Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-13 / 37. szám

Budapest, 1916. szeptember 13. 3 Kenyérgondok a szeméttelepen Páriák, akikről senki sem akar tudni A kenyérgondokat valamennyien érezzük. A ke­nyérjegyet soha olyan szigoruan nem vették még ven­déglőkben és kávéházakban, mint mostanában. Előbb a kenyérjegyet, aztán kenyeret — ez a jelszó mosta­nában. Kenyér dolgában azonban a legszánalmasabb dolga van azoknak a szerencsétlen embereknek, akik a székesfőváros szemétbányájában dolgoznak. Abba a szerencsétlen helyzetbe jutottak a szegények, hogy még kenyerük sincs. A szemétbánya ugyanis nem fekszik Budapest te­rületén, hanem részben Kispesten, részben pedig Szent-Lőrinchez tartozik közigazgatásilag. A szemét­telepen. egy vasúti vágány húzódik végig, amely két részre szeli a telepet. Az egyik rész Kispest, a másik Szent-L.őrinc. Ez a különös helyzet a szülőanyja an­nak a nyomorúságnak, hogy a munkások nem juthat­nak kenyérhez. Pedig nem két-három emberről van szó5 hanem nem kevesebb, mint 5—600 éhes száj várja a betevő falatot mindennap. A közigazgatási hatóságok kellemes vitába ele­gyedtek, miközben a munkásoknak joguk van éhezni. Budapesten a közélelmezési ügyosztály azt mondja: én nem adok lisztet és kenyeret, mert a szemétbánya Kispesten, illetve Szent-Lőrincen van. Kispest és Szent-Lőrinc pedig egyértelmiileg arra hivatkozik, hogy neki semmi köze a szeméttelephez, a szemét­telep Budapest székesfővárosé, adjon enni az a maga munkásainak. Hát persze, hogy megint közélelmezési copfról van szó. Hogy kinek van igaza? Talán mind a két félnek, de ebben az esetben igazán nem fontos az igazság, itt annak van igaza, aki kenyeret ad. Azt pedig egyik fél sem teszi. Végre a budapesti kenyérgyár egy elő­kelő, szamaritánus gesztussal odadobott a szemétte­lepi munkásoknak, 560 e m b e r n élv^i api száz kiló kenyeret, ami bizony édeskevés. Az ügy azonban igazvalójában nincs elintézve, mert a kenyér­gyár csak akkor ad, ha akar. A munkások pedig reggelenként valósággal meg­rohanják a vonatot, amely a kenyeret hozza. Van aztán az ügynek még egy epizódja is. A telepen levő kantin korcsmárpsa hadifogoly, a felesége van itthon. Persze a munkások tőle is kenyeret követelnek, ami neki sincs. Nem tud adni. Mi a megoldás tehát? A sze­méttelep vezetője fölmondott a kantinosadnak. Kidob­ják a kanapét. Mert ez is elintézés. „Justitia“ a városházán Patikus-vádak a tanács ellen A Justitia gyógyszertár, amely a Lipót-kör- uton létezik, többrendbeli botrány után zár alá került. A hitelezők részéről kirendelt zárgond­nok most a következő beadványnyal fordult a főváros tanácsához: „F. évi junius hó 16-iki és 30-iki beadványaim­ban, mint az V. kerület, Lipót-körut 7. szám alatt lé­tező „Justitia“ gyógyszertár biróilag kinevezett zár-> gondnoka arra kértem a tekintetes Tanácsot, hogy a junius hó 14-én megejtett kerületi tisztiorvosi vizsgá­lat, nemkülönben a junius hó 22-én dr. Magyaré- vics tiszti főorvos és Filó János, a Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke jelenlétében tartott gyógyszertári vizsgálat eredményéhez képest Gréb Jánost a fenti gyógyszertár gondnokát hivatalból mozdítsa el és helyébe a hatóság rendeljen ki hivatal­ból gondnokot. Két hónaponkeresztiil hiába vártam a tekintetes Tanács intézke­déseire, úgy látszik, nem ért rá evvel a botrányos ü g y g y e 1 foglalkozni. Botrá­nyosnak kell nevezni azt a nemtörő­dömséget, amit a közegészségügyi osz­tály a gyógyszerfogyasztó közönség­gel szemben elkövetett azáltal, hogy ebben a dologban nem intézkedett, mikor hivatalosan konsta­táltatok, hogy -körülbelül négyszáz hivatalos szer hiányzik, a gyógyszertár helyiségei piszokkal és por­ral borítva, a gyógyszerkiszolgálásához szükséges üvegek, tégelyek, dobozok és zacskók, továbbá szám­talan kézieladáshoz szükséges cikk teljes hiánya, mű­szerek, főzőedények, sziták abszolúte nem voltak, azonkívül' hivatalosan konstatáltatok dr. Magyare- vics és Filó urak jelenlétében, hogy Gréb János recep­tekre irt szerek hiányában azt teljesen