Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-09 / 32. szám

Budapest, 1916. augusztus 9. wmaasiJiixzaf» annyit jelentett ki a Házban, hogy Magyaror szág havi kiadásai az első évben 450 _470 mi lliót, a másodikban pedig 560—600 milliót tét tek. Ha egy 500 milliós havi átlagot veszünk alapul, úgy a két év alatt az összes kiadások 12 milliái d koronára rúgtak. Ebbe azonban nemcsak a közvetlen háborús költségek, hanem a hadisegélyek és a hadviseléssel kapcsolati) egyéb kiadások is beleértendők. A hadiköltségek nagyobb részét konszolidált kölcsönökkel fedeztük. Mindenesetre nagy erős ségét képezi a mi állami pénzügyeinknek az körülmény, hogy nem függő kölcsönökkel ope ráltunk és hogy a külföldet — egy kisebb né metországi valutakölcsöntől eltekintve, — egy általában nem vettük igénybe. A saját erőnkr támaszkodtunk és a háborút a saját eszközeink bői finanszíroztuk. Ez nekünk a békében nagy előnyöket fog biztosítani, amennyiben hadikölcsönök kamatai, melyek több száz mi hóra rúgnak, az országban fognak maradni és a hazai gazdasági élet táplálására fognak szol gálni. Németország és a monarchia a hadikiadást) kát fix belföldi kölcsönökkel fedezik. Nincse nek tehát megterhelve mindenféle külföldi és függő kölcsönökkel, mint az ántántállamok, me lyeknek a további pénzbeszerzés máris nagy gondokat okoz. Nekünk csak arra van gondunk hogy a pénz természetes körforgását itthon biztosítsuk, mig az ántántáílamokat a nagy­mérvű külföldi eladósodás terheli, melytől nem egyhamar fognak megszabadulni. Kitűnt, hogy nemcsak katonai, de pénzügyi hadviselésünk is jobban van organizálva, mint az ántánt álla­maiban. Helfferich szerint a központi hatalmak hadikiadásai naponkint 110 millió márkát, az ántántállamoké 240 millió márkát tesznek. Az ántánt tehát kétszer annyit költ, mint mi. Ilyen körülmények között nem lesz nehéz kiszámí­tani, hogy kinek lesz meg végül az utolsó 100 milliója, amelytől Lloyd George szerint a há­ború sorsa függ. Öt millió kilogramm gyapjú. Néhány lap megírta, hogy a Gyapjuközpont öt millió kg. gyapjút rekvirált. Ha ez igaz volna, szép ered­mény volna. De persze ez nem felel meg a valóságnak. Először is a központ nem rekvirált ilyen mennyiséget, hanem 5 millió kg. gyapjút ajánlottak fel átvételre. Összesen 3300 tételben ajánlották fel a kereskedők és bizományosok a gyapjút, de csak 745 fogaáta el közülük a becs­lést. A többi gyári mosást vagy újabb becs­lést, a gyapjubecslőbizottság véleményét kérte. Szóval az az öt millió kg. csak fel van ajánlva, de még nincs átvéve egészen és miután csak 745 esetben fogadták el a becslést, valószínű, hogy még sokáig fog elhúzódni az átvétel. Bizonyos, hogy ezért sem kapnak elismerést Hefty ék a posztógyáraktól. A Magyar Pamutközpont r.-t, megalakulása. A Magyar Textilgyárosok Orsz. Egyesületének helyi­ségeiben szombaton tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Szent Korona Országainak Pa­mutközpont r.-t.