatómiai, panoptikai és más múzeumok, lövészbódék, hajó- és körhinták, hullámvasutak és más szórakoztató eszközök vagy mutatványok; a nyilvános helyeken, társaskörökben, egyesületekben,, kaszinókban és klubbok- ban folytatott kártyázás, dominózás, sakkozás és tekézés, valamint az ezeken a helyeken fogyasztott élelmi és élvezeti cikkek árának felszámításánál használt jegyzéklapok. A vigalmi adó, amennyiben belépődíjakat szednek, táncnál és mozinál 20, színháznál és hangversenynél öt és egyéb helyeken a jegyek árának tiz százaléka. Uj dunai hidak Bécsben. Bécs város éptészeti ügyosztálya hónapok óta foglalkozik már a dunai hidak átépítésének és uj hidak építésének a kérdésével. A mostani hidak ugyanis nem felelnek meg teljesen a követelményeknek. Az egyre növekvő forgalom következtében nagyobb teherbírásra képes hidakra van szüksége Bécsnek s miután számolni kell a város jövő fejlődésével, nem elég a meglévők átalakítása, hanem emellett újakat is kell építeni. A meglévő hidakat körülbelül negyven-ötven évvel ezelőtt építették. Akkoriban még nagyon kicsiny volt a lóvasut forgalma, ami azóta villamosra fejlődött és óriási lépésekkel növekedett meg. Az első motorkocsik önsúlyát tizenegy tonna átlagban számították. Ma a villamoskocsik súlya 21—22 tonna, de az emeletes autóbuszoké 29 tonnát is kitesz. A tizenegy tonnára épített hidak tehát veszélyeztetik a mai forgalmat. De ezenkívül összehasonlíthatatlanul nagyobb a gyalogjáró- és a teherkocsiforgalom is, amire természetesen szintén számítani kell. Négy' hidat építenek egyenlőre át. Ezek: az asperni-hid, a Brigitta-. Zsófia- és Augar- ten-hidak. Az asperni hidat abból az alkalomból építették. mikor a győzelmes osztrák csapatok hazatértek Schleswig-Holsteinböl. A hid diadalmi jelvény, s gyönyörű, díszes alkotás volt. Egy darabig büszkék voltak rá a bécsiek, de mikor már villamoskocsik is kezdtek rajta átszaladgálni, a helyzet kezdett veszedelmessé fajulni. Ekkor elhatározták, hogy sürgősen átalakítják, aminek a költségei két millió koronára rúgnak. Az átalakított asperni hidat a közeli hetekben adják át a forgalomnak. Mihelyt ez megtörténik, a Brigitta-hid átalakításához kezd a város. Huszonhét méter széles lesz és a költségek másfél milliónál többre rúgnak. Utána a Zsófia-hid kerül sorra. Két villamossinpárt helyeznek el majd rajta s a széles kocsiuton kívül megfelelő gyalogjáróról is gondoskodnak. A hid a láncrendszer alapján épült. Az Augarten- hid átalakítása 1.2 millió koronába fog kerülni. Be- tonhid lesz és a legnagyobb forgalmi lehetőségekre számítva, történik az átalakulás. Az újonnan épülő hidak közt elsősorban megemlíthető a birodalmi hid. Hatalmas alkotásnak készül és tizenöt millió koronába kerül. Egy másik uj hid lesz, amely a Innstrasse-vona- lában épül. A neve: Innstrasse-Brücke lesz és a bécsi kikötötelepre vezet majd. A harmadik uj dunai hid a stadlaui vasúti összekötő hid lesz. Szó van ugyan egy negyedikről is, az Ausstellungsstrassénál, Bécs legújabb kerületében, de ennek a fölépítésére legföljebb 1920-ban kerülhet sor. Ez tehát egyenlőre csak terv marad. Legfontosabb az újak közül a kikötö-hid lesz, az Innstrasse mellett, mert ennek az építése megfelel Weiskirchner polgármester ama tervének, amelyekben Bécs, mint a legnagyobb dunai kikötő szerepel. Ez is egy ugrás akar lenni Budapest elébe. Innen-onnan, a vidékről. A kovácspataki nagyszálloda — mint ismeretes — leégett. A kár közéi 80.000 korona, amelyből 20.000 korona biztosítás révén megtérül. A károsult dr. B i sch i t z Miksa fővárosi orvos. A kincstár károsodása körülbelül 10.000 korona. — Esztergom városa elhatározta, hogy erdélyi állatok vásárlására 300.000 koronás kölcsönt vesz. fel az esztergomi takarékpénztártól. A Fővárosi Orfeum uj gazdag műsorának kimagasló száma A mecénás cimü gyönyörű operette. mely zajos sikert aratott. Igen tetszik Márkus Alfréd karmester két betétszáma. Huszár Károly, Pufi vadászatra megy cimü darabban csillogtatja pompás humorát. Anna Müiler-Lincke a Kristálypalotában. A leghíresebb mozi-komika. Anna Mülle r-L i n c k e a „Küchendiva“ cimü szkecscsb.en énekel, táncol, mókázik naponta a Kristálypalotában, amelynek műsorán még a szenzációs külföldi attrakciók mellett Faragó Jenő és Grosz Alfréd ,,A kékszakállú bankfiu“ cimü pompás operettéje is bemutatásra kerül Diósi NusL vei, Újvárival és Ferencivel a főszerepekben. Uj műsor a Télikertben. A Télikert szenzációs októberi műsorán külföldi attrakciók egész sora szerepel: Ch. H. Dick amerikai kerékpáros, aztán Sent M á h e s a, klasszikus táncosnő ó-egyiptomi táncaival. Demokritos a művészi villanyfény-illusztrátor, továbbá Lisa Ruder, Ardea, Max és Móritz, a bicikliző csodamajmok. A magyar műsor keretében először lép föl Borbély Lili. A magyar operettet ezúttal is Rátkai, Somogyi Nusi és Kovács Lili játsszák. Szalon tai Ferike pedig Somlyó Zoltán egy pár dalát énekli el. A „Határon“ cimü szkecscs- egyetlen női szerepét Fehérváry Juliska játsza. A Milliók könyvének legújabb regénye Biró Lajos müve: A diadalmas asszony. Az illusztris szerző e regényében himnuszt zeng az Asszonyról, az igaziról: a férj valóságos pártjáról, a feleségről. Arról az asszonyról, aki a bajban nem hagyja el az urát, hanem kitart mellette; aki az Isten csapását az ö hitvesi szerelmével, barátságával és önfeláldozásával nemcsak elviselhetővé teszi, de abból az élet szépségeinek, pazar csudáinak uj virágait rügyezteti. A regény, amely a „Milliók könyve“ kiadásában jelent meg, 30 fillérért mindenütt kapható. ERDÉLYI osztr. császári és magyar királyi udvari fényképész és a német császár és porosz király O Felségének udvari szállítója BUDAPEST, VI., Semmelweis-u. 2. (Kossuth Lajos-utca sarkán.) Művészi kivitelű nagyítások. Aquarell- és olajképek bármely fénykép után Felvételek minden időben
