Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-13 / 37. szám

2 Budapest, 1916. szeptember 13. amihez még hozzájárul az, amit a magánszemét­ből lehet kiválogatni. Az uj üzem kilátásaira vonatkozólag illeté­kes helyen ezeket az adatokat kaptuk: — A piaci és csarnoki hulladék mai értékét 24 koronára becsüljük, amiből látható, hogy az uj takarmány, akár a főváros saját állatállomá­nyának táplálása körül, akár eladás révén, igen jól értékesíthető. Miitakarmánygyárunk csak ideiglenes jellegű - sietni kellett vele a háborús takarmányhiány miatt — és napi 24.000 kilogramm hulladék földolgozására alkalmas. A hulladékból mintegy 25°/o marad, mint takarmányozási célra alkalmas száraz anyag. Szóval napi termelésünk 6000, a legrosszabb esetben 5000 kilogramm mütakarmány lesz. Mi­után napi kiadásunk körülbelül 410 koronára te­hető, mig a bevétel el fogja érni az 1200 koro­nát, ami 790 korona napi tiszta hasznot helyez kilátásba. Gondoskodás a menekültekről A főváros mentőakciója Erdély menekültjei, hogy elmúlt a rettegés első órája, napokig utaztak teherkocsikon,. Sok szenvedést éltek át, sok könyet ejtettek és ott­hagyták lakóhelyüket, vagyonukat a viharban, ma már enyhülést találhatnak az ország szivé­ben. Akik idáig jutottak, akiket Budapestig haj­tott el a menekülés áradása, akik hontalansá­gukban az állam és a társadalom segítségére szorultak, összegyűlnek Pesten a Váci-utcában, az uj Városháza termeiben. Sok szerető szív, sok fáradhatatlan munkáskéz és megértő jóság fo­gadja itt őket, a szakadatlan népvándorlás itt tárt karokra talál, ma már egy bölcsen elintézett rendszer, egy kialakult irány szerint mindenki segítséget kap, mindenkiről gondoskodás törté­nik, egyetlen erdélyi menekült sem marad lakás, élelmiszer, pénzsegitség, munka nélkül. Az első napokban talán voltak tájékozatlan­ságok, tanácstalan tétovázások, de hiszen cso­dálható-e, hogy a főváros nem tudott nyomban az első huszonnégy órában tízezernyi emberről gondoskodni? Hiszen váratlanul borult be a ha­társzélen az ég, a felhőket nem várta a kor­mány, a közigazgatás, hiszen nem is képzelhet­tük, hogy igy meneküljön az erdélyi magyarság, ilyen szomorú és riadt rajokban. Hogyan vár­hattuk volna, hogy a megdöbbenés első percei­ben már teljes fölkészüléssel működhessék a fő­város, amikor még azt sem tudta senki, mi is történt tulajdonképen? De annál csudálatosaid:» — és az elismerés csak hahány jutalom, — hogy néhány nap alatt micsoda nevezetességet, milyen körültekintő, buzgó és eredményes, okos rendszert tudott te­remteni a gyors segítség munkájánál a magyar főváros, néhány éjjel-nappal dolgozó, fáradha­tatlan ember és a főváros tanítói és tanítónői, mindnyájan, akik a nemes munkát végzik. Aki ma már az uj Városháza közgyűlési termében megjelenik, nem mehet el üres kézzel: kapja az állami segítséget, a lakást, kap munkát, hogy megélhessen . . . Hogyan történik a segélyek kiosztása, álta­lában hogyan gondoskodik a főváros Erdély menekültjeiről? A főváros közönsége, a magyar társadalom megnyugodva olvashatja a tudósí­tást: tökéletes és dicsérendő a menekültekről való gondoskodás, páratlanul lelkiismeretes a hatalmas akció, Budapest csakugyan védőszár­nyai alá vette az erdélyi hegyek elüldözött népét. Gyors segitség! Ami minden segitőakciónál rendszerint hiányzik, a gyors segítség: legfőbb jellemzője a főváros munká­jának. Nem okoskodnak itt sokat, mem küldözgetik a népet erre meg arra . . . Báré zy István polgármes­ter Harrer bereue tanácsosra bízta az egész akció munkáját s a tanácsos derék munkatársaival nagysze­rűen megoldotta a kérdést. Harrer Ferenc mellett mű­ködnek: dr. Miklós Elemér és Lieber Endre ta- nácsjegyzők, dr. C s e r g ő Hugó titkár, Z i I a h y Dezső, az idegenforgalmi iroda vezetője ésBereghy Kornél árvaszéki ii 1 nők ... Ki tudná felsorolni