Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-01-26 / 4. szám

Budapest, 1916 január 26. lasztott és 37 virilista városatyja. Kiesett 6, bejutott 9, a- szaporodás tehát: 3. A nyolcadik kerületben volt 24 választott és 32 virilista városatyja. Kiesett 9, be egy sem jutott, úgy hogy a csökkenés: 9. A IX—X. kerületben volt 22 választott és 12 virilista város­atya. Kiesett 5, bejutott- 2, a csökkenés tehát: 3. Ezek szerint ma a közgyűlésén az I. kerület 29 taggal van képviselve, a II. kerü et 26 taggal, a 11f. kerület 25 taggal, a IV. kerület 53 taggal, az V. kerület 59 t: g- gal. a VI. kerület 69 taggal, a VII. kerület 64 t:g- gal, a VIII. kerület 47 taggal, a IX—X. kerület 31 tagg 1. A legtöbbet (9 tagot) vesztett a VII. kertilet, a legtöbbet (5 tag) nyert a VI. kerület. Monstre depntáció a városházán Ezer fűszeres Bárczyhoz megy panaszra. A bpesti fiiszef kereskedők, mint a napilapok röviden már megemlékeztek róla, a napokban ezer tagú deputációval mennek a városházára, ahol majd átadják Bárczy István polgármes­ternek azt a terjedelmes memorandumot, ame­lyet a Magyar Füszerkereskedők Országos Egyesületének agilis titkára. Farkas Vilmos készített el a drágaság ügyében. A füszerkeres- ikedök ezt a beadványt eljuttatják Tisza István gróf miniszterelnökhöz is, akinél, bepanaszolják a városi vezetőséget és a kormány védelmét ké­rik ki a város kereskedelempolitikájával szem­ben. A beadvány, amelyet a kereskedők a vá­rosházán és a kormány tagjainál átadnak, a há­ború közélelmezésével foglalkozik és az összes cikkek drágaságát tárgyalja. Azt igyekeznek ki­mutatni a kereskedők, hogy a közélelmezési ügyosztály rossz és helytelen politikája okozta a mai állapotokat és a városi hatóságokat teszik felelőssé azért, hogy ma Budapest a világ leg­drágább városa és hogy itt még pénzért is alig lehet élelmiszert kapni. A kereskedők panaszával foglalkozó bead­vány szomorú világításba helyezi a milliós nagyváros közélelmezési . viszonyait és annak hiányos szervezetét. * Budapest közé.elmezésének tulajdonképpeni ellátóit, a 2500 éleimiszerkereskedöt — mondja a beadvány — a városi közélelmezési ügyek intézősége feltűnő mó­don mellőzi. Azt kérik a kereskedők, hogy a városi hatóságok, ha közélelmezési kérdések elintézéséről van szó, a szakma képviselőinek véleményét is ki­kérjék. A kereskedők a tejkérdés rendezése előtt nr.ponként 200.000 liter tejet hoztak forgalomba, most teljesen mellőzik őket. Aztán megemlitik a beadványban, hegy „rengeteg sok a hamisított tej, azonban ennek nem kis részben a város hibás élelmiszerellenőrzése az oka, mert ha egy tej nagykereskedő akár tízezer liter hamisított, vízzel hígított tejet is hoz forga­lomba, akkor nem őt büntetik meg, hanem az ő sok_ sok ártatlan viszonte. árusítóját A tej nagykereskedő helyett igy lesz a viszontelárusító kiskereskedőből ,.tejhamisitó‘‘, igy került rossz hírbe az ártatlan kis­kereskedő, az ellenőrzés hiánya miatt pedig egyre több a hamis tej Budapesten és egy legutóbbi tej razzia alkal­mával —■ amikor pedig már nem árul a kereskedő te_ jet — kiderült az is, hogy a tej óriási hányada mar hamisítva kerül a tejna.gykereske’dő telepéről. Min­den bajnak különben a kutforrása az volt, hogy a tanács beleegyezését adta abba, miszerint a tejnagy­kereskedő magasabb árat követelhet a kávéstól, a ká­véméréstől, a cukrásztól, a klubtól, mint amennyit a közönség igényét ellátó fűszerestől kérhet. Ennek következtében, amikor a füszerkereskedő 36 fillért fi­zethet a tejért, természetes, hogy a tejnagykereskedő inkább a kávésoknak adja oda a tejet, ami által a tej luxus fogyasztás céljaira használatik fel. Azt ké_ rik a kereskedők, hogy a tejügyet olyképpen rendez­zék, hogy minden teján sitással foglalkozó üzlet, le. gyen az akár kávéház, kávémérés, cukrász, klubb vagy füszerkereskedő, egyforma árat fizethessen a tejért.’“ A liszthiányt érdekesen okolja meg a beadvány: „Amikor a kormány megengedte, hogy magánosok, fogyasztási szövetkezetek, alkalmi vailalatck, bankok, iparvállalatok stb. egész évre beszerezhessék tagjaik­nak és alkalmazottaiknak ezek gabona- és lisztszük­ségletét, ráckor mi előre látva az engedélyezések ré­vén előállható visszásságokat, arra kértük a fővárost, eszközölje ki a kormánynál miszerint ezek a furcsa privilégiumok megszűnjenek és az egész lakosság igé­nyeinek kielégítése a városi hatóságra bizassék. Arra kértük a várost, hogyha ezt a jogot nem tudja meg_ szerezni magának, akkor segítse a kereskedőt ahhoz, hogy azok gondoskodhassanak a vevőik lisztigényei­nek a kielégítéséről és esetleg saját tőkéjük előlege­zésével vásárolják meg az eire a célra szükséges ga­bonamennyiségeket és hogy mindenkitől elfogadhas­sanak megbízásokat gabona bevásárlására. Sajnos, ké­résünk sem az egyik, sem a másik formában nem ta_ iá.t meghallg tásra. A jobbmodú, vagyonosabb pol­gárok lisztjegy nélkül vásárolhattak a szövetkezetek­től és közvetlenül a vidékről is, felhasználhatták kü­lön a lisztjegyüket is és számottevő készleteket rak­tározhattak be odahaza. Ilyenformán lisztpazarlás ál­lott elő, amelyért a kormány most a fővárost hibáz­tatja, a tanács pedig a kereskedőket teszi felelőssé a hibákért és ezeket bünteti. Viszont a kereskedők azt állítják hogy a közélelmezési ügyosztály mulasztást követett el, mert az ügyosztálynak kötelessége lett volna elsősorban a fogyasztási szövetkezetek tagjai, tói, a bevásárlási engedélyeket nyert vállalatok alkal_ mazottaitól és más, közvetlenül kielégítést nyert ma­gánosoktól megvonni a liszt jegyet. Ezek a mulasztások voltak a lisztpazarlás okai. Arra kérik a várost a ke­reskedők, hogy az önhibájukon kívül előállott liszt­hiány következtében megindult hatósági eljárásokat szüntessék meg és elrendeljék azt, hogy a kereskedő­ket a jövőben is úgy lássák el liszttel, ahogyan ellát, ták a múltban/' A kenyér jegyekre vonatkozólag azt kérik a keres, kedők, hogy mint Wienben és Berlinben, Budapesten is a napi adagolásnak megfelelő 34, illetve 68 dekás cipókat hozzanak forgalomba. Elpanaszolják a kereskedők, hogy a szalámi árát akkor maximálták, amikor a szalámi még egészen uj volt. A gyáros részére horribilis maximális árat ál­lapított meg a hatóság, mig- a viszonteíárusitó detail- kereskedő űzeti hasznát mindössze dekánként két fil­lérbe szabta meg Az érdekes beadvány igy végződik: Ezek. elmondása után nagy-nagy keserűség­gel fordulunk végső kétségbeesésünkkel Buda­pestnek, ennek a nagy kereskedői és iparos vá rcsnak első polgárához. Polgármester Úrhoz, akit mély alázattal kérünk arra, hogy hasson oda miszerint a mindegyre Jobban lábrakapott kereskedelemellenes városi irányzat alább ha­gyassak, szűnjön meg egyes natóságoknok az a politikája, amelynek végső célja üldözni a ke­reskedőt és ne engedje meg Polgármester Ur azt, hogy egyes emberek kereskedői gyűlölete az egész élelmiszer detaü-kereskedő szakmát tönkretegye. tanaa«airaaiii*KE»aABeBHflifi<aB«BisaBB!amKBBBBBBaaBHnH8iaHaBfft Közgyűlés. Budapest főváros törvényhatósági bizott­sága február 9-én tartja legközelebbi közgyűlé­sét. A pénzügyi bizottság pénteken, január 28-án iil össze, hogy a közgyűlés tárgyait előkészítse. A polgármester utazása. B á rczy István dr. polgármester e hónap 22-ikén, szombaton, hosszabb időre eluta­zott a fővárosból. A polgármester utazására vo­natkozólag többféle verzió kering. Az egyik sze­rint a deli frontra ment a bécsi polgármesterrel együtt, a másik szerint utazása az uj kölcsön felvételével függ össze. Információnk szerint a polgármester a Tátrába utazott, hogy kipihenje magát. Amig távol van, kitatarozzák hivatalos helyiségeit. Szénbánya-ajánlatok. Január elseje óta, amióta a főváros ismét korlátozta az utcák világítását, azzal az indo­kolással, hogy a szénnel takarékoskodni kell, - egyre-másra érkeznek a fővároshoz szén­bánya eladására vonatkozó ajánlatok. A leg­újabb ajánlat Székely országból érkezett. Egy Lőwy Berta nevű hölgy küldötte, aki elpana­szolta, hogy kis földjén szénerek vannak, de a férje hadbavonult, munkása nincsen, a szén pe­dig magától nem bújik ki a földből. Éppen ezért olcsó pénzért volna hajlandó a szénbánya tulaj­donjogát a fővárosra átruházni. A nemes szivü 5 | szénbányatuJajdönosiiö ajánlatát — irattárba helyezték. A Városi könyvtár háborús könyvei. A világháború könyvészetinek. negyedix sorozatát adta ki most a Városi Könyvtár hatszáznál is több könyveimet fölsoroló uj jegyzékében. Újabb gyarapo­dása ez a hatszáz könyv a könyvtár háborús gyűjte­ményének. Meglátszik a jegyzék válogatott anyagán, hogy igyekezett minden tudomány, minden intézmény és kutlurtényezö tisztázni a maga viszonyát a hábo­rúval szembep s ebből a szempontból elsőrendű ér­dekessége a jegyzéknek, hogy az entente háborús iro­dalmának egy része is megtalálható benne. A jegy­zékben fölsorolt könyveket a Városi Nyilvános Könyvtár emeleti olvasótermében (VI., Gróf Károlyi­utca 8.) reggel 9-től este 9-ig bárki megkaphatja. A jegyzék ára 30 fillér és kapható minden könyvkeres­kedésben. Az üldöző. A modern detektiv-regények megteremtője, Conan Doyle, ebben a regényében szerepelteti először vi­lághírűvé vált alakját, Sherlok Höhnest. És e regény­nek éppen ez ád különös érdekességet: benne pályája kezdetén látjuk azt, akit már mestermüveiböl isme­rünk. De érdekes és kitűnő regény ez a könyv más tekintetből is: London külvárosainak rejtelmes életét mutatja be és ugyanakkor belevilágít a mormonok ti­tokzatos világába is. A fölöttébb érdekes regény a „Milliók Könyvesorozatában jelent meg. „Az üldö­ző1 ára szintén csak 24 fillér, mint a „Milliók Köny­ve'1 vállalatának minden regénye. Sportház. Az Aréna-uti sportház építésénél végzendő föld-, kömives- és elhelyező munkára ajánlatot adtak be: Dömény és Ehrlich 124.596 koronával, Wippler és társa 167.676 koronával, Berényi Ignác 133,228 koro­nával, Szerenchy Géza. 145.552 koronával, Speciális építkezések rt. 207.935 koronával, Szuchy János 138.745 koronával, Holstein és Sterner testvérek 128.000 koronával, Steiner József 158.838 koronával, Döntés még nem történt. IIHIIRBIIISIIIIIHIIHIIIIIIMUilllllllllllllUIIIIII A TÖKE Az amerikai kivándorlás. Uj tengeri hajóstársaság alapításáról adott hirt „A Est“ egyik mailt heti száma. Az uj tár­saság alaptőkéje 8 millió korona. Az alapításban részt vesznek: Az „Adria“, a „Norddeutscher Lloyd“ és a „H. A. P. A. G.“ Az alapitó a kor­mány, nevezetesen a belügyminiszter befolyá­sával és közreműködésével jön létre. A tárgya­lásokban állandóan részt vesz a magyar kor­mány megbízottja is. A részvények fele, esetleg még ennél is nagyobb hányad az Adriáé. Gon­doskodás történik arról, hogy az igazgatók többsége a hivatalnoki, műszaki és munkás sze­mélyzet is magyar legyen. Szóval, a mint ezt teljes elismeréssel konstatáljuk, a magyar szup- remácia ennél a társaságnál teljesen biztosítva lesz. Már most mi az uj tengeri hajósvállaiat célja: ha jól tudjuk, magyar-amerikai vonal létesítése és a magyar kivándorlási forgalomnak Ameri­kába való „lebonyolítása“. Gondos előrelátás­ból az „Ausztro-Amerikana“ cimü osztrák vál­lalattal is létesítettek előzetes megállapodáso­kat. hogy a két konkurrens vállalat egymás cir- kulusait ne zavarja. Az uj társaság aztán átveszi azt a kivándorlási szervezetet, melynek segítsé­gével a háború előtt az angol „Cunard" társa­ság bonyolította le az amerikai kivándorlási forgalmat. Hajókat fog venni, vagy kölcsön kérni. Szóval minden intézkedés megtörtént, hogy mihelyt a háború befejeződik, a tenger új­ra szabad lesz, teljes erővel meginduljon az amerikai kivándorlás. A kivándorlási ügynök­ségek rögtön akcióba fognak lépni. A kormány — úgy olvassuk — az utasok kontingensét nem fogja biztosítani, az uj társaságnak és ügynö­keinek gondja lesz,, hogy annyi utast refcviral- jon a mennyit csak tud. _ Az uj társaság alapítása tehát azt jelenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom