Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-09 / 32. szám
4 Budapest, 1916. augusztus 9. és gépház, amely a telepet központi fűtéssel látja el. Építenek azonkívül háromszobás lakást a fökertésznek, lesz istálló- és raktárépület, ahol az öntözőkocsikat és szerszámokat helyezik el. Ugyancsak itt lesz a kocsiszín és műhely is. Százezer zsák burgonya. Gondoskodás a téli szükségletről. A főváros népélelmezési akciói nem igen szoktak sikerülni. Egész tömeg példa él ennek bizonyítására valamennyiünk emlékezetében. Tiszteletreméltó kivétel e tekintetben a burgonya-akció, amelynek legfőbb sikerét az tükrözi, hogy a burgonyakereskedők, akik a főváros által lenyomott árak miatt zúgolódnak, hol a mi- Misztériumban députációznak, hol pedig a polgármesternél akarnak denunciálni. Igén érdekesek azok a vádak, amit a iöld- uuvelésiigyi miniszternél emeltek a nagykereskedők. Azt fejtegették, hogy a főváros nem juttat nekik elegendő mennyiségű árut. Tulajdonképen pedig egészen biztosan látható volt a panasz mögött a lóláb, hogy a lenyomott árak a fájdalmasak. Igaz ugyan, hogy a múlt hetekben megtörtént pár napon, hogy nem volt Budapesten elegendő mennyiségű burgonya, de ennek egyrészt az volt az oka, hogy a háborús viszonyok között az államvasutak a fővárosi szállítmányokat kissé késedelmesen tudták csak elintézni. Ez sem lett volna azonban baj, de Márkus tanácsnok házi detektivjei sok vaggon burgonyát nyomoztak ki, amelyet a nagykereskedők nyílván azzal a tendenciával rejtettek el, hogy elmondhassák a miniszternek: ‘ — Lássa, kegyelmes uram, Budapesten nincs krumpli. A trükk azonban csődöt mondott, mert a burgonya-központ továbbra is a főváros kezében marad, amit mi sem biztosit jobban, mint a bécsi Rathmis-Korrespondenz-wák az a jelentése, hogy Weiskirchner polgármester és Márkus tanácsnok között megállapodás jött létre Bécsnek őszi burgonyával való ellátása dolgában. Ebben azonban nem merül ki a főváros burgonya-akciója, amennyiben igen nevezetes és fontos újításról adhat hirt a Fővárosi Hírlap. Úgy tudjuk ugyanis, hogy elhatározott dolog 100,000 zsák burgonya beszerzése és annak a fővárosi lakosság között korlátlan mennyiségben való szétosztása abból a célból, hogy igy ki-ki téli szükségletéről előre gondoskodhassék. Úgy számítják, hogy• körülbelül 4 —5 zsák burgonyát beszerezhetne igy minden tehetősebb család, ami által viszont a szegényebb néposztályok szükségleteinek naponkint való kielégítése is könnyebb lenne. A főváros azonkívül is hasznát látná az előrelátó intézkedésnek, mert a raktárakban kevesebb burgonyát kellene fölhalmozni és igy nem ismétlődhetne meg a tavalyi eset, amikor sok vagon rothadt krumplit a szemétdombra kellett kifuvarozni. Úgy tudjuk, az életrevaló tervet Miklós Jenő, a zöldségüzem vezetője dolgozta ki és Márkus tanácsnok sizve- sen járult hozzá annak megvalósításához. Való- szinti, hogy Bérezel tanácsnok, az ügyosztály üj veztője, szintén föl fogja karolni az okos tervet. BEKETOW-CIRKUSZ. VÁROSLIGET, TELEFON: 107-46. Ma és minden este 8 órakor a nagysikerű augusztusi uj műsor Schenk-család, komikus ugró akrobaták 4 Aston, légtornászok a manézsban Blanks, a zsonglőrök királyai 2 Camillos, a thelepatia csodái Roland, komikus hangszerutánzó JANCSI énekes komikus, Budapest kedvence slb. Csütörtökön d. u. 4 és szombaton d. u 5 órakor családi előadás, félárak mindenkinek. Vasárnap d. u. 4 órakor gyermekeknek félárak. • • • A törvényhatóság nyári szünete alatt augusztus végéig — lapunk a rendes időben, de a szokottnál kisebb terjedelemben jelenik meg. Száz autotaxi a forgalomban. Az autotaxi vállalat a legközelebbi napokban uj autotaxikat állít be a forgalomba, amelyeknek számát rövid idő alatt százra szaporítják. Ez a körülmény lényegesen meg fogja javítani a kocsiközlekedést, ami annálinkább kívánatos, mert lóhiány következtében napről-napra kevesebb konflis és fiakkeres jelenik meg az utcákon. Az autotaxik szaporítását az teszi lehetővé, hogy a vállalat a taxikat E o x-f é 1 e autokerék- k ö penynyel szereli föl, amely találmány nél- kiilözhetövé teszi a gummi használását. A Fox-, köpenyeket Fuchs Leó, a Juta- és kenderipar r.-t. vezérigazgatója már évekkel ezelőtt föltalálta és találmányára Becsben F o x-A u t o r e i f e n A. G. cím alatt 5(1(1.000 koronás részvénytársaságot is alapított. Ez a vállalat azonban békeidőben nem igen boldogult, mert elég pneumatik állt rendelkezésre és semmi szükség sem volt potlóanyagról gondoskodni. Most azonban kipróbálták a Fox-köpenyeket, amelyek igen praktikusnak bizonyultak. A Fox-köpenyek úgy készülnek, hogy jutaszövet-burkolatba valami szabadalmazott anyagot préselnek és azt vulkanizálják. Az egész massza ruganyos és megfelelően pótolja a gum- mit. Ezzel a célszerű magyar találmánynyal most Németországban is eredményesen kísérleteznek. Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. G u t h i Imre fővárosi almanachja jó ismerőse már azoknak, akik kommunális ügyekkel foglalkoznak. Ütödizben jelenik meg ez a kiváló szakmunka, amely anyagának minden komprimálása mellett is hatszáz oldalas vaskos kötetet alkot. Az első átlapozás is elegendő ahhoz, hogy szembetűnjék a könyv kiváló szerkesztőjének a ; székesfőváros ezerágu ügykörében való tökéletes já- I ratossága. A munka komolyabb megismerése viszont nemcsak a földolgozás kiváló rendszerességét, de egy- i ben az anyag kimerítő voltát és egységét is föltünteti, amihez még a megírás jelessége járul hozzá. Ez n idő szerint egyetlen tökéletes kalauza ez a hatalmas könyv mindenkinek, akinek több vagy kevesebb dolga van a városházán. Minden kérdésre értelmesen, egyszerűen, pontosan és megbízható módon felel, ami nem is lehet másként akkor, amikor Guthi Imre azt írhatja oda könyve címlapjára, hogy ,.a székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével" szerkesztette. Magában a szerkesztés munkájában is részt veit W i I cl n e r Ödön dr. tanácsnok és Liber Endre tanácsjegyző és az előbbi Budapest a világ li á- b o r ii b a n cimmel értékes tanulmányt -is irt. A könyv munkatársai közül elegendő a következő neveket említeni: M á r h e r Aladár, F o c k Ede,- Harrer Ferenc, Csupor József, Rényi Dezső, Bérezel Jenő, F o I k u s h á z y Lajos, Búza y Károly, B u- k o v s z ky Viktor, B u z á t h János, K r a t k y János, .Márk u s Jenő, Vita Emil tanácsnokok, Némethy Béla, S e h m e l 1 h e g g e r Árpád, T a t á r Béla, Fill Antal, Kernén y Géza, W i t t i n g e r Gyula, Miki ó s Elemér, V a j n a Ede, V é s s e i Ede, Édes Endre, B orvé ndég Ferenc főjegyzők és tanács- jegyzők, Ács Ferenc főszámtanácsos, Voltán y i József műszaki tanácsos, Stark Lipót vezérigazgató, R ó z s a Károly gázgyári igazgató, K a b d e b ó Gyula műszaki tanácsos, Ball ó Alfréd és G a 11 e i n Hugó dr. igazgatók. Uenry-aréna. Az augusztusi műsor a legkényesebb igényeket is kielégíti, aminek bizonyítéka, hogy az előadásokat a legelőkelőbb közönség látogatja. Nagyon tetszenek: Mac Wilton, az emberi aquarium, A 11 e n b u r g és H o ff m a n n, létraegyensulyozók, a Pepi Blank a-család, a fantasztikus spanyol zenészek, a 2 G i r a r d i, a világhírű I3 a n t z e r-cso- port és főleg a vigkedélyii bohócok és augusztok. Rendkívül olcsó helyárak mellett az is kiemelendő, hogy az arénában szabad a dohányzás. Bevándorlók. Egy szerelmi történet keretében oiy tárgyat dolgozott fel S z i k r a a ,,B eván d o r 1 ó k" c. regényében, amelyet edd'g figyelmen kívül hagytak Íróink s amely mégis a legnagyobb mértékben érdekli a közönséget. A magyar arisztokráciának a maga otthonában lefolyó életet festi, azt az életet, amelynek részesévé oly nagyon szeretne válni a parveniik, de meg a gentrynek is nem egy tagja. Megjelent a Milliók K ö n y v e c. vállalatban s ára, m iit e vállalat többi regényéé, 30 fillér. A Berlini-kert augusztusi műsorának óriási sikerét a folytonos telt házak bizonyítják. Gyárfás Dezső, Rátkay Márton és Somogyi Nusi utolérhetetlent produkálnak a Köváry Gyula „Lipi és Lupi“ cimii énekes bohózatában. A közönség állandó harsogó kacagása kiséri az egyes jeleneteket. A magánszámok ugyancsak elsőrendüek. A Tabar'nban Estié Margarite brazi.iai táncosnő és a többi attrakciók lépnek föl. A Cabaret fél 9-kor, a Tabarin fél 10-kor kezdődik. Beketow-cirkusz. A Beketow-cirkusz uj augusztusi műsora a humor jegyében született. Amellett, hogy elsőrangú attrakciókból sorakozik, még soha annyit cirkuszelőadáson a közönség nem nevetett. A Schenk-család (2 hölgy 1 ur) komikus ugrómutat- ványa, Roland komikus hangszerutánzásai, Jancsi Budapest kedvencének aktuális tréfái és kupiéi, az augusztok és bohócok jelenetei, állandó kacagásban tartják a közönséget, meiy sokat tapsol az Aston női tornásznégyesnek, a legjobb zsonglőröknek, a Blank s-családnak, Viola-Kutics (két hölgy), egyensúlyozó jelenetének, a bájos és ügyes mii- és csodalovarnőknek. • • • A háború finánszirozása. Az annexiós krizis alkalmával, amidőn a monarchiának háborús komplikációktól kellett tartania, a pénzügyminiszterek a budapesti és bécsi nagybankok vezetőivel tanácskozásokat folytattak, amelyeknek során kijelentették, hogy a háború kitörése esetén 2 milliárd koronára lesz szükségük. A pénzintézetek képviselői erre kereken azt válaszolták, hogy ilyen nagy ősz- szeget lehetetlen lesz felhajtani. A világháború alaposan rácáfolt a haute finance eme felfogására. Nem 2 milliárdot, hanem tízszer ennyit, vagyis 20 milliárdot szereztek be a pénzügyminiszterek a belföldi piacon! Minden jel arra mutat, hogy az ősszel az ötödik hadikölcsön is urnán lesz lebonyolítható. Annál inkább remélhetjük ezt, minthogy az idei termés kedvező hozama a pénzbőséget csak fokozni fogja. A Montecuccoli hires mondása, hogy a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell, a mostani konflagrációban is érvényre jutott, habár semmi- esetre oly mértékben, amint azt nagynevű közgazdászok a háború előtt hirdették. A háború két éve alatt ugyanis megtanultuk, hogy modern hadigazdaságnak nem a pénzkérdés a föproblé- mája, hanem elsősorban az árukról való gondoskodás, az áruk elosztása és általában a ter- nelésnek és az áruforgalomnak a szabályozása. Ezek lettek a háború döntő tényezői. Ma már bizonyos — és ezt a közgazdászok a tankönyvekbe is beírhatják, — hogy a háború pénzügyi kimerültség következtében nem fog véget érni. Mert ameddig az emberek bírják a rettenetes véráldozatot, addig a hadi finanszírozás technikája is kitart", annál is inkább, minthogy az ösz- szes hadviselő államokban alkalmazásba vett nagymérvű bankjegykibocsátás mindenütt látszólagos hadi konjunktúrát teremtett, mely betakarja a tényleges szegénységet, mely a békekötés után annál kirívóbban fog megnyilvánulni. A világháború második évfordulóján, több forrásból statisztikai adatok tétettek közé az egyes államok hadiköltségeiröl. Ezekből hozzávetőlegesen megái lapíthatjuk, hogy a hadviselő államok eddigi kiadásai 250 milliárd körömit tesznek. Hogy ez az összeg miképen oszlik meg, arra nézve a legpontosabb számadatokat a newyorki „Financial Chronicle“ szolgáltatja, melynek idevonatkozó kimutatása a következő: Milliárd korona Anglia 60 Franciaország 38 Olaszország 11 Oroszország 52 Belgium és Szerbia 3 Németország >55 Ausztria-Magyarország 27 Bulgária és Törökország 4 összesen: 250 milliárd. Bennünket természetesen elsősorban a mi kiadásaink érdekelnek. Kár, hogy ebben a tekintetben csak tapogatódzásra vagyunk utalva. A kormány ugyanis eddig nem nyújtott részletes felvilágositásokat a pénzügyi hadviselésről. Teleszky pénzügyminiszter nemrégiben csak
