Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-26 / 4. szám
Budapest, 1916 január 26. lasztott és 37 virilista városatyja. Kiesett 6, bejutott 9, a- szaporodás tehát: 3. A nyolcadik kerületben volt 24 választott és 32 virilista városatyja. Kiesett 9, be egy sem jutott, úgy hogy a csökkenés: 9. A IX—X. kerületben volt 22 választott és 12 virilista városatya. Kiesett 5, bejutott- 2, a csökkenés tehát: 3. Ezek szerint ma a közgyűlésén az I. kerület 29 taggal van képviselve, a II. kerü et 26 taggal, a 11f. kerület 25 taggal, a IV. kerület 53 taggal, az V. kerület 59 t: g- gal. a VI. kerület 69 taggal, a VII. kerület 64 t:g- gal, a VIII. kerület 47 taggal, a IX—X. kerület 31 tagg 1. A legtöbbet (9 tagot) vesztett a VII. kertilet, a legtöbbet (5 tag) nyert a VI. kerület. Monstre depntáció a városházán Ezer fűszeres Bárczyhoz megy panaszra. A bpesti fiiszef kereskedők, mint a napilapok röviden már megemlékeztek róla, a napokban ezer tagú deputációval mennek a városházára, ahol majd átadják Bárczy István polgármesternek azt a terjedelmes memorandumot, amelyet a Magyar Füszerkereskedők Országos Egyesületének agilis titkára. Farkas Vilmos készített el a drágaság ügyében. A füszerkeres- ikedök ezt a beadványt eljuttatják Tisza István gróf miniszterelnökhöz is, akinél, bepanaszolják a városi vezetőséget és a kormány védelmét kérik ki a város kereskedelempolitikájával szemben. A beadvány, amelyet a kereskedők a városházán és a kormány tagjainál átadnak, a háború közélelmezésével foglalkozik és az összes cikkek drágaságát tárgyalja. Azt igyekeznek kimutatni a kereskedők, hogy a közélelmezési ügyosztály rossz és helytelen politikája okozta a mai állapotokat és a városi hatóságokat teszik felelőssé azért, hogy ma Budapest a világ legdrágább városa és hogy itt még pénzért is alig lehet élelmiszert kapni. A kereskedők panaszával foglalkozó beadvány szomorú világításba helyezi a milliós nagyváros közélelmezési . viszonyait és annak hiányos szervezetét. * Budapest közé.elmezésének tulajdonképpeni ellátóit, a 2500 éleimiszerkereskedöt — mondja a beadvány — a városi közélelmezési ügyek intézősége feltűnő módon mellőzi. Azt kérik a kereskedők, hogy a városi hatóságok, ha közélelmezési kérdések elintézéséről van szó, a szakma képviselőinek véleményét is kikérjék. A kereskedők a tejkérdés rendezése előtt nr.ponként 200.000 liter tejet hoztak forgalomba, most teljesen mellőzik őket. Aztán megemlitik a beadványban, hegy „rengeteg sok a hamisított tej, azonban ennek nem kis részben a város hibás élelmiszerellenőrzése az oka, mert ha egy tej nagykereskedő akár tízezer liter hamisított, vízzel hígított tejet is hoz forgalomba, akkor nem őt büntetik meg, hanem az ő sok_ sok ártatlan viszonte. árusítóját A tej nagykereskedő helyett igy lesz a viszontelárusító kiskereskedőből ,.tejhamisitó‘‘, igy került rossz hírbe az ártatlan kiskereskedő, az ellenőrzés hiánya miatt pedig egyre több a hamis tej Budapesten és egy legutóbbi tej razzia alkalmával —■ amikor pedig már nem árul a kereskedő te_ jet — kiderült az is, hogy a tej óriási hányada mar hamisítva kerül a tejna.gykereske’dő telepéről. Minden bajnak különben a kutforrása az volt, hogy a tanács beleegyezését adta abba, miszerint a tejnagykereskedő magasabb árat követelhet a kávéstól, a kávéméréstől, a cukrásztól, a klubtól, mint amennyit a közönség igényét ellátó fűszerestől kérhet. Ennek következtében, amikor a füszerkereskedő 36 fillért fizethet a tejért, természetes, hogy a tejnagykereskedő inkább a kávésoknak adja oda a tejet, ami által a tej luxus fogyasztás céljaira használatik fel. Azt ké_ rik a kereskedők, hogy a tejügyet olyképpen rendezzék, hogy minden teján sitással foglalkozó üzlet, le. gyen az akár kávéház, kávémérés, cukrász, klubb vagy füszerkereskedő, egyforma árat fizethessen a tejért.’