-a, amely a 2489/1916. M. E. sz. rendelet végrehajtása céljából alakíttatott. Az igazga­tóság tagjaivá megválasztattak: S zur day Róbert, J o l e s c h Gyula, Doctor Móritz, K a m m e r Siegfrid, Popper Károly, Lóránt Emánuel, T r u n k h a h n Lipót, P e r u t z Frigyes, B u d a y- Goldberger Leó dr„ Martos Ignác, Lobi Ár­min, Weisz Mór, Gráb Emánuel, Rerabek József, Ullmanii Pál dr„ Drucker Géza, Rust Oszkár, F ii r s t László, Breuer Albert, A n n i n g e r Ottó és Reiner Vilim (Horvátország). A kereskedelmi miniszter és a horvát bán képviselőiket az igazgató­ságba utólag fogják megnevezni. A felügyelő-bizott­ság tagjai lettek: Duschnitz Miksa, Katona Sándor dr., Lén árt Vilmos dr. és Vellim Lajos. Az alakuló közgyűlés után az igazgatóság tartott ülést, amelyen a részvénytársaság elnökévé Szur- day Róbertét, alelnökeive pedig J öles eh Gyulát, Doctor Móritzot és Anninger Ottót (Horvát­ország) választották meg. A Zsiripari központ tőkeemelése. A Magya r Olaj- és Zsiripari központ R.-T. augusztus 19-én rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgy- sorozatán szerepel az alaptőkének 4000 darab egyen­ként 200 korona névértékű részvény k bocsájtása ál­tál 800.000 koronával való felemelése. Az igazgatóság az alapszabályok némely pontjának megváltoztatását is javasolja. Ezenkívül öt uj igazgatósági taggal és két uj felügyelőbizottsági taggal fogják kiegészíteni a központ vezetőségét. A részvényesek augusztus 14-ig deponálhatják részvényeiket, a társaság pénztáránál, (Vilmos császár-út 33.) = c/i magyar = • • • A Dunakonferencia feladatai. Minden jel arra vall, hogy a budapesti Du­nakonferencia impozáns megnyilvánulása lesz annak a politikai és gazdasági érdekközösség nek, amely a központi hatalmaikat és szövetsé geseit egymáshoz fűzi. A konferencia feladata lesz, hogy megállapítsa azokat a feltételeket, melyeket a központi hatalmak a Duna-kérdés megoldására a béketárgyalásokon felállítani fog nak. Mert az bizonyos, hogy ennek a problé­mának olyan megoldást kell nyernie, mely középeurópai gazdasági politika jövendő érde­keinek megfelel. Kétségtelen, hogy a dunainenti államok közül Magyarország elsősorban van angazsálva azok ban a kérdésekben, melyek a konferencián meg­vitatásra kerülnek. Nekünk tehát fokozott figye lemmel kell ezeket a kérdéseket tanulmányoz­nunk és jó lesz, ha a magyar delegáltak már előre megállapodnak amaz elvek tekintetében, melyek a konferencián való magatartásukat irá nyitani fogják. A Duna hossza 2400 km. Ebből 1656 km. vagyis a nagyobbik rész Magyarországra esik. Az osztrák rész 351 km., úgy hogy a Duna hosszának 71 ^“/«-a a monarchiára jut. Ausztria- Magyarországnak tehát domináló szerepe kell, hogy legyen az összes dunai kérdések rend ezé sében. Csakhogy a monarchia ezt a fontos szerepet csak úgy töltheti be, ha viszont Ausztria és Ma­gyarország, a dunai hajózás dolgában, egymás közt is lojális megegyezésre jutnak. A Duna-hajózás kérdésében sok panaszunk van Ausztriával szemben. Abban az emlékirat ban, melyet a budapesti kereskedelmi kamara legutóbb a kiegyezés megújítása dolgában kia­dott, ezek a panaszok a következőkben vannak egybefoglalva: „Magyarország a dunai okmányt mindig a leg- lojálisabban tartotta be, amennyiben az osztrák és iilföldi hajózási társaságoknak úgy a fővárosban, mint a vidéken a legalkalmasabb partok, illetve kikötőhe­lyek állanak rendelkezésre, az átrakási forgalomban is egyenlő elbánásban részesül a bel- és külföldi hajó­zás. Ezzel szemben tény, hogy a Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási Társaságnak csak 14 évi harc után sikerült Linzben alkalmas kezelési helyre szert tenni, de ma is a magyar liszt a linzi átrakási forgalomban ragy nehézségekbe ütközik. A wieni közraktár éppen lisztre nézve igen drága kezelési illetékeket állapit meg, a Hoffmann S. és W. magyar cég bécsi közrak­tára minden árut, csak éppen lisztet nem tranzitálhat. Wienben a M. F. T. R. és a többi magyar magánha­józó vállalat csak Wien Donauquaibahnhof állomáson eszközöltetheti átrakási szolgálatát és éppen ezen ál­lomás díjtételei drágábbak a többi wieni átrakási ál­lomás tarifáinál. Az osztrák vasúti díjszabások úgy intézkednek, hogy a megállapított kiviteli díjtételeket (Exporttarife) csak a D. G. T. és a Délnémet g. t. ve­hetik igénybe. Végül sérelmes az is, hogy a wieni át­rakási forgalomban a magyar eredetű gabona drá­gább vasúti tarifákat fizet, mint a román vagy más balkán eredetű gabona.“ Ezekből a panaszokból kitűnik, hogy az osz­trákok idáig szűkkeblűén viselkedtek velünk szemben. Kívánatos, hogy az osztrákok a ma­gyar kivánalmaknak minél előbb teljes mérték­ben eleget tegyenek. A Dunakonferencia védnöke. Jelentettük már, hogy a Dunakonferenciát szeptember 4-én és 5-én fogják Budapesten megtartani. A meg­hívókat a városházáról már legközelebb szét­küldik. Értesüléseink szerint a konferencia és a vele kapcsolatos kiállítás védnöki métóságát József főhercegnek fogják felajánlani. Törökország és a Dunakonferencia. Konstantiná­polyból vett híradás szerint az ottani kereskedelmi kamara foglalkozott a budapesti Dunakoníerenciával. Amint a „Die Freie Dona u“ jelenti, Törökország Hakkim pasát fogja a konferenciára elküldeni. Kiadja, a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. r KENRY-ARENA (BAROKALDI VÁROSLIGET) Kitünően szellőztetett, hűvös, elsőrangú mulató és szórakozó hely — Dohányozni szabad! Naponta d. u. 4 órától, vasár- és ünnep­napokon d. u. ‘/a3 órától, még esőben is : Külön családias díszelőadások Az elképzelhető legolcsóbb helyárak! U J ! Először Budapesten ! Szenzáció ! U J ! JW Ma« Wilton ur »’„ÄS Mac W lton ur élő békákat és aranyhalakat nyel és azokat a legrövidebb idő i belül újból a torkáról elő­adja. Mac Wilton ur 10 percen belül 100 pohár sört képes meginni. Uj! Pepi Blanka-család fantasztikus spanyol zenészek, 2 Girárdi először Budapesten ! A világhírű PANTZER-csoport slb. „ Az utolsó előadás hétköznapokon este 8 órakor, A vasár- és ünnepnapokon este 9 órakor kezdődik. JJ "ÜLIÓK KÖtUIIE. Legújabb szám. §£ÍKra: bevándorlók cimü regénye. 30 fillér Kapható mindenütt. ara Budapesti ^OSEEt-taninfézet Alapitíatott 1853. Tanulók eddigi száma 21981. I. Háromosztályu felső kereskedelmi iskola érett­ségi bizonyítványai egyéves önkéntességre jogosítanak. II. Négyoszíályu polgári iskola egyenjogú az állami és községi polgári iskolákkal. III. Nevriő internátus bentlakó és bejáró növen­dékek részére. Értesítő-kivonatot Döonr I ó n n o fonói- Budapest, VI., küld az igazgató: íiUotJ! ÜullUú lűlldl Aradi-utca 10. NEMZETI (ROyflL) ORFEUM VII., Erzsébet-hörut 31. szám. Megnyitó előadás augusztus 11-én. f^any Endre felléptével. Balassa ésTárso BUDAPEST, ündróssy-ut 50 Fodrászati berendezések. Illatsze­rek. Kötszerek önborotváló ké­szülékek. — Egészségügyi cikkkek legolcsóbb gyári áron Magyar Fűszerkereskedők Bevásárlási Részvénytársasága (V., Arany János-utca 31. szám) állandóan importál és raktáron tart mindenféle kávékat, bors, fahéj, szegfűszeg, paprika és egyéb gyarmatárukat. Condensált tejet és csoko­ládét. Távirati cim: Fabarius Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom