Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-26 / 4. szám
4 Budapest, 1916 január 26. Pénzt kínálnak a városnak 50 milliót koronákban, vagy márkákban A főváros által felvett kölcsönöknek a jegyzéke néhány héten belül kibővül. Folynak a tárgyalások és pedig kétféle kölcsön irányában. Az egyik egy 22 milliós függőkölcsön lesz, amelyből az április 1-én lejáró, hasonló összegű függök ölesönt kell visszafizetni. Szerintünk sokkal helyesebb volna, ha újabb kölcsön helyett ezt a régi kö’csönt lehetne 1—2 évre prolongálni. A másik kölcsön már sokkal komolyabb. Ennek az összege ötven millió korona volna és két ajánlat érkezett be erre: a pesti nagybankok konzorciumáé és egy német tőkepénzesekből álló csoporté. A pesti ajánlat 52 millió koronáról szól, amely összeg tiz esztendő alatt volna törlesztendő. — A konzorcium megbízottja Wälder Gyula, a Pesti Hazai vezérigazgatója, akivel Rárczy polgármester és Bódy alpolgármester az utóbbi időben sokat tárgyaltak. A német ajánlat 30 millió m árkáról szól, ami megfelel körülbelül 45 millió koronának. Ennek az a veszedelme, hogy a mi valutánk súlyos dispari- tása folytán jelentékeny árfolyamveszteséget szenvedne a főváros nemcsak a pénz fölvételénél, hanem a márkában, vagy aranyban történő visszafizetésnél is. Ha ezt a veszedelmet a fettételek szerint ki lehetne küszöbölni, akkor meg volna az az előnye a kölcsönnek, hogy külföldi tőke jönne az országba és talán olcsóbb volna, mint a pesti bankok pénze. Egyébként a német ajánlat háta mögött állítólag Krausz Simon áll, akinek Wälder Gyulával szemben kétségtelenül még az az előnye, hogy az üzleti szempontokon kívül a főváros érdekeit is tekintetbe veszi. Tojás-spekuláció. Az élelmiszerüzem kudarca A tizes bizottság legutóbbi ülésén a kontingensről volt szó, amelynek keretében az élelmiszereknek kíil_ földre való szállítása történik. Folkusházy tanácsnok kiválóan alkalmasnak tartotta a kontingens felvetését arra, hogy a kontingenst a kormány nem veszi szigorúan, közbeszólás formájában hivatkozott a to_ jásra, mint amely cikk korlátlan mennyiségben vándorol ki az országból. Folkusházy tanácsnok ur nem hiába idézte a tojá_ sokat. Jól tudja, hogy a tojásról még sok szó lesz, mert a tojás-spekuláció még pénzébe fog kerülni a fővárosnak. Egy idő óta nagy a panasz a főváros közönségének körében. A községi élelmiszerüzem élvezhetetlen tojásokat úd el, aminek az az oka, hogy a községi éleuniszerüzem milliószámra menő tojaskészle- ieket halmozott ret a tiütöházbun és most bocsátja forgalomba a hónapok óta heverő árut. A tojással csúnyán eispekmálta magát az élelmiszerüzem. Oly n.gy mennyiségben halmozta fel, hogy most minden áron visszatartja a pesti piactól a vidéki iojáskészíe_ tekel, mert attól tart, hogy ha nagyobb mennyiségben kerülne piacra, úgy a fővárosnak rengeteg vesztesége volna belőle. A főváros maga drágítja a tojást. Nyílt titok, hogy Reichék nem merik piacra hozni a Hűtő- házban elraktározott készleteket, mert attól tartanak, hogy ezzel önmaguk idéznének elő árdepressziót. így aztán csak adagonként, kisebb mennyiségekben bocsát_ ják a tojást a piacra és minthogy mindenekelőtt a legrégibb idő óta heverő árura kerül a sor, természetes, hogy jó ideig öreg, rossz tojásokat kell a pesti fogyasztóknak venni. Folkusházyék tehát éppen ellenkező hatást értek el: nemhogy szabályoznák az árakat, nemhogy bőséges tojásról gondoskodnának, hanem még ők tartják visz- sza a készleteket s ők idéznek elő áruhiányt és áru_ drágaságot. Mindezt pedig azért teszik, mert rostéi- i lík bevallani, hogy elspekulálták magukat, túlsók 1 tojást szereztek be és attól félnek, hogy túlontúl sok pénzt fognak ráfizetni a tojásspekulálásra. És éppen ez a legsúlyosabb hiba. Mert a jó urak elfelejtik, hogy az élelmiszerüzemnek nem szabad spekulációs szem_ pontokat követni, nem szabad arra törekedni, hogy ménnél nagyobb haszonnal zárjak le az üzleteiket hanem a fogyasztók érdekeire kell tekintettel lenni még akkor is, ha ráfizetnek. A tojásüzlet mérlege minden manipuláció ellenére is szomorú lesz és a Hü- tőhaznak járó óriási fekber meg szomorúbbá teszi ezt a helyzetet. Folkusházy tanácsnok sopánkodása te_ hát éppenséggel nem jóhiszemű, annál kevésbbé, mert ha nem volna iojásexport, akkor még nagyobb volna a főváros tojásüzletének a csődje. miiHiiii»»||a|HI||iiaHaaillll|i|lllliai,llliaai V. b. t. t.-töl — ezüstkeresztig. Rendjelesőt várnak a városházán. Csőstül hullott az áldás a magyar hazára a múlt héten. Olyan rendieleső volt, amilyenre a millénium óta alig akadt példa. Akinek csak valamelyes köze volt a háborús munkához, azt mind kitüntette a király. Ordókat és címeket kaptak a miniszteri tisztviselők, a közlekedési vállalatok tisztviselői és a rendőrség emberei. Most aztán a törvényhatóságokon a sor, 'köztük elsősorban a fővároson. Egészen bizonyos, hogy a kitüntetéseik következő ciklusában a főváros tisztviselőit éri a királyi kegy. Ezirányu felterjesztés ugyan miég nem készült a főpolgármesteri hivatalban, de a legközelebbi jövőben nem fog késni az illetékes helyről remélt felszólítás. Már találgatják is a városházán, hogy kinek mi jut. A polgármester — hir szerint — főrendiházi tag fesz, sőt talán belső titkos tanácsos is, ami nem volna meglepetés és megfelelne a paritásnak, lévén a bécsi polgármester: Weiss- kirchner dr régi titkos tanácsosa a császárnak. Igaz, hogy Weisskirchnert még kereskedelmi. miniszter korában érte ez a kitüntetés, de viszont a helyzet ma mégis különös és igazságtalan. Miután B o d a főkapitány II. osztályú vas- korona-rendet kapott, a polgármesternek pedig magasabb a rangja, mint a főkapitánynak, érthető, hogy Bárczy István dr.-t a lehető legmagasabb kitüntetés várja. Bódy alpolgármester udvari tanácsos lesz, Festetich grói rendjelt kap, Déri alpolgármester magyar nemességet. Néhány tanácsnok is belekerül a listába, köztük Buzay, Csupor, Folkus h á z y, Márkus és Vita tanácsnokok. A háborús munkával foglalkozó ügyosztályokra és a segítő ügyosztály intézőire is rámosolyog a király kegye. Lesznek ezenkívül Vöröskeresztes kitüntetések is. Amikor a polgármestert, a főorvost, Buzay tanácsnokot ilyenfajta kitüntetés érte. a Vöröskereszt Egyletnek egyik főmegbi- zottja fölkereste, a polgármestert és előadta, hogy a katonai ügyosztály egyes tagjait tévedésből mellőzték. Akkor a polgármester azt válaszolta, hogy a dolog egyelőre nem aktuális, most azonban valószínű, hogy Vöröskeresztem rendjelek is kerülnek a városi tisztviselők keblére. Razzia a borbélyoknál A kerü’etá orvosok elenSrző szemléje. Mindinkább sűrűn fordul elő, hogy a kerületi orvo_ sok beletekintenek a borbélyüzletekbe és igen intenziven érdeklődnek a fodrászi műszerek mínemiisége iránt. Megnézegetik a szublímátos, vagy lysoformos edényeket, kiváncsiak a púder és a vérzést-elállitó szerek használati módja iránt, sőt a székek támláin levő selyempapirok tisztaságára is súlyt helyeznek. Az orvosok mindezt pedig nem önző célokkal cselekszik, nem egyéni szépítésük érdekében járnak el, hanem komoly közérdeket képviselnek a fodrász_íizletek- ben való sétájuk alkalmával, amely séta egyenesen a razzia jellegével bir. Magyarázata pedig a dolognak az. hogy a közegész_ ségíigyi szakértők megállapították, hogy a venereás betegségek egyik fészkét a borbélyoknál kell keresni. A tisztát., lanul tartott fodrász-műszerek ugyanis módfelett könnyen terjesztik ezeket a nyavalyákat és így most, amikor a venereás betegségek úgy elharapóztak, igen nagy a fontossága a kerületi orvosok raz- z;ázásának. A székesfőváros közsegészségügyi ügyosztálya már öt_hat esztendő előtt kidolgozott egy borbély .szabályrendeletet , amely ugyan hatályban vatn, de amelyet teljesen végrehajtani mégsem lehet. Úgy határozott tehát az ügyosztály, hogy a szabályrendeletet succesive valósítja meg és ennek a lépésről-lépésre való haladásnak egyik figyelemreméltó eszköze a kerületi orvosok által való ellenőrzés. Minthogy pedig ezt az ellenőrzést másként lehetetlen megvalósítani, az orvosok' úgyszólván rajtaütései dolgozn k. Váratlanul megjelennek a borbélyüzleiekben és ott megfigyelik, hogy a közegészségügyi követelményeknek megfelelően történik-e a vendégek kiszolgálása. Ahol azutáa szabálytalanságot tapasztalnak, ott megteszik a följelentést és az ilyen borbélyok ellen kellő szigorral jár el a hatóság. A borbélyszabályrendelet végrehajtását tehát igy a rajtacsípettek megbüntetésével eszközük. Ezzel azután a szabályrendelet fontos: bb intézkedései életbe is léptek. Egyetlen része van még a szabályrendeletnek, amelynek végrehajtásától méltányos- sági szempontból egyelőre eltekintenek. Van ugyanis egy pont a sz bályrendeletben, amely arra vonatkozik, hogy az üzlettel összefüggő helyiségben nem szabad a segédeknek és inasoknak lakást adni. A belső területeken már nem is igen lehet ílj^en jelenségekkel találkozni. A külvárosokban azonban igen sok helyen együtt van még a kiszolgáló személyzet lakása a műhellyel. Ezeknél a szegényebb, kisebb keretű borbélyoknál azonban az intézkedés végrehajtása egyelőre exisztencíális érdekekbe ütköznék. A közegészség- ügyi ügyosztály r zonban azt reméli, hogy az idő szinte automatice meg fogja hozni azokat a változásokat. amelyek előtt ma még humánus szempontok által vezéreltetve szemethunynak. , «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■a Meghívó a halottnak. A póttagságtól a közgyűlésig Két héttel ezelőtt nagy íöltünést Keltett az igazoló választmány elnökének a közgyűléshez intézett jelentése, amely szerint kilenc virilista alapon választott bizottsági tagnak és két virilista póttagnak megszűnt a virilista jogosultsága, mert 1915-ben kevesebb adót fizettek, mint a mennyit a virilisták legkisebb cenzusa kitesz. A közgyűlés a jelentés alapján az illető városatyák mandátumát megszűntnek nyilvánította ki és a soron levő 9 virilista, póttagot a rendes tagok sorába iktatta be. Az uj bizotsági tagoknak az elnöki ügyosztály elküldte a határozatot és meghívta őket a közgyűlésre. Az egyik meghívó azonban visszajött, azzal a szomorú megjegyzései, hogy a „címzett meghalt“. Stern Henrik Ká-lvin-téri kereskedő a közgyűlésnek ez a halott tagja. Ö tehát kiesik a listából s a helyébe Kummer Rezső dr. lép. * Általában a póttagok jegyzéke nagy változáson ment keresztül, mert az utóbbi időkben történt elhalálozások és a 9 virilista város :tya kiesése folytán a póttagok legnagyobb részéből rendes tag lett. 1909. évi virilista póttag 24 volt s ezek közül 17 lett vá- rosaty. , úgy hogy közülük már csak Breslmayer Román, Gottermayer Nándor, Schmidtlehner Károly, Winkle Nándor és Brill Ferenc várnak a sorjukra. (Axaméthy Lajos és Tolnai László kiestek a listából.) 1912. évi póttag 26 volt; ezek között rendes tag lett 20, meghalt 1 (Abonyi József), úgy hogy még Öten vannak, névszerinti Sturcza János. Pallai Miksa, Kertész Pái, Lustig Ede és Kovács Gyula. Az összes választók sorából választott bizottsági tagok száma 50 volt. Ebből 1909. évi volt húsz, közöttük rendes tag lett kilenc. 1912. évi póttag volt 30. rendes tag lett 8. Végeredményben tehát úgy alakul a helyzet, hogy a 100 póttag közül rendes tag lett eddig 54, meghalt 3, más okból kiesett 2, v:n tehát még 41. Természetes, hogy az egyes kerületek bizottsági tagjainak számaránya ehhez képest alaposan megváltozóit. Az I. kerületnek volt 20 választott és 8 virilista bizottsági tagja; ma nem 28, hanem 29 taggal van képviselve a kerület a közgyűlésen, mert egy virilista a közös listából rendes tag lett. A szaporodás tehát: 1. A második kerületnek volt 20 választott és 7 virilista bizottsági tagja. A virilisták közül kiesett 3, a póttagok közül bejutott 2. A csökkenés tehát: 1. A harmadik kerületnek volt 20 választott és 4 virilista bizottsági tagja, összesen tehát 24. A virilisták közül rendes tag lett: 1, úgy hogy a szaporodás: 1. A negyedik kerületnek volt 24 választott és 26 virilista városatyja. A virilisták sorából kiesett 2, bejutott 5. a szaporodás tehát: 3. Az ötödik kerületnek volt 22 választott és 34 virilista bizottsági tagja. A virilisták sorából kiesett 4, a póttagok közül bejutott 7, a szaporodás tehát: 3. A hatodik kerületnek volt 24 választott és 40 virilista bizottsági tagja. A virilisták sorából kiesett 2, .a póttagok közül bejutott 7, a szaporodás tehát: 5. A hetedik kerületnek volt 24 vá-