“ A liszthiányt érdekesen okolja meg a beadvány: „Amikor a kormány megengedte, hogy magánosok, fogyasztási szövetkezetek, alkalmi vailalatck, bankok, iparvállalatok stb. egész évre beszerezhessék tagjaiknak és alkalmazottaiknak ezek gabona- és lisztszükségletét, ráckor mi előre látva az engedélyezések révén előállható visszásságokat, arra kértük a fővárost, eszközölje ki a kormánynál miszerint ezek a furcsa privilégiumok megszűnjenek és az egész lakosság igényeinek kielégítése a városi hatóságra bizassék. Arra kértük a várost, hogyha ezt a jogot nem tudja meg_ szerezni magának, akkor segítse a kereskedőt ahhoz, hogy azok gondoskodhassanak a vevőik lisztigényeinek a kielégítéséről és esetleg saját tőkéjük előlegezésével vásárolják meg az eire a célra szükséges gabonamennyiségeket és hogy mindenkitől elfogadhassanak megbízásokat gabona bevásárlására. Sajnos, kérésünk sem az egyik, sem a másik formában nem ta_ iá.t meghallg tásra. A jobbmodú, vagyonosabb polgárok lisztjegy nélkül vásárolhattak a szövetkezetektől és közvetlenül a vidékről is, felhasználhatták külön a lisztjegyüket is és számottevő készleteket raktározhattak be odahaza. Ilyenformán lisztpazarlás állott elő, amelyért a kormány most a fővárost hibáztatja, a tanács pedig a kereskedőket teszi felelőssé a hibákért és ezeket bünteti. Viszont a kereskedők azt állítják hogy a közélelmezési ügyosztály mulasztást követett el, mert az ügyosztálynak kötelessége lett volna elsősorban a fogyasztási szövetkezetek tagjai, tói, a bevásárlási engedélyeket nyert vállalatok alkal_ mazottaitól és más, közvetlenül kielégítést nyert magánosoktól megvonni a liszt jegyet. Ezek a mulasztások voltak a lisztpazarlás okai. Arra kérik a várost a kereskedők, hogy az önhibájukon kívül előállott liszthiány következtében megindult hatósági eljárásokat szüntessék meg és elrendeljék azt, hogy a kereskedőket a jövőben is úgy lássák el liszttel, ahogyan ellát, ták a múltban/' A kenyér jegyekre vonatkozólag azt kérik a keres, kedők, hogy mint Wienben és Berlinben, Budapesten is a napi adagolásnak megfelelő 34, illetve 68 dekás cipókat hozzanak forgalomba. Elpanaszolják a kereskedők, hogy a szalámi árát akkor maximálták, amikor a szalámi még egészen uj volt. A gyáros részére horribilis maximális árat állapított meg a hatóság, mig- a viszonteíárusitó detail- kereskedő űzeti hasznát mindössze dekánként két fillérbe szabta meg Az érdekes beadvány igy végződik: Ezek. elmondása után nagy-nagy keserűséggel fordulunk végső kétségbeesésünkkel Budapestnek, ennek a nagy kereskedői és iparos vá rcsnak első polgárához. Polgármester Úrhoz, akit mély alázattal kérünk arra, hogy hasson oda miszerint a mindegyre Jobban lábrakapott kereskedelemellenes városi irányzat alább hagyassak, szűnjön meg egyes natóságoknok az a politikája, amelynek végső célja üldözni a kereskedőt és ne engedje meg Polgármester Ur azt, hogy egyes emberek kereskedői gyűlölete az egész élelmiszer detaü-kereskedő szakmát tönkretegye. tanaa«airaaiii*KE»aABeBHflifi<aB«BisaBB!amKBBBBBBaaBHnH8iaHaBfft Közgyűlés. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága február 9-én tartja legközelebbi közgyűlését. A pénzügyi bizottság pénteken, január 28-án iil össze, hogy a közgyűlés tárgyait előkészítse. A polgármester utazása. B á rczy István dr. polgármester e hónap 22-ikén, szombaton, hosszabb időre elutazott a fővárosból. A polgármester utazására vonatkozólag többféle verzió kering. Az egyik szerint a deli frontra ment a bécsi polgármesterrel együtt, a másik szerint utazása az uj kölcsön felvételével függ össze. Információnk szerint a polgármester a Tátrába utazott, hogy kipihenje magát. Amig távol van, kitatarozzák hivatalos helyiségeit. Szénbánya-ajánlatok. Január elseje óta, amióta a főváros ismét korlátozta az utcák világítását, azzal az indokolással, hogy a szénnel takarékoskodni kell, - egyre-másra érkeznek a fővároshoz szénbánya eladására vonatkozó ajánlatok. A legújabb ajánlat Székely országból érkezett. Egy Lőwy Berta nevű hölgy küldötte, aki elpanaszolta, hogy kis földjén szénerek vannak, de a férje hadbavonult, munkása nincsen, a szén pedig magától nem bújik ki a földből. Éppen ezért olcsó pénzért volna hajlandó a szénbánya tulajdonjogát a fővárosra átruházni. A nemes szivü 5 | szénbányatuJajdönosiiö ajánlatát — irattárba helyezték. A Városi könyvtár háborús könyvei. A világháború könyvészetinek. negyedix sorozatát adta ki most a Városi Könyvtár hatszáznál is több könyveimet fölsoroló uj jegyzékében. Újabb gyarapodása ez a hatszáz könyv a könyvtár háborús gyűjteményének. Meglátszik a jegyzék válogatott anyagán, hogy igyekezett minden tudomány, minden intézmény és kutlurtényezö tisztázni a maga viszonyát a háborúval szembep s ebből a szempontból elsőrendű érdekessége a jegyzéknek, hogy az entente háborús irodalmának egy része is megtalálható benne. A jegyzékben fölsorolt könyveket a Városi Nyilvános Könyvtár emeleti olvasótermében (VI., Gróf Károlyiutca 8.) reggel 9-től este 9-ig bárki megkaphatja. A jegyzék ára 30 fillér és kapható minden könyvkereskedésben. Az üldöző. A modern detektiv-regények megteremtője, Conan Doyle, ebben a regényében szerepelteti először világhírűvé vált alakját, Sherlok Höhnest. És e regénynek éppen ez ád különös érdekességet: benne pályája kezdetén látjuk azt, akit már mestermüveiböl ismerünk. De érdekes és kitűnő regény ez a könyv más tekintetből is: London külvárosainak rejtelmes életét mutatja be és ugyanakkor belevilágít a mormonok titokzatos világába is. A fölöttébb érdekes regény a „Milliók Könyvesorozatában jelent meg. „Az üldöző1 ára szintén csak 24 fillér, mint a „Milliók Könyve'1 vállalatának minden regénye. Sportház. Az Aréna-uti sportház építésénél végzendő föld-, kömives- és elhelyező munkára ajánlatot adtak be: Dömény és Ehrlich 124.596 koronával, Wippler és társa 167.676 koronával, Berényi Ignác 133,228 koronával, Szerenchy Géza. 145.552 koronával, Speciális építkezések rt. 207.935 koronával, Szuchy János 138.745 koronával, Holstein és Sterner testvérek 128.000 koronával, Steiner József 158.838 koronával, Döntés még nem történt. IIHIIRBIIISIIIIIHIIHIIIIIIMUilllllllllllllUIIIIII A TÖKE Az amerikai kivándorlás. Uj tengeri hajóstársaság alapításáról adott hirt „A Est“ egyik mailt heti száma. Az uj társaság alaptőkéje 8 millió korona. Az alapításban részt vesznek: Az „Adria“, a „Norddeutscher Lloyd“ és a „H. A. P. A. G.“ Az alapitó a kormány, nevezetesen a belügyminiszter befolyásával és közreműködésével jön létre. A tárgyalásokban állandóan részt vesz a magyar kormány megbízottja is. A részvények fele, esetleg még ennél is nagyobb hányad az Adriáé. Gondoskodás történik arról, hogy az igazgatók többsége a hivatalnoki, műszaki és munkás személyzet is magyar legyen. Szóval, a mint ezt teljes elismeréssel konstatáljuk, a magyar szup- remácia ennél a társaságnál teljesen biztosítva lesz. Már most mi az uj tengeri hajósvállaiat célja: ha jól tudjuk, magyar-amerikai vonal létesítése és a magyar kivándorlási forgalomnak Amerikába való „lebonyolítása“. Gondos előrelátásból az „Ausztro-Amerikana“ cimü osztrák vállalattal is létesítettek előzetes megállapodásokat. hogy a két konkurrens vállalat egymás cir- kulusait ne zavarja. Az uj társaság aztán átveszi azt a kivándorlási szervezetet, melynek segítségével a háború előtt az angol „Cunard" társaság bonyolította le az amerikai kivándorlási forgalmat. Hajókat fog venni, vagy kölcsön kérni. Szóval minden intézkedés megtörtént, hogy mihelyt a háború befejeződik, a tenger újra szabad lesz, teljes erővel meginduljon az amerikai kivándorlás. A kivándorlási ügynökségek rögtön akcióba fognak lépni. A kormány — úgy olvassuk — az utasok kontingensét nem fogja biztosítani, az uj társaságnak és ügynökeinek gondja lesz,, hogy annyi utast refcviral- jon a mennyit csak tud. _ Az uj társaság alapítása tehát azt jelenti.