vala­mennyit, a fővárosi tanítókat, tanítónőket . . . Dr. Csergő Hugó titkár a menekültek dolgáról s az ak­ció szervezetéről a következő felvilágosításokat adta nekünk: — Az egész akciót Harrer tanácsnok nagy­szerű stratégiával és igazán bámulatos ener­giával szervezte meg és mindenre kiható gon­dossággal, szivvel-lélekkel, főkép pedig logikus agygyal ő is irányítja, de tényleg is vezeti a se­gítés müvét minden részletében. Először is gon­doskodott róla, hogy a pályaudvarokon állan­dóan permanenciában legyenek a város által ki­küldött tisztviselők, azután minden pályaudvaron két igazgató és ötven-ötven fővárosi tanító és tanítónő. Turnusokba osztottan teljesitik a pá­lyaudvarokon az érkező menekültekről való gondoskodás első munkáját. A gyors segitség, a rögtön vlaló elhelyezés a legfőbb feladat. Nem küldözgetünk mi senkit, mindjárt segítünk. A gondoskodás második része aztán az uj Város­házán történik meg. Ez tulajdonképen a fonto­sabbik munka. Amikor a pályaudvarokról isko­lákban és egyes szállókban, vagy magánlaká­sokban már ideiglenesen elhelyezett menekülők födél alá jutottak, igazolványokat kapnak s meg­jelennek az uj Városházán, ahol mi azután nyomban gondoskodunk róluk minden irány­ban... Tessék megtekinteni a Központi segitő- irodát, az utbigazitó és tanácsadó helyiséget, mi­lyen gyorsan és milyen kitűnő rendszerrel mű­ködik ... Nem panaszkodhatik itt csakugyan senki. Az uj Városháza széles lépcsöházában fölfelé igyekszenek fáradt és szomorú emberek, székelyek, magyarok, ősi hazájukat, féltett kincsüket rabolta meg a román. Asszonyok, de már nem kisirt szeműek, jól esik nekik a vigasztalás, — milyen szerető gondossággal fogad­ják őket az előcsarnokban urinők, — kis gyerekekkel, a menekülővonatok pora még látszik a cipőkön, bus vándorlók, de reménykednek már, a ragyogó, a fényes Pest, ahol sokan most járnak először, nem hagyja el őket . . . A központi segélyzö iroda. A központi segélyzö iroda a városháza közgyűlési terme. Még kint a lépcsőházban sorakoztatják a szol­gák és teremőrök az üldözötteket, az érkezés sorrend­jében tizenötös turnusokban bocsátják be őket a köz­gyűlési terem előcsarnokába, ahol kilenc széles Író­asztalnál négy-négy fővárosi tanító és tanítónő ül és reggeltől estig dolgozik. Fölirják a nevüket — már a legtöbben hoznak igazolványt az iskolákból, ahol el­szállásolták őket —■ egy perc, két perc, már készen is van. megkapják az igazolójegyet s már föl is vehetik a pénzt, az állami segélyt, amely napi két korona. Ti­zenöt ember ügye öt perc alatt el van intézve. Be- reghy árvaszéki ülnök vezeti itt buzgalommal a mun­kát, itt is a legfontosabb elv: — Csak gyorsan! Már újabb tizenöt menekülő van a teremben. Dr. Harrer Ferenc tanácsnok, akinek a szervezés oroszlánrésze jut, minduntalan megjelenik, intézkedik, majd lesiet a közgyűlési teremből az első emeletre: ülés van, a társadalmi segélyezésről kell gondoskodni . . . Kilenc íróasztal mellett harminchat fővárosi tanító és tanítónő sietve tölti ki az igazoló­jegyet, rövid nacionálét, bélyegző a hátsó lapra s most a menekült az előcsarnokból belép a közgyűlési te­rembe, ahol a pénzbeli segélyt kiadják. Zajt, zsibongást nem hallani. Csöndben, boszor­kányos gyorsasággal megy minden, félórát sem vára­kozik senki kint a lépcsőházban, egy óra múltán pedig már van alkalmazása is annak, aki munkát akar . . . Mennyi hálás szem. mennyi megnyugodott érzés a távozók arcán . . . Naponta 30.000 korona. Az igazolványnyal a menekült a tula.idonképeni közgyűlési terembe lép és átveszi a pénzt, az állami segítséget. A segély kivétel nélkül mindenki számára napi két korona. A gyerekek is ennyit kapnak. Öt­tagú család tehát napi tiz koronát. A csecsemő is. Nem zavarja tehát itt sem a gyors segitség munkáját semmiféle bürokratikus számitgatás. Az igazolólapra egyszerűen