máshatásuval is pótolja minden lelkiismeretiurdalás nélkül. Joggal várhattam nemcsak mint 47 hitelező zárgondnoka, ha­nem a jóhiszemű gyógyszerfogyasztó közönség ér­dekében is — a közérdekről nem is szólva, _ hogy a tanács rögtönösen fog intézkedni. Miután erre két hónapig hiába vártam, a bírósághoz fordultam; a bíróság álláspontja ebben az ügyben az volt, hogy gyógyszertár zárgondnoka csak okleveles gyógy­szerész lehet, ki a gyógyszertár vezetéséért úgy er­kölcsi, mint anyagi tekintetben felelős. Ezen felelős­ség tudatában a gyógyszertárt rendbehozattam, ki­festettem, kitapétáztattam, a hiányzó hivatalos sze­reket megrendeltem körülbelül 4000 korona értékben, két okleveles segédet akceptáltam, szóval a gyógy­szertárat üzemképes állapotba hoztam és a még fennálló hiányokat rövidesen pótolni fogom, ugy, hogy a gyógyszertár közegészségügyi szempontból minden tekintetben meg fog felelni a követelményeknek. A két segéd neve: Kiss Károly, oki. gyógyszerész, a gyakorló gyógyszerészek orsz. szövetségének elnöke, született Sátoraljaulyhelyen 1864-ben, oklevelet nyert 1891-ben, továbbá Lessner Alfréd oki. gyógyszerész, született Tapolcán 1874-ben, oklevelet nyert 1898- ban. Ezen bejelentéssel nem akarok praejudicálni a tek. Tanács intézkedésének, melynek minden tekin­tetben deferálni fogok, de esteket a botrányos állapo­tokat a hitelezők érdekeinek komoly veszélyeztetése nélkül tovább tűrni nem lehet. Remélem, hogy a közegészségügyi osztály u j vezetője ebben az ügyben most m á r s ii r gősen i n- tézkedni fog, melynek elvártában vagyok teljes tisztelettel Joanovits Sándor, oki. gyógysze­rész, a Justitia gyógyszertár zárgondnoka és felelős vezetője.“ A beadványban elhangzott vádak és jogos panaszok most már M á r k u s Jenő erélyes in­tézkedését várják. A X. ügyosztály uj ta­nácsnoka bizonyára sürgősen gondoskodni fog róla, hogy a Lipót-köruti patika botrányos álla­potai megszűnjenek és ne veszélyeztessék egy egész városrész közegészségügyét. <9S€Mé]WölC Buzay tanácsnok ügye. Buzay Károly ta­nácsnok fegyelmi ügyében, amelyet a polgár- mester Buzay kérésére rendelt el, a vizsgálatot Déri Ferenc alpolgármester befejezte. Az akták most a tiszti főügyésznél vannak. Ugy értesü­lünk, hogy a fegyelmi vizsgálat eredménytelen maradt, amennyiben a Buzay ellen emelt vádak beigazolást nem nyertek. A fegyelmi Ítéletet azonban csak akkor hozzák meg, ha majd a Z i t a-kórház ügyében a bűnügyi vizsgálat, amely a kórházi alkalmazottak ellen folyik, befe­jezést nyer. A zeneértö Márkus Jenő. Sokat beszéltek ar­ról, hogy Márkus Jenő tanácsnok mi mindent fog magával vinni a városgazdasági ügyosztály ügy­köréből a közegészségügyi ügyosztályba. Szó volt róla, hogy a Népopera, Állatkert és a für­dők, mind az ő kezén maradnak. Most ugy érte­sülünk, hogy mindebből csak az felel meg a való­ságnak, hogy a zeneértő Márkus Jenőt a polgár- mester arra fogja kérni, intézze tovább is a Nép­opera ügyeit és tartsa kezében az állatkerti fil­harmonikus esték rendezését. Ki tud róla? A hatósági zöldségárusitó üzem a napokban uj vezetőt kapott Schwartz Ár­min személyében. Az uj üzemvezetőről mind­össze annyit tudnak, hogy vidéki gazdálkodó volt, fél év óta van Budapesten, kereskedelmi képzettsége nincs, krumplihoz annyit ért, mint minden más gazdálkodó, ellenben - - jó protek- torai vannak. Szakértői körökben attól tartanak, hogy a zöldségüzem letér eddjgi eredményes út­járól. Szilva a tisztviselőknek. A főváros közélel­mezési ügyosztálya 300 waggon szilvát vásárolt Szerbiában, amelyet szukcesszive hoznak Buda­pestre. Mint értesülünk, a szerb szilvából a fő­város megfelelő mennyiséget a tisztviselők ren­delkezésére bocsájt, hogy azok elláthassák ma­gukat télre. Ideiglenes hivatalnokok sérelme. A főváros júliusi közgyűlése tudvalevőleg elhatározta az ideiglenes tisztviselők fizetésének rendezését. A vonatkozó közgyűlési határozat még mindig a belügyminisztériumban hever, pedig a fizetés emeléseket már július 1 -töl kezdve kontemplál- tak. Az ideiglenes tisztviselőkre nézve rendkívül sérelmes ez a késedelem, mert azelőtt minden augusztus 1-én előléptetésben részesültek, most elestek ettől azzal az indokolással, hogy hiszen fizetésemelést kapnak. Beketow bucsuja. Egy erkölcsiekben és — hiszen ez együtt jár — anyagiakban is fényesen sikerült cir- kuszévad után, a Beketow-cirkusz szeptember 10-én búcsúzott el a budapesti közönségtől. Öt hónapon át. a legnagyobb érdeklődéssel, a legteljesebb támogatás­sal kisérte a közönség a cirkusz, mindig más, min­dig elsőrangú előadásait. Beketow igazgató, a hábo­rús nehézségek közepette értette a módját annak, hogyan lehet és kell a cirkusz és varieté artisták szine-javát szerződtetni, felléptetni. Pedig még „sem- I gesekkel“ sem dolgozott, csak a központi hatalmak alattvalóiból állította össze műsorát. Beketow elége­detten csukja be a városligeti cirkusz kapuit a kö­zönség is mindig meg volt elégedve, miiintézetével, előadásaival és Beketow a jövőbe vetett teljes re­ménynyel mondhatja: viszontlátásra 1917. tavaszán. Beketow igazgató a tél egy részét tássulatával Wien- ben tölti, azután hazajön, hogy jövő évi műsorait összeállítsa. Mi is azt mondjuk: viszontlátásra a béke tavaszán. A sörárak emelése. Az általában fennforgó, állan­dóan megnehezülő sörtermelési viszonyok újabban a 2966/1916.. sz. kormányrendelettel még sulyosbittat- ván, a fővárosi sörfőzdék kénytelenek gyártmányaik árát 1916. szeptember 11-től kezdve általában fel­emelni és pedig a hordósoméi hektoliterenként 25 K pótlékkal, a palacksörnél pedig a 'A* literes és ennél kisebb palacknál palackonként 20 fillér pótlékkal, a lh liternél nagyobb palacknál 25 fillér pótlékkal. Maximálják a szeszes italok árát. A kormány nemrégiben rendeletet adott ki, amelylyel felha­talmazta a törvényhatóságokat arra, hogy sa­ját hatáskörükben megállapítsák az égetett sze­szes italokért (folyadékokért) a kimérés, vagy kismértékben való elárusitás esetében követel­hető legmagasabb árakat. F o 1 k u s h á z y La­jos tanácsnok 12-ikére, kedd délutánra értekez­letre hívta össze az érdekelteket s az értekez­leten a maximális árak behozatalára nézve foly­tattak előkészítő tárgyalásokat. A Fővárosi Orfeum telt házai arról tesznek tanú­ságot, hogy a színpadi rész teljes magyarságával is meg lehet hódítani a varieték publikumát. A Télikert magyar részében különösen a Veréb­fogás c. énekes bohózatnak van nagy sikere, R á t- kaival. Somogyi Nusival és Kovács Lilivel. A Kristálypalota gazdag miisora naponként telt házat vonz, bizonyítékául, hogy az uj vezetés meg­találta az utat a közönség érdeklődéséhez. Henry-aréna e hó 14-én nagy jótékonycélu elő­adást rendez az erdélyi menekültek javára. E nap mind a négy előadásának összes bevétele a ne­mes célt fogja szolgálni amely elhatározásával Henry igazgató derék és követésreméltó példát mu­tat. A kitűnő műsor vonzóereje és a nemes cél bizo­nyára zsúfolásig megtölti az összes előadásokat. Gellértiiirdö. A Gellért-fürdő és szálloda építésénél végzendő kovácsolt vas-lakatos munkákat a tanács a Budapesti vas- és fémipari ter­melő szövetkezet és a Pick Ede utódai cég között osztotta meg. A szobafestő munkára a Reitzer Ferenc és fia cég 15.235 K ajánlatát fogadták el. A pihenő kereveteknél csak az alvázak munkáit adták ki. A munkának ezt a részét Buch- w a I d Sándor kapta meg 12.320 K-ért, a kerevetek kárpitozására uj árlejtés lesz. Millióké a Milliók könyve, mert egy teljes regényt ad 30 fillérért. A most megjelent 20. szám: Savage: „Hivatalos feleség“ című rendkívül érdekes re­gényét hozza. Ára 30 fillér. f HENRY-ARENA (BAROKALDI VÁROSLIGET) Naponta d. u. 724 órától, vasár- és ünnep­napokon d. u. 7ä3 órától, még esőben is: nagy, különlegességi előadások. Még csak rövid ideig Budapest szenzációja : Mac Wilton az emberi aquarium, Willy Pantzer-család szenzációs mutatványa és még 20 különféle attrakció. Csütörtökön, szeptember 14-én nagy nagy jótékonycélu előadás az erdélyi menekültek javára. Ezen nap 4 előadásának teljes bruttóbevétele a jótékonyeélra fordittatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom