Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-26 / 4. szám
Budapest, 1916 január 26. bizonyos, hogy ez az álláspont az egyedül helyes és jogos, mert a vállalatok fokozott bevételeiből csakis igy láthat a főváros az eddiginél nagyobb hasznot. Park-temető a solymári határnál A sirokat apró kertekbe helyezik. A halál pompája a fejlettebb művészeti viszonyok között élő országokban már igen nagy tért hódított. Hogy tovább ne menjünk, még a legkisebb német városokban is gyönyörűen rendezett, tisztaságtól ragyogó temetők enyhítik a fájdalmat, amelyet az elmúlás gondolata idéz fel az emberben. Fokozott arányokban találkozunk azután a nagyobb városokban a művészi törekvések érvényesülésével. A temetők parkírozása kiváló műgondot igényel, a síremlékek körül pedig a művészek valóságos versenyt fejtenek ki alkotásaik kiválóságában. Budapest székesfőváros most azzal a tervvel foglalkozik, hogy külön temetőt létesít azok számára, akiknek elegendő müérzékük és pénzük van arra, hogy kedves halottaikat kimondottan luxuriozus temetőben helyezzék el. A terv fölvetője Büzay Károly dr. tanácsnok, a közegészségügyi ügyosztály vezetője, akinek szemei előtt valószínűleg a müncheni Waldfriedhof lebegett. A budapesti erdei temető szintén a halál pompájának jegyében fog megvalósulni. Erre a célra a székesfővárosnak egy fenyőerdö- re van szüksége, amelyet már különben sikerült meg is találni. B á r c z y István polgármester B u z a y tanácsnok társaságában már meg is tekintette ezt a rendkívül kies fekvésű erdőt, amely a budapesti határnak a solymári határ közvetlen szomszédságában terül el. Fenyöerdőre azért van szükség, mert a fenyőfa gyökereit egyenesen bocsájtja a földbe,mig más fáknak a gyökerei elágaznák és igy a sírok ásásánál megsérülnének és elpusztulnának. Az uj temető természetesen szükségessé fogja tenni a Közúti óbudai vonalának meghosszabbítását is. Az erdei temetőben minden sir terjedelmes helyet fog elfoglalni és mindegyik sir egy valóságos egyéni kertecske közepén terül el. A sirokat nem is lehet majd látni, mert a növényzet az utakon sétálók előtt teljesen elfedi. A kertészetnek is igazi művészettel kell majd itt dolgoznia. A kertek között széles sétautak visznek, amelyeket apróbb virágos terek élénkítenek. A növényzet, amely a sirokat elfedi, nem nyírott, vagy mesterséges lesz, hanem csak a természet szépségeivel akar hatni. Külön gondot fordít majd a főváros arra is, hogy a sirkerteken belül is komoly és igazi művészet érvényesülhessen. Síremlékeket csak úgy szabad majd a park-temetőben fölállítani, ha azok művészi tervek alapján készülnek, sőt még ideiglenes fakeresztek is csak akkor helyezhetők j el a sírokon, ha azok miivés z-k ezektől ' származnak. Természetesen az egyéni Ízlés nem szenvedhet korlátozást, csak annak az általános elvnek kell érvényesülnie, hogy a síremlékeknek és a parkírozásnak művészinek kell lennie. Mindenesetre bizonyos az is, hogy az erdei temető a gazdagok temetője lesz. A művészet és esztétika nevében fölállított követelések maguk is nagyon sok pénzt fognak fölemészteni, dg maguk a sírhelyek is igen drágák lesznek. Indokolttá teszi a sírhelyeknek ezt a drágaságát először magának a temetőnek a kiváltságos volta, de másodsorban a sírhelyek terjedelmes volta is. Hogy mennyibe fog kerülni itt egy-egy sírhely, azt ma még nem lehet tudni. Mindenesetre attól is függ ez, hogy mennyiért tudja megvásá- j rolni a főváros a solymári határ mentén levő j fenyőerdőt. Egyben azonban bizonyos az is, hogy a főváros ezeken a sírhelyeken, miután úgyis luxus célt szolgálnak, nem veszíteni, ha- ! nem nyerni akar. Az erdei temető — mint a vázolt alapelvekből is látható — gyönyörű sétahelye lesz a főváros 1 közönségének, de egy még ennél is fontosabb célt is szolgál: a magyar művészek számára j nyújt uj területet, hogy szépet és maradandót j alkothassanak. Elhalasztják az Általános Villamossági megváltását Hónapok óta folytak a tárgyalások a B u da- pesti Általános Villamossági r.-t. megváltására vonatkozólag. Tavaly a közgyűlés tudvalevőleg arra hatalmazta fel a tanácsot, hogy alkalmas időben mondja fel a vállalat szerződését és indítsa meg a megváltást megelőző bírói eljárást. Úgy volt, hogy a megváltás útja ezzel megnyílt s hogy a tanács rövidesen élni fog a felhatalmazással. Közben azonban a vállalat tárgyalást kezdett B u z á t h tanácsnokkal és Szabó tiszti föiigyéss-zel és minthogy rekompenzáeiókat ajánlott iel a városnak, a tanács úgy határozott, hogy lemond a megváltásról, illetve csak a háború után fogja szorgalmazni az eljárást. Addig is megelégszik azzal az összeggel, mit az általános Villamossági területhasználati dij fejében fizet a fővárosnak. Az ebből remélhető bevételeket a folyó évi költségelőirányzat 395.000 koronában irányozta elő, szemben az 1915. évi 470.000 koronával. A területhasználati dij a nyers bevétel 5%-a és minthogy a vállalatnak előreláthatólag nem lesz az idén kevesebb bevétele, mint tavaly volt. több mint valószínű, hogy a fővárost ennél a tételnél kellemes csalódás fogja érni. A megváltás előmunkálatai egyébként már teljesen elő voltak készítve, sőt már kijelölték a főváros hivatalos szakértőit is. A tárgyalások folyamán az Általánossági hajlandónak mutatkozott arra, hogy leltárát rendelkezésre bocsájtja a fővárosnak és igy a bírói becslés, ami jelentékeny szakértői dijakkal van egybekötve, talán elkerülhteö lett volna. A megváltás összege mintegy 35 millió korona és igy már csak azért sem lehet szó egyelőre róla, mert a folyó évi költségelőirányzatban egyetlen fillér sem szerepel ezen a címen, az újonnan felveendő kölcsönpénzek pedig más célokra fognak szolgálni. *■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Katonai építkezések Kelenföldön Egészségügyi telep készül iparvágánynyal. A Kelenföldön nagyarányú katonai építkezések kezdőditek meg, amelyeknek megvalósulását a rendkívüli viszonyok teszik sürgőssé. Maguk a katonai épületek azonban azt is jelentik, hogy a főváros ezáltal hatalmas ipartelepekéi lősz gazdagabb, ami megmagyarázza egyben azt is, hogy rendkívüli fegyelemmel kell az építkezések felé tekintenünk. Úgy a főváros tanácsa, mint a Fővárosi közmunkák tanácsa figyelembe vette ezt a körülményt, mikor >a katonai hatóságok minden kérésének eleget tett. Tudvalevő, hogy a főváros városépítési ügyosztálya kidolgozta Kelenföld szabályozásának tervét. A nagyszabású terv véglegesítése iránt a tárgyalások megindultak a fővárosi közmunkák tanácsával. A közmunkák tanácsában is állandóan dolgoznak a Kelenföld szabályozásának tervén, egyelőre azonban még csak bizottsági tárgyalások folynak, az úgynevezett nagy-tanács elé még nem került az ügy A katonai építkezések sürgősssége azonban arra bírta a Közmunkák Tanácsát, hogy ez esetben eltekintsen az általános, összefoglaló nagy tervtől és a katonai építkezések tervét,t jóváhagyja. Sőt a katonai hatóságok speciális kívánságait is olyan mértékben teljesítették, hogy ezáltal a Kelenföld szabályozására vonatkozó tervek is változást szenvednek és részben való ui kidolgozást igényelnek. Ezek a változások azonban természetszerűleg a tervek véglegesítésének időpontját is kitolják némileg, kétségtelen azonban, hogy a Közmunkák Tanácsa még ebben az esztendőben föltétlenül elkészül munkájával és igy a Kelenföld szabályozásának megvalósítását legkésőbb 1917-ben megkezdheti a főváros. A katonai ipartelepek, amelyeknek építése máris megkezdődött: az egyik a katonai ruharaktár kibővítése, a másik pedig az Andor-utca vidékén építendő nagy egészségügyi raktár és telep. A ruharaktár kibővítésénél útban volt a szabályozási tervben szereplő egyik ut, melynek a katonai hatóság törlését kérte, mert ellenkező esetben az úttest átmetszette volna a ruharaktárt. A tanács és a Közmunkák Tanácsa hon, - rálta a katonai kincstár kérését és most uj ut- kihasitásra lesz szükség. Az egészségügyi raktárral és teleppel kapcsolatban a katonai kincstár iparvágányokat akar lefektetni, mely iparvágányok szintén változtatásokat követelnek a/ eredeti szabályozási terven. Kelenföld számára azonban kétségkívül két nagyfonto-sságu »eredményt jelentenek ezek a nagyszabású katonai építkezések. Az egyik eredmény az, hogy miután nem pusztán raktáraikról, hanem gyári üzemről van szó, ezáltal a fejlődésre annyira rászorult Kelenföld két hatalmas ipari teleppel gazdagodik, amelyek sok száz családnak a megélhetését fogják biztosítani. Másodsorban pedig ezeknek az ipartelepeknek a föl ép ülésével megadódik a Kelenföld kialakulásának a tulajdonképeni magva, amely köré, mint központ köré illeszkednek majd a további fejlődés produktumai. ■"■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ft Sok az építési engedély, de kevés az építkezés. Budapest építkezése a háborús viszonyok között tökéletesen megakadt. Különösen a ma- gánépikezések száma elenyészően csekély és aki mégis építeni kénytelen, az sem lakóházat, hanem gazdasági épületeket emel, amelyek éppen a háború miatt nélkülözhetetlenek. A magán- épitési bizottság az elmúlt esztendőben mégis ezeren felül tárgyalt le ügydarabot, amely szám azonban túlnyomó részben az építkezési engedélyek meghosszabbítását célzó kérvényekből telt ki. Budapest székesfőváros legelső építési szabályrendelete még 1839-ből származik. Már ez az első, a nagy árvíz után kelt szabályrendelet is az épitési engedélyek hatályát egy esztendőben szabja meg. Azóta is úgy van és az uj Épitési Szabályzat is változatlanul megtartotta ezt az intézkedést. A háború azonban uj helyzetet teremtett, az építkezéseket nemi lehet végrehajtani és igy az összes épitési engedélyek uj átvizsgálásra szorulnának. Ez fölösleges munka lenne, Az építkezési engedélydijak újból való megfizettetése pedig méltánytalan terhet jelentene, hiszen az építkezőket a háború vis majorja akadályozta meg a munkálatok megkezdésében. E tekintetben a közgyűlés kimondta, hogy az ily engedélyek után, amennyiben azokat a békekötéstől számított hat hónap alatt újból kérik és változatlanul megkapják, nem kell uj engedély- dijat fizetni, hanem1 csak a meghosszabbításért szedett alapdijakat. Az engedélyek anyagi tartalmát illetőleg a Közmunkák Tauácsa úgy határozott, hogy az ilyen kérdések elbírálásánál méltányos lesz, de általános rendelkezést a háború alkalmából nem tesz. A kintlevő és meghosszabbított épitési engedélyék között igen sok olyan van, amelyek még régebben, az uj Épitési Szabályzat megalkotása előtt adatták ki. A Közmunkák Tanácsa az ilyen eseekben is igen méltányosan akar eljárni, csak ott kíván majd változtatásokat, ahol a régebbi keletű építkezési tervek az egyes város- készletek egyöntetű stílusát érintő egyetemleges intézkedésekbe ütköznék. Akad ugyanis több építési engedély, amely szabad építkezést enged meg ott, ahol az uj szabályzat szerint zártsorú építkezésnek kell lennie és viszont. Hasonló- képen van egyéb intézkedésekkel is, mint például vannak utcáik, ahol a szabályzat előkeltek nélkül intézkedést kiván és egyes régi engedélyek előkertre is vonatkoznak, viszont több helyen engedélyeztek a Szabályzat megalkotása előtt élőkérteket ott, ahol ma csak élőkért nélküli építések folyhatnak. Ezekben és az ezekhez hasonló esetekben a Közmunkák Tanácsa minder Mszínüség szerint meg fogja változtatni íélyek anyagi tartalmát. Érdemes különben följegyezni, hogy bár építkezések ma egyáltalán nincsenek, a Közmunkák Tanácsa mégis jelentékeny számú épitési en- délyt tárgyal minden ülésén, aminek az a magyarázata, hogy az építeni szándékozók kezükben az épitési engedéllyel várják a háború végét.