rávezetik, mennyi pénzt adtak át a mene­kültnek s ezzel vége. Mindjárt odaadják az összeget. Dr. Lieber Endre tanácsjegyző vezeti ezt a munkát s az elmúlt vasárnap délelőttjén, amikor be­széltünk vele, a következőket mondotta: — Gyorsan és rendben megy minden. Ép­pen ma kaptuk a hivatalos értesítést, hogy ez­után már ne öt napra előre fizessük a menekül­tek részére megállapított napi két korona állami segélyt, hanem nyolc napra előre. Ezzel is egy­szerűsítve van a hatalmas forgalom. A kifize­tett összegeket és a neveket föl jegyezzük s át­adjuk a listákat és adatokat a Vörös Kereszt Egyesület tudakozó-irodájának is, amely a me­nekülőket nyilvántartja. A menekülök tehát el­veszett hozzátartozóikról is kaphatnak majd hí­reket. — Mennyit fizetnek ki naponta állami segít­séget? — Átlag harmincezer koronát. — Es hány menekült segélykérését és ezek dolgait intézik el naponta? — Körülbelül ezerkétszáz menekült kap na­ponta segítséget, de természetesen nagyobb a számuk, hiszen a legtöbben családosak, tehát öt-hat személyt is képvisel egy-egy ember. Ma, vasárnap délig huszonnégyezer koronát fizet­tünk már ki, ha délután is ennyi dolgunk lesz, a mai nap ötvenezer koronával fog zárulni... Átlag azonban harmincezer korona a napi se­gélykifizetés, amely most emelkedni fog, mert hiszen nyolc napra fizetünk előre ... — Mi történik az állami hivatalnokokkal? — Azok is megkapják a nyolc napi segélyt, amennyiben még nem vették fel fizetésüket... A közgyűlési terem mögött vannak a szegény- sorsú menekültek részére a ruhakiosztó helyi­sége k, ahol az erdélyi mágnásasszonyok bizottsága működik Hagsethn é-L a m á c s Lujza vezetésével. A társadalmi segélyezés. Dr. Csergő Hugó titkár a társadalmi segélye­zésről a következőket mondta el: — Eltekintve az állami segélyezéstől, társa­dalmi segítséget is nyújtunk a menekülteknek, hiszen napi két koronából Budapesten ma lehe­tetlen megélni. Amikor a második emeleten az állami segélyüket felveszik, egy részüket már onnan küldik le hozzánk, mint olyan mene­külteket, akik társadalmi segélyre is rászorul­nak ... Ötven koronáig kiutalhatunk azonnal pénzt, de nagyobb összegeket is adunk abból az alapból, amely rendelkezésünkre áll. Egyenkint százezer koronával járult ehhez az alaphoz „Az Est“ és a „Pester Lloyd“ gyűjtése is ... A na­gyobb összegű segélyző-összegről már a Harrer Ferenc tanácsnok elnöklésével minden délután tartandó ülés dönt ... Az igazoló-lapokra ráve­zetjük a segélyzö összegeket is, hogy a velünk egyirányban működő társadalmi szervezetek mindenkor tájékozva legyenek, ki mennyit ka­pott és honnan kapta . . . Az útbaigazító és tanácsadó hivatal is tulajdon­képpen szoros kapcsolatban van a társadalmi segé­lyeket kiosztó szervezettel. Általában ez a hivatal is feladata magasságában áll. dr. Bereghy Kornél árvaszéki ülnök dicséretre méltó energiával és ala­possággal látja itt el az ügyeket, mindenkinek megadja a szükséges tanácsot és útbaigazítást. Ami különösen a munkakereső menekülteknek fontos. Örvendetes tény, hogy sokkal több a munkaalkalom, mint a mun­kát kereső, tehát minden jelentkezőt könnyen elhe­lyezhetnek. A kereskedelmi és ipari munkaközvetítő hivatal értesítette a központi irodát, hogy mindenféle szakmá.iu munkást elhelyez. Hivatalnokok részére a budapesti ipari és kereskedelmi kamara szerez állást. Nagy kereslet mutatkozik cselédleányok iránt, akiket a főváros utján a Márta-Egyesiilet helyez el . . . * Teljes megnyugvással láthatjuk tehát, hogy a menekültek ügyét a legnagyobb szere­tettel és buzgósággal látják el a főváros érde­mes tisztviselői. A ROYAL nagyszálloda éttermei újra megnyíltak. Közismert, elsőrangú konyha. ■ Ifj MA­GYAR1 IMRE országosan ismert zenekara estén­ként hangversenyez. ■ Külön termek (szeparék). VATTOM-gm természetes égvónyeé SAVANYÚVÁ

Next

/
Oldalképek
Tartalom